Nagyvárad valamikor híres egészségügyi iskolájának, a sokak által Mózes
egyetemnek nevezett intézmény történetét kapja kézbe az olvasó. Az első
fejezetben az egészségügyi oktatás rövid történelmét ismerhetjük meg,
mely szerint az adatok már a 12. századból jelzik a kórházak működését.
Az 1848-as tanügyi reform hatására létrejött egy egészségügyi műszaki
középiskola, melynek vezetését dr. Mózes Károlyra bízták. 1848.
novemberében indult be az Immaculata-novérek zárdájának helységeiben, 46
növendékkel. 1955-ben, a tartományban muködő összes egészségügyi
iskolát egybeolvasztották az un. Egészségügyi Iskolacsoportba, ahová
ezután csak érettségi után lehetett beiratkozni. Így az iskola
színvonala magasabbra emelkedett, új nevet kapott: Műszaki Egészségügyi
Orvos Asszisztensképzo Iskola – Várad, röviden Egészségügyi iskolának,
vagy Mózes egyetemnek nevezték, igazgató orvosa után. Az 1959-60-as
tanévtől kezdve az Orvosasszisztensképzo Egészségügyi Műszaki Iskolává
vált. Újabb és újabb szakok nyíltak, felölelve az egészségügy minden
ágát. Az 1962-63-as tanévben a növendékek száma elérte az ezret. Olyan
magas fokú képzést kaptak, hogy az iskola elvégzése után, keresetté
váltak az itt végzettek, hisz nyugodtan állíthatjuk, hogy mind a mai
napig, ok lettek a város legjobb orvosainak jobb kezei. Az első törés
1965-ben történt, amikor a posztliceális oktatás mellett újra bevezették
a szakmai középiskolákat, 1978-ban pedig teljesen visszaállították az
egészségügyi középiskolát – egészségügyi líceum néven.
A következő fejezetekben megismerkedhetünk a tanügyi személyzettel, az
oktató-nevelői munka egyes kérdéseivel, a kitunoen felszerelt
laboratóriumokkal, a Mózes doktor által létesített szakkönyvtárral,
gyűjteményekkel. Nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlati oktatására. A 106
oldalas könyvet számos korabeli fénykép illusztrálja, s dokumentum
jellegű melléklet egészíti ki.
Megjelent a Partiumi Füzetek sorozatban.
Forrás : pbmet.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése