"Nagyvárad
dualizmuskori gazdasági társadalmi fejlődésével és politika történetével
számos kötet és tanulmány is
foglalkozik, tehát elmondhatjuk, hogy a várostörténet ezen korszaka nem tartozik a történeti
irodalom feltáratlan területei közé.A város választás
történetének tágabb összefüggései azonban egy két ide vonatkozó írástól eltekintve
nem kerültek a leginkább tárgyalt kérdések körébe.Ez a
tanulmány a nagyváradi választókerület
19–20. század fordulóján érvényben lévő magyarországi választási rendszeren
belüli arányosságának kérdését járja körül és a választások párttörténeti összefüggéseit,
valamint magukat a képviselőket állítja fókuszba." - írja Szendrei Ákos.
"Nagyvárad
dualizmuskori virágzásának történetét elsőként Várad -Újváros és Várad-Olaszi
egy képviselőválasztási kerületté történő összerendezése nyitotta meg, amelyet
az 1848. 5. tc. mondott ki. Ez a törvény – mondhatjuk, hogy elég modern
felfogásban – a mindennapok
gyakorlatát követte, ugyanis felülemelkedett a településrészek jogi függetlenségén és egy választókerületbe
sorolta a két említett városrészt. Ez után következett a „központi városok”
1850 januárjában végbement jogi egyesítése.A török korszak után négy részre
szakadt város, bár gazdasági és társadalmi tekintetben egységet alkotott, közigazgatási
és tulajdonjogi szempontból másfél századon keresztül nem volt egységes: Várad
-Váralja a Magyar Királyi Kamara, Várad-Újváros a Káptalan, Várad-Olaszi és Velence
pedig a római katolikus püspök tulajdonához tartozott. Nagyvárad közigazgatási
helyzetének
alakulása végül két évtizeddel később, a dualizmus korában jutott nyugvó pontra,
amikor az 1870. évi 42. tc. értelmében – a magyar
országi
jogrendben a főváros utáni kategóriát jelentő – törvényhatósági joggal felruházott
városok sorába került."
Teljes cikk : ujnezopont.biharkutatas.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése