Az Egyváradi Blogja Nagyváradról blog Nagyváradról és környékéről szól,az Egy Váradi Facebook társoldala.A blogban nézhet fotókat,videókat Nagyváradról,valamint olvashat híreket,személyes véleményeket városunkról. Őrizzük meg Nagyváradot és az emlékeit a következő nemzedékeknek,mert felgyorsult az új Várad képének az átalakítása' Isten hozta Nagyváradon és környékén'
"Hosszabb ideje kampányol az RCS/RDS
vállalat annak érdekében, hogy minél többen térjenek át az általa
biztosított elektromos energia szolgáltatásra." - írja a Bihari Napló.
"A Sulira fel! elnevezésű tanszergyűjtési
akció keretén belül, a nagyváradi RMDSZ Nőszervezete tanszereket gyűjt
hátrányos helyzetű gyermekek részére, akiket az egyházak képviselői
jelölnek meg minden körzetben." - írja a Bihari Napló.
"Aki teheti, vásároljon pár füzettel,
írószerrel, egyéb tanszerrel többet és ajánlja fel adományként
szeptember 18-ig bármelyik nagyváradi RMDSZ avagy a megyei székháznál
(Kossuth utca 11), de akár érte is mennek a szervezők. Elfogadunk
ugyanakkor használt, de még jó állapotú iskolatáskát, sporteszközöket
is. Sok kicsi, sokra megy.
Az adományokat az OlvasLak program keretén belül is el lehet hozni, a megyei könyvtárba (szeptember 8, 14 órától).
A következő elérhetőségeken is jelezhetik adományozási szándékukat:
0773/933620 telefonszámon vagy a szellgabriella@yahoo.com e-mail címen. Átvevési pontok és órarendek:
Szőllős – keddenként, 18-19 óra között, Liszt Ferenc u.36A
Velence – hétköznap, Cservák Miklósnál, a szabóságban
Püspöki – hétköznap, 9-15 óra között, a kultúrháznál
Őssi – péntekenként 18-20 óra között, a székházban
Csillagváros – hétköznap, a székház földszintjén működő fodrászatban
Olaszi – kedd és csütörtökönként, 18-19 óra között, a székháznál
Rogériusz – hétfő-szerda–péntekenként, 9-12 óra között a Zig-zag blokknál, a székháznál
Újváros – hétköznap, 9-15 óra között, a székháznál"
Forrás : erdon.ro
Ada Kaleh szigete 1909-ben.Forrás : hu.wikipedia.org
Ada Kaleh intő példa a rombolás és a modernizálás tekintetében.Nálunk is lehetséges.Ezt írja a Wikipédia : "Ada Kaleh vagy Ada-Kalé (szerbül: Каролина, Нова Оршава) a törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, ahol az ott élő emberek dohány, szőlő- és rózsatermesztéssel foglalkoztak és csempészéssel. A szigetet 1972-ben, a vaskapui vízerőmű gátjának megépítése után vízzel árasztottak el. A sziget Orsova alatt kb. 3 kilométerre helyezkedett el; a mérete 1,7×0,4-0,5 km volt. Neve törökül „erődsziget” vagy „szigetvár” jelentésű. A szigetet tizenhatszor keresztelték át. Hérodotosz
legendáiban Cyraunis néven említik, de Yernis és Saan név alatt is
feljegyezték. A görögök Cotinusának nevezték, aminek jelentése: a vad olajbogyók földje. Caroline-sziget (Caroline-Insel) néven is nevezték. 1913-tól 1918-ig, amikor Magyarországhoz tartozott, Újorsova néven alkotott községet."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
Miért került be a blog bejegyzései közzé Plácido Domingo?Mert Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész részt vett a koncerten,és a Facebook oldalán részletesen beszámolt az eseményről.Ezt olvassuk :
"A század egyik legnagyobb, varázslatos hanggal megáldott
tenoristájának tartott Placido Domingo ingyenes koncertjéről már nagyon
rég lehetett tudni a Tv, rádió, online sajtó, nyomtatott sajtó, facebook
közbenjárásával. Aki igazán szereti a klasszikus zenét - azokat
mind tűzbe hozhatott a hír, főleg, hogy a Művész és díszvendégeinek
előadását ingyen lehetett megtekinteni. Kezdetben a budapesti Müpa
Bartók Béla Hangversenyterme, utána a Szent István Bazilika előtti tér,
és a legvégén a Papp László Sportaréna volt eme eseménynek a
helyszínalakulási emelkedője – a nézők befogadását tekintve. Sokan
voltak kíváncsiak az “opera királyára”. (Régen több sajtóorgánum nevezte
az opera királyának, illetve a modern idők legnagyobb operaénekesének,
ami ma is érvényes.) Persze, erre az érdeklődő tömegre egyfajta
konglomerátumként kell tekinteni. Sok ember volt, sokfajta társadalmi
rétegből jelen, temérdek érdeklődési körökből.
De az esemény
legbelső mozgatórugója megvalósult: főleg Domingo hírneve összehozott
egy hatalmas tömeget, akivel három órára megszeretette a klasszikus
zenét. És lehet, hogy mostantól kezdve nem csupán három órára…
Mindvégig a budapesti Művészetek Palotája jegyezte a szervezést, az ő
meghívásukra érkezett jelen esetben a magyar fővárosba az operacsillag.
Természetesen, ahogy térbelileg felfejlődik egy helyszín, úgy a
koncerthallgatóknak lassan tömeggé alakulása, és ennek hatványozott
kezelhetetlensége is felüti a fejét. 1200 ember (Müpa), 5000 ember
(szabadtér)...12.000 ember.(amiről a hangverseny után megjelenő
sajtóvisszhangokban már 20.000 embert emlegettek, akiknek egy része nem
jutott be a befogadó kapacitást elérvén.) A koncert fantasztikus volt! A bejutás…katasztrofális!
Főleg azért nem értem a bejutással kapcsolatos fejetlenséget, mert az
időjárási előrejelzések hatalmas vihart ígértek. Meg is jött...kétszer
is. Szerintem nem volt meg a kellő emberi empátia a Stadion
vezetőségében arra, hogy ne hagyja az embereket egy olyan helyzetben
magára, amit viszont ő maga az ablak mögül nézett végig. Lehet
előrelátás kérdésének a hiánya, egyeztetés a Müpával, de szervezésileg
ezt kicsit elnézték. Nyugodtan be lehetett volna engedni a tömeget az
előtérbe, vagy épp a Stadion tövébe – hogy védve legyenek. Plácido Domingo estje adott erőt, hogy elviseljük a szakadó esőben, hidegben várakozást.
