Vágó József.Forrás : nagyvarad-utcai.hupont.hu
Vágó József (Nagyvárad, 1877. december 23. – Salies-de-Béarn, 1947. június 7.) magyar építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, testvérével, Lászlóval számos jelentős épület tervezője. Fia Pierre Vago építész.
Kilencgyermekes család utolsó előtti fiaként látta meg a napvilágot Nagyváradon.
Szülei asszimilálódott zsidó polgárok, édesapja eredeti Weinberger
családnevét magyarosította Vágó Mihályra. Építési vállalkozása nem volt
sikeres, így a család később Budapestre költözött; József csak azután
követte őket, hogy befejezte a középiskolát Nagyváradon, 15 évesen.
Fiatalon elhatározta, hogy építész lesz, két évvel idősebb bátyja,
László nyomdokaiba lépve.
Fontosabb építészeti művei Nagyváradon
1905. Vágó-ház, Nagyvárad, Kapucinus (gen. Traian Mosoiu) utca 14. (Vágó Lászlóval
1909. Darvas-ház, Nagyvárad, Rimanóczy Kálmán (Áldás, Iosif Vulcan) utca 11. (Vágó Lászlóval)
1910-1911. Moskovits-palota, Nagyvárad, Zöldfa (Vasile Alexandri) utca 1. (Vágó Lászlóval)
A kiváló építész 125. évvel ezelőtt született, 55 éve hunyt el. Mind a
két évforduló alkalmat ad az emlékezésre, hiszen a Vágó József életének
hét évtizedében teremtett gazdag életmű néhány darabja Nagyvárad
szecessziós építészeti örökségét gazdagítja - írja Péter I. Zoltán.
V. I. József,
építész, szül. Nagyváradon 1877. 6. V. László építész és l. V. Béla színművész
fivére. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, hol 1900. építészi, 1916.
mérnöki oklevelet nyert. Hosszabb külföldi (Francia- és Olaszország)
tanulmányút után 1899. a párisi világkiállítás magyar osztályának építési
vezetője lett. Már mint másodéves műegyetemi hallgató díjat nyert a budapesti
zsinagóga tervpályázatán. 1911-ig bátyjával, Lászlóval együtt tervezte
épületeit, azután Lechner Ödön társaságában dolgozott. Korábbi alkotásai az ú.
n. magyaros szecesszió-stílusban épültek (a Sándor-téri Gutenberg Otthon 1906;
a Dohány-utcai Árkád Bazár 1909; Nemzeti Szalon kapuja 1911). A modern
gyakorlati célokat megvalósító építkezési stílus termékei: az Alföldi
Takarékpénztár (1911); a Városligeti Színház (1911); a Schiffer-palota (1912);
a Lipótvárosi Kaszinó Vilma királyné-úti nyári helyisége (1912) Budapesten; az
Országos Csendőrségi Iskola Nagyváradon (1913); a Magyar Unió Klub épülete
(1913); a budapesti Grünwald-palota(1915). 1919-ben Svájcba, majd Olaszországba
költözött. 1928-ban a Népszövetségi palotára kiírt pályázaton a kilenc I. díj
egyikét nyerte pályatervével és más két külföldi pályázóval megbízatást kapott
az építésre. A Magyar Mérnök és Építész Egyletben ezüst (1900), majd aranyérmet
(1901), az 1911-iki római nemzetközi művészeti kiállításon pedig ezüstérmet
nyert."
A Nagyváradon született Vágó József szorgalmával és tehetségével került
az elmúlt század első két évtizedének legkiválóbb mesterei közé. Az
újításai miatt nem kevés támadást is kapott építész Quittner Zsigmond
budapesti irodájában kezdte pályafutását.
Teljes cikk : hg.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése