Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2015. február 27., péntek

Nehéz ma váradinak lenni?

nehez ma 2 
Nehéz ma váradinak lenni. Nehéz ma, így vagy úgy kiállni a cél mellett. Nehéz ma látni a célt. Állítólag ötvenezren vagyunk. Vagy negyvenezren? Szinte mindegy. Nehéz eldönteni mit akarunk. Milyen szobrot szeretnénk a majdani új térre. Ami a mi terünk is kell, hogy legyen. Ahol ott kell állnia a mi jelképünknek is. Ennyi ember már illene, kapjon egy szobrot. Egy szobrot a városalapítóról elnevezett, de azóta sokszor átnevezett térre. A tér egyik sarkába. Talán a barokk templom elé. Talán a barokk szobrot, ami ma a bazilika oldalán áll, és ami annyi gúny tárgya volt a majdnem kétszáz esztendő alatt, amíg a tér közepén állt. Mert a nagyot, a délceg lovagkirály szobrot nem lehet odaállítani. Sehova nem lehet állítani. Az még a négy évig uralkodó magyar adminisztrációnak sem sikerült. Talán nem is akarták olyan nagyon, mert újat akartak. Olyat, ami lovon ábrázolja a város alapítóját. Egyszóval, nehéz ma váradinak lenni. Megosztottnak lenni. Mert azok vagyunk - írja Farkas László.Sajnos nagy vonalakban igaz amit leír.
Olvassa el a teljes cikket,mert olvashat Nagyvárad címeréről a reggeliujsag.ro-n.

A várad-előhegyi monostor (II. István király temetkezőhelye)

Biztosan sok váradinak hasznos információ lehet az alábbi cikk ,melyet Hankó Ildikó írt II. István király temetkezőhelyéről a Királyaink tömegsírban :
A premontrei rend első prépostságát II. István király 1130 körül Nagyvárad mellett, a Körös jobb partján emelkedő hegyen – Várad-Előhegyen ("Várad-hegyfokon") alapította. A monostort Szent István vértanú tiszteletére szentelték fel. Az alapító királyt, II. Istvánt 1131-ben bekövetkezett halála után kívánsága szerint ide temették. Az "esztergomi hártya-kéziratban" ezt olvashatjuk: "...Ladislaus Varod... Stephan(us) minor Varod..." temették el.
A tatárjárás idején, 1241-ben a monostort kirabolták, lakóit elkergették, így az elnéptelenedett. Egy évtized elteltével újjáépítették, de gondatlan kezelés következtében elszegényedett és újra elnéptelenedett. VI. Sándor pápa jóváhagyásával 1494-ben az épületeket a karthausi rendnek adták át. 1520-ban a ferencesek foglalták el a kolostort, majd világi kézbe ment át. A török időkben – talán 1557 körül – ismét elpusztult és elnéptelenedett, majd 1566-ban mindenestől megszűnt. Romjainak feltárása még nem történt meg, így a király nyughelyéről sem tudunk bizonyosat.
Forrás :  mek.oszk.hu

2015. február 26., csütörtök

Nagyváradi Szigligeti Színház Archívuma : Szabad szél

A nagyváradi Szigligeti Színház Archívumában megnézhetjük a második világháború utáni évektől napjainkig előadott színházi darabok,operettek listáját.Általában mindegyik előadásról olvashatjuk bevezetőt, szereposztást és fotókat,főleg 1948-tól.Nem mindegyik előadásról maradt fenn fotó,de így is az idősebb színház rajongók emlékezhetnek az előadásokra,mert sokan jártak színházba.Ha a nevekre kattint,akkor a színész repertoárját nézheti meg.Nagyon sok jó színész szórakoztatta Nagyvárad színház rajongóit.Az egyik előadás V. Vinyikov - V. K. Kracht - V. J. Tipot - I. O. Dunajevszkij : Szabad szél.Nagyoperett három felvonásban

 „A Szabad szél című szovjet operett cselekménye a trieszti kikötőben játszódik. Forrongás, lüktető élet hatja át mindjárt az első jelenetet. A kikötő matrózai sóvárogva és egyben rosszalóan nézik, mint jönnek, mennek zavartalanul a külföldi – a nyugati – hajók, és türelmetlenül várják, hogy végre az õ hajójuk is kifusson a tengerre. ”
Szereplők  
     
  Stella Dukász Anna
 
  Klementin Mátrai Rózsi
 
  Marco Gulácsy Albert
 
  Filip Vajda András
 
  Foma Sugár Jenõ
 
  Pepita Székely (Nagy) Gizi
Nyiredi Piroska
 
  Monna Kovács Apollónia
 
  Berta Nyiredi Piroska
Székely (Nagy) Gizi
 
  Gáll Cézár Rádai Imre
 
  Súgó Solti Miklós
 
  George Stan Ihász Aladár
 
  Miki Cseke Sándor
 
  Paulette, márkinő Szögi Arany
 
  Chesterfield Tanay Emil
Gábor József
 
  Mulató-tulajdonos Battyán Kálmán
 
  Félszemű Halasi Gyula
 
  Rendőrfőnök Kiss István
 
  I. matróz Bartos Ede
 
  II. matróz Mogyoróssy Gyõzõ
 
  III. matróz Balogh László
 
  IV. matróz Tóth Sándor
 
  V. matróz Dálnoky András
 
  VI. matróz Molnár István
 
  VII. matróz Balázsi Antal
 
  VIII. matróz Borsos Barna
 
  I. rendőr Simon György
 
  II. rendőr Bencze Ferenc
 
  Matrózok, kikötőmunkások, munkáslányok, pincérlányok stb.
 
  Történik napjainkban, egy adriai kikötőben
 
       
       
  Rendező Gróf László    
  Díszlettervező
 
  Jelmeztervező
 
  Táncok
 
    Közreműködik a Nagyváradi Filharmonikus Zenekar
 
  Vezényel Matolcsy Zoltán    
  Segédrendező Gulácsy Albert  
Dukász Anna  
 
  Ügyelő Pózner Ilona    
       
  Bemutató: 1951-05-19 


 
 
  
 
  
 
  

Nagyváradi Szigligeti Színház Archívuma : Molière - A fösvény

A nagyváradi Szigligeti Színház Archívumában megnézhetjük a második világháború utáni évektől napjainkig előadott színházi darabok,operettek listáját.Általában mindegyik előadásról olvashatjuk bevezetőt, szereposztást és fotókat,főleg 1948-tól.Nem mindegyik előadásról maradt fenn fotó,de így is az idősebb színház rajongók emlékezhetnek az előadásokra,mert sokan jártak színházba.Ha a nevekre kattint,akkor a színész repertoárját nézheti meg.Nagyon sok jó színész szórakoztatta Nagyvárad színház rajongóit.Az egyik előadás Molière : A fösvény.

„Franciaországban a tizenhetedik században, az akkor kibontakozó tõkés társadalom, gazdasági rendszer születésével egyidejûleg kitermelték a kapitalizmus jellegzetes figuráit, jellemeit is. Ezeket ismerte fel az avatott mûvész szemével a század legnagyobb francia drámaírója, Moliere.
Szereplők  
     
  Harpagon Gróf László
 
  Cléante, Harpagon fia Gulácsy Albert
 
  Élise, Harpagon leánya Nyiredi Piroska
 
  Valère, Anselme fia Gábor József
 
  Marianna, Anselme leánya Szokolay Zsuzsa
 
  Anselme Tanay Emil
Mogyoróssy Gyõzõ
 
  Fruzsina, cselszövő nő Szögi Arany
 
  Simon mester Solti Miklós
 
  Jakab mester, Harpagon szakácsa és kocsisa Sugár Jenõ
 
  La Flèche, Céante inasa Cseke Sándor
 
  Claude asszony Pethõ Karola
 
  Brindavoine Tóth Sándor
 
  La Merluche Balogh László
Bencze Ferenc
 
  Rendőrbiztos Kiss István
 
       
       
  Rendező Gróf László    
  Díszlettervező Kudelász Károly    
  Ügyelő Pózner Ilona    
  Súgó Finta Lujza    
       
  Bemutató: 1950-03-30
Teljes cikk : szigligeti.szigligeti.ro

Nagyváradi Szigligeti Színház Archívuma : Móricz Zsigmond - Pacsirtaszó

A nagyváradi Szigligeti Színház Archívumában megnézhetjük a második világháború utáni évektől napjainkig előadott színházi darabok,operettek listáját.Általában mindegyik előadásról olvashatjuk bevezetőt, szereposztást és fotókat,főleg 1948-tól.Nem mindegyik előadásról maradt fenn fotó,de így is az idősebb színház rajongók emlékezhetnek az előadásokra,mert sokan jártak színházba.Ha a nevekre kattint,akkor a színész repertoárját nézheti meg.Nagyon sok jó színész szórakoztatta Nagyvárad színház rajongóit.Az egyik előadás Móricz Zsigmond : Pacsirtaszó .

„A Móricz Zsigmond izmos kezében a népszínmű tradíciója nem maradhatott meg papírmasénak. És csakugyan az az író, akitől a népszínmű újjászületését várjuk, hadilábon van mindazzal, amit a konvenció népszínműnek nevezett el.
A leglényegesebb különbség: míg a régi népszínműtípusokkal - mintegy merev álarcokkal dolgozott, mint a régi görög színészek - addig Móricz egyéniségeket, magyarán: embereket öltöztet föl a maga sajátos és erõs parasztismeretének motívumaival....

Szereplők  
     
  A gazda Solti Miklós
 
  A menyecske Dukász Anna
 
  A bíró Gulácsy Albert
 
  Miska Balázsi Antal
Tóth Sándor
 
  Miska Halasi Gyula
 
  Az öreg Battyán Kálmán
 
  Az anyjuk Borsos Mária
 
  Manci Veress Flórika
 
  Kati néni Palucz Vilma
 
  Sógorasszony Szögi Arany
 
  Komámasszony Bárdi Teréz
 
  Amerikásné Kovács Apollónia
Szokolay Zsuzsa
 
  Gyerek Kubik Jóska
 
  Fiatalúr Cseke Sándor
 
  Tanító Mogyoróssy Gyõzõ
 
  Jegyző Rádai Imre
 
  Jegyzőné Faragó Valéria
Nyiredi Piroska
 
  Pénztáros Orbán Sándor
Dálnoky András
 
  Esküdt Rappert Károly
Kovásznai László
 
  Kisbíró Balázsi Antal
Tóth Sándor
 
  Güzü Vámfalvi Miklós
Kiss István
 
  Güzü Balázsi Antal
 
  Nyalka kocsis Rappert Károly
Botka László
 
  Jani Mogyoróssy István
 
  Vén napszámos Balogh László
Kiss István
 
  Fiatal napszámos Bartos Ede
Tóth Sándor
 
  Cimbalmos Bencze Ferenc
 
  Gordonkás Nagy Sándor
 
  Nép, férfiak, asszonyok, lányok, cigányasszony, gyerek
 
  Történik az első világháború előtti időkben, egy magyar faluban
 
       
       
  Rendező Gróf László    
  Díszlettervező Kudelász Károly    
  Jelmeztervező Péter Teréz    
  Segédrendező Gábor József    
       
  Bemutató: 1949-10-01 


 
 
Fotókon Dukász Anna és Gulácsy Albert láthatók.

Nagyváradi Szigligeti Színház Archívuma : Móricz Zsigmond - Légy jó mindhalálig

A nagyváradi Szigligeti Színház Archívumában megnézhetjük a második világháború utáni évektől napjainkig előadott színházi darabok,operettek listáját.Általában mindegyik előadásról olvashatjuk bevezetőt, szereposztást és fotókat,főleg 1948-tól.Nem mindegyik előadásról maradt fenn fotó,de így is az idősebb színház rajongók emlékezhetnek az előadásokra,mert sokan jártak színházba.Ha a nevekre kattint,akkor a színész repertoárját nézheti meg.Nagyon sok jó színész szórakoztatta Nagyvárad színház rajongóit.Az egyik előadás Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig színmű három felvonásban.