Aki valami picit is igényes elsősorban önmagával, az mindent elkövet
annak érdekében, hogy jelen legyen olyan eseményeken, ahol, és akit elég
ritkán “tud elkapni” élőben.
Domingo az opera világában, és a
klasszikus zene világában olyan, mint Michael Jackson, Elvis Presley,
The Beatles, a Queen, vagy épp a hollywoodi filmsztárok legnagyobbjai a
maguk világában. Olyan hihetetlen tömegeket tud Domingo megmozgatni - hogy az már elképesztő!
Ő volt az első klasszikus művész, aki szóló koncertet adott New
York-ban a Central Parkban, ahol a rossz idő ellenére több mint 400.000
ember hallgatta meg. Rossz idő ellenére is! A budapesti koncertre kézenfekvő volt, hogy hamarabb kell odaérni, mint a kapunyitás.
Mi, akik elmentünk megnézni Domingot – kezdés előtt 4 órával (!) már
ott voltunk a helyszínen. Így lettünk kezdés előtt négy órával már közel
40-en, akik az egész későbbi tömeg magja voltunk. Ahogy
„duzzadtunk”, úgy kezdett a helyzet is feszültebb lenni: a szervezők
egyetlen tagja sem jött ki az Aréna épületéből kicsit helyretenni a
hangulatot – merthogy két olyan hatalmas zuhé is lecsapott ránk, hogy a
későbbi bejutottak tömött sorokban álltak a WC-nél...ruhát szárítani.
Senki, de senki...de még pár security-s sem tette tiszteletét a kaputól
errefelé, nehogy megázzanak. Kicsit kisiklott a kommunikáció
valószínűleg bent is, az emberség szintén, amikor látva, hogy két olyan
felhőszakadás „veri” az embereket, ami embertelem. Mi, hogy legelöl
voltunk, és közben hátulról is folyamatosan előretörtek a zúgolódók –
jobban védve voltunk az esőtől. Római teknősformáció – vicceltük el.
A bal szélen annyira taposták egymást az emberek, hogy több idős ember
már teljesen rosszul volt és kiabáltak, hogy ezt ne csinálják! …jogos. A hostessek egy része is nagyon arrogánsan viselkedett az emberekkel. Én csak néztem nagyokat. Rengeteg embernek elgurult a pirulája. Pedig ha a zene szeretetére gondoltak volna – máris nem látták volna olyannak a dolgokat, mint ahogy látták.
A lavina is egy struktúrájában kicsit megváltozott hópihe eredménye –
itt is elég volt valahol hátrébb valakinek beindulni, és felügyelet
hiányában, biza el tud szabadulni egy nagy fejetlenség. A hasonló
szervezési hibákat a gyors helyszínváltozásnak tudom be, viszont olyan
fejetlenségek voltak, amit én nem láttam még. Főleg ha a Müpa a
szervező. Arra viszont szerintem nem számítottak, hogy húszezer
rajongó fogja ostromolni a kapukat a 19:00-ás nyitáskor. A tizenkétezer
jegy hamar elfogyott. Nem értem miért lepődtek meg azok, akik nyitás
előtt 30-60 perccel érkeztek - és főleg ezek azok, akik már nem fértek
be. Természetesen voltak, akik azért jöttek el, mert ingyenes volt a
koncert. De nincs is ezzel semmi gond. Van, amikor ez a gesztus egy jó
szándékot céloz meg, s van, amikor azért tesznek sok mindent ingyenessé –
mert 100 forintot sem ér a produkció. (Rihanna jobb volt pénzért? Ezek
azok a senkik, akik Odüsszeuszi leleményességgel fejik Európa teheneit.) Engem nem zavart a várakozás, a tolongás. Tudni lehetett, hogy ilyen előfordulhat.
Sokszor előfordul, hogy hiába szeretne valaki eljutni az operába, nem
tudja megengedni magának, mert túl magas a jegyek ára. Ezek az emberek
kezdtek megindulni.
Egy olyan hangulat előszelét éreztük, ahogy bejutottunk a koncerthelyszínre, ami hosszú időre meghatározó szerepet kap bennünk. Én pld. sokat tanultam most tőle muzikalitás, dallamívek vezetése terén, műelemzés tekintetében, pedig én nem vagyok énekes. Domingo nyílt szívvel ajánlotta fel a koncertjét – mennyire nagy dolog ez!
Kétségkívül korunk egyik legkiválóbb tenorjának sikerült elérni azt,
hogy az ingyenes koncertre több mint 317 millió forintot szánt a
kormányzat, de még nem ismert a pontos költségvetés. Kezdjük azzal, hogy
kellenek az olyan események, melyek egyben missziót is magukba
foglalnak. Széles közönséget tud megszólítani a klasszikus zene – főleg,
ha ilyen alkalmak adódnak.
Hosszú utat járnak be manapság is a
művészeti ágak. A jövendő “értelmisége” a maiak tudásán indul, és a
múltban leli meg az igazság gyökerét. 1990-ben José Carreras-szal és
Luciano Pavarottival spontán „megalapított” Három Tenor formációjuk sok
új rajongót nyert meg az operának. Azóta Pavarotti meghalt, Carreras
visszavonult (2017-ben tartja utolsó világkörüli turnéját: Budapesten
ugyanitt, amire természetesen már megvan a saját belépőjegyem :) ) Domingo viszont ma is hihetetlenül aktív: karrierje során eddig 11 Grammy-díjat és két latin Grammy-díjat kapott. Kemény munka és koncentráció eredménye az a hang, amit élőben is hallani volt alkalmunk. Nagyon nem is lehet megfogalmazni. ….és jött a kérdésem: hol vannak a fiatal “énekművészek”, kulturális intézményvezetők.
Ezen az eseményen minden annyira profin volt összehozva (az épületen
belül), hogy minden téren lehetett volna inspirálódni: így csinálják a
világ legjobbjai. És mindezt ingyen. Domingo pályafutása mindörökre emlékezetes, emellett emberként is csodálatra méltó. Ha az emberek megértenék, micsoda hatalma van a gondolatnak, akkor folyamatosan keresnék a szépet, a maradandót.
A zene pszichológiája roppant egyszerű. A zene automatikusan aktivál
több más érzetet, a tudat alatt hat igazán, és nem hiába mondják, hogy a
zene a lélek hangja. Az új, tudásalapú társadalomban egyre nagyobb
szerephez jut az ismeretekhez való hozzáférés, az új, érdekes
információk megszerzése. Ez az operára is érvényes. A hatalmas
embertömeg, a színpad, és maga a tudat, hogy a fellépők is az épületben
vannak, valamint hogy másfél óra múlva el is kezdődik a várva-várt
koncert...izgalommal töltött el mindenkit. A zene olyan hatást
tudott teremteni az első hangtól kezdve, melynek következtében a
hallgatók akaratlanul is magukba szálltak, és mélyen elmerengtek,
nyitott lélekkel hallgatták a darabokat. Szinesztézia magas fokon.
Elég egy dallam, és eszünkbe jut egy nap, egy hely, egy személy, egy
érzés. Főleg, ha ezt olyan tolmácsolók adják nekünk ajándékba, mint a
fellépők. Az általa alapított Operalia énekverseny két
felfedezettje, Angel Blue és Micaela Oeste mellett, a magyar szoprán,
Pasztircsák Polina, valamint Váradi Gyula hegedűs, a „Virtuózok” című
klasszikus zenei tehetségkutató egyik idei díjazottja is meghívást
kapott a mestertől. Az esten a Magyar Állami Operaház Zenekara működött
közre, Eugene Kohn vezényletével. Köztudott, hogy 1993-ban
megalapította az Operaliát. Az Operalián indult el José Cura (1994),
Joyce DiDonato (1998), Maja Kovalevska (2006), Rafael Rojas (1996),
Erwin Schrott (1998), Rolando Villazón (1999) karrierje is. Jó tudni, hogy ilyen kvalitású, klasszikus zenei világsztárok vezetik a világ ízlését a SZEBB felé. Ha belegondolunk megint...olyan siker és népszerűség övezi őket, mint a rocksztárokat. Helyes!
Ő felkarolja a fiatalokat, támogatja a tehetségeket, támogatni próbálja
az egyre elszegényülő embereket, akik napról-napra egyre többen vannak.
(nem, mint más események, ahol a cél a népbutítás, mindezt méregdrága
csomagolásban lenyomni az emberek torkán. Igaz, vannak olyanok, akik
odüsszeuszi leleményességgel fejik meg az embereket, a világ bégető
teheneinek tekintve őket.) Az Aréna elsötétült, és a nyitány után megjelent Plácido Domingo is a színpadon. A hangulat HIHETETLEN volt.
Ahogy az idő telik...úgy a lélek is nemesedik, úgy a hang is még több
értelemmel, érzelemmel, még több szeretettel, és alázattal teremtődik
meg. Még személyesebbé tud válni minden hang, minden gesztus, darabok, áriák. Nem szabad elfeledjük: Domingo 75 évesen is olyat tud produkálni, ami csoda.
Érezhető volt, hogy azért már inkább bariton áriákat énekel, de ez
természetes. Évtizedeken keresztül énekelt torokgyilkos tenor szerepet,
áriákat – és azért 75 évesen ilyen szenvedéllyel énekelni, hogy
mindenkinek felállt a szőr a kezén...hihetetlen élmény! Egy szép
gesztus volt részéről, hogy a ráadás végén a magyar szopránnal magyarul
énekelt a nagyérdeműnek. Tudjuk...azért a magyar nyelv nem épp a
legkönnyebb nyelv a világon. Szerintem a produkció új szintre emelte a komolyzene népszerűsítését Magyarországon. Az opera, mint műfaj ügyét minden esetre. Csodálatos hangok, alázat, profizmus jellemezte a kiváló művészeket! Magas színvonal, lenyűgöző hangzás, színpadi tapasztalat, és természetességgel átitatott volt minden zenei pillanat. Megérintett sok embert! Az időn túli hangoknak, és daraboknak hihetetlen világa nyílt meg előadásokban. Élő felvételt is készítettek a teljes koncertről, szóval, aki lemaradt – az majd valamikor a tv-ben is megnézheti az előadást. De ugyanazt sosem fogja átélni...mint mi, akik itt jelen voltunk. A hangrögzítés feltalálása óta ő az egyik, aki a legtöbbet tett ennek a műfajnak a népszerűsítése érdekében.
Ki tudja...75 évesen, aki folyamatosan a világot járja még mindig
hihetetlen energiával, hogy mikor fogjuk tudni megint élőben hallani őt.
Lehet, hogy igen...lehet, hogy páran már soha többé. Megtiszteltető volt ott lenni, minden kezdődő kellemetlenség ellenére is.
A LEGJOBB motivációs trénerrel voltunk egy helyen Domingoval. Azok,
akik motivációs trénerként keresik a kenyerüket a világban...csak az
emberek pénzét akarják kicsalni. Domingo egy régebbi interjú során ezt mondta:
„Abban a világban, amelyben gyakorlatilag folyamatosan minden változik,
s egyre kevesebb a megbízható pont, amire építeni lehet, a zene
mozdíthatatlanul őrzi helyét a világot jobbá tevő tényezők között.” Megfontolandó…"
Forrás : Thurzó Zoltán Official Facebook
" Ajánlom figyelmetekbe elejétől a végéig ezt a felvételt,
amit telefonommal készítettem. Azt sajnálom, hogy a "direkt feltöltés"
folyamatában a facebook lebutította a HD felvételt - de remélem ettől
még élvezhető mindenki számára. Akinek van fülhallgatója, az hangzásbelileg jobb élménnyel tudja a felvételt meghallgatni. Csak az „kezdjen bele”, aki vévig is hallgatja. Úgy érdemes.
Az általa alapított Operalia énekverseny két felfedezettje, Angel Blue
és Micaela Oeste mellett, a magyar szoprán, Pasztircsák Polina, valamint
Váradi Gyula hegedűs, a Virtuózok című klasszikus zenei tehetségkutató
egyik idei díjazottja is meghívást kapott a mestertől. Az esten a Magyar
Állami Operaház Zenekara működött közre, Eugene Kohn vezényletével. 12 ezer ember... A koncertre több ezren nem jutottak be...annyira megtelt a Papp László Budapest Sportaréna. Azért ne feledjük el: 75 éves világsztár továbbra is így tud énekelni.(...)! Ez is az a világ, ami viharos lendülettel el tudja repíteni az ember lelkét. Csak az kezdjen bele a videót megnézni, aki tényleg egy olyan hangulatot akar átélni, mint mi – minden percét az eseménynek. Domingo a ráadások vége fele MAGYARUL is énekelt! Azért az roppant megtisztelő, hogy megtanult egy híres művet magyarul is.
