Forrás : parlando.hu
"Bura
Károly (Debrecen, 1881 – Budapest., 1934. június 1.)
cigányprímás, tanár.1898-ban
alakított önálló zenekart Nagyváradon. 1928-ban telepedett le Budapesten.
Hamarosan a Rádió és a főváros kedvelt prímásai közé tartozott. Játékát a
nemesen egyszerű, de egyszersmind bensőséges előadás jellemezte" - olvasható parlando.hu-n.
"Vasárnap
délután örömünnepe volt a magyar muzsikának, Czinka leszármazottját
Panna, nagyváradi Bura Károly cigányprimást ünnepelték a magyar zene
hivei a Zeneakadémia nagytermében 30 éves primási jubileumán, Bura
Károlyt.
Szatmáry István, a Petőfi - Társaság tagja és az ősz, hadikitüntetésekkel diszitett Vitéz gyergyófalvi Mándoky Sándor tábori főesperes vezette a közönség elé.
Szathmáry István üdvözölte elsőnek:
-Debrecenben születtél – mondotta -. Nagyvárad ölelt a szívére, muzsikáltál vidám huszároknak, orosz nagyhercegeknek, Blaha Lujzának, a váradi püspöknek, a bogár cárnak s Ady Endrének és a milliónyi magyar dalra szomjas szivnek. Mint őrmester, végigharcoltad a háborut s hogy nem érdemtelenül, Ferenc József érdemkeresztje bizonyitja. És most itt állsz és ezernyi szív dobban a vonóddal együtt.
Vitéz Mándoky Sándor köszöntötte ezután magával ragadó, közvetlen módon Bura Károlyt.
- A magyar cigányra olyan szükség van, mint a falat kenyérre - mondotta - sőt talán még nagyobb. A harctéren egyszer két napig koplaltunk, mert a konyhánk nem mert utánunk jönni a tűzvonalba és a sors közibénk dobott egy cigányt. Két hur volt csak a cigány hegedűjén, de azzal is hamarosan elfeledtette velünk, hogy már két napja nem ettünk. A magyar cigány olyan, mint a briliáns, nehéz köszörülni, de ha a szive-lelke van a szárazfában, akkor velünk sir, velünk nevet, velünk káromkodik.
Majd Magyary Imre és Bura Károly nótázott, Bogdán Margit és Cselényi József énekelt: dr Szabó László, a veszprémi biróság ősz elnöke a saját dalait adta elő a cigánybanda élén. Az ünnepség végén Vitéz Mándoky főesperes átnyujtotta Bura Károlynak a magyar közönség ajándékát: egy Bíkszegi mesterhegedűt."
Forrás : huszadikszazad.hu
Bura Károlyról kevés adatot lehet találni.Tény az,hogy az 1927-ben kiadott Cigányzenészek Albumában szerepel a neve a jelentős cigányzenészek között.Sárosi Bálint : A cigányzenészek múltja című cikkében,mely a Magyar Szemlében jelent meg , olvashatunk Bura Károlyról :
"Divattá vált az is, hogy cigányzenészek magas rangú uraknak, külföldieknek és hazaiaknak küldjenek – megfelelő elismerés reményében – valamilyen ünnepélyes alkalomra készített hódoló kompozíciót. Az idős nagyváradi prímás, Bura József Ferenc Ferdinánd főhercegnek küldött „valami szépet”. De kompozíciójáért a remélt megfelelő elismerés (bankók, briliánsos kézelőgomb…) helyett csak egy udvarias német nyelvű köszönetet kapott. Ennél is kevesebb szerencséje volt Bokor Sándor aradi nagybőgősnek, aki II. Vilmos német császárnak komponált indulót. A vállalkozás híre elterjedt, a kompozíció viszont fennakadt az illetékes német főkonzulon, aki azt visszaküldte a szerzőnek. A híres nagyváradi, később budapesti cigányprímásnak, Bura Károlynak IV. Károly koronázása alkalmára írt Koronázási Emlékindulója legalább annyi sikerrel járt, hogy azt őfelsége „a legkegyelmesebben elfogadta”
Bura Károlyról olvasható egy történet az első világháborúból :
"Amíg azonban a háború alatt a kávéházak krónikus zenészhiányban szenvedtek, a katonai helyőrségeken sorra alakultak a „császári és királyi cigányzenekarok”. 1915 tavaszán például a 37. gyalogezrednél szolgáló nagyváradi cigányprímás, Bura Károly szervezett bandát a roma legénységből."
Forrás : elsovilaghaboru.com
A Békés Megyei Nápújságban olvasható :
"Hetvenöt évvél ezelőtt, 1895. október 15-én született Nagyváradon a 61 éves korában Buda- p>esten elhunyt világhírű cigány- prímás, Bura Sándor, a szintén nagy hírű prímás, Bura Károly testvéröccse.
A nagyváradi közönség kedvelt prímása 1928-ban Budapestre jön, s az akkori Royal Szálló éttermében, valamint a Dunap>alotában játszik felváltva. 1940-től a Hungária Szálló, a felszabadulás után a Gellert Szálló éttermében muzsikál."
Szatmáry István, a Petőfi - Társaság tagja és az ősz, hadikitüntetésekkel diszitett Vitéz gyergyófalvi Mándoky Sándor tábori főesperes vezette a közönség elé.
Szathmáry István üdvözölte elsőnek:
-Debrecenben születtél – mondotta -. Nagyvárad ölelt a szívére, muzsikáltál vidám huszároknak, orosz nagyhercegeknek, Blaha Lujzának, a váradi püspöknek, a bogár cárnak s Ady Endrének és a milliónyi magyar dalra szomjas szivnek. Mint őrmester, végigharcoltad a háborut s hogy nem érdemtelenül, Ferenc József érdemkeresztje bizonyitja. És most itt állsz és ezernyi szív dobban a vonóddal együtt.
Vitéz Mándoky Sándor köszöntötte ezután magával ragadó, közvetlen módon Bura Károlyt.
- A magyar cigányra olyan szükség van, mint a falat kenyérre - mondotta - sőt talán még nagyobb. A harctéren egyszer két napig koplaltunk, mert a konyhánk nem mert utánunk jönni a tűzvonalba és a sors közibénk dobott egy cigányt. Két hur volt csak a cigány hegedűjén, de azzal is hamarosan elfeledtette velünk, hogy már két napja nem ettünk. A magyar cigány olyan, mint a briliáns, nehéz köszörülni, de ha a szive-lelke van a szárazfában, akkor velünk sir, velünk nevet, velünk káromkodik.
Majd Magyary Imre és Bura Károly nótázott, Bogdán Margit és Cselényi József énekelt: dr Szabó László, a veszprémi biróság ősz elnöke a saját dalait adta elő a cigánybanda élén. Az ünnepség végén Vitéz Mándoky főesperes átnyujtotta Bura Károlynak a magyar közönség ajándékát: egy Bíkszegi mesterhegedűt."
Forrás : huszadikszazad.hu
Bura Károlyról kevés adatot lehet találni.Tény az,hogy az 1927-ben kiadott Cigányzenészek Albumában szerepel a neve a jelentős cigányzenészek között.Sárosi Bálint : A cigányzenészek múltja című cikkében,mely a Magyar Szemlében jelent meg , olvashatunk Bura Károlyról :
"Divattá vált az is, hogy cigányzenészek magas rangú uraknak, külföldieknek és hazaiaknak küldjenek – megfelelő elismerés reményében – valamilyen ünnepélyes alkalomra készített hódoló kompozíciót. Az idős nagyváradi prímás, Bura József Ferenc Ferdinánd főhercegnek küldött „valami szépet”. De kompozíciójáért a remélt megfelelő elismerés (bankók, briliánsos kézelőgomb…) helyett csak egy udvarias német nyelvű köszönetet kapott. Ennél is kevesebb szerencséje volt Bokor Sándor aradi nagybőgősnek, aki II. Vilmos német császárnak komponált indulót. A vállalkozás híre elterjedt, a kompozíció viszont fennakadt az illetékes német főkonzulon, aki azt visszaküldte a szerzőnek. A híres nagyváradi, később budapesti cigányprímásnak, Bura Károlynak IV. Károly koronázása alkalmára írt Koronázási Emlékindulója legalább annyi sikerrel járt, hogy azt őfelsége „a legkegyelmesebben elfogadta”
Bura Károlyról olvasható egy történet az első világháborúból :
"Amíg azonban a háború alatt a kávéházak krónikus zenészhiányban szenvedtek, a katonai helyőrségeken sorra alakultak a „császári és királyi cigányzenekarok”. 1915 tavaszán például a 37. gyalogezrednél szolgáló nagyváradi cigányprímás, Bura Károly szervezett bandát a roma legénységből."
Forrás : elsovilaghaboru.com
A Békés Megyei Nápújságban olvasható :
"Hetvenöt évvél ezelőtt, 1895. október 15-én született Nagyváradon a 61 éves korában Buda- p>esten elhunyt világhírű cigány- prímás, Bura Sándor, a szintén nagy hírű prímás, Bura Károly testvéröccse.
A nagyváradi közönség kedvelt prímása 1928-ban Budapestre jön, s az akkori Royal Szálló éttermében, valamint a Dunap>alotában játszik felváltva. 1940-től a Hungária Szálló, a felszabadulás után a Gellert Szálló éttermében muzsikál."
Bura Károly Nagyváradi cigányprímás aki Czinka Panna leszármazottja.Forrás : A mi Nagyváradunk - Facebook
A sírhely a budapesti temetőben van.A jelzés : 11-1/a-19
A sírhely a budapesti temetőben van.A jelzés : 11-1/a-19
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése