Dr.
Flór Ferenc, a „legmagyarabb magyar orvos” a reformkor igazi gyermeke
volt, aki a magyar nemzeti újjászületés időszakában – igaz magyarként és
a nemzet polgáraként – a honi tudományok felemeléséért, európai
színvonalra hozásáért fáradozott - írja Szilágyi Aladár a két részes összeállítása első részében.
A pálya kezdete
Hazatérése után orvosi-sebészi állást még nem kapott ugyan, de „segédtanárnak” alkalmazták az egyetem állatgyógyászati intézetében, ahol állatorvosi ismereteket oktatott. Valójában itt döbbent rá, hogy a csak az anyanyelvüket ismerő „baromorvosoknak” milyen nehéz előadni a latin meghatározásokat és elnevezéseket tartalmazó medicinát. E kérdésben találkozott Bugát Pállal, az 1831-ben elindított Orvosi Tár alapítójával és szerkesztőjével, aki ugyancsak komoly erőfeszítéseket tett az egységes magyar orvosi „nevezéktan” megteremtéséért.
Bugát Pál az Orvosi Tárat 1833-ig Toldy Ferenccel együtt szerkesztette, de szemléleti különbségek miatt megváltak egymástól, s lett helyette Flór Ferenc a társszerkesztő. Kitűnő lapot szerkesztettek, amelyben eredeti közlemények mellett nagy teret adtak a rokon tudományoknak, a külföldi lapszemléknek és a hazai orvostársadalom eseményeinek. Flór új iránti fogékonyságát mutatja, hogy 1847-ben az elsők között alkalmazta hazánkban a sebészet fejlődését nagyban fellendítő kloroformos altatást.
Teljes cikk : biharmegye.ro
Második rész
Dr.
Flór Ferenc, a „legmagyarabb magyar orvos” nemcsak a reformkor, hanem a
szabadságharc, majd a kiegyezést követő békés, építő korszak igazi
gyermeke is volt. Gazdag, önfeláldozó, tevékeny életének egy tragikus
közlekedési baleset vetett véget - írja Szilágyi Aladár.
A katonai egészségügyben számos, nemzetközi viszonylatban is újnak számító módszert vezetett be. A magyar honvédség az elsők között volt Európában, amelynek hadisebészetben bevezették a kloroform alkalmazását. Többek között irányítása alatt szerveződött meg a tábori kórházak rendszere, a front- és hátországi betegellátás, az újoncozás orvosi ellenőrzése és a rokkantak utókezelése. A műszer- és gyógyszerhiány enyhítésére – a külföldről való becsempészés mellett – kísérletet tett a magyarországi gyártás megszervezésére is. 1849. április 16-án indítványára nevezték ki Kossuth Zsuzsannát országos főápolónőnek, ennek nyomán számos női önkéntes állhatott a katonai betegápolás szolgálatába. Flór Ferenc személyes érdeme, hogy a tavaszi hadjárat megindulásakor a honvédség korszerűen megszervezett katonai egészségügyi szolgálattal rendelkezett.
Teljes cikk : biharmegye.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése