Lemondunk a váradi várról?

 

Árpád-házi Szent Erzsébet egész alakos bronzszobra a pozsonyi vár falain kívül, és a mellette lévő háromnyelvű ismertető.Forrás : Bihari Napló.

"Úgy látszik, hogy a váradi politikai, civil, egyházi magyar érdekképviseletek egyöntetűen támogatják városalapító királyunk, Szent László lovasszobrának a város főterén történő felállítását. Mivel a véleményem nem azonos a többség akaratával, néhány gondolatot szeretnék megosztani az olvasókkal. Ha nem tartjuk magunkat másodrendű állampolgároknak, akkor a felállítandó lovasszobor mérete hasonló kell legyen, mint Ferdinand király nemrég felavatott szobráé." - írja Erdei Ferenc a Bihari Napló Postaláda rovatában. 

Ez egy nagyváradi olvasónak a személyes véleménye,mellyel egyetérthet,vitatkozhat.A befejező gondolata nagyon figyelemreméltó : 

"Cselekedjünk, míg nem késő, és idő múltával ne legyen Várad vára is egy elrettentő példa."

Elkezdődött a Nagyváradi Ősz - A Nagyváradi Ősz koncertjei

 

"Tegnap délután már benépesült a nagyváradi Szent László tér, ugyanis kezdetét vette a három napig tartó Nagyváradi Ősz rendezvénysorozat. Idén a fő téren és a váradi várban zajlanak majd az események s október nyolcadikán, vasárnap tűzijátékkal ér véget a rendezvénysorozat." - írja Szőke Mária a Reggeli Újságban.Teljes cikk :

"A Nagyváradi Őszön ismert és közkedvelt előadók, kulturális programok és gasztronómiai ínyencségek is lesznek, ez utóbbiakat a Szent László téren a különböző éttermek fogják kínálni, míg a várban az utcai gyorsétkezdék, azaz a street food kedvelőit várják majd az utcai ételek széles választékával. Tegnap délután már felszállt a füst a lacikonyhákból, elnézve a standok kifüggesztett étlapjait, elmondhatjuk sok és sokfajta finomságokkal várják mindazokat, akiknek pénztárcája megengedi, hogy a hétvégi  étkezéseket itt, így oldják meg. Érdekességként, idén egy óriási körhinta is várja a közönséget a tér közepén. Virágárusok, édességes bódék, különféle kézművesáruk is kaphatóak lesznek. Remélhetőleg az időjárás sem bánik mostohán majd azokkal a váradiakkal, akik a hétvégén kilátogatnak a Nagyváradi Őszre."

Forrás : reggeliujsag.ro 


Az október 5–8. között Nagyváradon megrendezendő Nagyváradi Ősz programsorozat keretében számos koncert is lesz a Szent László téren felállított színpadon. Október 6., péntek: 18 – Jazz Today; 19 – Fraţii Jderi; 20 – Charlie; 21 – Zdob şi Zdub. Október 7., szombat: 17 – World Youth Hope; 19 – In Fusion; 20 – Lora; 21 – Smiley. Október 8., vasárnap: 18 – Páll Tímea; 19 – Publika; 20 – The Motans; 21 – Delia; 22 – tűzijáték.

A nagyváradi várban is lesznek koncertek a Nagyváradi Ősz keretében. Íme a program: Október 6., péntek: 17.30 –Larisa; 19 – Ligia Hojda; 20.30 – Viţa de Vie. Október 7., szombat: 17.30 – Rubie; 19 – Lucia; 20.30 – Alexandrina Hristov. Október 8., vasárnap: 17.30 – Soul Serenade; 19 – NextEX; 20:30 – Golan.
A Nagyváradi Ősz keretében fellépések lesznek a Magnólia téren is a következő program szerint: október 6., 16 – Kafi. Október 7., 18 – Mana Dance Academy. Október 8., 17.30 – Kafi. A Szálka parkban pedig október 7-én délután hat órától lép fel a Kafi utcazene együttes.

Több információ a Nagyváradi Őszről a Facebookon ' 

Kállai-Saunders András koncert után

 

Kállai-Saunders András koncert a váradi várban

A Magyar Kulturális Napok keretében fellépett Kállai-Saunders András és zenekara a váradi várban.Miért voltak kevesen a koncerten?Az egyik oka mindenképpen a Budapesti Operaház előadása az Őssi Antonio Alexe Sportcsarnokban telt házas volt,amely azt jelenti,hogy sokan nem tudtak eljönni a várba.A másik oka lehet a gyenge reklám,a magyar szervezők, eladók visszalépése is.

Kállai-Saunders András koncert után van egy kérés : a vasárnapi Vastag Csaba koncertre menjen el aki tud.Már csak a fair play érdekében is ' Köszönet '

Tévedések várjátéka (a várban)

A rekonstruált nyomdagép, amivel a reformátusok letérítették volna az ortodox románságot az igaz hit útjáról.Forrás : erport.ro

"Rémséges tárlatvezetés, hiányzó információk, tragikomikus feliratok fogadták a váradi várban álturistáskodó kollégánkat." - írja Szilágyi Aladár az ERportban.Teljes cikk :

"A köréje – gyakorlatilag a külső védművek karéjára – erőszakolt-ormótlanított szocreál tömbházak, meg a blokkok közé odarittyentett, stilizáltan álneobizánci katedrális „eklektikus együttese” nem igazán eszményi tálalása a mögéjük elrejtett, napjainkra mégis csak elővarázsolt- felújított reneszánsz világnak. Amikor két esztendeje napestig múlattam az időmet a Vár falai között, még javában zajlottak a munkálatok. A nyolc épület rehabilitációját követően, immár 470 helyiség és 26 ezer négyzetméternyi külső-belső várudvar kínálkozik ide illő intézményekkel való belakásra, élettel való feltöltésre. A fesztív fölavatás után, sőt már előtte is, számos, akár nagyszabásúnak szánt tömegrendezvény helyszíne lett, s azóta a Fejedelmi Palota, a Vár- és Várostörténeti Múzeum termei néhány állandó, és több ideiglenes kiállítás színteréül szolgálnak. Mégis-mégis, amidőn a minap – igaz, egy szürke szerda délelőtt – tesztvizitre mentem a város legvonzóbb idegenforgalmi látványosságának besorolt műemlék-együttes falai közé, alig-alig találtam benne életet…
Bár július a turizmus csúcsszezonja, csak tél-túl visszhangoznak egy-egy magányos látogató léptei. Immár harmadik órája kóválygok a boltíves folyosókon, termekben, mire némi élénkség támad. Előbb két megilletődött magyarhoni család kezdi róni a még belakatlanul, üresen tátongó helységekkel váltakozó kiállítási termeket. A várudvarra lepillantva látom, hogy a főbejáraton népes turistacsoport özönlik befelé. Bár allergiás vagyok az efféle tömeges, nézzünk jobbra, nézzünk balra akciókra, maradék riporterszimatomnak engedelmeskedve, bevárom őket, diszkréten csatlakozom hozzájuk. Jókedvű, eléggé lármás oltyán társaság, az őket kalauzoló cicerone hasztalan igyekszik túlkiabálni őket. Közelebb sodortatom magam hozzá, s éppen meghallom, amint olyasmit magyaráz a derék regáti látogatóknak, hogy „ezt a várat a román jobbágyok emelték véres verejtékkel a magyar urak számára, akik nem csupán uralmuk alá hajtották őket, hanem Biharban, ebben az ősi, bizánci-ortodox felekezetű tartományban, szentnek mondott királyuk, László, ezen a helyen kolostort alapított, hogy a helybeli, őshonos lakosságot a római katolikus hitre kényszerítse.” A történelmi lecke bizonyára ilyen modorban folytatódik, el egészen az 1918-as Nagy Egyesülés pillanatáig. Jómagam azonban csupán a kálvinisták félévezred-évfordulós múzeumrészlegéig tartok velük.

Elcsípem még, amint a rekonstruált, 17. századi nyomdagép előtt megtorpannak, s az idegenvezetőjük elrettentő szándékkal prezentálja a különleges látványt: „A reformátusok is minden eszközt bevetettek – mutat a présformájú gépelyre –, hogy letérítsenek bennünket az igaz hit útjáról!” Egy idősebb, bizonyára jó humorú  úr a fejét csóválva rákérdez: „Mi ez, csak nem kínzószerszám?” A história tudora nem zökken ki a szerepköréből: „Nem, nem, ilyennel nyomtatták ki a kálvinista téveszméket románul, még itt, Váradon is.” Rugdosom a bokám, elharapom a nyelvem, nehogy már kiálljak a placcra, és a kalauzt félrelökve arról kezdjek szónokolni, hogy… azok az inkriminált, első román nyelvű nyomtatott szövegek, hol, mikor, mi végett jelentek meg Erdély fejedelmeinek utasítására és költségén… De önuralmamat megőrizve, hagyom a nyájat a múzeum görög-katolikus részlege felé terelődni. Ott – ha egyáltalán lesz érkezésük a magyarázó szövegeket is böngészgetni –, némileg hitelesebb felekezettörténeti képet nyerhetnek, mint az élükön rohangáló vezérkos zagyvaságai hallatán…
Én, aki már keresztül-kasul bejártam a Vár- és Várostörténeti Múzeum tizenegynéhány – római katolikus, református, illetve görög katolikus – termét, meglepetéssel konstatáltam, hogy az utóbbi, az unitus felekezet kiállítási anyagához mellékelt feliratok, pannók szövege is – néhány betűvétségtől eltekintve – helyes magyarsággal olvashatóak a román nyelvű szövegek alatt! Amúgy a várudvaron, nem különben palota szerte, feltűnő az útmutatók, az irányjelző nyilak, a tájékoztató pannók hiánya. A Fejedelmi Palota második emeleti bejárója mellett pedig kizárólag a görög katolikus kiállítás tábláján olvasható magyarul is, hogy egyáltalán mi tekinthető meg odabent, a római katolikus, valamint a református tárlat magyar nyelvű kiírása elfelejtődött.

A lét megsérült... költői elírás az Aranykorszak emlékére

Az egyháztörténeti részleg szomszédságában, egy talán ideiglenes, talán véglegesnek szánt kiállítás a közelmúltat, pontosabban: a Ceauşescu korszak évtizedeit prezentálja, nem túlzottan nagy leleménnyel. Amin viszont totálisan kiakadok: minden teremben egy jókora pannó tájékoztat, hihetetlenül torz, „magyarnak szánt” nyelven is a látnivalókról. Íme egy kis ízelítő belőle:

„Nicolae Ceausescu vezetése allat a lét javult és a nép megismerkedet valamenyire a jólétel augusztus 1968-ban amikor Ceausescu nyilvanosan elitelte a komunista hadseregek behatolását Cseszlovákiában a ”Varsoi Szerzódés” által. Románia ez által részesült Nemzetkőzi Valuta kólcsonre a Nemzetkózi Valuta Alap Intézménytól (FMI) amit fel hasynaltak mint iparositási tőkére. A lét megsérült 1973 és 1979-ben a vilag olajválság allat és 1980-tól fokozatosan sérült mivel hogy Ceausescu róvid idó allat fizette ki F.M:I.-nek a kólcónt. A mezógazdasági és élelmi termékek voltak a lényeges finanszirozási forras amivel a külfóldi hitelt fedeszték, ez visza huszta az élelmiség hijányt.”

Efféle nyelvi remeklésekből még legalább három gyönyörködteti az ide betévedt látogatót. Akinek attól nem kell tartania, hogy a sok történelmi vihart látott boltívek berogynak fölötte, pedig az eredeti, tudományos román szövegek se különbek stílus, szakszerűség és igényesség tekintetében, mint magyarnak szánt változatuk." 
Forrás : erport.ro

Csillagok útján, Nagyváradig – Beszélgetés Kóbor Jánossal

 

Kóbor János 

"A nagyváradi Szent László Napok sztárvendégeként az idén első alkalommal lépett fel a Pece-parti Párizsban a legendás magyar rockegyüttes, az Omega. A banda több mint fél évszázada az egyik legnépszerűbb magyar zenekar. Az együttes frontemberével, Kóbor Jánossal beszélgettünk a váradi várban tartott fellépésük előtt." - írja Szőke Mária a Reggeli Újságban.Teljes interjú :

Kis Omega bibliográfia

Az Omega Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar rockegyüttes 1962-ben alakult. A zenekar igazi úttörőnek számít a magyar könnyűzene történetében. 1968-ban elsőként jelent meg önálló albumuk Magyarországon, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek címmel. Az 1969-es 10000 lépésé volt az első kinyitható lemezborító, az album zenei anyagából pedig elkészült az első önálló magyar tévéshow, a Tízezer lépés – Omega Show. Az együttes elsőként jutott ki az Egyesült Királyságba, és a magyar együttesek közül nekik volt mindeddig a legtöbb eladott lemezük Magyarországon, az 1979-es Gammapolis például 650 ezer példánnyal és külföldön az 1977-es Time Robber 1 millió példánnyal áll a lemezeladási dobogó első helyén. Az Omega volt az első együttes, melyet a Magyar Állami Hangversenyzenekar kísért (az 1973-as Omega 5 című albumon), valamint a magyar együttesek közül az Omegának volt először saját, digitális stúdiója. A bakelitlemezek korszaka után elsőként jelent meg CD-jük a magyar együttesek közül, ez volt 1988-ban a Platina című válogatásalbum, és DVD-je (a 2000-ben kiadott OmegakonceRT Népstadion 1999.). Az Omega tagjai léptek fel elsőként egységes színpadi ruhában és az együttes koncertjein használtak először füstgépet, lézershow-t, valamint a látványelemek kiegészítésére kivetítőt. A legendás rockegyüttes dalain generációk nőttek fel, az erdélyi magyar közönségnek is évtizedek óta egyik ikonikus kedvence a banda. A zenekar állandó tagjai: Kóbor János, Benkő László, Molnár György, Debreczeni Ferenc. Az Omega magyar nyelven megjelent albumai: Trombitás Frédi és a rettenetes emberek (1968), 10000 lépés (1969), Éjszakai országút (1970), Élő Omega (1972), Omega 5 (1973), Omega 6: Nem tudom a neved (1975), Omega 7: Időrabló (1977), Omega 8: Csillagok útján (1978), Gammapolis (1979), Omega X: Az arc (1981), Omega XI (1982), Omega 12: A Föld árnyékos oldalán (1986), Babylon (1987), Trans and Dance (1995), Omega XV: Egy életre szól (1998), Égi jel: Omega (2006).
A rendszerváltozás előtt, a hetvenes években koncerteztek ugyan Bukarestben, de az 1989-es forradalom előtt nem engedték nekik, hogy Erdélyben, azaz magyarok lakta területen is fellépjenek. Nagyváradon idén, a Szent László napok rendezvénysorozat alkalmából játszott először az Omega.

Kóbor János és Benkő László a Reggeli Újság riporterével Nagyváradon

Sztár, sztárallűrök nélkül

Ebből az alkalomból készítettünk interjút a legendás zenekar nem kevésbé legendás frontemberével, Kóbor Jánossal. Az olvasó remélhetőleg megbocsátja, hogy régi ismeretségünk okán tegeződünk az alábbi beszélgetésben.
Kóbor Jánosról, vagy ahogy mindenki ismeri, Meckyről el lehet mondani, hogy az a legendás zenei alak ma már, akiből szerencsére hiányzik minden nyegle sztárallűr, pózolás. Jellegzetes alakja, a ma már ezüstbe deresedett szőke lobonc, a színpadi örökmozgó frontember figurája generációk során vált ismertté, népszerűvé, milliók kedvencévé. Egy kultikus rockegyüttes legendás énekese, aki hol fantasztikus űrbéli látomásként, Gammapolis varázslatából szállt alá a színpadra, hol dübörgő rockzene ritmusából varázsolt elő társaival dallamokat, rockvíziókat, valami nagyon erős és nagyon tiszta zene-mágiát, ami bár folyton változott, ám új és új alakokat öltve valahogy mégis megmaradt annak, ami: Omega produkciónak.
– Az újságíró eléggé bajban van, ha veled kell interjút készítsen és nem akar közhelyes lenni, hiszen karriered során több ezer interjút adtál már s valószínűleg rengeteg sablonkérdésre válaszoltál. Van olyan újságírói kérdés, amit kimondottan utálsz?
– Nincs. Komolyan mondom, hogy nincs. Akárhányszor tesznek is fel egy kérdést, ugyanúgy úgysem lehet arra válaszolni.
– Akkor kezdjük azzal, hogy itt vagytok Nagyváradon. Mennyire ismeritek a várost?
–Az elmúlt évek alatt, bár többször koncerteztünk Erdélyben, valahogy mindig úgy alakult, hogy Nagyvárad kimaradt. Többször átmentünk Váradon, néhányszor jártam is a belvárosban. Mindig az jut eszembe erről a városról, hogy vajon megvan-e még itt a holnaposok szelleme? Mi maradt meg abból a művészetből, lelkiségből, amit a holnaposok jelentettek, ami igaziból szellemi védjegye ennek a városnak? Megmaradt vajon belőle valami ma is, vagy sikerült elpusztítani?

Az Omega, amikor a zenekar megalakult

Gammapolis, amikor a rock szabaddá tesz

– Visszatekintve az Omega karrierjére, szembeszökő, hogy ez a rockegyüttes valahogy mindig elrugaszkodott a földtől… Itt van például ez a sci-fi hatású Gammapolis korszak, a Csillagok útján album. Hogyan született meg ez a fantasztikus színpadi látvánnyal kialakított stílus?
– Egyszerű ez. Egy ilyen Gammapolis-os közegben, ebben a színpadképben, látványelemekkel valahogy sérthetetlenek lettünk. Ne feledd, annak idején nálunk, Magyarországon, a Kádár korszakban is erősen működött a kulturális cenzúra. A dalszövegekre pedig nagyon figyeltek annak a korszaknak a cenzorai. Viszont a Gammapolis közeg szabadságot adott nekünk is, és a közönségünknek is. Nem lehetett semmilyen politikai cenzúrával beleszólni se a dalszövegeinkbe, se a zenénkbe.
– Tehát a Gammapolis egy cenzúramentes övezet maradhatott? Egy szabad rockbolygó?
– Igen. Amúgy én világéletemben megpróbáltam kimaradni a politikai harcokból. Megtalálni az utat, amikor nem kell beleszólni, belefolyni a politikai kavarásokba, amikor a zenélés egy olyan, nevezzük így, arany középutat ad, hogy egyszerűen nem érdekel a politika. Tudomásul kell venni a politikát, de nem szabad engedni, hogy belefollyon abba, amit csinálunk. A zene, a zenélés szent.
– Pedig az Omega szövegekbe nagyon sokan, főleg itt Erdélyben, igen sok mindent, egyfajta szabadságvágyó jelképrendszert is beleértettek. Teljesen másként fogta fel egy erdélyi magyar „omegás” a szövegeiteket, mint egy magyarországi vagy nyugat-európai zenekedvelő.
– Igen. De akárhogy is, ne felejtsük, hogy itt, Erdélyben a Ceauşescu korszak azért keményebben szorított benneteket, mint minket Magyarországon Kádárék kormánya. Természetes tehát, hogy a szövegeink is más áthallásokat kaptak egy olyan közegben, ahol a szabadság fogalma, vágya például egészen más volt, más kellett legyen. Az, hogy például a Fekete pillangó című dal refrénje, hogy „menekülj, amíg nem késő” teljesen másként hangzott a nyolcvanas években Erdélyben, ahonnan a magyarok menekültek el, tökéletesen érthető. Tisztában voltunk mindig azzal, hogy a szövegeinknek megvan a maga „többféle” jelentése, azonban ezt szerencsére mindig úgy tudtuk előadni, hogy a hatalom egyszerűen nem köthetett belénk. Ez persze annak is köszönhető elsősorban, hogy zseniális dalszövegírókkal dolgoztunk mindig, mint például többek között Adamis Anna, Sülyi Péter, Várszegi Gábor. De én mindig érzelmileg közelítettem meg a dalokat. Az érzelem legyen benne. A szerelem. Lehet, hogy egy erdélyi embernek a „menekülj, amíg nem késő” a politikai elnyomás előli menekülést jelentette, de én ezt elsősorban az érzelmi síkon fogtam, hogy menekülj, menekülj attól a fekete pillangótól, amíg nem késő, hiszen az Isten mentsen meg érzelmileg egy ilyen fekete pillangótól!

Hangol már a zenekar…

Rock-zsoltárok templomfalak között

– A Gammapolis fantáziaképei után azonban furcsa váltás jött, amikor az Omega bevitte a zenéjét szó szerint a templomokba. Célzok itt az utóbbi években előadott templomi koncertjeitekre. Hogyan jut el egy rockzenekar a templomi előadásig?
– Valójában úgy történt, hogy rájöttem, ha a zene szent, márpedig az, akkor legjobb helyen szentnek tartott helyeken, azaz templomban van a helye. Így született meg a rock-oratóriumok ötlete. Semmilyen vallásos szándékosság nem volt ebben. Bementem egyszer a templomba és eszembe jutott, milyen csodálatosan hangzana itt ez a fajta zene. Persze tudom, vannak, akik talán megbotránkoznak ettől, de szerencsére a rock oratóriumokat maguk az egyházi emberek is üdvözölték. Semmi szentségtörő nincs ebben. Semmivel nem lehet jobban megérinteni, megfogni az ember lelkét, mint zenével, a zene végül is egyfajta ima, tehát igenis helye van a templomokban.
– Lehet, ennek a zenei hitvallásnak is köszönhető, hogy moszkvai fellépésetek után magas orosz ortodox egyházi kitüntetést kaptál? Mi is volt ez az érdemrend, amit, lássunk be, eddig nem osztogattak rockegyütteseknek?

Kóbor János egyedüli rockzenészként kapott magas rangú állami kitüntetést Moszkvában

– Én a Nagykereszt Érdemrendet vehettem át, az Omega együttes többi tagja pedig a Mihail Alekszandrovics Romanov Nagyherceg Emlékérmet.
– Ezek szerint komoly rajongótáborotok van Oroszországban is?
– Igen, ez vitathatatlan. Valahogy úgy alakult, hogy mi, a kelet-európai rockbanda, egyfajta kuriózum voltunk mindig mind a nyugatiak, mind a keletiek, így az oroszok számára is. Úgy nem értették, kik ezek, milyen zenekar ez onnan Kelet-Európából?
– Több mint fél évszázados zenei pályafutás után nagyon sokan ismernek benneteket, tudják, mi az az Omega. De ha tegyük fel én most egy teljesen idegen lennék, akár egy ufó, persze nem a Gammapolisról, és megkérdeznélek arról, hogy mi is ez az Omega, mit válaszolnál?
– Nehéz kérdés…de akkor azt felelném, az Omega az, amikor a hatvanas években pár lelkes, fiatal zenekedvelő ember elindult egy úton és azóta is megy ezen. Mind lediplomáztunk, mehettünk volna civil polgári pályára is, azonban nem is volt kérdés, hogy nem térünk le a rockzenélés útjáról. Elindultunk és mentünk, és azóta is jövünk, jövünk ezen az úton… Így érkeztünk el most ide, Nagyváradra is, Szent László városába…"
Forrás : reggeliujsag.ro

Rocklegendák a váradi várban

 

"Az idei Szent László Napok utolsó, vasárnap esti koncertjét Zatykó Gyula főszervező mellett Balog Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője konferálta fel. A miniszter bejelentette: Magyarország kormánya kétmilliárd forinttal támogatja római katolikus püspöki palota, vagyis a barokk palota felújítását. Bár újdonságként számoltak be a hírről, erről már közel két hete cikkezett a Bihar megyei sajtó." - írja Vincze Nagy Anikó a Reggeli Újságban. Teljes cikk : 

"Méltó befejezése volt az idei Szent László Napoknak az 55 éves Omega együttes koncertje, amelyre mintegy nyolcezren látogattak ki. A publikum egyebek mellett olyan közismert dalokat hallhatott, mint a Léna, az Égi jel, a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány. A legfiatalabb korosztálytól a legidősebbekig mindenki együtt dúdolta a dalokat a legendás formációval.

Este kilenc óra után működ borította be a színpadot, a kivetítőkön Omega-felvételeket kezdtek pörögni, majd megérkeztek fényárban úszó színpadra az együttes zenész tagjai, majd előbukkant Kóbor János énekes-frontember is, akit hatalmas ovációval fogadtak a nézők.

A rock szerelmeseit az sem ijesztette meg, hogy a koncert ideje alatt végig viharjósló felhők gyülekeztek a város felett. A koncertről elmondható, hogy nagyszabású és minőségi előadás volt."
Forrás : reggeliujsag.ro

Tanulság Bölöni Vilmos kiállítás megnyitóján

 Bölöni Vilmos.Saját fotó

Megható esemény színhelye volt Bölöni Vilmos kiállítás megnyitóján a váradi várban a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében.Bölöni úr kiállítása sok váradit vonzott a megnyitóra.Közismert személyiség volt Nagyváradon.1941-ben született,díszlettervező volt a Szigligeti Színházban és a Bábszínházban.Családi okok miatt Magyarországon, Érden él.Évente többször hazalátogat,mert nagyon jól érzi magát Váradon.Bölöni Vilmos festőművész is.Alkotásai megtalálhatók Nagyváradon,Magyarországon és külföldön.
Életéről többet olvashat ITT '

Mi a tanulság a kiállítás megnyitóján?Szükség van minél több minőségi kiállításokra,szükség van művészekre,szervezőkre,illetve ránk,a látogatókra.Bölöni Vilmos úgy fejezte ki magát,hogy beakarja fejezni a pályafutását.A kiállítás megnyitóján kapható volt egy szépen kivitelezett könyv,mely a 75. születésnapjára készült.Jóval a kezdés előtt sokan nézegették a kiállított festményeket,rajzokat és tárgyakat.Jól szervezett,profi kiállítás,mely majdnem két hétig megtekinthető.

Megható volt a megnyitó,mely "teltházas" lett.Még ennyien nem voltak egy megnyitón.Aki később érkezett,nem tudott bemenni.Nem várt sikere volt a megnyitónak.Szinte mindenki ott volt aki számít a szakmában. Indig David mondott egy rövid beszédet,majd Bölöni Vilmos régi barátja, Meleg Vilmos emelkedett szólásra.Emlékezetes beszédet mondott a művész úr.Később a Bábszínház volt igazgatónője méltatta Bölöni Vilmos munkásságát.A vármúzeum igazgatónője kiemelte,hogy ennyi résztvevő eddig nem volt.Megköszönte a szervezők önfeláldozó munkáját.A megnyitó befejezéseként Bölöni Vilmos hol magyar ,hol román nyelven szólt a résztvevőkhöz.Nem gondolta volna,hogy kiállítása ilyen sikeres lett.Azt gondolta,hogy még mielőtt befejezné a pályafutását,Váradon szeretné még bemutatni az alkotásait.Külön kiemelte,hogy sokan segédkeztek terve véghezvitelében.A vármúzeum adott otthont a kiállításnak,de kiemelkedő segítséget kapott a gyermekeitől,barátaitól,és az Ars Nobilis Egyesülettől.Az Indig család végig mellette volt,segítve a szervezésben.Hangja többször "elcsuklott" jelezve,nagyon megvan hatódva Bölöni úr.

Nagyon jó hangulat uralkodott a megnyitón,illetve a megnyitó után,mely estig tartott.Régi barátok,ismerősök találkoztak és beszélgettek.Külön szeretném kiemelni,hogy sok fiatal is részt vett a megnyitón,mely jó jel a jövőt illetően.Bölöni Vilmos kiállítás egyik tanulsága,ha van minőségi műalkotás,van közönség is Váradon.Évekig nem volt megfelelő kiállító helység.Egy nyugodtabb délután megnéztem a kiállítást.Készítettem néhány fotót,videót a megnyitóról,azoknak akik nem tudtak elmenni.

Bölöni úr fogadja az elismeréseket

Bölöni úr régi barátjával, a színművész Meleg Vilmossal

Bölöni úr a kiállítás egyik fő szervezőjével,Indig Rodicával  

Bölöni Vilmos kiállításáról készített album,a teljesség igénye nélkül megnézhető a Facebookon '

Budapest után ez volt a legpezsgőbb magyar város !

 

Szép, tágas és rendezett a főtér.Forrás: Bucsky Péter

Az Origo cikkében olvashatunk a pezsgő Nagyváradról.Ezt olvashatjuk Bucsky Péter bevezetőjében : "A Pece-parti Párizs sokkal érdekesebb, mint sokan gondolnák. 15 évvel ezelőtt jártam először a városban, akkor leginkább a szürkesége és a szegényessége maradt meg bennem. Manapság erről szó sincs. A belváros nagy részét felújították, a szecessziós paloták többsége eredeti pompájában csillog, a kulturális élet pedig most is üdítően pezseg. Nagyváradon jártunk."

Néhány idézet a szerzőtől :
"A Szent László tér (románul Piața Unirii) uniós támogatásból újult meg nemrég, méghozzá kiváló minőségben. Sehol nem mozog a díszkő, minden a helyén van. Mint megtudtam, a helyi városvezetés más hasonló projektek hibáiból tanulva visszatért a jó öreg középkori recepthez: olasz mesterembereket kértek fel a munkára."

"Hogy milyen építészeti teljesítményre voltak képesek a taljánok felmenői, azt ötpercnyi sétára a főtértől, a váradi várban láthatjuk. Nem könnyű kiszúrni a főútról az erődítményt, mert kommunista háztömbök veszik körbe. A szóbeszéd szerint a Ceaușescu-érában annyira nem szerették a múltat, hogy így próbálták elrejteni a régi emlékeket.  Ma már persze a vár az egyik fő attrakció Nagyváradon. Olyannyira, hogy az elmúlt években (2009-től 2015-ig) példamutató alapossággal fel is újították."

"A tatárokat azonban nem nagyon hatották meg a szent király maradványai, kőhajító gépeikkel komoly pusztítást okoztak az épületen. A 16. század végén olasz mérnökök tervezték és építették meg a ma is látható ötszög alakú, sarokbástyás erődítményt.Ezt aztán sokáig a törökök sem tudták bevenni, amiben az is szerepet játszott, hogy a védők a várárokba forró termálvizet engedtek. Végül a sokadik török támadás során, 1660-ban egy árulás miatt leengedték a vizet, és a csupán 850 fős várvédő sereg, amely sem a császártól, sem az erdélyi fejedelemtől nem kapott támogatást, a vár feladására kényszerült. Nagyvárad három évtizedig volt török kézen."

"A vasút megérkezése fellendítette a malomipart, többek között ennek köszönhető, hogy Nagyvárad a legnagyobb magyar városok sorába zárkózott fel. A polgárosodó város mai ésszel alig felfogható gyorsasággal fejlődött és alakult át, ami leginkább az építészetében érhető tetten."

"A szecesszió határozta meg leginkább a település arculatát. Ennek legszebb példája a főtéren található Fekete Sas palota. A Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett épületegyüttes két helyi ügyvéd jóvoltából épülhetett meg. A szállodán kívül étterem, kávéház, üzletek és lakások is helyet kaptak itt, akár egy mai, komplex lakó-, üzlet- és irodaközpontban."

"Nagyváradon lépten-nyomon magyar kulturális értékekbe botlunk. A múlt század fordulóján még szinte teljesen magyar volt a város, az iparosítás hatására azonban nagyon sokan költöztek ide Románia egész területéről. Ma csak a lakosság harmada magyar."

"Érdemes mindig magyarul indítani a kommunikációt,  és ha az nem működik, átválthatunk angolra, ezen a nyelven mindenki beszél valamilyen szinten. Magyarok és románok egyformán kedvesek és segítőkészek voltak."

"A szecesszió másik szép példája a Darvas-La Roche-ház, amely ma múzeumként működik. Sajnos nem maradt meg minden eredeti szépségében a lakásban, de a tervek szerint ezt is hamarosan felújítják."

"A főváros után itt volt a legpezsgőbb kulturális élet és a legtöbb napilap. A Nagyváradi Napló a magyar újságírás történetében kiemelt helyet foglal el, számos írója, szerkesztője Trianon után Budapesten lett a kulturális élet vezetője."

"Egyébként a közeli fogdát belülről is megismerhette Ady. A katolikus egyház gazdagságát támadó cikke miatt ugyanis három napra lecsukták. Azért ez nem volt túl nagy büntetés, a legenda szerint a barátok kosárban engedték le neki az ellátmányt, benne napi két liter borral.  A történetet egyébként könyvben is feldolgozták."

"Az EMKE kávéházban olyan írók találkoztak, mint Babits Mihály, Juhász Gyula vagy éppen Balázs Béla. Az épület ma is áll, Astoria szálló néven üzemel. A szomszédjában áll az Állami Színház, amely méretét tekintve is igen tekintélyes."

"A püspöki palota és kertje negyedórás sétával érhető el a főtértől, nem szabad kihagyni. Ami talán kevéssé ismert, hogy egy ideig, épp a nagy felfedezések korában, bizonyos értelemben Nagyvárad volt a világ közepe. Akkoriban még nem a greenwichi meridián volt a kitüntetett hosszúsági kör, hanem például a váradi. Kolumbusz is ezt használta a navigációhoz Amerika felé hajózva."

"Hunyadi János egykori tanítója, Vitéz János püspök, későbbi esztergomi érsek hozta itt létre kora egyik legfejlettebb csillagászati központját. Neki, illetve a városba hívott, Regimontanus néven publikáló Johannes Müller csillagásznak köszönhető, hogy közel  kétszáz éven át a térképek nulladik hosszúsági vonala a nagyváradi váron haladt át." 

"Ha már torony, meg kell említeni a városházáét, amelybe öt lejért – nagyjából 350 forintért – lehet felmenni. Nem érdemes kihagyni, már csak azért sem, mert érdekes kiállítást találunk itt a toronyórák fejlődéséről és működéséről. De a kilátás sem akármilyen,  innen láthatjuk igazán, milyen eklektikus ez a város:  a századfordulós paloták mögött feltűnnek a tízemeletes tömbök, bevásárlóközpontok és erőművek."

"Ami nekem a legmegdöbbentőbb volt, hogy milyen sokféle ember élt itt békességben: összesen tíz felekezethez tartozó templomot számoltam meg.  Köztük a város egyik fő látnivalóját, a neológ zsinagógát a Sebes-Kőrös partján. Gyönyörűen felújították, jelenleg múzeumként és rendezvényhelyszínként funkcionál. Nagyvárad történetében kiemelt szerep jutott a zsidóknak, nélkülük sok helyi építészeti és kulturális érték nem jöhetett volna létre."

"Ha Nagyváradon járunk, érdemes Félixfürdőre is ellátogatni. A termálvíz és a századfordulós fürdőházak nagyszerűek, viszont a kommunista időkben felhúzott betonmonstrum hotelek nagyon lehangolóak. Csak reménykedhetünk, hogy mielőbb eltűnnek."
Teljes cikk és fotók : origo.hu

Mi váradiak,hálásak lehetünk Bucsky Péternek,mert írt egy nagyszerű cikket a városunkról.Miért fontos?Mert kedvet kaphat az olvasó ,hogy egyszer meglátogassa Nagyváradot.Kedvező képet fest Nagyváradról,de lehet azért,mert megtetszett neki is,mint Ady Endrének és a többieknek a Pece-parti Párizs '

Magyar színészóriások a váradi vár nyári színpadán

 

"Ötödik alkalommal szervezi meg a Nagyváradi Nyári Színházi Fesztivált a Nagyváradi Magyar Diákszövetség közösen a nyíregyházi, idén 25 esztendős Mandala Dalszínházzal és az RMDSZ Bihar megyei szervezetével. Az idei évadban kilenc előadásra várják a színházszerető közönséget a váradi várban lévő nyári színházban" - írja a Reggeli Újság.

"Olyan színészóriások érkeznek Nagyváradra a nyári színházi fesztivál keretében, mint Kern András, Bodrogi Gyula és Voith Ági, Détár Enikő, Győri Péter, Bozsó József, Teremi Trixi, Benkóczy Zoltán, Lukács Sándor, Magyar Attila, Nyertes Zsuzsa, Harsányi Gábor, Cseke Katinka, Mikó István, Bódis Gábor, Kovács Attila, Rozsályi Márkó, Vajnárovics Viktória, Cserjési Beatrix vagy Varga Miklós."
Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Helyek a váradi várban

"A nagyváradi önkormányzat a váradi várban biztosít helyet képzőművészeknek és kézműves mestereknek." - írja az erdon.ro.

Teljes cikk : erdon.ro 

Megrongált lámpaoszlopok

 

"Húsz lámpaoszlopot rongált meg két fiatal a váradi várban, ezzel közel 30.000 lejes kárt okoztak."

Teljes cikk : erdon.ro

Ismét napirenden a múzeumügy

 

"Nagyvárad polgármestere nem nyugszik: Ilie Bolojan ismét kísérletet tesz arra, hogy a Körösvidéki Múzeumot a volt hadapródiskola helyett a váradi várba költöztessék." - írja Pap István.

Ilie Bolojan " Masterplan" egyik kiemelt terve  volt a múzeumot a várba helyezni.A Helyi Tanács leszavazta,de "nem nyugszik".Mit mondott?

"Nagyvárad polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján ismertette azokat a beruházásokat, munkálatokat, melyek az idén Nagyváradon zajlani fognak. Ezek egyike a váradi vár felújításának folytatása, konkrétan a föld kihordása a bástyákból, a vársánc Sánc (Grivitei) utca felőli részének felújítása, hogy ott aztán különböző eseményeket lehessen szervezni. Ezután Bolojan megismételte azt a legalább egy évtizede dédelgetett vágyát, hogy a Körösvidéki Múzeum a várba költözzön, szerinte ugyanis erre tökéletesen alkalmas a fejedelmi palota, míg a többi épületrészben civil szervezetek, vendéglátó ipari egységek kapnának helyet. Kérdésre válaszolva Bolojan újra hangoztatta azt az érvet, hogy a Körösvidéki Múzeumnak nincsenek értékes műtárgyai, ezért indokolatlan, hogy egy olyan hatalmas ingatlanba költöztessék, mint amilyen a volt hadapródiskola, viszont a vár fejedelmi palotája megfelelne ennek a célnak, már csak azért is, mert az az épületrész most üresen áll. Bolojan elmondta, hogy az is jó lenne, ha nem az egész múzeumot, de legalább egy szekcióját a várba költöztetnék. Arra a kérdésre, hogy meggyőzte-e már erről az elképzeléséről a helyi tanácsot, Ilie Bolojan azt mondta, hogy újra megszavaztatja ezt  a kérdést a helyi testülettel, és a megyei tanácshoz is addig jár el, míg őket is meggyőzi erről a tervéről." 

