Forrás : ortodox-keresztenyseg.webnode.hu
2015 április 12-én ünnepli az ortodox egyház a húsvétot.Miért ünneplik ? Mi az ortodox húsvét ? Több kérdés tevődik fel a húsvéttal kapcsolatban.Válaszokat kaphat , ha elolvassa a forrást.Miért foglalkozok az ortodox húsvéttal?Mert Nagyvárad lakosságának több mint a 76%-a román ajkú.Legtöbben ortodox és görög katolikus vallásúak,illetve több "kisegyházak" tagjai.Egy héttel ezelőtt a nyugati egyház ünnepelte a húsvétot.Sok román ajkú váradi tiszteletbe tartotta ezt az ünnepet.Mi is viszonozhatjuk,ha tiszteletbe tartjuk az ortodox húsvétot.Nagyvárad toleráns város volt és lesz,mert a hagyományokat nehéz kitörölni az váradiak emlékezetéből.Nagyon sok a vegyes házasság Nagyváradon.Sokan mind a két húsvétot megünneplik.Rövid összefoglalót olvassa el, bővebb információt a forrásban találhat.
A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah)
az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a
pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a
két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
A húsvét időpontja
A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja mindig március 22.-tól április 25-ig változik. A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.
Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás.
A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.
Bővebben: Húsvétszámítás és Húsvéti vita
Forrás : hu.wikipedia.org
Az ortodox kereszténységről bővebben olvashat a hu.wikipedia.org-n '
Román nyelven a crestinortodox.ro-n '
Nagyon sokan nem értik miért van egy karácsony és több húsvét a keresztény egyházakban.A zsidók szintén ünneplik az Egyiptomból való kiszabadulásukat,melyet peszáh-nak neveznek.Mi a Peszáh?
" Pészah (héberül: פֶּסַח, görögül: πάσχα; zsidó húsvét, pászkaünnep) az egyiptomi kivonulás ünnepe.
Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval fejezi ki (פסח היה).A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is.
Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.
A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagyünnepen."
Forrás : hu.wikipedia.org
Olvassa el a teljes cikket a hu.wikipedia.org -n.
Mózes második könyve 12 fejezetében olvashatja a bibliai beszámolót a Károli fordítás szerint a biblia.hu-n '
A leghitelesebb információt olvashatja az ortodox naptárról :
Jelenleg az Ortodox Egyházban két féle naptár is használatos: a julián naptár (ónaptár) és a javított julián naptár (újnaptár). 1923-ig minden helyi ortodox egyházban az ónaptárt használták, amely a Gergely-naptárhoz képest 13 napi késésben van. Ezért ünnepli az Ortodox Egyház az Úr Születésének ünnepét (Karácsony) január 7-én. Ma már azonban minden helyi egyház szabadon áttérhet az újnaptárra. A Húsvét ünnepét és a húsvéti ünnepkört minden helyi egyházban továbbra is julián naptár szerint ünneplik, amelynek időpontja kihat az összes további vasárnap istentiszteleti rendjére. Ebben tehát megmaradt az ortodoxián belül a liturgikus egység, amelynek oka az, hogy az Ortodox Egyház legnagyobb ünnepe (Ünnepek Ünnepe) a Húsvét és ezért nem tartozik a tizenkét nagy ünnep közé sem.
Forrás: ortodox-keresztenyseg.webnode.hu
További információ : lexikon.katolikus.hu
Bővebb információ : hungary.orthodoxia.org
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése