Újév és újévi szokások

 

Az újévet köszöntő tűzijáték 2007. január 1-jén, az ausztráliai Sydney-ben.Forrás : hu.wikipedia.org

Mit tudunk az Újévről és az újévi szokásokról ?Ezt olvashatjuk : 

"Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Amit újév napján (január 1.) cselekszünk, azt tesszük majd egész évben. Az új év első napjaihoz időjárásjóslások, az állattartással kapcsolatos szokások, szerencsejóslatok, tilalmak, és különböző egészségvarázsló eljárások kapcsolódnak. Az gyerekek és felnőttek járták a falvakat, és köszöntőket mondtak minden háznál.

Azt hiszem, mindenki kipróbálta már, s talán sokan az idén is megteszik, hogy segítséget, erőt merítsenek a személyes újrakezdéshez az újév "tiszta lappal" való indulásából, a természet örök megújulásából.

A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Magyarországon az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították. A január elsejei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI.Ince pápa (1676-1689) tette meg e napot a polgári év kezdetévé. (Az egyházi év advent első napjával kezdődik.) A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. " 

Forrás : arrdaniel.com  

"Az új év első napja az óévbúcsúztatáshoz hasonlóan ősidők óta jeles esemény minden nép és minden vallás számára. 

Ezen kívül ismert szokás volt az ólomöntés is: a felmelegített anyagot hideg vízbe öntik és megnézik, milyen alakot vett fel. A gombócfőzés főleg lányos házaknál volt szórakoztató szertartás: a gombócokat úgy főzték ki, hogy kis papírszeletekre férfineveket írtak és azokat a gombócokba rejtették. Amelyiket először dobta fel a víz, az abban olvasható férfinév lesz a lány jövendő férjének a neve.

A malac farkának meghúzása azért jött szokásba, mert a malac előre túrja a földet és helyet csinál a szerencsének. A lencsefőzés azért népszerű - mint minden szemes étel fogyasztása - mert a sok pénzre, a szerencsére utalhat. Baromfifélét nem szabad enni, mert elkaparhatja a szerencsét. Az év utolsó napján a babona szerint tilos levinni a szemetet, nem szabad teregetni, orvost hívni, orvoshoz menni. Akinek szilveszterkor fáj a foga, valamit halogat - amit már nem szabadna tovább görgetni az új évben.

A legfontosabb újévi hagyomány szerint úgy telik majd az év, ahogyan az ember eltölti január első napját. Így például semmit sem szabad kiadni (például kölcsön adni, elajándékozni) a házból, mert akkor az év során minden kimegy onnan, és a legveszekedősebb házastársak is igyekeznek békében maradni egymással, nehogy viszálykodással teljen az egész év." 

Forrás : mult-kor.hu 

"A január 1-i évkezdés a Gergely-féle naptárreform után vált általánossá. Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Így pédául semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. 

Női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor. Azt tartották, ha újév napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe. 

Bizonyos táplálkozási tilamak is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Baromfit nem lehetett enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ellenben ajánlatos volt a malachús fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét.

A szemes terményeket is ajánlatos enni- babot, lencsét -, mert akkor sok pénzük lesz a háziaknak. Sok vidéken rétest sütöttek szintén az analógia jegyében (hosszúra nyúlik az élet, mint a rétestészta.)

Szép hagyomány újév napján, hogy fiúgyerekek és legények házról-házra járva verses jókívánságokat mondanak a háziaknak, akik cserébe megvendégelik őket. Egyes falvakban az újévköszöntők a portákon gabonamagvakat szórnak szét, hogy bő termés legyen. Ezeket a magokat aztán a tyúkoknak adták a háziak, hogy sokat tojjanak. A hajnali időjárásból az egész évre jósoltak, ha szép idő volt, mezőgazdasági szempontból jó lesz az esztendő, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél.

Forrás: doksi.hu 

A január 1-i évkezdés szokását a rómaiaktól örököltük. A hagyomány (és Ovidius) szerint a Numa királynak, Romulus utódjának tulajdonított naptárreform óta lett a téli napfordulót követő Januarius az év első hónapja. A valóságban ez nem történhetett egyik napról a másikra. A consulok „évet nyitó” hivatalba lépésének ideje például egészen i.e. 153-ig március Idusának tájára esett, csak azt követően helyezték át január 1-jére. Mindazonáltal a római szokások tanúsága szerint bizonyos évkezdő jellege január 1-jének is régóta megvolt. A polgári évet a Saturnalia ünnep (dec. 17–23.) zárta le, s ennek „tizenkettedére” január 1-re, Janus isten orgiasztikus ünnepére esett a római „karácsony”, amennyiben ekkor ajándékozták meg az emberek kölcsönösen egymást, s szerencsét hozó örökzöld olaj- vagy babérággal díszítették fel otthonaikat. A kettősséget végül is Julius Caesar naptárreformja szüntette meg (i.e. 46), ezután került a római újév véglegesen január 1-jére.

Forrás : jelesnapok.oszk.hu 

Lista a szilveszteri és újévi szokásokról : 

"Nagyon sok hiedelem és babona kering a szilveszterrel és az újévvel kapcsolatban. Ezek többsége, ha betartjuk, bőséget, szerencsét és gazdagságot hoznak. 
Talán a legismertebb mind közül: Amilyen az újév első órája, napja, olyan lesz az egész éved!
Nos, ha picit is hisz a babonákban érdemes megfogadni ezeket a tanácsokat.

Szilveszter és újév a szerelmesek napja

• Egymás nyomában járnak, még a babonákban is, mind a kettő főleg a szerelmesek napja.
• Azt tartja a hagyomány, hogy aki szilveszter éjszakáján megfordítja a párnáját a feje alatt, meglátja a jövendőbelijét álmában.
• Aki a kakast újév hajnalán meglesi, amikor elsőt kukorékol, abból az irányból várhatja a szerelmét, amerre a kakas nézett.

Mit tegyük és mit ne szilveszterkor és újévkor:

• Tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele a jövő évi szerencsénket is!
• Nem szabad mosni és ruhákat teregetni.
• De nem maradhat száradó ruha sem a szárítón, mert jövőre akasztott ember lesz a családban!
• Nem szabad kölcsön adni sem, mert következő évben házunkból a szerencse inkább kifele megy.
• Aki pénzt ad ki újévkor, egész évben azt fogja csinálni.
• Szilveszterkor ne együnk meg mindent, hagyjunk a hűtőben is, hogy az új esztendőben se szenvedjünk hiányt semmiből! 
• A hagyomány szerint az újévi erős fények és zajok távol tartanak mindenféle rosszat.
• Aki szilveszter és újév között születik, abból nagy úr lesz.
• Tartózkodjunk a vitáktól, veszekedésektől újévkor mert amit az újév napján cselekszik az ember, az hatással lesz egész évre.
• Újév napján aki korán kel, egész évben friss lesz. Aki gyengének, betegnek érzi magát, az egész évben ilyen lesz.
• Törekedjünk arra, hogy újév napján az első látogatónk férfi legyen, akkor leszünk szerencsések.
• Akit újévkor megvernek, mindennap kikap a következő esztendőben.

Ezt együnk és ezeket semmiképp se fogyasszunk szilveszterkor, mert befolyásolják sorsunkat a következő évre!

• Tilos baromfit (csirke, tyúk) fogyasztani, mert elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból.
• A szerencsés embernek malaca van, tartja a mondás. Inkább malachúst együnk, mert a malac előre túrja a földet, vagyis kitúrja a szerencsét.
• Ha halat eszünk, úgy tartja a mondás: a hal elúszik a szerencsénkkel, a vad pedig elszalad. Tehát, ha szerencsét szeretnénk maguknak, akkor ezt se fogyasszunk.
• Újévkor ugyanilyen fontos a lencse fogyasztása. A bab, lencse, borsó, rizs fogyasztása sok pénztencsét hoz újévkor. 
• Aki üzlettel foglalkozik, hogy gyümölcsöző esztendő köszöntsön rá, szilveszterkor gyümölcsöket kell ennie. "

Forrás : alon.hu