Disputa Váradról a Dispután

Debreceni deol. hu-n jelent meg a Disputa mellékletben több Váradról szóló cikk.Az alábbiakban olvashatnak részleteket.Mindenkit arra buzditok,hogy olvassa el a teljes cikket és nézze meg Váradról készült képeket.Megéri ' Sajnos a deol.hu megszűnt,de az archívumában még válogathat.

A két szomszédvár dialógusának egyik  legnagyobb hatású közvetítője kétségkívül  Ady Endre, aki egy-egy életszakaszában  mindkét városnak volt lakója és újságíró- ja, és jobbára csak egymás fényében tudta  mérni őket. Ady Váradot szerette jobban, s  tartotta nagyobb reményekkel teljes, pezsgőbb szellemiségű városnak, s nem egyszer  elmarasztalja Debrecent azért, mert múltjába, meddő lokálpatriotizmusába temetkezik, s – Váradtól eltérően – nem használja tekintélyes vagyonát elég haladó módon:  „A szociológia fanatikusa vagyok. A meglevő faktorokkal szeretek számolni s a jelen  érdekel, de még inkább a jövő. (…) Ha hát  el is ragad tán a gyönyörű múlt, (…) azt a  jövőt nem láttatja velem, amelyet én keresek. Soviniszta kuruc koromban a legnaivabb lelkesedéssel habzsoltam a debreceni  magyar levegőt s a legrövidebben és legbiztosabban megcsömörültem. (…) Én példá- ul a kozmopolitának kiáltott Nagyváradon  kezdem hinni, hogy minden kis népnek sovinisztának kell lennie, s egyetlen lehető magyar politika a kultúrállam kiépíté- se ugyan, de a magyar fajta teljes diadalra  juttatásával.” 1901-ben,  A jövő Nagyvárad című cikkében is nagy részben a Debrecennel szembeni összehasonlítás alapján jut  el következtetéseire: „Nagyvárad lakossága meghaladta a félszázezret. Ez a faktum nagy, beszélő igazság mimellettünk,  kik ettől a Körös-parti modern, csupa élet,  akció és haladásra hívott várostól vezető  szerepet várunk. Elvitathatatlan, biztos,  első szerepet a már talán agyon is dédelgetett főváros után. Nem a lokálpatrióták  nagyzása mondatja ezt velünk, de a való- ságból, a tényekből merítők próféciája. (…)  Mi tudjuk, hogy mennyi mindent teremtett  volna ez az igazán kultúrvárossá predestinált város, ha csak félig megvolnának azok  az anyagi tőkék, mely holt vagyon például  Debrecenben. A nagy, gazdag Debrecen alig  8000 lélekkel növekedett tíz év alatt. A kisebb Nagyvárad több mint 10 000  lélekkel. Irta Ady Endre  Cikk : Lapis József-Üdvözlet Váradnak B iharország a szó szoros értelmében  soha nem létezett, de létezett egy  meglehetősen kiterjedt vidék, tartomány, püspökség, vármegye, amelynek  olyan sajátosságai voltak történelmünk  egy-egy szakaszában, hogy kiérdemelte ezt  az elnevezést. A főváros címet nem csupán  azzal, hogy egy jelentős tartomány központja volt, hanem azzal is, hogy a 16. szá- zadban a nemzeti királyok fővárosa volt.  Biharban az államalapító I. (Szent) István király püspökséget alapított az azonos  nevű településen, majd az 1020-as évek má- sodik felétől az egész tartományt trónörö- kösi hercegség  (ducatus) rangra emelte, és  fi ának, Imre hercegnek engedte át. A trón- örökös itt halt meg 1031-ben, vadászbaleset következtében. A baleset feltételezett  helyén később monostort alapítottak, és e  körül alakult ki a mai Hegyközszentimre  település őse. I. András 1048-ban felújította a ducatus  intézményét és trónörökösnek megtett öcscsét, Bélát állíttatta élére. Béla később a  ducatus haderejével döntötte meg I. András és fi a, Salamon uralmát, s foglalta el  Magyarország trónját. I. Béla halála után  az újra trónra kerülő Salamon kénytelen  volt átengedni Bihart Béla fi ának, Gézá- nak, aki 1073-ban innen kelt fel testvéré- vel, Lászlóval Salamon ellen, s foglalta el  a trónt: Géza néven, mialatt László Bihar  duxa lett. Szent László városa László vadászat közben ismerte meg azt a  szigetszerű területet, amely a Sebes-Körös  és a Pece (régi nevén Hévjó) összefolyásánál  alakult ki, és miután király lett, a legenda  szerint isteni sugallatra prépostságot alapí- tott itt 24 kanonokkal, és templomot építtetett számukra Szűz Mária tiszteletére. A  területet palánkfallal vették körbe, védő- tornyokkal, bástyákkal látták el, így épült  meg az első vár, amelyet kis mérete miatt  váradnak, váracskának neveztek. Később –  feltehetően 1092-ben – Bihar városából ide  helyezte át a püspökség székhe lyét is, s  megkezdte a székesegyház építését, melyet  utódai fejeztek be. A háromhajós, bazilikás  elrendezésű, félköríves apszisú templom  négy tornyát később emelték, és itt helyezték végső nyugalomra a városalapító László királyt. A vár, a monostor, a székesegyház épí- tése kihatott a város körüli város fejlődésé- re, lakói számának növekedésére is. A kedvező fekvésű település területe a régészeti  leletek szerint már a kő- és fémkorszak idején is lakott volt, hévizeit az 1824-ben feltárt két sírlelet feliratainak bizonysága szerint a rómaiak is ismerték, sőt talán a mai  Nagyvárad határában feküdt Ulpium nevű  városuk. A népvándorlás kori régészeti leletek arra utalnak, hogy pontos útvonala  és pihenőhelye volt a vándornépeknek. Elsősorban avar és hun leletek kerültek elő e  korból. A Szalka teraszon hun sírokat tártak fel. A legjelentősebb hun régészeti lelet  egy 6. századi gepida nemesi családi sírkert, a mintegy tíz temetkezés sírleletei –  ezüstfi bulák, övcsatok, karperecek, arany  fülbevalók, gyöngyök – arra utalnak, hogy  viselőik a legelőkelőbbek közé tartoztak. A honfoglaló magyarok első régészeti emlékei a mai Nagyvárad környékén a 10. szá- zadból valók: Biharvár, Ártánd, Köröstarján  lovassírokkal tarkított katonatemetőiből  kerültek elő. Várad első püspöke a király  unokaöccse, Kálmán volt, aki László halá- la után Könyves Kálmán néven lett király,  s fontosnak tartotta a váradi püspökség és  a vár fejlesztését. Utóda, II. István 1130  körül Váradra telepítette a premontrei rendet, Szent István hegyén a várad-előhegyi  (várad-hegyfok) monostort építtette szá- mukra, és hiteles hely joggal ruházta fel  őket. A monostorok és a püspökség körül  hamarosan kialakult a középkori városi  élet, melynek ütemét gyorsította a város  szerencsés fekvése, az, „hogy a sík magyar  alföld és az erdélyi hegyek lankába szelídü- lő lábainak találkozópontján keletkezett”.  Várad csakhamar a hegyi és alföldi nép  termékeinek, kincseinek cserepiaca, a kü- lönböző mesterségek gyakorlóinak lak- és  találkozóhelye lett. 1192-ben II. Celesztin  pápa szentté nyilvánította a városalapító  László királyt, ebből az alkalomból díszes  márványravatalt állítottak számára a szé- kesegyházban, és aranyozott koporsóba helyezték. A váradi szent sír csodatevő erejé- nek híre egyre több embert vonzott ide. Az  egyik legértékesebb Árpád-kori történelmi  forrás, a Váradi Regestrum, a váradi káptalan 1205–1235 között készült jegyzőkönyve  a székesegyházban tartott istenítéletekről  szól és a káptalan előtt bevallott jogügyletekről. 389 bejegyzésben várnépek, várjobbágyok, udvarnokok és jelöletlen státusú személyek státusperét, illetve kihágási  ügyeit (lopás, gyújtogatás, lányrablás, kuruzslás stb.) vagy magánjogügyleteit (végrendelet, szolgafelszabadítás stb.) rögzí- tette. A perekben a bizonyítás a liturgikus  keretek között megtartott istenítéletekre  (tüzesvas-próbára vagy esküre) épült.   Kupán Árpád  :  Nagyvárad,Biharország

A magyar Birmingham Ezt a nevet Kossuth Lajos adta városunknak, amikor 1849. június 19-én itt járt, és  Bem tábornokkal találkozott. A váradiak  nemcsak a harctereken küzdöttek a sza- badságért; fegyver-, ágyú- és lőszergyá- raikkal valóságos gyárvárossá alakították  Váradot. Városunk polgársága elsőnek csatlakozott a forradalomhoz. Beöthy Ödön erdélyi kormánybiztosként, Nagysándor Jó- zsef tábornokként, ifjú Szacsvay Imre az  országgyűlés jegyzőjeként vett részt a forradalomban. Az utóbbi kettő sorsa Debrecenhez is kapcsolódott. Nagysándor József,  hogy észak felől biztosítsa a honvédséget  hadianyaggal ellátó Nagyváradot a közeledő orosz támadással szemben, 1849. augusztus 2-án Debrecennél felvette a harcot  az ötszörös túlerőt kitevő orosz fősereggel.  A tizennégyezer főnyi seregéből alig négyezer jutott el Váradra. Kupán Árpád  :  Nagyvárad,Biharország Néhány éve, már jóval a rendszerváltás  után, egy napon egy román pék állított  be Tempfli József nagyváradi megyéspüspökhöz és némi szabódás  után előadta, hogy őneki  a város kiutalt a várban  egy épületet, telepítse oda  a sütödéjét. El is ment átvenni a jövendő pékmű- helyt, ám megdöbbenve  látta, hogy az nem más,  mint egy templom. Istenfélő emberként megkérdezte a pópát, hogy vajon  nem szentségtörés-e, ha ő  ide most kemencéket állít  fel. A pópa azt mondta, ez  nem a saját templomunk,  de Isten lehet, hogy nem  nézné jó szemmel ezt a  dolgot. Mindenesetre legjobb, ha megkérdi a magyar püspököt, amúgy is  szent hírében álló ember, ő majd megmondja, mit kell tenni. A püspök és a pék elmentek együtt a  várba, ahol Tempfli atyának azt kellett látnia, hogy a (szerintem a szent király egykori templomának maradványaira épített)  lőszerraktárat, miután a hadsereg kiürí- tette, az enyészet még jobban kikezdte.  Nemrég még szigorúan őrzött katonai objektum volt, de a beázás folyton tönkretette a puskaport, s így a katonák átadták az  épületet a városnak. Szőcs Géza: Nagyvárad A Körös-parti város a múlt századfordulón többet fejlődött, mint addig két évszá- zad alatt, ennek köszönhetően modern, a  polgárosodásban élenjáró város lett. A vá- rosok összetett fejlettségi mutatói alapján  készült rangsorban 1910-ben Nagyvárad  Magyarország negyedik városa. A fővároson, Budapesten kívül az ugyancsak fővá- rosi rangot kapott Pozsony és Zágráb előzte meg, utána pedig a hasonló értékeket  felmutató Temesvár következett. A szá- zadelőn tehát Nagyvárad az ország egyik  legfejlettebb és legkonszolidáltabb városa  volt. A legjobb úton haladt ahhoz, hogy teljes értékű regionális központtá váljon. Sőt,  akkori lendülete azt sejteti, megvoltak az  alapok és az erőforrások ahhoz, hogy né- hány évtized alatt egy olasz-német típusú  interregionális központtá váljon, amilyen  például Genova és Bologna vagy Dortmund  és Stuttgart. A múlt századforduló kiugró  mennyiségi növekedést is hozott. Ezek az  épített tájra is hatással voltak, ilyenek a  népesség és az ipari termelés növekedése, a  kereskedelem kiterjedése. Nagyvárad urbanisztikai átalakulására ebben az időszakban nagy hatással volt a helyi társadalom  mentalitása és a városvezetés nyitottsága.  Csak a főváros, Budapest jelentette a példaképet.  Dr. Fleisz János : Az örök átalakulás városa Nagyvárad 2025 Elemzésünk nem lehet teljes a város jö- vőbeli sorsának rövid felvázolása nélkül.  Ebben figyelembe kell venni mind a magyar, mind a román illetékesek szándékait.   A magyar várospolitika a jelenleginél erő- teljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott policentrikus városhálózattal számol.  Ennek elemei, hogy a fejlesztések révén,  középtávon Budapest mellett Debrecen,  Miskolc, Szeged, Pécs és Győr regionális  központok fejlesztési pólus szerepkörét  erősítik tovább. Az egyes pólusoknak térségüket dinamizáló, az innovációt, tőkét  közvetítő központokká kell válniuk. Ez  akár kedvezhet is Nagyváradnak, hiszen  a Debrecennel való együttműködés és kölcsönös dinamizálás jól jöhet az egész térségnek. Azonban szükséges megismerni a 2025- ig szóló román nemzeti területfejlesztési  koncepciót is, amelyet a kormányszervek  felkérésére a Bukaresti Ion Mincu Építé- szeti és Urbanisztikai Egyetem szakemberei állítottak össze. A tanulmány a vá- rosok szerepét elismerve 2025-re a városi  lakosság országos arányának 67%-ra való  növelését irányozza elő. Azt is megtudjuk,  hogy román részről Nagyváradnak, minden  sikerpropaganda ellenére, csak harmadrangú szerepet szánnak. Az egyik cél a  policentrikus és kiegyensúlyozott városhá- lózat kialakítása. Ezen belül, az általános  európai településrendszerhez kötve, a romániai nagyobb növekedési pólusokat több  hierarchikus csoportba osztják. Eszerint  a fővároson, Bukaresten kívül Temesvár,  majd Konstanca fog az európai metropoliszok hálózatába tartozni. 2025-ben ezek  fogják alkotni a romániai városok legfelsőbb kategóriáját, ezek részesülnek majd  a legtöbb fejlesztési tőkéből. A másik cél  egy kiegyenlített policentrikus regioná- lis metropolisz-hálózat kiépítése, amelybe  Kolozsvár, Jászvásár, Brassó és Krajova  mellett a Galac-Braila konurbáció kerül.  Ezek alkotják majd a második kategóriát,  mint transznacionális, illetve nemzeti jelentőségű városok. A harmadik kategóriát  a regionális, illetve helyi jelentőségű nö- vekedési pólusok képezik, összesen 54-en,  ezek közé sorolják be Nagyváradot, Araddal, Szatmárnémetivel, Marosvásárhellyel  együtt, de például ide tartozik a középvá- rosok többsége is, így például Zilah, Beszterce, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy stb. A kevésbé ismert munkaanyag alaposan  megkérdőjelezi a Nagyváraddal kapcsolatos  bizakodó előrelátásokat, és egyértelművé  teszi, hogy ezek egyáltalán nem számolnak a határmentiség előnyeivel, valamint  azzal, hogy az egyesült Európában a városok fejlődése nem kötődik teljes egészében  az egyes országok fejlesztési terveihez,  hanem a nagyobb folyamatoktól függnek.  Ilyen értelemben Nagyvárad jövőbeli felemelkedése egyaránt kötődik a romániai  és a magyarországi realitásokhoz. Ezek után megállapíthatjuk, hogy  Nagyvárad fejlődése csak egy integrált európai térben van biztosítva, ahol a határ  megszűnésével visszakaphatja azt a fontos  szerepet, amelyet a vásárövben való elhelyezkedésével a 20. század elején kivívott.  Nagyváradnak tehát vannak reális távlatai,  azonban ezek a térségben lejátszódó globá- lis folyamatoktól függnek, mert Nagyvárad  sorsa mindig is a terület sorsának egyfajta  szimbóluma volt. Dr. Fleisz János : Az örök átalakulás városa Ez csak egy válogatás volt a Disputa számából' Sajnos ez a debreceni lap megszünt. Forrás :Disputa Váradról a deol.hu-n