Fordította: Heltai Jenő
„Arnolf, hogy ne
jusson azoknak a sorsára, akiket a feleségük felszarvaz, egy jámbor
leánykát, Ágnest, akit örökbe adtak neki, úgy neveltet, hogyha eljön az
ideje, egyszerû és hûséges asszonyként feleségül vehesse. Ám rájön,
éppen házasodni készülõ pillanatában, hogy barátja fia és Ágnes között
szerelem szövõdik. Ezért megparancsolja a lánynak, hogy dobjon követ
udvarlójára, mikor az újra jelentkezik. Ám a lány egy levélkét is küld a
nehéz kõvel, melyben szerelmérõl biztosítja az ifjút. Így aztán
Ágneshez be is lopódzik, amirõl a férfi tudomást szerez és a szolgákkal
megvereti. Horace eszméletlenséget színlelve elnyúlik, s míg a többiek
nem tudják mitévõk legyenek, megszökteti Ágnest. De szerencsétlenségére
éppen Arnolfot bízza meg, hogy rejtse el a lányt. Arnolf visszaszerzi
tehát a lányt, aki azonban úgy dönt, hogy inkább kolostorba vonul,
semmint lemondjon szerelmérõl. Még néhány fordulat, minek következtében
az ifjút egy másik lánnyal akarja összeházasítani az apja, de végül
minden kiderül, mert Ágnes az elveszett lány, így a fiatalok
összeházasodhatnak, Arnolf pedig megmarad agglegénynek, mert a példázat
szerint csak így kerülheti el a felszarvazást.” (Színházi Kalauz)
| Szereplők | |||
| Arnolphe, más néven de la Souche úr | Ihász Aladár | ||
| Ágnes, Arnolphe neveltje | Szokolay Zsuzsa | ||
| Horace, Ágnes szerelmese | Gulácsy Albert | ||
| Alaine, Arnolphe inasa | Sugár Jenõ | ||
| Georgette, Arnolphe cselédje | Szögi Arany | ||
| Chrysalde, Arnolphe barátja | Tanay Emil | ||
| Enrique, Chrysalde sógora | Balogh László | ||
| Oronte, Horace apja | Mogyoróssy Gyõzõ | ||
| A közjegyzõ | Kiss István | ||
| Rendezõ | Gróf László | ||
| Díszlettervezõ | Nyerges György | ||
| Ügyelõ | Pózner Ilona | ||
| Bemutató: 1948-12-04 |
Kik vannak a fotón? Kattintson a szigligeti.szigligeti.ro-ra' .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése