A XX. század forrongó, megújulásra törekvő első évtizedében született,
1907-ben – egy esztendővel azelőtt, hogy a holnaposok berobbantak az
irodalmi életbe. Édesapja, Biró Márk latinos kultúrájú, társadalom- és
természettudományokban egyaránt jártas, földrajz–történelem–német szakos
tanárként került a nagyváradi ortodox zsidó polgári iskolába, s azt
később, már igazgatóként, gimnáziummá fejlesztette. Édesanyja, Hirschl
Mária az egyik legősibb nagyváradi zsidó családból származott. Iskoláit
szülővárosában végezte, előbb a premontrei gimnáziumban, majd ennek
megszűnése után a VI. osztálytól a zsidó líceumban tanult. Már
gyermekkorában hajlamot érzett a rajzolás, festés iránt. Tehetségét
felismerte a premontrei gimnázium rajztanára, Udvardy Ignác Ödön
festőművész, aki a nagybányai művésztelepen is dolgozott. Ide Biró
József már hetedik-nyolcadikos gimnazista korában, a nyári vakáció alatt
jutott el, hogy Thorma Jánosnál tanuljon.
Egy ígéretes pálya kezdete
1925. évi érettségije után a Budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke lett. Réti István osztályába járt, de hatással volt rá Rudnay Gyula és Vaszary János is. Bár rajztehetsége már zsenge korától megmutatkozott, mégsem lett belőle képzőművész. Csók István vélekedése szerint csak ígéret maradt, aki jelentékeny művésszé magasodott volna, ha… nem ragadja el a tudomány. Mély benyomást tett rá a művészettörténetet oktató Lyka Károly, s az ő ösztönzésére beiratkozott a budapesti tudományegyetem művészettörténet szakára. Tanulmányait Gerevich Tibor professzor tanszakán végezte, 1932-ben doktorált a nagyváradi püspökség anyagi támogatásával megjelentetett, Nagyvárad barokk és neoklasszikus művészeti emlékei című disszertációjával. Széles körű érdeklődését mutatja egyetemi tanulmányai alatt írt, ma is keresett Modern grafológia című könyve, amelynek bővített újabb kiadása, valamint családtagjai, pályatársai emlékezései bizonyítják, hogy ez irányú vizsgálatait a későbbiekben is folytatta.
Az egyetem elvégzése után visszatért Nagyváradra, ahol a Biharmegyei és Nagyváradi Régészeti és Történeti Egylet könyvtárosává választották. Bánffy Miklós felkérésére a fiatal váradi kutató hatalmas vállalkozásba kezdett: a bonchidai kastélyban rendezte a gróf 30 000 kötetes családi könyvtárát. Akkortól – a levéltári kutatásban mestere és társa, Kelemen Lajos értékelése szerint – „az erdélyi és bihari barokk művészettörténet legtermékenyebb írója”, „az erdélyi barokk emlékek legjobb ismerője” lett; e területen kifejtett munkássága „terjedelmében és eredményeiben egyaránt az első helyre állítja” Birót.
1925. évi érettségije után a Budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke lett. Réti István osztályába járt, de hatással volt rá Rudnay Gyula és Vaszary János is. Bár rajztehetsége már zsenge korától megmutatkozott, mégsem lett belőle képzőművész. Csók István vélekedése szerint csak ígéret maradt, aki jelentékeny művésszé magasodott volna, ha… nem ragadja el a tudomány. Mély benyomást tett rá a művészettörténetet oktató Lyka Károly, s az ő ösztönzésére beiratkozott a budapesti tudományegyetem művészettörténet szakára. Tanulmányait Gerevich Tibor professzor tanszakán végezte, 1932-ben doktorált a nagyváradi püspökség anyagi támogatásával megjelentetett, Nagyvárad barokk és neoklasszikus művészeti emlékei című disszertációjával. Széles körű érdeklődését mutatja egyetemi tanulmányai alatt írt, ma is keresett Modern grafológia című könyve, amelynek bővített újabb kiadása, valamint családtagjai, pályatársai emlékezései bizonyítják, hogy ez irányú vizsgálatait a későbbiekben is folytatta.
Az egyetem elvégzése után visszatért Nagyváradra, ahol a Biharmegyei és Nagyváradi Régészeti és Történeti Egylet könyvtárosává választották. Bánffy Miklós felkérésére a fiatal váradi kutató hatalmas vállalkozásba kezdett: a bonchidai kastélyban rendezte a gróf 30 000 kötetes családi könyvtárát. Akkortól – a levéltári kutatásban mestere és társa, Kelemen Lajos értékelése szerint – „az erdélyi és bihari barokk művészettörténet legtermékenyebb írója”, „az erdélyi barokk emlékek legjobb ismerője” lett; e területen kifejtett munkássága „terjedelmében és eredményeiben egyaránt az első helyre állítja” Birót.
Teljes cikk : biharmegye.ro
További információk : hu.wikipedia.org
Lőwy Dániel :
A magyar nap újra rásütött a
magyar Kolozsvárra” – írta örömódai hangvételben Biró József
művészettörténész az 1940 őszén kiadott Kolozsvári Képeskönyv
előszavában. „[…] enyhe ködök ülik meg a várost, amely lassan ébred,
fázva, hitetlenül”, mintegy rácsodálkozva a régi épületeit felváltó
„kockába vágott házakra”, amelyeket a „téves vágányra futott história”
teremtett.
Addig Biró főleg az Erdélybe későn begyűrűzött barokk stílusirány módszeres kutatásában tűnt ki. Kedvelt vendég volt a két világháború között még kifogástalan állagú számos erdélyi kastélyban. A személyes élményt levéltári forrásokkal alátámasztva a XVIII. és a XIX. század kezdetének építészeti emlékeit vizsgálta. Megírta az udvarházak, kastélyok történetét, és megadta azok mapjainkig helytálló építészeti leírását és stíluselemzését. Az erdélyi és európai művészet foglalkoztatta. Tanulmányai, összefoglaló kötetei máig alapvetők.
Biró József művészettörténész, festőművész, alig harminchét évet tölthetett az erdélyi művészet bűvöletében. Halálának ötvenedik évfordulóján Nagyváradon, egykori szülőháza közelében emléktáblát avattak:
BIRÓ JÓZSEF
MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ, FESTŐMŰVÉSZ, GRAFOLÓGUS
1907. JÚLIUS 8. – 1945. JANUÁR 6.
MÁRTÍRHALÁLÁNAK 50. ÉVFORDULÓJÁN
SZÜLŐHÁZÁNÁL EMLÉKEZTEK
AZ ERDÉLYI KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLETEK.
Addig Biró főleg az Erdélybe későn begyűrűzött barokk stílusirány módszeres kutatásában tűnt ki. Kedvelt vendég volt a két világháború között még kifogástalan állagú számos erdélyi kastélyban. A személyes élményt levéltári forrásokkal alátámasztva a XVIII. és a XIX. század kezdetének építészeti emlékeit vizsgálta. Megírta az udvarházak, kastélyok történetét, és megadta azok mapjainkig helytálló építészeti leírását és stíluselemzését. Az erdélyi és európai művészet foglalkoztatta. Tanulmányai, összefoglaló kötetei máig alapvetők.
Biró József művészettörténész, festőművész, alig harminchét évet tölthetett az erdélyi művészet bűvöletében. Halálának ötvenedik évfordulóján Nagyváradon, egykori szülőháza közelében emléktáblát avattak:
BIRÓ JÓZSEF
MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ, FESTŐMŰVÉSZ, GRAFOLÓGUS
1907. JÚLIUS 8. – 1945. JANUÁR 6.
MÁRTÍRHALÁLÁNAK 50. ÉVFORDULÓJÁN
SZÜLŐHÁZÁNÁL EMLÉKEZTEK
AZ ERDÉLYI KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLETEK.
Teljes cikk : magyaronline.net
Megemlékezés Nagyváradon Biró József művészettörténész születésének 100. évfordulójáról (2007 július 17.)
Száz évvel ezelőtt, 1907. július 8-án született Nagyváradon Biró József
művészettörténész (1907–1945), aki úttörő, máig megkerülhetetlen munkát
végzett Erdély barokk és klasszicista műemlékeinek, művészeti emlékeinek
megismerése, tudományos feldolgozása és népszerűsítése érdekében.
Teljes cikk : forsterkozpont.hu
Biró József Emlékkiállítás : erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank.ro
Bíró József képzőművészeti és művészettörténeti munkásságát bemutató kiállítás , ápr. 29. Egész nap - jún. 29,Budapest, VII. kerület, Dohány utca 2.Bővebb információ : port.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése