Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2015. március 11., szerda

Nagyvárad a Magyar Zsidó Lexikonban

Milyen szerepe volt a Nagyváradon élő zsidóságnak a város életében?A választ elolvashatják a Magyar Zsidó Lexikonban.Részletes beszámolót olvashat a nagyszámú zsidóságról.Köszönetet mondhatunk a nagyváradi zsidósságnak,mert gazdagították minden szempontból a városunkat '

"Nagyvárad (Oradea, R.), törv. hat. joggal felruházott város, Bihar vm., 64,169 lakossal (1910. évi népszámlálás). A kongresszusi alapon álló hitközség 1870. alakult, illetve vált ki az addig egy hitközségben élő N.-i zsidóság közül.A monumentális művészi templomot a nürnbergi zsinagóga mintájára 1878. építtették. A terveket Bús Dávid volt városi főmérnök készítette,az építkezést Rimanóczi Kálmán építész vezette. A költségeket egyrészt az örökös templomi ülések árából, másrészt nagyobb bankkölcsön útján teremtették elő. 1903-ban létesítette a hitközség négyosztályú hóttanerős elemi iskoláját,1920. pedig a hitközség rohamos fejlődésének eredményeképpen tető alá került a zsidó liceum (reálgimnázium) is, melynek 300-nál több növendéke van. A liceum eddig még nem kapott nyilvánossági jogot, úgy, hogy a hitközség csak a legnagyobb anyagi áldozatok árán tudja fentartani.
Két nagyszerű szociális intézménye is van a hitközségnek: a Popper Ákos bizottsági elnöklete
alatt álló Fiúárvaház, melyben 25 árva gyermekről gondoskodnak és az Aggokháza (bizottsági elnöke: Vajda Sándor), melyben hat aggastyánt ápolnak. A hitközséggel egyidejűleg létesült a
Chevra Kadisa, mely Erdélynek legrendezettebb és legápoltabb sírkertjeit tartja fenn. Killön Talmud
Tórája nincs a hitközségnek, de a liceum 7. és 8-ik osztályú növendékei számára Kecskeméti
Lipót főrabbi (1. o.) tart előadásokat a rabbinikus irodalomból. A háború után rohamosan
fejlődött a hitközség, a tagok létszáma 800-ról szinte ugrásszerűen emelkedett 1600-ra.
A hitközség élén mindig kiváló nagyműveltségű rabbik állottak. Első főrabbija az 1909. elhalálozott
Rosenberg Sándor volt, aki N. után Kaposvárott,majd Aradon lett főrabbi és irodalmi
munkásságát az IMIT ben (l.o.) fejtette ki. Utána a később New-Yorkba meghívott Kohut Sándor,
majd Kecskeméti Lipót következett. Kecskeméti agilitása teremtette meg az elemi iskolát és a liceumot.
A hitközségnek templomán kívül több értékes háza is van, melyeket azonban mintegy 2
milliós leies bankkölcsön terhel. A templomot az 1927.évi diákzavargások alkalmával szétdúlták.
A templomdúlás emlékére a hitközség gyásznapot tart. A N.-i hitközség tagjai közül többen töltenek
be előkelő poziciót s úgy a kulturális, mint a gazdasági és társadalmi életben sokan visznek
jelentős szerepet. Ezek: Fornét Miklós főtörzsorvos,Gerő Ármin N. főkapitánya, GroBZ
Menyhért a László-páholy főmestere, Moskovits József a Keresk. és Iparkamara elnöke, Sarkadi
Lajos kamarai titkár, Flegmann Ármin a Kereskedelmi Csarnok tigyv. elnöke, Farkas István a
Keresk. Csarnok elnöke, Róth János a városi telefon létesítője, ElekMór Biharvm.,Váradi Lajos pedig
a város közélelmezésének vezetője volt a háború alatt, Konrád Béla a Biharmegyei Orvos,
Gyógyszerész ós Természettudományi Egyesület elnöke, Grósz Frigyes szemorvos, aki ingyenes
szem-kórbázat létesített és Grosz Albert városi főorvos. Nagy ipari vállalatok: az Erdős Zsigmond
által alapított Phöbus vasöntöde R. T.,mely 250 munkást foglalkoztat; a 30 évefenálló,
jelenleg ifj. Moskovits Mór által vezetett Moskovits-ipartelepek (szesz-esszencia ós élesztőgyár)
50 munkással, a -40 éve fennálló Léderer Kálmán R. T. (malom, szeszgyár, marhahizlaló), a
Derby cipőgyár (alapító: Moskovits Farkas) és a Carmen cipőgyár (vezetője: Steiner N.) — mindkettő 200-200 munkással dolgozik —, végül a Sonnenfeld Adolf R. T. (könyvnyomda és dobozgyár),mely 150 embernek ad kenyeret. N.-ről származott el Munkácsy Bernát a Pesti Izr. Hitközségjanfelügyelője, a M. Tud. Akadémia rendes tagja, továbbá Schreiner Márton a berlini
Lehranstalt tanára, Neumann Ármin udvari tanácsos,Szatmári Mór szerkesztő és Dési Géza
országgy. képviselő. A hitközség évi költségvetése 6.000,000 lei, hitéleti célra 1.516,000, fllantrópikus célra 710,000, kulturális célra 2.520,000 és adminisztrációra 1 295,000 leit költ a hitközség.
Négy nagy, főleg kulturális célú alapítványt kezel a hitközség. A hitközség iskoláinak egy
1600 kötetes könyvtár van. A hitközség lélekszáma 9000, a családok száma 160O, az adófizetőké
1600. Foglalkozásszerint: 45 nagykereskedő,15 gazdálkodó, 17 gyógyszerész, 20 tanító, 864
tart. A N.-i hitközség tagjai közül többen töltenek be előkelő poziciót s úgy a kulturális, mint
a gazdasági és társadalmi életben sokan visznek jelentős szerepet. Ezek: Fornét Miklós főtörzsorvos,
Gerő Ármin N. főkapitánya, Grosz Menyhért a László-páholy főmestere, Moskovits
József a Keresk. és Iparkamara elnöke, Sarkadi Lajos kamarai titkár, Flegmann Ármin a Kereskedelmi Csarnok tigyv. elnöke, Farkas István a Keresk. Csarnok elnöke, Róth János a városi telefon létesítője, ElekMór Biharvm.,Váradi Lajos pedig a város közélelmezésének vezetője volt a háború alatt, Konrád Béla a Biharmegyei Orvos,Gyógyszerész ós Természettudományi Egyesület
elnöke, Grósz Frigyes szemorvos, aki ingyenes szem-kórbázat létesített és Grosz Albert városi
főorvos. Nagy ipari vállalatok: az Erdős Zsigmond által alapított Phöbus vasöntöde R. T.,
mely 250 munkást foglalkoztat; a 30 évefenálló,jelenleg ifj. Moskovits Mór által vezetett Moskovits-
ipartelepek (szesz-esszencia ós élesztőgyár) 50 munkással, a -40 éve fennálló Léderer Kálmán
R. T. (malom, szeszgyár, marhahizlaló), a Derby cipőgyár (alapító: Moskovits Farkas) és a
Carmen cipőgyár (vezetője: Steiner N.) — mindkettő 200-200 munkással dolgozik —, végül a
Sonnenfeld Adolf R. T. (könyvnyomda és dobozgyár),mely 150 embernek ad kenyeret. N.-ről
származott el Munkácsy Bernát a Pesti Izr. Hitközség janfelügyelője, a M. Tud. Akadémia rendes
tagja, továbbá Schreiner Márton a berlini Lehranstalt tanára, Neumann Ármin udvari tanácsos,
Szatmári Mór szerkesztő és Dési Géza országgy. képviselő. A hitközség évi költségvetése
6.000,000 lei, hitéleti célra 1.516,000, fllantrópikus célra 710,000, kulturális célra 2.520,000
és adminisztrációra 1 295,000 leit költ a hitközség.Négy nagy, főleg kulturális célú alapítványt
kezel a hitközség. A hitközség iskoláinak egy 1600 kötetes könyvtár van. A hitközség lélekszáma
9000, a családok száma 160O, az adófizetőké 1600. Foglalkozásszerint: 45 nagykereskedő,
15 gazdálkodó, 17 gyógyszerész, 20 tanító, 864 kereskedő, 90 ügyvéd, 16 köztisztviselő, 5 mű.
vész, 80 munkás, 30 nagyiparos, 74 orvos, 126 magántisztviselő 25 vállalkozó, 107 iparos 41
mérnök, 12 író és hírlapíró, 34 magánzó és 60 egyéb foglalkozású van a hitközség tagjai között.
A világháborúban résztvetttagjai közül 41-en haltak hősi halált. A hitközség mai vezetősége: Kecs*
keméti Lipót főrabbi, Konrád Béla elnök, az elnökség tagjai: Kabos Béla, Markovits Henrik, Adorján
Ármin, Szemere Miklós, Fehér Márton, Flegmann Ármin, Sehwarc Mór, Lévai Béla, Vidor
Manó, Erdélyi Jenő, Faragó Miklós, Popper Ákos,Gerő Zsigmond, Sehwarc Ernő, Székely Sándor.
Vajda Sándor, Meer Soma, Percei Adolf, Láng Sámuel,Vámos Dezső, Schiller Sámuel; elöljáróság!
tagok: Kiss Dávid, Ellbogen Dávid, Horvát Emmamiel,Grünwald Jenő, Markovits József, Lédig
Miklós, Büchler Márton, Stern Soma gondnokok és Beck Nándor, Boros Jenő, Eichner
Sándor, Faludi Miksa. Farkas István, Gerő Sándor,Erdős Zsigmond, Goldner Hermán, Grtinstein
Béla, Incze Lipót, László Márton, Lichtmann Miksa, Polden Richárd, Rácz Rezső, Stern
Ödön, Sehwarc Gyula, Vadász Gyula, Waiszlovich Emil. Rabbihelyettes: Grün Márton, főkántor:
Weisz Jenő, titkár: Réti Ignác. A N.-iorthodox hitközség Budapest után a régi Nagy-Magyarország
legnagyobb hitközsége volt. A hitközség — mint a jegyzőkönyvekből kitűnik — 1722. alakult
meg. Hatalmas iramban fejlődött a hitközség és ez a fejlődési folyamat nem akadt meg 1870,
sem, amikor az anyahitközségből többen kiválva kongresszusi hitközséget alapítottak. A hitközség
fennállása folyamán három hatalmas templomot építtetett, amelyeken kívül még 16 imaház áll a
hitközségi tagok rendelkezésére. A hitközség létesített még leány- és fiú elemi iskolákat, polgári
fiú- és leányiskolát s egy 1.600,000 leies alapítvánnyal meg vetette az ipariskola alapját is,
mely nemsokára tető alá kerül. Van ezenkívül még a hitközségnek óvodája, Chinuch Neorim
iskolája, öt-osztályos Talmud Tórája és nagy látogatottságú jesivája. Intézményei: a Chevra
Kadisa, a Nőegylet, a Leányegylet, a Hachnoszasz Orchim egyesület, a Hitközségi Tisztviselők
Betegsególyző Egyesülete, árvaház, tanoncotthon, népkonyha, az 1867. alakult Chevra
Machzike Tóra, amely talmudtudósokat segélyez.(Vezetősége: Schwartz József egyleti rabbi,
Schwartz Hermann elnök, Moskovits Izidor alelnök,Schwartz J. Jakab alapítványi gondnok,
Salzberger Ignátz és Neumann Lipót gondnokok,Mezey Albert pénztárnok, Vadász Zsigmond
ellenőr, Lévy Lázár titkár.) A hitközség nagyarányú fejlődését első sorban is elnökeinek agilitása
mozdította elő. Az utolsó három évtizedben kiváló elnökök álltak a hitközség élén, így
Ullmann Izidor, aki az elemi és polgári iskolákat és a hitközség székházát létesítette. Utóda Ullmann
Sándor továbbfejlesztette ezeket az intézményeket,Leitner Lázár az adminisztrációt fektette
modern alapokra. Nnssbaum Sámuel elnöksége alatt a cionisták jutottak többségbe a hitközségvezetésében.Az ő kezdeményezésére épült fel a harmadik templom, létesült az árvaház, a
tanoncotthon, a Zsidó Kisbank és számos más intézmény. A jelenlegi elnök Reich József másfél
éve áll a hitközség élén és elődeinek nyomdokában haladva munkálkodik a hitközség további
fejlődésón. A hitközség évi 15.000,000 leies költségvetéssel dolgozik, jótékony célokra évente
1.200,000 leit költ, nagyobb összeggel támogatja a palesztinai munkát, az idegen jesivákban és
külföldi egyetemeken tanuló ifjúságot, a zsidó sajtót, a zsidó társadalom által megteremtett
bankot és tüdőszanatóriumot. A hitközség lélekszáma kb. 25,000, a családok és tagok száma kb.
5000. A hitközség mai vezetősége: Reich József elnök, Silbermann József pénzügyi előljáró, Mittelmann Jakab kultuszelőljáró, Freund Hermán árvaházi elnök, Kohn Dávid pénztárnok, Friedmann Fülöp ellenőr, Wasserstrom Sándor gazdasági előljáró, Kirsch Henrik főjegyző. A hitközség adminisztrációjának hatalmas munkáját 162 tisztviselő intézi."
Forrás : mek.oszk.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése