Paulayné Adorján Berta

 

Paulay Ede; Adorján Berta.Forrás : eclap.eu

Ki volt Adorján Berta nagyváradi színművész? A Wikipedia ezt írja :

Adorján Berta (Weisz Berta, Nagyvárad, 1864. február 8. – Budapest, 1941. július 9.)magyar színésznő. Paulay Ede felesége, Paulay Erzsi édesanyja.

Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Paulayné Adorján Berta, színművésznő, szül. Nagyváradon 1864. Miután a Színiakadémiát elvégezte, a Nemzeti Színházhoz szerződtették. 1887-ben férjhez ment Paulay Edéhez, a Nemzeti Színház igazgatójához és megvált a színpadtól. 1895-ben férje halála után ismét a Nemzeti Színház kötelékébe lépett. A drámai hősnő szerepkörében több jeles alakításával szerzett elismerést.
Forrás :  mek.oszk.hu 

Miért fontos a váradiak számára Paulayné Adorján Berta színésznő?Mert az első előadás az új nagyváradi színházban az övé volt.Az első megnyitó előadásról olvashatjuk a varad.ro-n a következőket : 
 
Forrás : szigligeti.szigligeti.ro 

Műsoron: az előzetes hivatalos hírekkel ellentétben, a Prológot Sas Ede újságíró, szerkesztő, a Szigligeti Társaság főtitkára írta, romantikus hangvételben, Paulayné Adorján Berta (a színház állandó vendégművésze) tolmácsolta, ezt követte Váradi Antal drámaíró előjátéka a színészi lét nyomorúságáról.
Felgördült a függöny, Paulayné Adorján Berta, Várad régi kedvence drámai erővel adta elő Sas Ede hazafias töltetű Prológját:

Szigligeti Háza
Prológ a nagyváradi Szigligeti- Színház megnyitó ünnepére
1900. október 15.
Irta: Sas Ede
Te legcsodásabb háza a világnak!
Rajongva nézem bűvös falaid.
A földi mámor, földöntúli vágyak
S az örök dicsőség, mind itt lakik!
Festett tündérkert! A panasz, a vád
Zugó viharként támadnak ma rád
S én e viharban megrendülve kérdem:
Mi most a szinpad – s mi volt egykor, régen?
Fenségét látom Hellasz színpadának,
Örök dicső fényt hint reá az ég.
Ott büszke hősök koturnusba járnak,
Félisteneknek tapsol ott a nép!
Héroszok tüze lelkét lángra szítja
S győzni repül a marathoni síkra.
Egy Szofoklesznek hódolt ott a Múzsa –
S ma a kuplék bohóczát koszorúzza…
S előmbe tárul Róma czirkusza…
Élethatálra küzd a gladiátor.
Harsog a katakombák hymnusza
S reszket az ég a martirok jajától.
Rabszíjjas népek omlanak a porba,
Az Ave Caesar zendül haldokolva –
Világbíró nép fölséges hatalma!
– Ma léha bábok keltenek kaczajra…
S halljátok: lágyan suttog Romeo…
S halljátok Leart, hogy verseng a viharral?
Cordélia jő, angyalként csillogó
És Brútusz jő a Caesar-véres karral…
Csitt, csitt, hallgassunk! Ne zavarja semi
Hamlet vívódik: Lenni, vagy nem lenni…
A lét vagy nem lét volt akkor a kérdés
Ma – legfölebb egy frivol félreértés…
Dicső árnyak borongnak álmainkba –
Petúr mormolja tompán: Jó ’jszakát!
Kétségbeesve leomlik Melinda –
S látjátok Bánk bán bosszuló vasát?
Vad lázongás moraja kél az éjbe –
Tiborc keserve fölsikolt az égre!
Tiborcnnk most is volna még elég –
De üres tréfán kaczag ma a nép!…
És szívem elszorul a gyölrelemtűl…
Látom színházban ezt a mai kort.
Fülébe ha magasztos ige csendül:
Mindent kegyetlen gúnymosolyba fojt.
Mert lelkesedni – nem divat manapság,
Mi ide csábit, csak ledér mulatság.
Kalmárrá tette Thaliát az élet –
A porban hajszol olcsó nyereséget…
De ház így lesz ez mindig, mindörökre?
És így lesz e csarnokban is, minálunk?
Lelkünkbe intő szózat zúg dörögve:
Hogy Szigligeti szentelt földjén állunk!
Feléd tárul ki repeső karunk,
Mi drága, drága halhatatlanunk!
Ó szállj le a csillagodból ünnepünkre,
Megtisztulásra adj erőt szivünkbe!

 Forrás : varad.ro

Fenn középen Paulay Adorján Berta.Forrás : szigligeti.szigligeti.ro


A város szülöttjéről, Szigligeti Ede színműíróról elnevezett színház a váradi származású Paulayné Adorján Berta színre lépésével kezdte meg működésének azt a korszakát, amely napjainkig is tart.Forrás : konyvtar.hu 

 
Madách Imre: Az ember tragédiája; Társulat: Nemzeti Színház, Budapest; Bemutató: 1883.09.21; 
 Rendező: Paulay Ede; Szereplők: Angyalok az I. színben:; Paulay Edéné Adorján Berta;
 Fáy Szeréna; Csillag Teréz; Felvétel ideje: 1883.Forrás : eclap.eu
Az előadásról olvashatjuk : „A budapesti Nemzeti Színház pénteken este fényesen ünnepelte meg egy lángelme diadalát: Az ember tragédiáját mutatta be. A nagy vállalkozást siker koronázta. A közönség lankadatlan figyelemmel kísérte a négyórás előadást, mely ragyogóbbnál ragyogóbb képek közt folyt. A közönség minden felvonás után, első ízben ismételve is, tapssal és éljeneivel tűntette ki Paulay 
igazgatót és általa az egész színházat…” (Alföld, 1883. szeptember 13/218. sz.)Forrás : szabadsag.ro

 

Berczik Árpád: A kurucok Párizsban; Társulat: Nemzeti Színház, Budapest; Bemutató: 1902.10.24; 
Szereplők: Paulayné Adorján Berta; Felvétel ideje: 1902; Forrás : eclap.eu

Justh Zsigmond írta Paulayné Adorján Bertáról : Végül, de nem utolsónak a szép Paulay Edéné, Adorján Berta - hebron rózsája. Igazi orientális szépség, gyönyörű fehér sima bőr, hófehér nyak, karok, kezek. Kissé görnyedt hát, mint minden zsidónőnél.Igen szépen beszél magyarul, abban a stílusban, mint a Nemzeti Színház zsidó színésznői mind, ez a nyelv már magyarabb a 
magyarnál. Cikornyás és keresett.  Forrás : justh.blog.hu

 
Paulay Ede és Adorján Berta síremléke Fiumei út 16.Forrás : kozterkep.hu