Erdély-szerte ismert hangverseny-énekesnõ, operett-primadonna, sanzonénekesnõ, magánének tanár volt.
1921. március 10-én született Kolozsváron.
Énekesnõi diplomáját 1943-ban szerezte meg a M. Kir. Kolozsvári Zenekonzervatóriumban, ahol elõbb Zsembery Elvira (zongora), majd Mihályffy Irén (ének fõtanszak - akadémiai osztály) irányításával végezte tanulmányait.
1944-tõl a nagyváradi zeneiskola magánének tanára.
Koncerténekesnõi pályáját 1947-ben önálló dal- és áriaesttel kezdte Nagyváradon. Tanári hangversenyek, filharmóniai és kamarazenei hangversenyek, irodalmi mûsorok mindenkori meghívottja. A nagyváradi róm. kat. Székesegyház Ének- és Zenekarának állandó szólistája.
Az 1954-1955-ös évadban a Kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese. Családi okok miatt tér vissza Nagyváradra.
1955-1975 között a Nagyváradi Állami Magyar Színház tagja, húsz operett és daljáték fõszerepét magába foglaló repertoárral. Színházi karrierjének évei alatt is állandó vendége a hangversenyeknek, irodalmi mûsoroknak. Különösen nagy figyelmet szentelt a kortárs hazai zeneszerzõk énekhangra írt mûveinek bemutatására. Számos õsbemutató fûzõdik nevéhez.
Elõadómûvészi tapasztalatait a hetvenes évek derekán nagysikerû sanzon-estek alkalmával gyümölcsöztette.
Az 1982-ben megjelent nagylemezén (Szállunk a nyárból…, Electrecord, Bukarest) dalokat és sanzonokat énekel. A 2003-ban megjelent CD-jén dalokat, sanzonokat, népdalfeldolgozásokat énekel. (Erdélyi hangok 2., Kriterion, Kolozsvár).
A kolozsvári, bukaresti, budapesti rádió máig õrzi felvételeit. A bukaresti TV több mûfajban örökítette meg mûvészetét.
Egész pályafutása alatt tanárként hivatásának tekintette a tehetséges fiatal énekesek pályára segítését. Többen közülük világhírû mûvészekké váltak.
1959-ben Munka érdemrenddel, 1967-ben Kulturális érdemrenddel tüntették ki.
Élete utolsó két évét Békéscsabán, gyermekeinél töltötte. Az 1990/1991-es tanévtõl a Békéscsabai Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola magánének tanára volt.
1992. május 25-én hunyt el Békéscsabán.
2007.május 25-én újratemetik hamvait a nagyváradi Rulikowski temetõben, és a mûvésznõ halálának 15. évfordulója alkalmából jótékonysági emlékestet szerveznek a színházban, majd november 1-én ünnepélyesen felavatják síremlékét.
Fõbb szerepei: Rosalinda (J. Strauss: Denevér), Arzéna, Szaffi (J. Strauss: A cigánybáró), Szilvia (Kálmán Imre: Csárdáskirálynõ), Francia királykisasszony (Kacsóh Pongrác: János vitéz), Zórika (Lehár Ferenc: Cigányszerelem), Liza (Lehár Ferenc: A mosoly országa), Glavari Hanna (Lehár Ferenc: A víg özvegy), Lucy (Jacobi Viktor: Leányvásár), Rolla (Szirmai Albert: Mágnás Miska).
Banner Mária (2010)1921. március 10-én született Kolozsváron.
Énekesnõi diplomáját 1943-ban szerezte meg a M. Kir. Kolozsvári Zenekonzervatóriumban, ahol elõbb Zsembery Elvira (zongora), majd Mihályffy Irén (ének fõtanszak - akadémiai osztály) irányításával végezte tanulmányait.
1944-tõl a nagyváradi zeneiskola magánének tanára.
Koncerténekesnõi pályáját 1947-ben önálló dal- és áriaesttel kezdte Nagyváradon. Tanári hangversenyek, filharmóniai és kamarazenei hangversenyek, irodalmi mûsorok mindenkori meghívottja. A nagyváradi róm. kat. Székesegyház Ének- és Zenekarának állandó szólistája.
Az 1954-1955-ös évadban a Kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese. Családi okok miatt tér vissza Nagyváradra.
1955-1975 között a Nagyváradi Állami Magyar Színház tagja, húsz operett és daljáték fõszerepét magába foglaló repertoárral. Színházi karrierjének évei alatt is állandó vendége a hangversenyeknek, irodalmi mûsoroknak. Különösen nagy figyelmet szentelt a kortárs hazai zeneszerzõk énekhangra írt mûveinek bemutatására. Számos õsbemutató fûzõdik nevéhez.
Elõadómûvészi tapasztalatait a hetvenes évek derekán nagysikerû sanzon-estek alkalmával gyümölcsöztette.
Az 1982-ben megjelent nagylemezén (Szállunk a nyárból…, Electrecord, Bukarest) dalokat és sanzonokat énekel. A 2003-ban megjelent CD-jén dalokat, sanzonokat, népdalfeldolgozásokat énekel. (Erdélyi hangok 2., Kriterion, Kolozsvár).
A kolozsvári, bukaresti, budapesti rádió máig õrzi felvételeit. A bukaresti TV több mûfajban örökítette meg mûvészetét.
Egész pályafutása alatt tanárként hivatásának tekintette a tehetséges fiatal énekesek pályára segítését. Többen közülük világhírû mûvészekké váltak.
1959-ben Munka érdemrenddel, 1967-ben Kulturális érdemrenddel tüntették ki.
Élete utolsó két évét Békéscsabán, gyermekeinél töltötte. Az 1990/1991-es tanévtõl a Békéscsabai Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola magánének tanára volt.
1992. május 25-én hunyt el Békéscsabán.
2007.május 25-én újratemetik hamvait a nagyváradi Rulikowski temetõben, és a mûvésznõ halálának 15. évfordulója alkalmából jótékonysági emlékestet szerveznek a színházban, majd november 1-én ünnepélyesen felavatják síremlékét.
Fõbb szerepei: Rosalinda (J. Strauss: Denevér), Arzéna, Szaffi (J. Strauss: A cigánybáró), Szilvia (Kálmán Imre: Csárdáskirálynõ), Francia királykisasszony (Kacsóh Pongrác: János vitéz), Zórika (Lehár Ferenc: Cigányszerelem), Liza (Lehár Ferenc: A mosoly országa), Glavari Hanna (Lehár Ferenc: A víg özvegy), Lucy (Jacobi Viktor: Leányvásár), Rolla (Szirmai Albert: Mágnás Miska).
Forrás : szigligeti.szigligeti.ro
Forrás : kereso.nava.hu
(Kolozsvár, 1921. márc. 10.–Békéscsaba, 1992. máj. 25.): énekesnő, színésznő. Énekesnői diplomáját a Magyar Királyi Kolozsvári Zenekonzervatórium ének főtanszakán szerezte 1943-ban. Tanára Mihályffy Irén volt. 1944-től a nagyváradi Városi Zeneiskola magánének tanára, hangversenyénekes. Az 1954/55-ös évadban a Kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese. 1955–1975 között a Nagyváradi Állami Magyar Színház tagja, 20 operett és daljáték női főszerepét magába foglaló repertoárral. Emellett a prózai előadások kisebb-nagyobb karakterszerepeit is megszemélyesítette. 1991-ben áttelepült gyermekeihez Magyarországra. F.Sz. Liza (Lehár F.: A mosoly országa); Szaffi (J. Strauss: Cigánybáró); Zórika (Lehár F.: Cigányszerelem); Szilvia (Kálmán I.: Csárdáskirálynő); Rosalinda (J. Strauss: Denevér).
Forrás : mek.oszk.hu
Szerepei Nagyváradon
Szilvia szerepében,Belényi Ferenccel, a Csárdáskirálynőben
Liza szerepében, A Mosoly országa
Előadó szerepben, Szeressük egymást felnőttek
Angéla szerepében,Luxemburg grófja - Cseke Sándor a partnere
Mária, a színésznő szerepében Gábor Katival , A régi nyár operett
Teljes szerepei szigligeti.szigligeti.ro
Banner Papp Mária: Papp Magda emlékkönyv című
kötetét kedden este, számos érdeklődő jelenlétében mutatták be az Ibsen
Ház stúdiószínpadán. Az igényes kivitelezésű, ajándék cédével ellátott
kötetről, Banner Zoltán művészettörténész beszélgetett a szerzővel.
„Arra vártam, hogy egy kortárs kritikus, színháztörténész rögzíti majd az életmű fontosabb állomásait -magyarázta Banner Papp Mária, de mivel senki nem jelentkezett, hogy megírná Papp Magda életművét, magam vállaltam a feladatot, mielőtt elhomályosul az emléke örökre.
Papp Magda nem csak primadonnaként, színésznőként, de énektanárként is kiemelkedőt alkotott. Utolsó növendéke Kolarovszki Sarolta
magánének tanár Lauretta áriájával és egy Reinitz Béla által
megzenésített Ady verssel emlékezett kedves tanárára. Zongorán Banner
Zsófia kísérte.
Teljes cikk jokaiszinhaz.hu
Pénteken délután a váradi színház emeleti előcsarnokában mutatták be a Papp Magda emlékkönyvet.
A Szigligeti Alapítvány megbízásából az Europrint könyvkiadó által
megjelentetett kiadvány nagyváradi bemutatóján zsúfolásig megtelt a
felújított váradi színház emeleti előcsarnoka. Itt először Derzsi Ákos
az Europrint kiadó igazgatója beszélt a kötet megjelentetésének
körülményeiről, köszönetet mondva mindazoknak, akik bármilyen formában
hozzájárultak a kiadáshoz. Majd az emlékalbum szerzője Papp Magda lánya,
Banner Papp Mária beszélt a kötetről. Ő az emlékalbum megjelentetésének
szükségességét a következőképpen indokolta: ha nem örökítjük meg a nagy
művészek életpályáját, akkor még a Papp Magda nagyságrendű művészeket
is elfelejtik. Elárulta, hogy a Papp Magda emlékalbumhoz szükséges
anyagot ő gyűjtötte össze, várva és reménykedve abban, hogy lesz majd
valaki, aki megírja a könyvet. Mivel azonban senki nem jelentkezett,
ezért ő látott munkához, és 2011-ben, Papp Magda születésének
kilencvenedik évfordulóján napvilágot láthatott az emlékalbum, melyhez
egy ajándék cédé is jár. Mint megtudtuk, a cédén igazi zenei ritkaságok
is találhatók. Papp Magda hangját 1947-ben rögzítették exponált orvosi
röntgenfilmekre, és ezt az anyagot digitalizálta Virányi Attila
hangmérnök.
Teljes cikk erdely.ma
A nagyváradi Szigligeti Társulat és Papp Magda
hozzátartozói pénteken 18 órától a színművész halálának 15. évfordulóján
jótékonysági emlékestet szerveznek, ezt megelőzően 16 órától a
Rulikowsky temetőben, férje mellett helyezik örök nyugalomra Papp Magda
Békéscsabáról Nagyváradra szállított hamvait.
„Amikor elhunyt, nem volt lehetőség
arra, hogy temetését igazi otthonában, Nagyváradon szervezzük meg, ezt
most szeretnék pótolni” fejtette ki Banner Zoltán, Papp Magda veje. A
művészettörténész Papp Mária zongoratanárt, a színművésznő lányát vette
feleségül. 1988-ban Békéscsabára költöztek, később a nyugdíjas Papp
Magda is hozzájuk költözött, majd itt is hunyt el 1992. május 25-én.
A jótékonysági esten befolyó összegből a
Szigligeti Társulat és Papp Magda rokonai méltó síremléket kívánnak
állítani a színművésznek, aki évtizedekig meghatározó egyénisége volt a
nagyváradi színjátszásnak, ugyanakkor az erdélyi operettszínpad
kiemelkedő személyiségeként tartják számon. A Kolozsváron született
színésznő fontos zenepedagógiai munkát is végzett, tanítványai közül
jelentős egyéniségek kerültek ki. A jótékonysági esten a volt
tanítványok lépnek fel, többek között Pánti Anna, Boros Konrád Katalin,
Bancsov Károly operaénekes, valamint a Szigligeti Társulat több tagja. A
tanítványok és a társulat tagjain kívül részt vesznek a műsorban azok a
családtagok is, akik zenészekké, művészekké váltak. Az esten videó- és
hangfelvételek segítségével idézik fel Papp Magda emlékét.
Forrás : kronika.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése