Biharország legnagyobb államférfia – Tisza Kálmán pártvezér, miniszterelnök

Szilágyi Aladár három részben foglalja össze Biharország legnagyobb államférfiának , Tisza Kálmán életét.Olvassa el a teljes cikket '

Első rész

Az emberek vagy szerették, vagy gyűlölték, de közönyt nem tudott kiváltani. Pályafutása a segédfogalmazóságtól a kormányfőségig ellentmondásokban gazdag karrier volt. 45 évesen került az ország élére. Ő volt Magyarország legtovább tevékenykedő miniszterelnöke - írja Szilágyi Aladár.

A Tiszák szerepét a XVII. század közepétől említik krónikáink, főleg amióta 1658-ban Borosjenő várát a török elfoglalta, és a család elhagyni kényszerült ősi fészkét. Fő birtokaik Bihar vármegyében feküdtek, s az egyes családtagok jelentős vármegyei tisztségeket viseltek. Tisza Kálmán 1830. december 16-án született borosjenői Tisza Lajos (1798–1856) császári és királyi kamarás, Bihar vármegye alispánja, majd főispáni helytartója és széki gróf Teleki Júlia (1805–1863) negyedik gyermekeként. Bár több helyütt Nagyvárad szülötteként emlegetik, a legtöbb forrás szerint családjuk geszti birtokán látta meg a napvilágot. Testvérei között tudhatta a valóban Váradon született Tisza Lajost, bihari főispánt, aki később a király személye körüli miniszteri tisztet töltötte be 1891 és 1894 között, valamint Tisza Domokos költőt, aki 19 évesen hunyt el. Továbbá testvére volt Tisza László, a móri csata hőse (1848), akinek Ilona nevű lányát Tisza Kálmán fia, István vette feleségül.
Az apa királyhű, konzervatív politikus volt, Széchenyi követője. Meg volt győződve arról, hogy a haza csak a nemzet és a király egyetértése mellett virágozhat fel. 1848 forgatagában lemondott adminisztátori tisztségéről, miközben fiai a szabadságharc szolgálatába álltak.
Kálmán még be sem töltötte 18. életévét, amikor már a Batthyány-kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumában alkalmazták mint segédfogalmazót, ő pedig később Debrecenbe is követte a szabadságharc vezetőit. A császáriak győzelme után bátyjával egy időre külföldre emigrált, és csak másfél esztendő elteltével tért haza.
Teljes cikk : biharmegye.ro

 Második rész

Tisza a hetvenes évek közepére megváltozott belpolitikai légkörben „szögre akasztotta” a számára oly nagy népszerűséget eredményező Bihari pontokat, hogy tevékeny alakítója lehessen az ország sorsának. Kormányra kerülésével a magyar történelem egyik legsikeresebb korszakát alapozta meg - írja Szilágyi Aladár.

rányváltásának legfőbb oka abban rejlett, hogy az általa sokat bírált, az uralkodó iránt túlzottan lojálisnak mutatkozó Lónyay Menyhért kormányzása a Deák-párt nagy részét is elidegenítette a kabinettől, ezzel együtt pedig a kormánypárt képviselői mind közelebb kerültek Tiszáék platformjához. Ennek következtében 1873 decemberében megkezdődött a később leválthatatlannak bizonyuló Szabadelvű Párt születését eredményező fúzió, mely során Ghyczy Kálmán Középpártja közvetített a Deák-párt és a későbbi miniszterelnök között.
A „nagy manőver”, Tisza Kálmán hatalomba emelése már 1873 végén megkezdődött. A fúziós tárgyalások során persze Tiszának is áldozatot kellett hoznia, ő azonban a hatalom kapujában kész volt a Bihari pontokba foglalt követeléseket jobbára feladni, amiért később rengeteg bírálatban részesült.
Teljes cikk : biharmegye.ro

Harmadik rész

Másfél évtizedes kormányzása Magyarország látványos fejlődését eredményezte. Kompromisszumai, sokak által vitatott döntései miatt viszont egyrészt a nemzeti kisebbségek, másrészt a saját pártjából levált, az ellenzékkel szövetségre lépett politikusok ellene fordultak. 1890-ben távozott a kormány éléről - írja Szilágyi Aladár.

Nemzetiségi politikája a magyarosításban foglalható össze. Tisza kísérletet tett a nemzetiségek kiszorítására a politikai életből és a közigazgatásból is. Az ő idejében elfogadott, Trefort Ágoston fémjelezte iskolatörvények (amik egyben a magyarországi középiskolai alaptörvények is lettek a monarchia széthullásáig) is ebbe az irányba mutattak. A közigazgatási reform az erdélyi szászok területi és kulturális autonómiájának felszámolásával kiváltotta a német ajkú lakosság haragját, egyúttal pedig beindította önálló politikai mozgalmukat, ami a Szász Néppárt megalakításában csúcsosodott ki.

Sikerek és kudarcok
Kormányához köthető Budapest és vele Magyarország történetének leglátványosabb fejlődése, az 1879-es nagy árvíz után Szeged teljes újjáépítése, a budapesti Országház tervpályázatának meghirdetése (1881), az építkezés megkezdése (1885), ahogy a Magyar Állami Operaház megépítése is, országszerte számos más beruházással, folyamszabályozással (pl. Al-Duna), vasútépítéssel együtt.
A kiegyezés értelmében tízévente kötelezően megújítandó osztrák–magyar gazdasági egyezmény körüli parázs viták miatt Simonyi Lajos miniszter 1876-ban lemondott, és az őt követőkkel, illetve a még korábban kilépett képviselőkkel, összesen mintegy 70-en megszervezték a Független Szabadelvű Pártot. Az ekkoriban zajlott viták indulatosságát jól jellemezte, hogy egy ízben Tisza a lemondását is benyújtotta, amit a király el is fogadott, azonban végül mégis megegyezés született, és a miniszterelnök kormányával együtt a helyén maradt.
A kompromisszum létrejötte után a korábbinál kedvezőtlenebb feltételekkel újította meg a kormány a gazdasági kiegyezést, ami, kiegészülve a berlini kongresszus értelmében Bosznia-Hercegovina megszállásával újra belső ellentéteket szült, és szakadáshoz vezetett. A távozó, de aktív politikusok a nagyváradi születésű Szilágyi Dezső vezetésével a pártot korábban elhagyókkal, illetve főleg a Deák Pártból kiváltak egy részével egyesülve Egyesült Ellenzék néven új formációt alakítottak az Országgyűlésben. A kormány hatalma a rengeteg (száz körüli) távozó képviselő ellenére sem ingott meg különösebben, mivel az 1875-ös választásokon a mandátumok 80,43 százalékát, azaz 333 helyet söpörtek be a 414-ből.
Az 1879-es szegedi nagy árvíz okozta katasztrófát is sikerrel kezelte a kormány, az újjáépítésre Tisza saját öccsét, Tisza Lajost nevezte ki kormánybiztosnak az árvizet követő egy hónapon belül. Tisza Lajos a bátyjához hasonló szigorral irányított; 1883-ra a kor legmodernebb módszereit és elgondolásait alkalmazva teljesen újjáépítették Szegedet.
Teljes cikk : biharmegye.ro