Forrás : erdon.ro 

Bővebben olvashat a helyi sajtóban,vagy a Polgármesteri Hivatal honlapján :

Complexul Wellness Termal Nymphaea se va deschide, cel mai probabil, din luna mai 

Din martie, Oradea trece pe noua centrală pe gaz 

Proiecte prioritare pentru administrația locală în anul 2016

 

 

 

Piramis-koncert volt a váradi várban

 

"Szombat este az önkormányzat által szervezett Nagyváradi Ősz-fesztivál keretében a legendás, az eredeti felállásban több mint négy évtizedes múltra visszatekintő Piramis együttes lépett fel a várban felállított színpad."

Teljes cikk : erdon.ro

Új helyszínen az idei váradi Szent László Napok

 

A váradi várban lesz idén a június 25–28. között ismét megrendezendő Szent László Napok. Gazdag program várja idén is a nagyközönséget, a szervezők minden generációra gondoltak. Ma ismertették a részleteket. 

Teljes cikk : erdon.ro 

Kupán Árpád : A 160 évvel ezelőtti Nagyvárad egy amerikai republikánus leírásában

Az 1848–1849-es magyar forradalom vérbe fojtása és az emigrációba kényszerült Kossuth Lajos amerikai útja felkeltette egy 25 éves connecticuti fiatalember, Charles Loring Brace érdeklődését a „magyar ügy” és Magyarország iránt. Így határozta el, hogy Prágán és Bécsen keresztül Magyarországra megy, ám 1851. május 23-án Váradon az osztrák hatóságok letartóztatták, s több mint egy hónapig raboskodott az akkor börtönként is fungáló váradi várban. Magyarországi tapasztalatairól és legrészletesebben a váradi várbeli raboskodásáról könyvet írt Magyarország 1851-ben címmel, s már 1852 júniusában egy amerikai folyóirat recenziót is írt róla. Mindez azt igazolja, mennyire fontos volt számára és bizonyos amerikai politikai körök számára a magyar ügy megismertetése az ottani közvéleménnyel.
Érthető, hogy ez a magyarság számára olyan fontos és ma már forrásértékűnek számító könyv az 1867-es kiegyezésig nem jelent meg, viszont nehéz elfogadni, hogy azután is szinte teljesen homályban maradt, elfelejtették. Pedig K. Nagy Sándor Biharország, útirajzok című, 1885-ben megjelent könyvében leírja találkozását Charles Loring Brace-szel.
Íme, mit ír könyve bevezetőjében: „Mi magyarok nagyon sokat köszönhetünk neki, mert 1852-ben egy terjedelmes könyvet adott ki rólunk In Hungary 1851 cím alatt, melyben melegen írja le hazánkat és ismerteti minden oldalról, de könyve ki volt tiltva a birodalomból. Csupán egyetlen példány juthatott valamilyen fűszeres ládába rejtve az öreg Lugosihoz Debrecenbe.” (Ő a nagy hírű kollégium egyik professzora volt, akivel Brace még 1851-ben ismerkedett meg.) „Az 1872. évben azonban, midőn ismét meglátogatta hazánkat, hozott egy példányt az Akadémiának és egyet a Múzeum részére. Igen, csakhogy az angol nyelven van írva, s azt a fáradságot pedig senki sem vette magának, hogy lefordította volna magyar nyelvre, ami elég kár.” K. Nagy Sándor könyvében a 139. oldalon lapalji jegyzetben közli, hogy az amerikai szerző könyvét röviden ismertette a Budapesti Szemle az 1873. évi I. kötet 385–414. oldalán, a Vasárnapi Újság pedig az 1873. évi 11–13. számában. Mindezek ismeretében némi iróniával jegyezzük meg, hogy a Pató Pál-os gondolkozás, magatartás mindig is jellemző volt reánk magyarokra.
Számunkra, mai nagyváradi magyarok számára talán még fontosabb az ebben a könyvben leírtak megismerése, bemutatása, mert számos színes leírást ad a városról, a várról, a korabeli helyi viszonyokról és a várban raboskodó jeles személyiségekről.
A továbbiakban, tekintettel arra, hogy maga a könyv nehezen hozzáférhető, fellelhető, válogatott idézetekkel segítjük olvasóinkat a címben jelzett téma megismeréséhez.
 Teljes cikk : varad.ro

Épül a váradi várhoz vezető híd

 

Elkezdődtek a nagyváradi vár nyugati bejáratához vezető gyalogos felüljáróhíd építési munkálatai. A kivitelező Constructorul Salard és Drumuri Orasenesti cégek megkezdték a hídfők alapjainak a leöntését. 

Az 56,6 méter hosszú híd az épülő ortodox katedrális mögötti területet fogja összekötni a nyugati főbejárattal. Dumitru Sim a várfelújítás projektmenedzsere lapunknak elmondta, hogy a hídépítés összköltsége 326 ezer lej, és az építmény legkésőbb idén novemberben el kell készüljön. Annak érdekében, hogy a híd esztétikailag minél jobban illeszkedjen a környezethez, a hídfőket téglaberakással vonják be, a híd járórészére pedig faburkolatot helyeznek el. A hídépítési munkálattal egy időben 76 parkolóhelyet is kialakítanak a közelben.

Forrás : erdon.ro  

Térkép