Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2014. szeptember 24., szerda

Hogyan lett Nagyváradból nagyváros a 19. század végére ?

Nagyon sokat foglakoztatott egy kérdés : Hogyan lett Nagyváradból nagyváros a 19. században ? A választ megtaláltam Tőtős Áron : Nagyvárad ipartörténete a korabeli sajtó történetében című írásában.

A 19. század elején Nagyvárad egy kisváros volt,de a század végére már egy nagy város lett, sőt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legrohamosabban fejlődő városa lett.Hogyan?Ezt írja a szerző :
Ennek, a folyamatnak egy sarkalatos pontja az 1850-es újraegyesítés.
Ebből adódóan az addig közigazgatás  szempontjából  külön álló  városrészek 
ekkor elnyerték a Nagyvárad nevet.

A város nagyirányú fejlődése nyomon követhető az ez idő tájt megnövekedett lakosságon keresztül is. Jelen esetben, csupán az 1900 és 1910 közötti populációváltozás néhány mutatójára érdemes fókuszálni. Érdemleges információval szolgál a város népsűrűsége is. E tekintetben „Nagyváradot lényegében csak Budapest előzte meg és századunk elején a négyzetkilométerenkénti ezer főt meghaladó település már igazi urbánus jellegű településről tanúskodik” Nézze meg a az 1. számú táblázatot  az academia.edu 19. oldalán.
 Mennyi lakossága volt Nagyváradnak 1900-ban?Összesen 50.177. 1910-ben?64.169.
A táblázatban több érdekes adatot olvashatunk a lakosság összetételében.Tőtős Áron több kérdésre megadja a választ.Kutatásai fényt derítenek Nagyvárad 19. században és a 20. század első éveiben történt fejlődésére.Érdemes elolvasni az összegzést '
Nagyvárad ipari életében a dualizmus kora, azon belül pedig a 20. század eleje igen prosperáló, időszaknak mutatkozott. Az 1850-es években alakult ipari létesítmények javarésze hatalmas változáson ment keresztül és sok esetben átalakult követve a piac igényeit. Ezzel szemben 1900 után rengeteg új ipari ágazatot képviselő gyár, üzem jelent meg. A Pontelli-féle szalámigyár
(1900), a cirok-és szalmaárugyár (1900), J. Weisz Mór kötéláru-és műszakihálógyára (1900) villamosmű (1903), szénsavgyár (1904), bőrzsírgyár (1904) stb. Ekkor statisztikai adatok összesen 26 nagyvállalatról tesznek említést.A nehézipar területén már 1900-ban felállítódott egy korszerű vasöntőde stb.

A Nagyváradi Napló iparra vonatkozó hirdetései is ezt a tendenciát támasztották alá. Ezek az ipar számos területét felölelték, kezdve a szeszipartól, az élelmiszeriparon át a nyomdaipar 
-  papíriparon keresztül a ruházati ipar különböző szektorait is beleértve, de ide sorolandók az élelmiszeripar és a nehézipar különböző ágazatai egyaránt. Az ilyen jellegű hirdetések nagy részének egyik jelentősége, hogy maga a gyártó hirdette termékeit és nem egy felvásárló személy, aki aztán eladta boltjában a termékeket. Végül látnunk kell, hogy az ipartörténet ilyen  perspektívából történő vizsgálata kiegészíti a szorosan vett történeti diskurzust és megpróbálja sokkal „életszerűbbé” tenni azt. Azonban mind végig figyelembe kellett venni az ilyen jellegű vizsgálódás hátrányait, buktatóit és főleg annak hiányosságait.Forrás : academia.edu 26 és 27 oldal


1 megjegyzés:

  1. Névtelen10/20/2022

    Kedves Nagyváradi ismeretlen!
    Létezik valaki Nagyváradon, aki esetleg konkrét információkkal rendelkezik az 1820-ban született, olasz származású Pontelli Jánosról? Minden leírásban csak az 1900-ban alapított részvénytársaságról beszélnek, holott a szalámiüzemet 1884-ig id. Pontelli János, 1887-ig legidősebb fia János, ezt követően 1900-ig Károly fia vezette. Bármi infó fontos lehet: származása: Firuli? Mikor érkezett Nagyváradra, ill. mikor kezdte el a szalámikészítést? Hálás lennék, ha valaki tudna segíteni.... Zsolt Szegedről (e-mail: ipartori.szeged@gmail.com). Talán én is tudnék egy-két új információval szolgálni a nagyváradi szeszgyár 19. századi történetéről.

    VálaszTörlés