  „Móricz Zsigmond élesen világít rá a polgári nevelés visszataszító hibáira, és főleg a híres-neves kollégiumok nevelési módszerének durva és embertelen szellemére, de a problémát csak érinti, komoly kritikával nem nyúl hozzá. A kérdés felvetése viszont most nálunk színpadon, így megoldatlanul, csak hiányérzetet kelt és nem nyújt építõ tanulságokat.” (Gyárfás Endre, Fáklya)


Szereplők
Nyilas Misi Mogyoróssy István
Orczi Dunai Kálmán
Gyimessy Bíró István
Böszörményi Kórodi József
Sándor Mihály Ille Sándor
Andrássy Dobos József
Csuka Szilágyi Gáspár
Szegedi Feri Ottenberger Béla
Tök Marci Nica János
Török bácsi Kiss István
Török néni Földesi Ilona
Ilona kisasszony Pribék Klári
János úr Mihályi Imre
Dorohghyné Lányi Judit
Doroghy Sanyi Balla Miklós
Viola Faragó Valéria
Bella Máthé Magda
Igazgató Jámbor László
Pedellus Bencze Ferenc
Rendőrtiszt Rappert Károly
Valkai tanár úr Mogyoróssy Gyõzõ
Lisznyai úr Cseke Sándor
Nagy úr Tóth Sándor
Házigazda Kovásznai László
Pósalaky, öreg vak úr Nagy Sándor
Takarítónő Palucz Vilma
Tanárok:
Sarkadi Balázsi Antal
Bagoly Rádai Imre
Gyéres Nagy János
Juhász Bartos Ede
(A Fiatalok Munkaközösségének előadásában)
Történik 1894-ben, Debrecenben
Rendező Gróf László  
Segédrendező Vámfalvi Miklós  
Bemutató: 1949-04-30

 
  
 
Teljes cikk :  szigligeti.szigligeti.ro

Nagyváradi Szigligeti Színház Archívuma : Molière - Nők iskolája

A nagyváradi Szigligeti Színház Archívumában megnézhetjük a második világháború utáni évektől napjainkig előadott színházi darabok,operettek listáját.Általában mindegyik előadásról olvashatjuk bevezetőt, szereposztást és fotókat,főleg 1948-tól.Nem mindegyik előadásról maradt fenn fotó,de így is az idősebb színház rajongók emlékezhetnek az előadásokra,mert sokan jártak színházba.Ha a nevekre kattint,akkor a színész repertoárját nézheti meg.Nagyon sok jó színész szórakoztatta Nagyvárad színház rajongóit.Az egyik előadás a Molière - Nők iskolája.Vígjáték öt felvonásban
Fordította: Heltai Jenő


„Arnolf, hogy ne jusson azoknak a sorsára, akiket a feleségük felszarvaz, egy jámbor leánykát, Ágnest, akit örökbe adtak neki, úgy neveltet, hogyha eljön az ideje, egyszerû és hûséges asszonyként feleségül vehesse. Ám rájön, éppen házasodni készülõ pillanatában, hogy barátja fia és Ágnes között szerelem szövõdik. Ezért megparancsolja a lánynak, hogy dobjon követ udvarlójára, mikor az újra jelentkezik. Ám a lány egy levélkét is küld a nehéz kõvel, melyben szerelmérõl biztosítja az ifjút. Így aztán Ágneshez be is lopódzik, amirõl a férfi tudomást szerez és a szolgákkal megvereti. Horace eszméletlenséget színlelve elnyúlik, s míg a többiek nem tudják mitévõk legyenek, megszökteti Ágnest. De szerencsétlenségére éppen Arnolfot bízza meg, hogy rejtse el a lányt. Arnolf visszaszerzi tehát a lányt, aki azonban úgy dönt, hogy inkább kolostorba vonul, semmint lemondjon szerelmérõl. Még néhány fordulat, minek következtében az ifjút egy másik lánnyal akarja összeházasítani az apja, de végül minden kiderül, mert Ágnes az elveszett lány, így a fiatalok összeházasodhatnak, Arnolf pedig megmarad agglegénynek, mert a példázat szerint csak így kerülheti el a felszarvazást.” (Színházi Kalauz)


Szereplők
Arnolphe, más néven de la Souche úr Ihász Aladár
Ágnes, Arnolphe neveltje Szokolay Zsuzsa
Horace, Ágnes szerelmese Gulácsy Albert
Alaine, Arnolphe inasa Sugár Jenõ
Georgette, Arnolphe cselédje Szögi Arany
Chrysalde, Arnolphe barátja Tanay Emil
Enrique, Chrysalde sógora Balogh László
Oronte, Horace apja Mogyoróssy Gyõzõ
A közjegyzõ Kiss István
Rendezõ Gróf László  
Díszlettervezõ Nyerges György  
Ügyelõ Pózner Ilona  
Bemutató: 1948-12-04
 
Kik vannak a fotón? Kattintson a szigligeti.szigligeti.ro-ra' .  

A Sebes Körös és Nagyvárad

Az Orsolya templom falán levő felirat 1851. augusztus 13-ai árvízről  
 Az Orsolya templom falán levő felirat 1851. augusztus 13-ai árvízről

Az elején azt hiszed, hogy van egy pár fényképed melyet, megosztanál másokkal, rövid magyarázattal ellátva. Aztán rájössz arra, hogy bármilyen irányból is közelítesz a témához, mindig elágazik, újabb és újabb kapcsolódó témákat idéz fel - írja Darabont József .
Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Árvíz 1974 - a városközpont felé  
Árvíz 1974 – a városközpont felé
Áradás 1981 szeptemberében – a városközponti Kishídnál
Áradás 1981 szeptemberében – a városközponti Kishídnál
Forrás : reggeliujsag.ro

Mogyoróssy István színművész

 
„1947-ben segédszínészként Nagyváradra szerződött, az 1960–61-es évadban Szatmárot játszott, majd visszatért Nagyváradra, és 1990 januárjáig, nyugdíjazásáig kisebb-nagyobb szerepeket kapott prózai színművekben és operettekben.” 
Forrás : szigligeti.szigligeti.ro

 F.Sz. Nyilas Misi (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig); Siro (Machiavelli: Mandragóra); Zülfikár (Huszka J.: Gül Baba); Gabi (Méhes Gy.: Mi, férfiak).
Forrás : mek.niif.hu

2010-ben halt meg Nagyváradon.Így búcsúzott Szántó Sándor : 

Megrendülten értesültünk váratlan haláláról, hiszen az elmúlt hét elején még írt nekünk, s feleségére bízta utolsó sorait, melyek megjelenését már nem érhette meg. Mogyoróssy István sokoldalú, közismert és közszeretetnek örvendő színművész volt. 1947-ben húsz évesen szerződött a nagyváradi Szigligeti Ede színház társulatához, s nem mindennapi pályája után onnan vonult nyugállományba. Nevével lapunk hasábjain továbbra is sűrűn találkozhatott közönsége, mert a színész, táncoskomikus, énekes, generációk közkedvelt Pötyije a mindennapok visszásságainak éles szemű megfigyelője és kritikusa maradt. Most azonban végleg legördült számára a függöny, örökre véget ért a taps, a játék, és a betű iránti palástolhatatlan szeretet…
         Forrás : erdon.ro
  
Darab,szerep.év
 
 Holló a hollónak-Tyiska, inasgyerek szerepben,1952
 
Az apák ifjúsága-Ocskár szerepben,1953
 
 Cigányszerelem, Laci- kisbéres szerepben,1957
 
  Hotel Astoria- Nariskin gépfegyveres szerepben,1957
 
 Szeget szeggel- Pompeius szerepben,1971

 
 
 A bosszúálló kapus- III. Tisztviselő szerepben,1971
  
 
 Mi, férfiak -Gabi szerepben,1971
  
A tizenegyedik parancsolat - portás szerepben,1972
  
Lumpáciusz Vagabundusz, avagy a három jómadár-Cérna, szabó szerepben,1976
  
Koldusopera -Szomorúfûz Walter szerepben,1975
  
 
Szmirnai komédiások-Ali, török kereskedő szerepben,1978
  
Az idő vasfoga-Részegek szerepben,1978
  
A régi nyár-Trafina szerepben,1980
  
 
  Mandragóra-Siro szerepben,1982
  
Lulu-Legrand szerepben,1982
  
Fekete Péter-Pierre szerepben,1983
  
















Napos oldal avagy Felméri Kázmér és a többiek-Lólábú szerepben,1984
  

 
Hazudj igazat-Chasuble dr.kanonok,1985
  
Szentivánéji álom - Dudás, fúvó-foldozó,1986
  
 
 Múló szerelmek alkonyán-Tódor szerepben,1986
  
Szókimondó asszonyság (Madame Sans-Gêne)- Despreux tánc- és illemtanár szerepben,1987
  
Anna Karenina-Jegoruska Korsunszkij,1987
  
A feleség és súgó,Mogyoróssy Erzsébet
 

Pötyi, az örökifjú nagyváradi színész
   

Mogyoróssy Pötyit ma is érdemes hallgatni Fotó: Tésik Attila 

A határon túli magyar színjátszás nevezetes alakja Mogyoróssy István színművész, aki 1947-ben szerződött színésznek és sztepptáncosnak a nagyváradi Putni Bálint igazgatta magyar színházhoz. Negyvenkét esztendeig dolgozott a világot jelentő deszkákon – életéről nemrég Vásárhelyen mesélt.

Teljes interjú : delmagyar.hu 

Okt. 18-án bemutatták Nagyváradon, a Kanonok sori Tibor Ernő Galérián a néhány éve nyugalomba vonult 74 éves váradi színész, Mogyoróssy István napokban megjelent, önéletrajzi ihletésű könyvét /Te is benne vagy, Abaddaba Kiadó/. Bathó Ida a könyvből olvasott fel részleteket. /Fél évszázad a váradi színpadon. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./  

Forrás : udvardy.adatbank.transindex.ro

Gyönyörű, karácsonyi dallamok csendültek fel a Posticum ifjúsági énekkara előadásában, majd Mogyoróssy István színművész szavalt és mesélt, megosztva élményeit, színházhoz kötődő emlékeit.

Forrás : retirmdsz.org 

A szerény primadonna 

Papp Magda síremlékére gyűjtöttek a nagyváradi gálán. A Szigligeti Ede társulat és Papp Magda hozzátartozói kezdeményezésére a hétvégén, halálának 15. évfordulóján Békéscsabáról Nagyváradra szállították át a váradi színjátszás meghatározó egyéniségének hamvait. Az 1992-ben elhunyt primadonnát – végakarata szerint – férje sírja mellett, a Rulikowszky temetőben helyezték örök nyugalomra. 

„Mikor elment Békéscsabára, azt mondta: Pötyikém, várjatok, mert visszajövök. Azonban ezt már nem érhette meg” – emlékezett vissza rá Mogyoróssy István színművész, aki negyven évvel ezelőtt, pályakezdőként sokat tanult Papp Magdától.

Forrás : kronika.ro

Indokolatlan facsonkítások Váradon 

Indokolatlan facsonkítások Váradon

Mogyoróssy István nyugalmazott színművész, hűséges olvasónk arra hívta fel a figyelmünket, hogy a nagyváradi Iza utcában szerinte indokolatlanul vágnak ki fákat, s újabban csonkítják is ezeket.  

Teljes cikk : mon.hu 

Fókuszban az édesanyák 

fokuszban 3 

Minden anyuka kapott virágot

A Nagyváradi Anna Nőszövetség ’90-es évekbeli megalakulása óta megünnepli az anyák napját. A váradi Tibor Ernő Galériában szombaton köszöntötték az édesanyákat egy gazdag és szívmelengető programmal kedveskedve számukra.

A köszöntést egy videovetítés követte, amely révén felidézték Mogyoróssy István néhai színművész 14 évvel ezelőtti anyák napi üdvözletét. A közel 20 perces, megható kisfilm sokak szemébe csalt könnyet. Majd alkalomhoz illő, hangulatos, édesanyákhoz és édesanyákról szóló költemények, gondolatok, dalok csendültek fel gyerekektől, anyáktól, nagymamáktól.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

 Könyvei

Százegy gondolat a váradi emberekről (dedikált) 

Te is benne vagy (dedikált)