Ne tévesszen meg senkit – a koncret maga abszolut teltházas volt – de
az emberek azért elkezdtek a ráadások alatt a kijáratok fele menni, hogy
a „tömegnyomort” a végén (is) elkerüljék. Nekünk 20 percbe telt, hogy kijussunk... A ráadások: - Consuelo Velasquez - Besame Mucho (Domingo) - Annie Get Your Gun: Anything you can do, I can do better. (Angel, Micaela) - Augustin Lara: Granada (Domingo) - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő: Emlékszel még? (Domingo, Polina) - Minden fellépő: Non ti scordar di me. "
Forrás : Thurzó Zoltán Official Facebook
Sajnos a videó minőségén nem lehet sokat javítani '
Az utóbbi években sokat írtak az art nouveau stílusról.Nagyváradon előretört az a vélemény,hogy városunkat ennek a stílusnak megfelelően kell felújítani,vagy átépíteni.Az átalakított Kishidat,vagy ahogyan jelenleg nevezik,Szent László hidat az art nouveau stílusban lett megépítve. Nem tudok állást foglalni.Feltettem egy kérdést :Mi az art nouveau stílus ? A Wikipédia ezt írja : "A nemzetközileg általánosan használt Art Nouveau magyar forditásban Új Művészet-et jelent. A kifejezés tartalmában a 19-20. századforduló idején feltűnt, meghatározott tartalommal és megjelenéssel rendelkező szellemi irányzatot nevesíti.[2] Az általános magyar szóhasználatban e fogalomra - pontatlanul - annak egy területileg és tartalmában körülhatárolt részének elnevezését, a szecesszió- t [3] használják. Amennyiben csak felszínesen is figyelmet fordítunk az Új Művészet (Art Noveau) és változatainak (szecesszió, stb.) jellegzetességeire, kitűnik, hogy "tulajdonképpen nem csupán egy művészeti törekvés, hanem egy új kulturális stádium; az ipari forradalom társadalmának intellektuális tükröződése fogalommal van dolgunk" Fogadjuk el ezt a magyarázatot,és ha van időnk ,nézzük Várad szép épületeit !
"Előző hétvégén, Nagyvárad visszafizette a 20.8 millió lejes tartozását a CEC Bank felé." - írja Marcu András.Miről van szó?
"A kölcsönt tavaly decemberben vették fel, hogy megkönnyítsék az úniós pénzek bevonzását.
Ebből az összegből 84.85 millió lejt használtak fel (ebből 77 milliót
2015-ben), amelynek a segítségével 24 projektet sikerült megvalósítani.
A térítési kérelmek beadása után, idén megérkezett az Európai Úniótól
a kért összeg, így idő előtt sikerült visszafizetni a kölcsönt. A kamat
összesen 396.502 lej volt (2 lej/lakos).
Így a város eladósodottsága az idei 54.12%-ról jövőre 18.34%-ra csökken."
Forrás : oradeamagazin.ro
"Mircea Mălan, Nagyvárad alpolgármestere
internetes közvélemény-kutatást hirdetett a napokban arról, hogy milyen
funkciót találjanak az egykori Szabadság mozinak. " - olvashatjuk Pap István cikkében,mely a Bihari Naplóban jelent meg.
"Mint ahogy már beszámoltunk róla szeptember
10-én végre megnyílik a nagyváradi akvapark. A szórakozni vágyók
számára fontos tudni, hogy mennyiért fürdőzhetnek a létesítményben." - olvashatjuk a Bihari Napló cikkében.
"Júniusban fogadta el a nagyváradi helyi
tanács az akvapark működési szabályzatát, melyben rögzítették a
díjszabásokat is. Ennek értelmében a nagyváradi akvaparkban felnőttek
számára a három órára érvényes jegy ára 25 lej, az egész napos jegyé 50
lej, a 17–22 órák között érvényes jegy ára pedig 30 lej. "
"Ezen a hétvégén, vagyis augusztus 27-én és
28-án mindkét nap reggel 10 órától indul a nosztalgiavillamos a szőllősi
végállomásból, a megszokott útvonalon: Szőllős – állomás – Decebal út –
Szent László tér – Szőllős."- írja a Reggeli Újság.
"Egy felnőtt jegy ára 8 lej, a gyerekek 14
éves korig 4 lejért utazhatnak. A jegy mellé mindenki kap egy ismertető
füzetet. A villamos 50 férőhelyes, jegyeket az indulás előtt 15 perccel
ki kell váltani a szőllősi (Nufarul) buszpályaudvaron. Helyfoglalásért
hívják a 0359/434–507-es telefonszámot."
"Az idén alakult Studio Act Multimédia Központ független román
színházként a nagyváradi kulturális élet gyarapításához kíván
hozzájárulni, és első szerepléseként egy négynapos fesztivállal várja a
színházkedvelőket. A fesztivál programját Alin Stanciu és Eugen Neag
színészek, valamint Ioana Ciobanu fordító ismertette." - írja Szamos Mariann a Reggeli Újságban.
" A nagyváradi önkormányzat RMDSZ frakciójának e havi tevékenységéről,
illetve terveiről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Kiss Gábor
önkormányzati képviselő." - írja Szőke Mária a Reggeli Újságban.
Idézet a cikkből : "A sajtótájékoztató végén Kiss Gábor egy rövid sétára invitálta az
újságírókat, s elmondta, tervei között szerepel, hogy a nagyváradi
magyar diákság egykori kedvenc helyét, az Ady líceum előtti
Majomszigetet újra rendbe tegyék, padokat helyezzenek ki oda, akár egy
kedves, vidám emléktábla kihelyezését sem tartja kizártnak erről a
helyről, ahol több generációnyi magyar diák fordult meg egykoron."
"Meghirdette 2016/2017-es évadának programját a Nagyváradi Állami
Filharmónia, amely szeptember 22-én nyitja meg újra hangversenytermének
kapuit H. Berlioz Római karnevál, op. 9 – Nyitányának, C. Saint Saëns 3., h-moll hegedűversenyének, op. 61 és C. Franck d-moll szimfóniájának bemutatásával." - írja Szamos Mariann a Reggeli Újságban.
"Az
írott sajtóban a nyár most is, régen is uborkaszeonnak számítottak, de
talán nem volt ez így 1940 nyarán. Erdély lakossága lelgzetvisszafolytva
várta a híreket előbb a tengelyhatalmak, később a két érintett ország
delegációjának Turnu- Sverin-i tárgyalásairól." - írja Farkas László a blogjában.
"Mert ezrek, tízezrek, milliók sorsáról döntöttek azokon a forró nyári
napokon. A döntés megszületett, a felek kiegyeztek, emberek örvendeztek,
mások búsultak, de az élet ment tovább. Az euforikus hangulat
tovaszállt, lassan megindult az élet Nagyváradon is. A város román
közigazgatását magyar, katonai közigazgatás váltotta fel, vitéz Rajnai
Károly tábornok, parancsnok vezetésével. Erről az időszakról, ezen idők
eseményeiről szól ez a kissé túlzóan, lapszemlének nevezett írás. A
Nagyvárad című napilap néhány lapszámából szemléztük a híreket,
megpróbálva olyan eseményeket, történéseket megosztani a ma
olvasóközönségével, amik talán napjainkban is érdeklődést keltenének.
Sajnos azon időknek már kevés élő tanúja van, így a napilap híreinek
kell hitelt adnunk.
Teljes üzemben a váradi posta, írja a lap szeptember 15-én megjelent
száma. Lukász Alfonz budapesti postatitkár vezetésével éjt nappallá téve
dolgoznak az alkalmazottak, hogy az átvétel után újra teljes üzemben
tudják kiszolgálni a hirtelen megnövekedett igényeket. Erdélyi Géza
kolozsvári postaigazgatósági elnök elismerően szól a polgárőrök és a
Magyar Párt képviselőinek éberségéről, mert segítségükkel épségben
tudták átvenni a teljes felszerelés és az épületet.
Freskók
A városháza freskóinak sorsa is
fontos volt, már az első időkben és a város vezetése nem is halogatta
sokáig rendbehozatalukat. A város mérnöki hivatala állványoztatta fel a
főlépcső mennyezetét és a magasan fekvő oldalfalakat, hogy eltávolítsák a
románok által, a freskókra felvitt mész és festékréteget, valamint a
régi hatalom felfestett címereit, ugyanis e rétegek alatt ott maradtak
eredeti freskók. A kényes munkára a város Macalik Alfrédet, a kiváló
magyar festőt kérte fel. A mennyezeten eredetileg Szent László királyunk
alakja volt látható, amint Hungáriától és két őrangyaltól övezve
bevonul az örökkévalóságba. Ezt a képet és a fő lépcsőház fölött lévő
triptichont is Udvary Géza festőművész, a Lotz mesteriskola tanára
festette. A triptichon várad 1691-ben, a török uralom alóli
felszabadulását ábrázolja. Természetesen, a régi uralom ezeket a
festményeket nem nézte jó szemmel, így egyszerűen lemázoltatták,
ráfestettek, néhol még olajfestékkel is. A feltárás és a restaurálás jó
két hónapot vett igénybe.
A szeptember 30. lapszám a hegyi Kultúrház újjászületési ünnepségéről
tudósít. Ezt a váradi magyar kultúrotthont a legnagyobb elnyomatás
idején hívta életre dr. Medvigy Ferenc, Kortsmáros László, Emődi János
és Venczel Pál. 1932-ben kezdett működni a kultúrház, mígnem 1938-ban
ide is lesújtott a „türelmetlenség” és bezáratták a művelődés hajlékát. A
cikk hosszasan sorolja azok nevét, akik a fennállás hat esztendeje
alatt tartalmas előadásokkal szórakoztatták, nevelték a hegy lakóit és
mindazokat, akik felzarándokoltak ide. Tabéry Géza, Perédy György, Árvay
Árpád, Hegedüs Nándor, dr Soós István, Zágoni Dezső. Mi, a teljesség
igénye nélkül csak pár, a ma olvasójának is ismerősnek hangzó előadó
nevét említettük most.
Utcanevek
Ugyanebben a lapszámban olvashattak az olvasók a nagyváradi utcák új,
magyar neveiről és a házszámtáblákról. A katonai parancsnokság
határozata értelmében, az új utcanevek hírré tételétől számított
huszonnégy órán belül, a román házszámtáblákat le kell cserélni. Ezt
minden lakos saját költségén köteles elvégezni. A tábla ára 2,60 pengő
és a Turul (Gyár utca 3. szám) és az Iván testvérek (Vitéz utca 34.
szám) lehet beszerezni. Az utcanévtáblákat a város cserélteti ki. A
Városházán működő utcanévbizottság tagjai, dr. Thury Kálmán városi
kormánybiztos, Cziffra Kálmán megyei kormánybiztos, dr. Soós István
képviselő, dr. Markovits Manó nyugalmazott főispán, és dr. Némethy Gyula
pápai prelátus-kanonok. A fenti dátumig, szeptember 30-ig, 182 utcanév
változtatásával készültek el.
Félbemaradt nagyváradi középületekről is olvashatunk, mégpedig egy olyan
írásban, melyben a szerző elsiratja városunk középületeit, azoknak
állagát, „Talán egész Erdélyben nem akad párja Nagyváradnak az
elhanyagoltságban. Várostestvéreink közül ne a román uralom alatt óriási
fejlődésen átment Kolozsvárra, Temesvárra, vagy Brassóra gondoljunk, de
ha csak Araddal hasonlítjuk össze városunkat, akkor is Várad hátrányára
üt ki az összehasonlítás. Nem szólva a tervszerűtlen építkezésekről, a
súlyos adókkal nyomorított háztulajdonosok elhanyagolt épületeiről.
Középületek sem emelkedtek a húszesztendős román uralom alatt.” (Lám,
nincs új a nap alatt, kedves olvasók.) A három félbemaradt középület
pedig a Sztaroveszky (Magheru) utcai Inas Otthon, a Kórház utcai (Louis
Pasteur) Tanítók Háza és a Mezey Mihály (Kert utca)
tűzoltólaktanya.Ezeket szeretné az új városvezetés befejeztetni, így
munkát adni sok iparos és vállalkozó kezébe. Magyar áruk a váradi
boltokban címmel közli a lap október 5-én megjelent száma az új árakat
és az új áruk listáját, megjegyezve, hogy a teli kirakatokat főleg a
korzózó hölgyek bámulják, de az urak is megállnak röpke pillanatra egy
ing, vagy nyakkendő láttán. Ébredezik, éledezik a város, nyugtázza
megelégedéssel a szerző.
Hazatérés Harangja
A nagyváradi reformátusok megöntetik a Hazatérés Harangját. A Nagyvárad
hozza a cikket, mely először a Református Híradóban jelent meg és az
azelőtti vasárnapon hangzott el, mint Csernák Béla püspökhelyettes
prédikációja ami arról szól, hogy “az olaszi-i parochiális kör
csodálatos szabadulásunk emlékére, Isten iránti hálából megönteti a
Hazatérés harangját”.
Az első gyűjtésen, illetve megajánláson, a prédikáció után 340 pengő
gyűlt össze, ami „reményt ad arra, hogy a Körös parti templom hamarosan a
Hazatérés harangjával hívogatja híveit”.
Az október 16. lapszám egész oldalon tudósít a tanévkezdésről, Az új
magyar nemzedék elindul címmel. A riporterek ellátogattak a város majd
minden iskolájába, így a Szent László állami reálgimnáziumba, Az
Orsolyákhoz, A Szilágyi Erzsébet leánygimnáziumba, a tanítóképzőbe, az
Immaculata intézetbe, a református leánygimnáziumba, a fiú-kereskedelmi
iskolába és a nagyváradi ortodox izraelita leány és fiú gimnáziumba
illetve több elemi iskolába. Mindenütt emelkedett hangulat, ünnepélyes
külsőségek és a felszabadulás öröme jellemezte a megnyitókat. Hamza
Jancsi, a leghíresebb magyar cigányprímás muzsikál teljes zenekarával a
Kékmacska étteremben, harsogja a hirdetés, de nagy betűkkel szedve áll
az is, hogy Palló Imre és Nagy Izabella, az Operaház énekeseinek ünnepi,
magyar nótaestje lesz november 9-én 9 órakor a színházban.
Az Apolló filmszínházban láthatják a nézők A Kelet felé című filmet, a
nagyváradi és az Erdélyi bevonulásról. „Az első alkalom, hogy mindenki
lássa magát és ismerőseit a filmen. Hazafias kötelessége mindenkinek
megnézni a magyar filmnek ezt az újabb diadalát” olvassuk a reklámban.
A színház operettet játszik, sőt operetteket. A Tokaji aszú fut már
napok óta, de pénteken, október 18-án bemutatják a Sárgarigófészek című
operettet. Ezen a napon mutatják be Nagyváradon a Gül Baba című filmet
is a Dorian moziban. A film írója és zeneszerzője is váradi, mégpedig
Matolay Géza és Fényes Szabolcs. Erdély felfrissíti az ország gazdasági
életét. (úgy látszik ez örök érvényű tény, de legalábbis napjainkig
igaz). A közlekedési viszonyok rettenetesek ugyan, a technika is
elmaradott kissé, de mindenki bizakodva tekint a jövőbe.
Október 21-én újra megkezdi működését a váradi Kereskedelmi Csarnok.
Mindenek előtt az alaposan lelakott csarnok termeit kell rendbe hozni,
de várni kell a minisztérium jóváhagyására, ugyanis a csarnokot a román
uralom állítólagos nemzetellenes tevékenységért zárta be.
Fontos események
Sok még a szeptember-október folyamán történt esemény, sok dologról
írhatnánk a "lapszemlében", de zárásként csak címszavakban említek
néhány, az akkoriaknak fontos eseményt. Az október 22. lapszám első
oldalán tudósít arról, hogy József királyi herceg jelenlétében
felavatták Bihardiószegen az országzászlót és a visszatérés
emlékművét. Október 23-án arról tudósít a Nagyvárad, hogy a Kormányzó
jelenlétében nyitják meg fényes ünnepséggel a hazatért kolozsvári
egyetemet. Az október 24-én és 25-én megjelent lapok is főoldalon
foglalkoznak az egyetem megnyitásával és a Kormányzó kolozsvári
látogatásával.
Eddig tartott ez a kis visszaemlékezés, reméljük hamarosan alkalom
adódik megsárgult újságlapok segítségével visszaforgatni az idő kerekét
és emlékezni egy olyan korra, amiről sajnos nagyon keveset tudunk."
"Nagyvárad is érezte már a háború szelét, hisz fiai is
harcoltak, távol az ország határaitól. Ki a harctereken, ki a
munkaszolgálatban. A város lakói úgy tettek, mintha minden rendben menne,
nem lenne elsötétítés, zsír, liszt és egyéb fejadagok, élelmiszerjegyek, amiket
még a vendéglőben is be kellett váltani. Mintha nem jönnének a kórházvonatok
visszafelé a hátországba, teli sebesült honvédekkel, mintha nem jönne a tábori
posta a legrosszabb hírrel. Mintha nem szerveznének az egyletek gyűjtést a
fronton lévők számára. Mintha...Azért még az újságok lapjain néha feltűnnek az
optimista hadijelentések, de már jóval kisebb az optimizmus. De a város él, éli
mindennapi életét. A város dolgozik,szórakozik." - írja Farkas László a blogjában.
"Az 1943. év március 23. lapszámban feltűnő helyen egy hír,
amiben a Vas és Fémipari Szakosztály felhívja tagjainak figyelmét, hogy vegyék
át a számukra kiutalt vaslemez adagjukat, az Andrényi Károly és Fiai cég
telephelyén, a Nagyvásártéri Vasudvarban. Bizony, ez már a háborús anyaghiány
jele volt. Ugyanebben a hírcsokorban olvashatjuk, hogy a Felsődernai
Ásványolaj Üzem alkalmazottai 367 pengőt adakoztak a Vöröskereszt útján,
sebesültjeinknek.
A Kolozsvári Nemzeti Színház különvonattal érkezett
Nagyváradra, adja hírül a lap. Száznyolcvan ember, balett táncosok, zenészek,
operaénekesek, kórus, két vagon díszlet és műszaki személyzet gondoskodik
arról, hogy a kétnapos turné során, a váradiak maradandó élményben
részesüljenek. Mindezt csak úgy lehetett megoldani, hogy a M.Á.V
vezérigazgatósága különvonatot bocsátott a társulat rendelkezésére. A turné
első előadásán egy balettet adnak elő a művészek, míg másnap Kodály Háry
Jánosa. A Casino mozi Zsigray Julianna: Szüts Mara házassága című regényéből
készült filmet vetíti. A Korona moziban Az utolsó Wereczkeyt, Szeleczky Zita
filmjét adják. A március 29. lap szomorú hírrel szolgál. Elhunyt a város egyik
rendkívüli személyisége, sok váradi palota megálmodója és felépítője, Sztarill
Ferenc. Az E.M.K.E, az Orsolya apácák Szent István palotája és sok más épület
atyja pár hónapi gyengélkedés után hunyt el.
A következő idény, az 1943-1944 évi labdarúgó bajnok már
mutogatja oroszlánkörmeit. Az Erzsébet ligeti pályán, ötezer néző előtt 3-2
arányban veri a szomszéd kolozsváriakat. A hét szenzációja, hogy Gróf Lászlót
felmentette a Kúria a nemzetellenes magatartás vádja alól. A hazatérés
napjaiban a művész magyarellenes kijelentéseket tett, állította az öt
kolozsvári színész, akik a feljelentést tették. A tárgyaláson a művész
bemutatta igazoló iratait és tanúkkal bizonyította, hogy mindenkor a
magyarságot szolgálta, színészként is és a hazatérés után, mint tartalékos
főhadnagy is. Az ítéletben sokat nyomott a latba, báró Kemény János levele,
amelyben a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója igazolja, hogy Gróf úgy
váradi, mint kolozsvári működése során mindig nemzetéhez hű embernek bizonyult
és a kisebbségi létben is sok értékes szolgálatot tett a magyar színészetnek.
Az ítélet után Gróf László a színészeket feljelentette rágalmazásért, akik a
bíróság előtt visszavonták kijelentéseiket. Első fokon a bíróság Gróf Lászlót
hat hónapi fogházra ítélte, amit most a Kúria hatályon kívül helyezett.
Osztályokba sorolták a nagyváradi vendéglátó üzemeket, adja hírül a napilap.
Első osztályú hely lett a Kék Macska, az Újságíró Otthon, a Pannónia, az
E.M.K.E, a Strand vendéglő, a Nemzeti Casino, a Balaskó, a Vasúti étterem, és a
Hungária kávéház (Royal).
Egyúttal döntöttek az élelmiszerjegyek sorsáról is. A döntés
értelmében tilos kiszolgálni olyan személyt, aki nem adja le a rendeléssel egy
időben az adagért járó élelmiszerjegyet. A vendéglátóipari egységek a várostól
bevásárlási jegyeket kapnak, ezekkel szerezhetik be zsír és hús, valamint egyéb
szükségleteiket. A váradi húsiparosok is megkapták az utasításokat a
közönséggel való viselkedésről és a kiszolgálás módjáról. A határozatok
értelmében kötelesek mindenkit kiszolgálni, a húskészletük teljes kimerüléséig.
Nagyobb családoknak egy kilogramm húst, kisebbeknek pedig fél kilót kötelesek kiadni.
Soron kívül csak a hadbavonultak hozzátartozóit, hadi rokkantakat,
hadiözvegyeket, szolgálhatnak ki, az erre feljogosító jegy felmutatása és a
megfelelő nap kilyukasztása után. Soron kívül kiszolgálhatják a Zöld kereszt
igazolványával rendelkező terhes anyákat és a vakokat is. Mindenki mást csak az
érkezés sorrendjében lehet kiszolgálni. Külön figyelmeztetik az iparosokat és a
segédeket az udvarias viselkedésre.
A váradi zöld-fehérek a Nemzeti Bajnokság második helyén
állnak, miután az Erzsébet ligeti pályán négyezer néző előtt 6:3 arányban
legyőzi a Szombathelyi Haladást. Tóth- Szegedi- Onódy- Perényi- Juhász- Kovács-
Barna- Sárvári- Bodola- Tóth Matyi a csapat, a csapat amely már
készülődik a következő idényre, mivel ebben az esztendőben a bajnoki álmok már
elszálltak.
Mi lesz már a Kálvária dombbal, címmel ír az akkori újságíró
az ott uralkodó áldatlan állapotokról. Felsorolja az ott élő szőlősgazdák
panaszait a Golgota utca járhatatlanságáról, a dombon álló, düledező
Kálvária kápolnáról. Dr. Soós István polgármester felszólította ugyan az
érdekelteket a városi közgyűlésben, de semmi nem történt. Az ott lakók
mozgalmat indítanak az út rendbehozataláért, a városi tanács pedig felkeresi a
római katolikus egyház elöljáróit, hogy a kápolnát hozassák rendbe, hátha így
be lehetne kapcsolni a Kálvária dombot a turisztikai körforgásba, hisz innen
gyönyörű a kilátás a városra. A városi tanács elhatározta a Teleki utcai
villamos sínek az út közepére való áthelyezését, közlekedésbiztonsági okokból,
ugyanakkor felülvizsgálják a Villamos Vasútnak a várossal kötött valamennyi
szerződését. Szóba került a villamos vasút Szent László téri pavilonjának
bővítése is, mert ott a vasút egy nyilvános telefonállomást tervez létesíteni.
Rengeteg érdekes írás, híradás, kuriózum van ezekben a
lassan porladó újságlapokban, nem beszélve arról az objektív tájékoztatásról,
pártatlanságról, amit egy, az olvasót maradéktalanul kiszolgáló
napilaptól elvárt az ember. Pedig igencsak nehéz idők jártak akkoriban
mindenkire. Emberséget, gerincet próbáló idők. Így mesélték a régiek. Csak az
idők változtak és a gerincek lettek képlékenyebbek."
"Évtizedek óta élek ebben a csodálatos városban, Nagyváradon, ami naponta
újat tud mutatni, annyiféle arca van. Szeretem múltját, jelenét és
aggódom a jövőjéért. Kutatom a régmúltat, poros, szakadozó újságlapokon
keresem az itt élt emberek tetteit, a tetteket amik egykor naggyá tették
a várost" - írja Farkas László.
"Évtizedek óta élek ebben a csodálatos városban, Nagyváradon, ami naponta
újat tud mutatni, annyiféle arca van. Szeretem múltját, jelenét és
aggódom a jövőjéért. Kutatom a régmúltat, poros, szakadozó újságlapokon
keresem az itt élt emberek tetteit, a tetteket amik egykor naggyá tették
a várost " - írja Farkas László.Blogja : http://farkaslaszloblogja.blogspot.ro/
Nevelőapám haláláig rendszeresen jártam az Olaszi temetőbe,mert a négy éves lánya pihent ott.Halála után egyre nehezebben lehetett megtalálni a sírt,mert a rombolás nagy méreteket öltött.Petru Filip polgármester idejében lett eldöntve,hogy megsemmisítik,mert parkot fognak kialakítani a helyén.A maradék területet elosztották az egyházak között.Ki lett hirdetve,mindenki kihantolhatja és elvihető más működő temetőbe a hozzátartozó maradványait.Nevelőapám kislánya az Olaszi temetőbe maradt,mert a testvére nem tudott hazajönni és intézkedni.Azt gondolom,sok hasonló eset történt.
Nevelőapám azt mondta a temetőben,hogy : "Csontokra építik a jövőt ". Elmondta,hogy fiatal korában látta,miként teszik tönkre,és semmisítik meg a temetőket.Tőle tudtam meg, a régi Őssi temetőt felszámolták,hogy helyet biztosítsanak az Înfrăţirea gyárnak,melyet a "csontokra" építettek fel.Hála több helytörténésznek,kutatónak több régi emlék megmaradt a régi temetőkről.
Az Olaszi temetőről a néhai Kordics Imre írt egy cikket.Ezt olvashatjuk:
"Az ún. Olaszi temetôt 1779. február 9-én nyitották meg. A sírkert
1972-ben zöldövezet státusba került, és bezárták, ahol már ekkor elkezdődött
a napjainkig tartó rombolás. Az 1980-as évek elejére az egyre
pusztított temető tabu téma lett. A rombolás hihetetlen méreteket
öltött, a hatóság hallgatólagos beleegyezésével a sírkert útban volt,
mert a múltat idézte. A hatóság nem akarta, az egyházak nem tudták megmenteni." teljes cikk : hhrf.org
Az Újvárosi temetőkről írja Péter I. Zoltán a következőket : "Újvárost északon a Sebes-Körös, délen a Pece-patak határolta. Nyugaton a
XVIII. század elején nemigen terjedt túl a Kápolna (ma Rahovei) téren
és a mai kéttornyú református templomon. E város legrégibb temetője a
Német (volt Teleki, ma Primăriei) utcában, az ottani temetőkápolna körül
volt (a mai Rahovei tér helyén). Ezt nevezték később Régi temetőnek."
"Régi temető bezárása és felszámolása után a város és a plébánia két
másik temetőt nyitott. Egyiket a Pecétől délre, a későbbi Vámház (ma
Sucevei) utcában létesítették 1778-ban. Ez lett a Zöldkerti temető,
amelyet Felső vagy Kistemetőként is emlegettek; a jelenlegi Vadului,
Mimozei, Ion Vidu és Sucevei utcák határolták. Háromnegyed részét római
katolikus, egynegyedét a görög katolikus felekezetűek használták. Mivel a
XIX. század végére körbeépült, ezért a hatóság 1899-ben bezáratta. A
bezárt Zöldkerti temetőben az exhumálások határideje az 1920-as években
kiadott címtár szerint 1940 lett volna, hogy utána lehessen a telket
felparcellázni."
"Létezett még 1799-től az úgynevezett Alsó temető, amelyet később Őssi
temetőnek neveztek. Az egykori Lóvásár tér mögött a római katolikusok
temetője volt, ettől délre a református, majd a görög katolikus
parcellák húzódtak. Ezt a sírkertet 1952-ben zárták be a közelében levő
vasgyár és vegyi gyár bővítése miatt. Nem messze tőle, az úgynevezett
Madárváros peremén volt a Hattyú utcai zsidó temető. Első írásos
említése 1766-ból való. Ez volt a város legrégibb ismert zsidó temetője.
A város terjeszkedése miatt csak 1800-ig használták. A Hattyú utcai
temető bezárása után a sírköveket avatatlan kezek széthordták. Ahogy
Mózes Teréz feljegyezte, a szomszédos utcákban építkezéseken
évtizedekkel később is gyakran találtak héber feliratos köveket."
Teljes cikk : biharmegye.ro
Péter I. Zoltán cikkéből megtudjuk melyek voltak Velence és Váralja temetői :
"Mint
a többi városnak, így Velencének is megvolt a saját temetője. Azt
egyelőre nem tudjuk, hogy a XVIII. század elején hol lehetett ez.
Bizonyos ellenben, hogy a század utolsó harmadában a várostól keletre,
az egykori téglavető közelében temetkeztek. Itt létesítettek több
temetőt is. A Kolozsvári utcáról a Temető sikátoron lehetett
megközelíteni (a XX. századi szőrmegyár mellett). A görög katolikusoknak
1775-ben, a római katolikusoknak 1778-ban, az ortodoxoknak 1779-ben
adott itt temetkezési helyet a magisztrátus. Az itteni temetőket
1870-től a Kolozsvár felé vezető vasútvonal választotta el. A vasúttól
keletre a római katolikus, a görög katolikus és az ortodox temető
húzódott. A római katolikus temetőben volt egy kis kápolnaszerű sírbolt
is, melyet a XIX. század második felében építtetett Ember Emánuel. A
vasútállomás felőli részen volt a görög katolikus temető másik része, a
zsidó temető és attól északra a református sírkert. A görög katolikusok
parcellájába 1782-től, a református temetőbe az 1790-es évektől
temettek. A velencei zsidó temetőbe, egy 60 négyzetméternyi területen,
1801-től kezdve kezdtek temetkezni a Hattyú utcai temető helyett. Az itt
levő legrégibb sírkő is 5561/1801-ből származik. A velencei izraelita
temető rövid idő múlva kicsinynek bizonyult, szükségessé vált a
megnagyobbítása. Gyűjtés útján szerzett pénzen 1864-ben új részt
vásároltak hozzá, s két év elteltével ismét bővítették. Nagyjából az
1870-es évektől a sírkövek héber feliratai mellett megjelentek a magyar
vagy német nyelvű feliratok is. Ma is létezik ez a temető, bár egy ideje
már nem temetnek ide. A szomszédságában levő református, római
katolikus, görög katolikus és ortodox temetőt 1952-ben és az után
felszámolták az iparosításra hivatkozva."
"Váraljának is megvolt a külön temetkezési helye, a Kommendáns
réti temető, a Ghillányi (ma Dimitrie Cantemir) utca elején levő kanyar
déli része mögött (nagyjából a mai Anatole France, Industriei, Alexandru
Vlahuţa és Costa-Foru utcák által közrezárt terület), külön katolikus
és református résszel. A Csillagváros közelsége miatt csillagvárosi
temetőnek is nevezték. Hogy mikor létesült? Erre vonatkozó adat
mindeddig nem ismeretes. Vélhetően Váralja hivatalos elismerése után, a
XVIII. század végén létesítették, de az sem kizárt, hogy előbb,
valamikor a század elején. Az is elképzelhető, hogy az 1700-as évek
elején a temető még a Ghillányi utca másik oldalán lehetett, a későbbi
villamosmű helyén, ugyanis találtak ott régi sírokat. Az 1859-ben
készített Halácsy-féle és az 1890-ben kiadott Berger-féle térképen még
szerepel, a későbbieken már nem. A XX. század elejére zárták be. A
Ghillányi utca menti részt 1900 elejére fel is parcellázták, és itt
építkezhettek is – egy korabeli térkép tanúsága szerint –, de a mögötte
levő egykori temető helye akkor még érintetlen maradt."
Teljes cikk : biharmegye.ro