Első rész
Az
emberek vagy szerették, vagy gyűlölték, de közönyt nem tudott
kiváltani. Pályafutása a segédfogalmazóságtól a kormányfőségig
ellentmondásokban gazdag karrier volt. 45 évesen került az ország élére.
Ő volt Magyarország legtovább tevékenykedő miniszterelnöke - írja Szilágyi Aladár.
Az apa királyhű, konzervatív politikus volt, Széchenyi követője. Meg volt győződve arról, hogy a haza csak a nemzet és a király egyetértése mellett virágozhat fel. 1848 forgatagában lemondott adminisztátori tisztségéről, miközben fiai a szabadságharc szolgálatába álltak.
Kálmán még be sem töltötte 18. életévét, amikor már a Batthyány-kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumában alkalmazták mint segédfogalmazót, ő pedig később Debrecenbe is követte a szabadságharc vezetőit. A császáriak győzelme után bátyjával egy időre külföldre emigrált, és csak másfél esztendő elteltével tért haza.
Teljes cikk : biharmegye.ro
Második rész
Tisza
a hetvenes évek közepére megváltozott belpolitikai légkörben „szögre
akasztotta” a számára oly nagy népszerűséget eredményező Bihari
pontokat, hogy tevékeny alakítója lehessen az ország sorsának. Kormányra
kerülésével a magyar történelem egyik legsikeresebb korszakát alapozta
meg - írja Szilágyi Aladár.
A „nagy manőver”, Tisza Kálmán hatalomba emelése már 1873 végén megkezdődött. A fúziós tárgyalások során persze Tiszának is áldozatot kellett hoznia, ő azonban a hatalom kapujában kész volt a Bihari pontokba foglalt követeléseket jobbára feladni, amiért később rengeteg bírálatban részesült.
Teljes cikk : biharmegye.ro
Harmadik rész
Másfél
évtizedes kormányzása Magyarország látványos fejlődését eredményezte.
Kompromisszumai, sokak által vitatott döntései miatt viszont egyrészt a
nemzeti kisebbségek, másrészt a saját pártjából levált, az ellenzékkel
szövetségre lépett politikusok ellene fordultak. 1890-ben távozott a
kormány éléről - írja Szilágyi Aladár.
Sikerek és kudarcok
Kormányához köthető Budapest és vele Magyarország történetének leglátványosabb fejlődése, az 1879-es nagy árvíz után Szeged teljes újjáépítése, a budapesti Országház tervpályázatának meghirdetése (1881), az építkezés megkezdése (1885), ahogy a Magyar Állami Operaház megépítése is, országszerte számos más beruházással, folyamszabályozással (pl. Al-Duna), vasútépítéssel együtt.
A kiegyezés értelmében tízévente kötelezően megújítandó osztrák–magyar gazdasági egyezmény körüli parázs viták miatt Simonyi Lajos miniszter 1876-ban lemondott, és az őt követőkkel, illetve a még korábban kilépett képviselőkkel, összesen mintegy 70-en megszervezték a Független Szabadelvű Pártot. Az ekkoriban zajlott viták indulatosságát jól jellemezte, hogy egy ízben Tisza a lemondását is benyújtotta, amit a király el is fogadott, azonban végül mégis megegyezés született, és a miniszterelnök kormányával együtt a helyén maradt.
A kompromisszum létrejötte után a korábbinál kedvezőtlenebb feltételekkel újította meg a kormány a gazdasági kiegyezést, ami, kiegészülve a berlini kongresszus értelmében Bosznia-Hercegovina megszállásával újra belső ellentéteket szült, és szakadáshoz vezetett. A távozó, de aktív politikusok a nagyváradi születésű Szilágyi Dezső vezetésével a pártot korábban elhagyókkal, illetve főleg a Deák Pártból kiváltak egy részével egyesülve Egyesült Ellenzék néven új formációt alakítottak az Országgyűlésben. A kormány hatalma a rengeteg (száz körüli) távozó képviselő ellenére sem ingott meg különösebben, mivel az 1875-ös választásokon a mandátumok 80,43 százalékát, azaz 333 helyet söpörtek be a 414-ből.
Az 1879-es szegedi nagy árvíz okozta katasztrófát is sikerrel kezelte a kormány, az újjáépítésre Tisza saját öccsét, Tisza Lajost nevezte ki kormánybiztosnak az árvizet követő egy hónapon belül. Tisza Lajos a bátyjához hasonló szigorral irányított; 1883-ra a kor legmodernebb módszereit és elgondolásait alkalmazva teljesen újjáépítették Szegedet.
Teljes cikk : biharmegye.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése