Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2013. július 23., kedd

Hetvenöt éves per folytatódik – egyre furcsábbak az érvelések a premontrei rend ellen

Évek óta – mint ezt a Reggeli Újságban is nyomon követhették – folynak azok a pereskedések, amelyek révén a restitúciós törvényre hivatkozva a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság vissza szeretné kapni azokat az ingatlanait, amelyeket a román kommunista párt az államosítások korszakában elkobzott tőlük. Azonban úgy tűnik, a mai román hatalmasságoknak sem fűlik a foguk ahhoz, hogy a törvénytelenül elsinkófált ingatlanokat visszaadják egykori tulajdonosaiknak, ezért hosszú idő óta már-már tragikomédiába illő pereskedési hercehurca zajlik a premontreiek és a váradi önkormányzat között, és ez utóbbiak egyre furcsább érvekkel állnak elő, csakhogy ne kelljen az egykori Román Kommunista Párt által megszerzett javakat visszaadniuk a magyar szerzetesrendnek.

Évek óta pereskednek például a rend váradszentmártoni kolostorának visszaszerzéséért, de egyelőre a bizonyítékok ellenére sem született bírósági döntés, miközben a rendház műemlék épülete napról napra megy tönkre. A Félixfürdőn található egykori premontrei telkek és ingatlanok pere is érthetetlen (vagy nagyon is érthető?) módon húzódik, igazolva, hogy Iustitia romániai háza táján tényleg lassan őrülnek a malmok. Az eljárás során előbukkanó „jogi csontvázak” aztán nem egyszer olyan furcsa helyzetet eredményeznek, amik simán beillenének akár a Rekordok Könyvébe is, mint például az a perújítási eset, mely során a váradi, mai Mihai Eminescu Főgimnázium épületének tulajdonlása miatt folyó per valószínűleg Európa leghosszabb ideje tartó eljárása lesz, ugyanis 75 éve, 1937-ben kezdték el. S mint most kiderült, a következő tárgyalás novemberben várható.
hetvenot3
A váradszentmártoni premontrei kolostor épülete egyre romosabb állapotba kerül
A vasgárdista Ghibu teóriáját a románok vétózták meg
Az elmúlt napokban, miután kiderült ez a jogi „különlegesség” is, a román bulvárlapok szinte vezényszóra vették górcső alá a váradhegyfoki premontrei rendet, és ennek prépost prelátusát, Fejes Rudolf Anzelmet, nem riadva vissza hazugságoktól, soviniszta jelzőktől, ízléstelen poénoktól sem. A főapátot kerestük meg minap, és megkértük, ismertetesse, mi a helyzet a rend és az önkormányzat között folyó perek háza táján.
A premontrei szerzetesrendnek több olyan ingatlanja van Nagyváradon és a közeli településeken (Félixfürdőn, Püspökfürdőn és Váradszentmártonban), amelynek tulajdonjogát a rend tudja ugyan bizonyítani, ám mindeddig érthetetlen módon ezeket a jogilag megtámadhatatlan bizonyítékokat a román döntéshozók nem vették figyelembe. A főapát elmondta, ha a rend valaha vissza akarja kapni tulajdonának egy részét, belekényszerül egy pereskedés sorozatba. Jelenleg 12 per zajlik éppen.
hetvenot1
Fejes Rudolf Anzelm premontrei prépost-prelátus
Az egyik ilyen visszaigénylési ügy az Úri (ma Roman Ciorogariu) utcában levő egykori híres premontrei iskola (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) épülete körül kialakult huzavona. A visszaigénylési per kezdetén a szerzetesrend a bíróság elé terjesztett olyan bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy a szóban forgó ingatlan törvénytelenül, egy rektifikációnak nevezett telekkönyvi bejegyzéssel, egyetlen tollvonással került a román állam tulajdonába. Rektifikáció útján azonban tulajdont nem lehet szerezni. A rektifikáció jogi fogalma ugyanis kizárja, hogy a tulajdonos személye megváltozzék. Tehát a gimnázium egykori átírása az egyház tulajdonából állami tulajdonba – kárpótlás, kompenzáció vagy akár etatizáció nélkül – nélkülöz minden jogi alapot. A per során kiderült, a váradi önkormányzat végül is semmivel nem tudta cáfolni azt, hogy a gimnáziumépület a premontrei rendé, csupán azzal az egykori, dokumentumértékűnek sem nevezhető kiadvánnyal, amelyet az ultranacionalista, vasgárdista professzor, Onisifor Ghibu „remekelt” annak idején azzal a nem titkolt céllal, hogy a magyar szerzetesrendek működését betiltassák és ezek vagyonait elkobozhassák. Erről a furcsa önkormányzati „bizonyítékról” azonban az elmúlt hónapokban kiderült, hogy nem tekinthető hitelesnek, hiszen annak idején a román királyság nyilvánította semmisnek.
Teljes cikk : reggeliujsag.ro 

Ki volt Onisifor Ghibu
Onisifor Ghibu (n. 31 mai 1883, Săliște, comitatul Sibiu - d. 31 octombrie 1972, Cluj)Teljes cikk : ro.wikipedia.org

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése