A 19. század elején Nagyvárad egy kisváros volt,de a század végére már egy nagy város lett, sőt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legrohamosabban fejlődő városa lett.Hogyan?Ezt írja a szerző :
Ennek, a folyamatnak egy sarkalatos pontja az 1850-es újraegyesítés.Mennyi lakossága volt Nagyváradnak 1900-ban?Összesen 50.177. 1910-ben?64.169.
Ebből adódóan az addig közigazgatás szempontjából külön álló városrészekekkor elnyerték a Nagyvárad nevet.A város nagyirányú fejlődése nyomon követhető az ez idő tájt megnövekedett lakosságon keresztül is. Jelen esetben, csupán az 1900 és 1910 közötti populációváltozás néhány mutatójára érdemes fókuszálni. Érdemleges információval szolgál a város népsűrűsége is. E tekintetben „Nagyváradot lényegében csak Budapest előzte meg és századunk elején a négyzetkilométerenkénti ezer főt meghaladó település már igazi urbánus jellegű településről tanúskodik” Nézze meg a az 1. számú táblázatot az academia.edu 19. oldalán.
A táblázatban több érdekes adatot olvashatunk a lakosság összetételében.Tőtős Áron több kérdésre megadja a választ.Kutatásai fényt derítenek Nagyvárad 19. században és a 20. század első éveiben történt fejlődésére.Érdemes elolvasni az összegzést '
Nagyvárad ipari életében a dualizmus kora, azon belül pedig a 20. század eleje igen prosperáló, időszaknak mutatkozott. Az 1850-es években alakult ipari létesítmények javarésze hatalmas változáson ment keresztül és sok esetben átalakult követve a piac igényeit. Ezzel szemben 1900 után rengeteg új ipari ágazatot képviselő gyár, üzem jelent meg. A Pontelli-féle szalámigyár
(1900), a cirok-és szalmaárugyár (1900), J. Weisz Mór kötéláru-és műszakihálógyára (1900) villamosmű (1903), szénsavgyár (1904), bőrzsírgyár (1904) stb. Ekkor statisztikai adatok összesen 26 nagyvállalatról tesznek említést.A nehézipar területén már 1900-ban felállítódott egy korszerű vasöntőde stb.
A Nagyváradi Napló iparra vonatkozó hirdetései is ezt a tendenciát támasztották alá. Ezek az ipar számos területét felölelték, kezdve a szeszipartól, az élelmiszeriparon át a nyomdaipar- papíriparon keresztül a ruházati ipar különböző szektorait is beleértve, de ide sorolandók az élelmiszeripar és a nehézipar különböző ágazatai egyaránt. Az ilyen jellegű hirdetések nagy részének egyik jelentősége, hogy maga a gyártó hirdette termékeit és nem egy felvásárló személy, aki aztán eladta boltjában a termékeket. Végül látnunk kell, hogy az ipartörténet ilyen perspektívából történő vizsgálata kiegészíti a szorosan vett történeti diskurzust és megpróbálja sokkal „életszerűbbé” tenni azt. Azonban mind végig figyelembe kellett venni az ilyen jellegű vizsgálódás hátrányait, buktatóit és főleg annak hiányosságait.Forrás : academia.edu 26 és 27 oldal
Kedves Nagyváradi ismeretlen!
VálaszTörlésLétezik valaki Nagyváradon, aki esetleg konkrét információkkal rendelkezik az 1820-ban született, olasz származású Pontelli Jánosról? Minden leírásban csak az 1900-ban alapított részvénytársaságról beszélnek, holott a szalámiüzemet 1884-ig id. Pontelli János, 1887-ig legidősebb fia János, ezt követően 1900-ig Károly fia vezette. Bármi infó fontos lehet: származása: Firuli? Mikor érkezett Nagyváradra, ill. mikor kezdte el a szalámikészítést? Hálás lennék, ha valaki tudna segíteni.... Zsolt Szegedről (e-mail: ipartori.szeged@gmail.com). Talán én is tudnék egy-két új információval szolgálni a nagyváradi szeszgyár 19. századi történetéről.