A város leírása - Irta Vende Aladár

Nagyvárad czímere.
A városi levéltárában levő eredeti után.

Részletek és a fotók az írásból

Nagyvárad törvényhatósági joggal felruházott város, a vármegye székhelye, az egész vidék központja, egyike az ország legélénkebb és legszebb városainak. A Sebes-Körös két partján terül el; az olaszi két oldalt a Párispatak, az újvárosi és váraljai oldalt pedig a Pecze-patak szeli át. Északról félkörben szőlőhegyek körítik, keleti része a Körös-völgyre nyúlik, dél és nyugat felé pedig az alföldi rónaságra néz. Fekvése rendkívül előnyös, a mennyiben a Bihar.-hegység és a Rézhegység alatt, az alföldi síkság szélén, a kolozsvár-nagyvárad-budapesti, az alföldi, érmelléki, belényesi és a sárréti (ősi-kóti) közúti és vasúti vonal góczpontján terül el és így Erdélynek a Királyhágón át gravitáló, valamint az Alföld, Érmellék, Rézalja és a Sárrét közt való forgalmának nagy részét bonyolítja le.

Lakosainak száma az utolsó években rendkívüli mértékben emelkedett; ugyanis a míg az 1880-iki népszámlálás alkalmával 38,557 volt, addig ez a szám a legutóbb eszközölt összeírás alkalmával 47,365-re emelkedett, a városban állomásozó katonaság nélkül.

A város területe.

A város területének alakja majdnem szabályosan háromszögü. Legszélesebb a Rhédey-kert és az Epres-kert között, míg a Kolozsvári-utcza végén két sor házban csúcsosodik ki és ér véget. A város természetszerüleg a rónaság felé terjeszkedik, annál inkább, mert észak felé a szőlőhegyek állják útját a terjeszkedésnek és kelet felé is nagyobbak az építkezések elé gördülő akadályok, mint dél és nyugat felé.

Nagyvárad városa öt városrészre oszlik, u. m. Várad-Olaszi, Várad-Ujváros, Külváros, Várad-Velencze és Csillagváros.

Terei.

Terekben a város nem nagyon bővelkedik. Várad-Olasziban a Schlauch-tér az Országút, Székes-utcza és Ujsor között; a városliget, melyet a Városliget-utcza 168és a Sebes-Körös határol; a Széchenyi-tér, melyet csak egy háztömb választ el a főutczától, és a mely tölcséralakban a Stratovszky-utcza végéig vonul; az Ezredévi Emléktér a Körösparton és a szép Bémer-tér a főutcza elején. Ujvároson a Szent-László-tér, a mely tulajdonképen a város központja; A nagy-Vásártér, melynek egyik oldalát a Pecze-pataktól, másikát a Köröstől csak néhány ház- és telektömb választja el és a Sport-tér a Rhédey-kert mellett. Váralján a régi várat körülvevő tér; a sertésvásártér, mely a Pecze-patak és a vár között terül el; A Templom-tér, melynek eleje a kolozsvári utczára néz, míg hátsó része az Erzsébet-utczában nyer folytatást; végre a külvárosban a marha-vásárterek, a lóvásártér és a főpiacz.

Körülépitett terei közül terjedelemre az első helyet kétségkívül a Nagyvásártér foglalja el, kb. 30,000 négyszögméterrel és habár a vártér majdnem 10,000 négyszögméterrel nagyobb, mégis az előbbit illeti meg az elsőség, minthogy a várterület közepét és pedig annak legnagyobb részét, a vár foglalja el és így e terület szabad térnek nem tekinthető. Nagyság tekintetében a város közepén fekvő Szent László-tér következik, melynek területe kb. 7200 négyszög méter. Ezt a Széchenyi-tér követi, a melynek tulajdonképen csak az eleje térjellegü. Terjedelme mintegy 6000 négyszögméter. Végre a Templom-tér, melynek területe mintegy 4000 négyszögméter.

Utczáinak hossza.

Utczái közül leghosszabb a Kolozsvár-utcza, mely majdnem másfél kilométer hosszú. Vetekedik vele a Fő-utcza, mely 1¹/₄ kilométert ér el. A Vitéz-utcza kb. 700, az Úri-utcza 550, a Körös-utcza 520, a Szaniszló-utcza 500, a Szacsvay-utcza ugyanannyi, a Szent-János-utcza 470, a Széles-utcza ugyanannyi, a Beőthy Ödön-utcza és a Teleki-utcza kb. 400 méter hosszúak.

Középületeinek területe.

Az egyes középületek és épülettömbök is nagy területet foglalnak el. Itt van első sorban a honvéd-hadapródiskola, melynek kb. 37,000 négyszögméternyi telek áll rendelkezésére. Utána következik a báró Fejérváry-laktanya 25,000 négyszögméterrel, a Ferencz József-laktanya kb. 24,000 négyszögméterrel, a püspöki palota, székesegyház és a püspöki kert kb. 16,800 négyszögméternyi területtel, a káptalansor és a hozzá tartozó kertek mintegy 12,600 négyszögméter területtel, a tüzérlaktanya 9000, a honvéd gyalogsági laktanya 8300, a vármegyeháza és az ügyészség épülete 3600, a honvéd lovas-laktanya 2700, a premontreiek épülettömbje mintegy 2400, a görög kath. templom és papnevelő intézet telke kb. 2000, az Orsolya apáczák temploma és háza kb. 1800, a katonai kórház 1200, és a főutczai honvédlaktanya kb. 1200 négyszögméter területtel.

Vizei.

A Sebes-Körös a város területén kb. a Körös-utcza elején és a Rimanóczy-szálló előtt a legkeskenyebb, ellenben a Krisztina-utczánál a legszélesebb. E folyón a város egyes részeit két közúti vas-híd és két gyalog-átjáró köti össze. Az egyik vashíd a Bémer- és a Szent László-terek között, a második pedig a Sztaroveszky- és a Baross-utczák között. Az egyik gyalogátjáró az Ezredévi Emlékteret köti össze a Nagy-Vásártérrel, a másik a Szigligeti-utczát a Timár-utczával. A város területén, a Körösön még két vasúti vashíd van; az egyik a kolozsvári, a másik az alföldi vasút hídja.

A Páris-patak a Kórház-utcza (azelőtt Hideg Ser-utcza) háztelkei mögött folyva, átszeli a Fő-utczát, azután pedig a Szent Péter utczán folyik végig, melyet elhagyva, az Úri-utczát érinti és ismét a házak mögött tűnik el. Odább az Úri-utczát szeli át, azután a Fürdő-utcza elejét érinti és ennek házai mögött ömlik a Körösbe.

A Pecze-patak Várad-Velenczénél lép a város területére, a hol a Terézia-utczánál 169több apró érre oszlik. Főága a Terézia-utczától a Ghyllányi-utcza házai mögött, odább pedig a sertésvásár-tér mellett, azután a Pecze-soron folyik végig és a Szacsvay-utczát érintve, s házai mögött elhaladva, a kert-utczát szeli át és a Pecze-utcza házai mögött folyva, a Rhédey-kerthez ér, majd pedig a Ferencz József-, br. Fejérváry- és a tűzérlaktanya közelében haladva, az Ősi malomnál hagyja el a város területét.

Vasutjai.

A magyar államvasútak vonala is átszeli a várost egy helyen, a legkeskenyebb végén, a várad-velenczei állomásnál. A gőzmozdonyu közúti vasut pedig az állomástól kiindulva, a Kolozsvári-utczán, Templom-téren, Sütő-utczán és a Nagy-Vásártéren át a Vámház-utczán vezet végig, de a Sertésvásár-téren elágazva, a vásártéri állomásig vonul és innen a Zöldfa-utczán megy végig.

Nagyvárad. - Részlet a Nagy-Piacz-térről.
Fekete S. felvétele.

Az idegenre a város kitünő hatással van. Az utast, a ki először vetődik falai közé, meglepi a forgalom élénksége, köz- és magánépületeinek nagysága és díszessége, templomainak és kulturális intézményeinek sokasága. 

Pályaház. Közkórház.

A Fő-utcza végén a nagyszabásu pályaudvar most van átalakitás alatt, miután sem a nagy forgalomnak, sem a modern igényeknek nem felelt meg. Innen kiindulva, a jobb oldalon első sorban a honvéd parancsnokság épületét találjuk, balra pedig, a Páris-patak mellett, a biharmegyei közkórház szép, emeletes épületét. Bejárata fölött a következő felirat vonja magára figyelmünket:

Saluti et Solatio
Aegrorum
Provincia Bihar
MDCCCVI.

Mint a felirat is mutatja, e kórház 1806-ban nyílt meg. Helyén azelőtt a Boronkay-féle kúria állott, melyet a vármegye a hozzá tartozó telekkel együtt a kórház czéljaira megvásárolt. Berendezése mintaszerü, és habár a Fő-utcza zajos élénksége és nagy kocsiforgalma a kórházra nézve nem előnyös, e bajt a kórházhoz tartozó nagy kert csendes nyugalma némileg ellensúlyozza. 

Nagyvárad. - A pénzügyi palota.
Fekete S. felvétele.

Régi színkör.

Lentebb, a bal oldalon, egy bazárszerü épület udvarán, áll a város régi színköre. Hosszú időn át a nagyváradi színészetnek volt hajléka, jelenleg pedig magántulajdon és raktárhelyiségül szolgál. Ez épülettel szemben emelkedik a város díszes, emeletes bazárépülete, melynek jövedelme a szép Szigligeti-szinház építési költségeinek törlesztésére fordíttatik.

Nagyvárad. - Részlet a Fő-utczából.
Saját felvételünk.

Püspöki palota.

Oldalt, díszes, terjedelmes kertben áll a hatalmas tagozatu, kétemeletes püspöki palota, melyről 365 ablak tekint a környékre. Alapkövét br. Patachich Ádám püspök tette le 1762-ben. Földszintjén van elhelyezve a gazdag püspökségi könyvtár, az első emeleten vannak a püspöki lakosztályok és a nagy díszterem, melynek boltozatát id. Stornó Ferencz művészi freskói díszítik, a falakon végig pedig a váradi püspökök képmásai vannak elhelyezve. A második emeletet leginkább a vendégszobák foglalják el. A kastély udvarán látható Szaniszló püspöknek, a "szegények atyjának" szép érczszobra.

Nagyvárad. - A Múzeum.
Lojanek J. felvétele.

Káptalansor. Múzeum.

A püspöki palotával szemben áll az u. n. Káptalansor, a kanonokok lakásaival és ezek mögött szép kertekkel. Óriási, emeletes épületcsoport, az utczára nyíló árkádszerü folyosóval, melyet 56 pillér tart. A püspöki palotával egy időben épült. Közel a házcsoporthoz, a Múzeum-utcza mellett, kert közepén áll a múzeum csinos épülete, melyben egyebek között néhai Ipolyi Arnold tudós püspök könyvtára és gazdag gyüjteménye van elhelyezve.

A Schlauch-tér mellett, - melyet a biboros püspök rendeztetett a saját költségén és a melyet most a város kezel - elhaladva, az Újsoron, az Árvaház-utcza sarkán, az Erzsébet-leány-árvaházhoz érünk, melyet a biharmegyei nőegyesület 1876-ban létesített. Lejebb van a csendőrségi laktanya és odább a városi árvaház s a Fehér-kereszt-egylet lelenczháza. 

Nagyvárad. - A Nógáll-intézet.
Fekete S. felvétele.

 
Nagyvárad. - Részlet a Szent-László-térről.
Saját felvételünk.

Vármegyeháza. Kir. ügyészség.

Az igazságügyi palota előtti parkban csinos kioszk áll és előtte a valóban művészi becsű, Mária mennybemenetelét ábrázoló érczszobor. A parkon túl áll a vármegyeháza és a kir. ügyészség és fogház nagy épületcsoportja, mely négy utczára néz; főhomlokzata a Széchenyi-térre és a Fő-utczába torkolló kis kanyaradóra tekint, oldalszárnya a Jakab Mihály-utczán megy végig és hátsó része már a Nagy Sándor-utczában van.

Tisza Kálmán szülőháza.

A vármegyeháza közelében egy ódon stilü, manzard-tetős, földszintes ház tünik szembe, mely a régi nemesi kúriák külsejét mutatja. Ez Tisza Kálmán szülőháza. Máskülömben is nevezetes épület; ugyanis, a mikor 1784-ben a reformátusoknak ismét engedélyt adtak istenitiszteletek tartására, templom hiányában itt tartották első istenitiszteletüket. Most a város polgármestere lakik e házban. 

 
Nagyvárad. - A kereskedelmi csarnok palotája.
Lojanek J. felvétele.

Nagy Sándor háza.

A Fő-utczába torkollik a Nagy Sándor-utcza is, a hol azt a házat, melyben Nagy Sándor ifju korát töltötte, emléktáblával jelölte meg a honfiui kegyelet. A házat ugyan átalakították, de az emléktábla ott maradt. Felirata a következő:

Nagy Sándor
honvédtábornok, aradi vértanú
ifjúsági lakhelye.
Vértanúvá felvattatott 1849. okt. 6.
Nagy voltál névre, nagy bajnoki szívre hazádhoz,
Nagy lelked bűn volt törpe bakóid előtt,
S bosszuja, míg a bitort a gyalázat mélyire dobta,
Trónoknál magasabb fényre emelte dicsed.
Szemere Miklós.Megörökíttetett a nagyváradi polgárság által. 

Nagyvárad. - A m. kir. honvéd hadapród-iskola.
Fekete S. felvétele.

Színház.

Itt már a legujabb átalakítások által szabályossá vált, szép Bémer-téren vagyunk, szemben a Körösön átvezető u. n. Kis-híddal. Itt van a szép, új Szigligeti színház, melyről más helyen lesz szó.

A vashídon átmenve, Várad-Ujvárosban vagyunk, Nagyvárad város szívében, a Szent László-téren, a város tulajdonképeni központján. E térre nyolcz utcza torkollik. Itt van az u. n. kis piacz, a róm. katholikusok, görög katholikus és görög-keletiek temploma, a Szent László szobor és a legtöbb üzlet. Az egész tér be van fásítva s arányaival és szép épületeivel egészen nagyvárosi színezetű.

Szt. László templom.

A Szent László templomot gr. Csáky Imre bibornok kezdte építtetni 1717-ben és báró Luzsénszky István püspök fejezte be 1733-ban, azonban tornya csak 1790-ben épült. A templom bejárata fölött a következő felirat olvasható:

HonorIBVs DIVI RegIs LaDIsLaI DICata sVrreXIt.

E templom közel ötven évig püspöki székesegyház volt. Hátsó falába a következő feliratu emléktábla van elhelyezve:

Nagyváradnak
a török uralom alól
1692. junius hó 5-én történt felszabadulása
Kétszázados emlékére
emelte a város közönsége
1892. junius hó 26-ik napján.

177Az egyházzal egy időben épült a templommal szemközt álló ósdi, földszintes, fatornyu épület, a melynek eleje volt a püspöki palota, hátsó része pedig a szeminárium. Később azután a jogakadémia, majd a főreáliskola szolgált Ide építik az új és díszes városházát.

Nagyvárad. - A szent Vincze-intézet.
Fekete S. felvétele.

Rhédey kert.

A Rhédey-kert a város legszebb és legérdekesebb kertje. Közelében, a Rulikovszky (központi) temetőben nyugszik Rulikovszky Kázmér, a lengyel származásu 1849-iki vértanú. Gránit-síremlékén, melyet 1872-ben emeltek, a következő felirás olvasható:

179Rulikovszky Kázmér
lengyel születésü
volt orosz dzsidás százados.
A magyar szabadság pártolásáért
kivégeztetett
1849 augusztus 28-án.
Béke hamvaira.

Itt van a szép Rhédey-kápolna, mely a XVIII. század második felében épült. Az itt elhelyezett művészi becsű márvány-sarkophag a mult század első felében élt Ferenczy István szobrász műve. Itt nyugszik gr. Rhédey Lajos és neje, szül. kohányi Kácsándy Terézia, a kik a kertet 6000 váltó forintnyi fentartási alapítványnyal együtt 1804-ben a városnak ajándékozták. A kápolna hajójának baloldali falába egy pánczélos, sisakos lovagszobor-mű van illesztve, fölötte epitáfium és a következő felirás:

Francisci de Rhéde
Comitis Supremi. Bihariensis.
Manibus.
Revocata. Temporum. Fuga.
Monumentum. Renovat.
Ludovicus de Rhéde.
Augg. Camerarius. Ins. Ord. S. Leopoldi. Eques.
Provinciae Ejusdem. De. Bihar.
Officii. Supr. Comitis.
Administrator. Nobilis. Exercitus.
Insurgentum.
Colonellus.
A. D. MDCCCVIII.

A Rhédey-kertben tartották meg szabad ég alatt, nyitott görög színpadon a Jászay-féle Electra-előadásokat, a melyek művészeti eseményszámba mentek.

Nagyvárad. - Részlet a Ferencz József huszárlaktanyából.
Fekete S. felvétele.

Utczák elnevezése.

Most még csak egyes utcza-elnevezésekről valamit.

A városnak 45 utczája van történetünk nagy alakjairól elnevezve, vagy oly egyénekről, a kiknek emlékét a város, a közjó körül szerzett érdemeik elismerése végett, meg akarta örökíteni. Ilyenek a Bémer-tér, mely báró Bémer László püspök nevét örökíti meg; a Pray György-utcza; a Lukács György-, azelőtt Kőfaragó-utcza, Lukács Györgyről, a város első alkotmányos polgármesteréről; a Sztaroveszki-utcza Sztaroveszky Jánosról, a ki ezen utczában levő nagy házát és kotyikleti birtokát gyermekkórház czéljaira hagyományozta; a Sal Ferencz-utcza, Sal Ferencz nyugalomba vonult polgármesterről, a kinek a város újabb fejlődése körül kiváló érdemei vannak; a Szaniszló-utcza, Szaniszló Ferencz püspökről, a ki jótékonyságával tette emlékét feledhetetlenné; Széchenyi-tér; a Nagy Sándor-utcza Nagy Sándor vértanúról; a Szalárdi, azelőtt Régi-Posta-utcza - a híres krónikás emlékére; az Alapi-utcza, Alapi János nagyváradi kanonokról, a ki szegény tanulók számára nagy alapítványt tett; a Gedeon-utcza, Gedeon László tanárról és íróról, a ki Nagyváradon csaknem ötven évig tanárkodott; a Szentpéteri-utcza, a váradi főgymnásiumnak 30 éven át kedvelt tanáráról; a Szigliteti-utcza, a hol Szigligeti Ede született; a Nógáll-utcza, a jótékony alapítványairól híres püspökről; a Bajza-utcza, azelőtt Kis-Füzes-utcza; a Ferencz-utcza; a Lipót-utcza; a Jakab Mihály-utcza, Jakab Mihály főlevéltárosról és költőről, a ki a szabadságharcz után várfogságot szenvedett; a Verbőczy-utcza, azelőtt József-utcza; a Csengery-utcza, azelőtt Nagy-Kút-utcza, Csengery Imréről, Bihar vármegye volt főjegyzőjéről, a ki később honvédelmi miniszteri tanácsos lett; Szent László-tér, Kossuth Lajos-utcza; a Szacsvay-utcza, Szacsvay Imréről, az 1849-iki függetlenségi nyilatkozat szerzőjéről; Beőthy Ödön-, azelőtt Nagy-Magyar-utcza, a vármegye e kiváló fiáról; a Pável-utcza Pável Mihály gör. kath. püspök nevéről; a Bem-utcza; a Damjanich-utcza, azelőtt Alsó- és Felső-Kisteleki-utcza; a Vitéz-utcza, a híres nagyváradi püspök, tudós és államférfi Vitéz Jánosról; a Dudek-sikátor, Dudek Dániel orvosról, a ki 1823-ban 6000 forint alapítványnyal a mai bábaképző alapját vetette meg; a Bethlen-utcza, azelőtt Kis-Körös-utcza; a Deák Ferencz-utcza, azelőtt Körös-part; a Fábián Lajos-utcza, azelőtt Sörház-sikátor, Fábián Lajos vár. biz. tagról, a ki vagyonának egy részét a városnak hagyományozta; a Rulikovszky-út Rulikovszky lengyel származásu szabadsághős nevéről; Baross-utcza, azelőtt 181Széna-utcza; Ghyllányi-utcza, a város egyik jótékonyságáról ismert XVIII. századbeli birtokosa nevéről; a Terézia-utcza, mely Mária Terézia nevét örökíti meg; a Báthori-utcza Báthori András nevéről; az Erzsébet-utcza Erzsébet királyné nevéről; Veres Balázs-utcza, azelőtt Kis Malom-utcza, Veres Balázs váradi biróról, a ki a Verbőczy-féle törvénykönyvet 1563-ban magyarra fordította; Szent Jeromos-utcza, azelőtt Kis-Pecze-utcza, a hajdan itt közel állott, Szent Jeromos tiszteletére szentelt, Pálos-rendü klastromról; a Rómer-utcza, azelőtt Árok-utcza, Rómer Flóris nagyváradi kanonok és híres tudósról; a Csáky-utcza, a Bihar vármegyében hajdan nevezetes gr. Csáky családról; a Komáromy- és a Nagy István-utcza, az előbbi Komáromyról, az utóbbi Nagy Istvánról, a kik a szabadságharcz nevezetes alakjai voltak. 

A teljes írás Borovszky - Magyarország vármegyéi : mek.oszk.hu