Ünnepségsorozat Nagyváradon : 360 éves a Váradi Biblia !

 

 

Forrás : erdon.ro

Ünnepségsorozat helyszíne volt Nagyvárad,360 éves a Váradi Biblia. Erről az eseményről bővebben Pikó Stefánia cikkében olvashat !

Egyik legfontosabb téma ,a város történetén kívül,mely foglalkoztatott,a Váradi Biblia története.Ezt írtam az egyik bejegyzésemben,melyből idézek : 

" 2015-ben írtam egy bejegyzést a váradi Bibliáról.Egy új információhoz jutottam,melyet megosztok az olvasóval.Sok váradi nem tudja a váradi Biblia történetét.A bejegyzésemben igyekeztem minél több adattal szolgálni a váradiaknak.Választ kaptam arra is,hogyan került elő és olvasható-e a váradi Biblia.Remélem hasznos információt osztok meg az olvasóval." 

Az ünnepségsorozat befejezéséről Pikó Stefánia cikkében olvashat !

Váradi Biblia a váradiaknak

 

Váradi Biblia.Forrás : biblia.drk.hu 

December az ajándékozás hónapja.A legértékesebb ajándék a Biblia. Mi,nagyváradiak büszkék lehetünk,hogy a Károli Gáspár által magyar nyelvre fordított Bibliát Nagyváradon kezdték nyomtatni,majd a törökök miatt Kolozsváron folytatták.Rövid története : 

"I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1638-ban elrendelte Károlyi fordításának revízióját. A javítást főleg Köleséri Sámuel előbb váradi, majd debreceni prédikátor végezte. A nyomtatás 1657-ben Váradon kezdődött, de félbeszakadt a város 1660-as török ostroma miatt. A magyarok a békeszerződésben kikötötték, hogy a feladott várból a kész példányokat a nyomdával együtt elszállíthassák. Az 1500 példány nyomtatását 1661-ben Kolozsvárott fejezték be." 

Forrás :  biblia.drk.hu 

 

Ezt olvashatjuk : " Szent Biblia, Az az: Istennek O és Uj Testamentomaban foglaltatott egész Szent Iras. Magyar nyelvre fordittatott Caroli Gaspar által. Mostan pedig ujobban ez öreg formában némely nehezebb, és homályosabb forditásu Sz. Irásbéli Locusoknak értelmes magyarázatival, az Istennek a’ Magyar nemzetben lévoe Anyaszentegyházának hathatós épuelésére ki-bocsáttatott.
Varadon, Kezdettetett nyomtatása a’ veszedelem eloett: és el-végeztetett Colosvarat, 1661, Szenci K. Abraham által." 

 

 

Bővebb információk : egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro

Modern magyar nyelven olvashatja a Váradi-Károli Biblia honlapon ' 

Olvassa és vegye hasznát a Váradi Bibliának ' 

Ismét a váradi Bibliáról

2015-ben írtam egy bejegyzést a váradi Bibliáról.Egy új információhoz jutottam,melyet megosztok az olvasóval.Sok váradi nem tudja a váradi Biblia történetét.A bejegyzésemben igyekeztem minél több adattal szolgálni a váradiaknak.Választ kaptam arra is,hogyan került elő és olvasható-e a váradi Biblia.Remélem hasznos információt osztok meg az olvasóval.

Hogyan került elő a váradi Biblia?

 

Forrás : utazzitthon.hu 

Rövid ismertető : "2006. augusztus 12-én egy helyi család házuk padlásáról behoztak ajándékba egy Bibliát. Az ajándékozók kérése volt, hogy biztosítsuk megtekinthetőségét az érdeklődők számára. Nyomtatása 1657-ben, tízezer példányban kezdődött Nagyváradon Bethlen István, I. Rákóczy György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna, Rhédei Ferenc és Barcsay Ákos, valamint egypár tiszántúli ref. egyházmegye adományaiból. Az Újszövetség 1660-ban el is készült, a kiadást 1661-ben fejezte be Kolozsvárott felállított műhelyében Szenci Kertész Ábrahám. „Váradi”-nak nevezik, mert a munka ott indult el. A magyar nyelvű Biblia a Károli-féle szöveget tartalmazza Köleséri Sámuel átdolgozásával és széljegyzeteivel."

Forrás : utazzitthon.hu 

A Velencei-tóhoz közeli Vereb település honlapján olvashatunk a váradi Bibliáról :

"2006. augusztus 12-én B. Kiss Gyula bácsi és Zsuzsi néni családi házuk padlásáról behoztak ajándékba egy kötés nélküli, a rossz tárolástól erősen szennyezett, rovarrágta, szamárfüles és vízfoltos, valamint hiányos állapotban lévő Bibliát.

Az ajándékozási szerződésben rögzítésre került, hogy a Biblia az önkormányzat nyilvános könyvtárának tulajdonába került. Az ajándékozók kérése volt, hogy biztosítsuk megtekinthetőségét az érdeklődők számára.

A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Kollégium pályázatán keresztül sikerült előteremteni a restaurálására a fedezetet a szükséges önrész vállalásával.

A restaurált Biblia 2007. október 31-étől előzetes bejelentkezés alapján megtekinthető.

Köszönet a család önzetlenségéért. Köszönet, amiért Vereb hírnevét, kulturális értékeinek számát gyarapították.

 

A Váradi Biblia történeti háttere és jelentősége

 

Nyomtatása 1657-ben, tízezer példányban kezdődött Nagyváradon Bethlen István, I. Rákóczy György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna, Rhédei Ferenc és Barcsay Ákos, valamint egypár tiszántúli ref. egyházmegye adományaiból. Az Újszövetség 1660-ban el is készült. Közben a török támadás a vár és a város elestével fenyegetett. A vár feladásának egyik feltétele az volt, hogy a már kinyomtatott példányokat, a nyomtatáshoz szükséges papírt és a nyomdai felszerelést épségben kiengedik a törökök a várból. A feltételt elfogadta a támadó fél, így jutott ki Váradról a nyomdász és minden, ami a Biblia nyomtatásához szükséges volt; s fejezhette be a kiadást 1661-ben Kolozsvárott felállított műhelyében Szenci Kertész Ábra-hám kevesebb, mint 6000 példányban. „Váradi”-nak nevezik, mert a munka ott indult el. A magyar nyelvű Biblia a Károli-féle szöveget tartalmazza Köleséri Sámuel átdolgozásával és széljegyzeteivel.

A magyar egyház- és művelődéstörténet szempontjából jelképes értékű. Nagyvárad az akkori protestantizmus fellegvára volt, és ezért is történhetett, hogy éppen itt kezdtek egy újabb verzió készítésébe. Várad a magyar reformáció egyik legmélyebb biblicitású városa volt, számos dokumentum tanúskodik erről. Ezek közül a legtöbbször idézett az 1629. június 17-i váradi zsinat azon határozata, amely a hivatásukban ellanyhult, egyéni hitéletüket elhanyagoló lelkészeket arra kötelezte, hogy akár személyes javaik eladása árán szerezzenek be maguknak saját Bibliát. Margitai Láni Péter tiszántúli püspök, a korábbi huszti lelkész, majd máramarosi esperes és lelkésztársai így fogalmazták meg az elvárásokat: „amelyik lelkésznek subája van, de Bibliája nincs, azt el kell venni, s annak árán Bibliát kell szerezni. Ha pedig sem subája, sem Bibliája, hivatalától meg kell fosztani.” A Károli-Biblia revíziójának a történetében az ún. Váradi Biblia megjelenése nagy fordulat volt."

Forrás : vereb.hu 

 

A Múlt-kor honlapon arról olvashatunk ,hogy megtalálták az ellopott Váradi Bibliát ,melyet a Ráday Gyűjteményben őriztek.Mint ismeretes 1600-ban kezdték nyomtatni Váradon,de a törökök körülzárták a várat, ezért a kinyomtatott Bibliákat nyomdai gépekkel együtt Kolozsvárra és Debrecenbe szállítsák.

 

 Olvasható-e a váradi Biblia ?

2015-ben amikor megírtam a bejegyzést még nem volt lehetőség olvasni a Váradi Bibliát,csak Vereb település könyvtárában és más könyvtárakban,múzeumokban.2017-ben létre lett hozva egy blog, melyben olvasható a Váradi-Károli Biblia ' 

Letudja tölteni a Váradi-Károli Biblia Ószövetség pdf , és a Váradi-Károli Biblia Újszövetség pdf formátumban.

Hol található Vereb település?A térképen megnézhetjük '

A váradi Biblia

 

Szenci Kertész Ábrahám a 17. század legszebb magyar könyveit nyomtatta. A Biblia címlapjának és részleteinek megoldása is példás. Rajta a kiadás mecénása, a Bethlen család címere: két szemben álló hattyú, nyakukon átlőtt nyíllal.Forrás : biblia.drk.hu 

 

A javított szöveg sokszor igen kevésben tér el, inkább a jegyzetek rövidültek meg.Forrás : biblia.drk.hu

Egykorú bőrkötés. A sok példányban megmaradt Bibliát tulajdonos megrendelésére díszes kötéssel ékesítették.Forrás : biblia.drk.hu

Szent Biblia, Az az: Istennek O és Uj Testamentomaban foglaltatott egész Szent Iras. Magyar nyelvre fordittatott Caroli Gaspar által. Mostan pedig ujobban ez öreg formában némely nehezebb, és homályosabb forditásu Sz. Irásbéli Locusoknak értelmes magyarázatival, az Istennek a’ Magyar nemzetben lévoe Anyaszentegyházának hathatós épuelésére ki-bocsáttatott.
Varadon, Kezdettetett nyomtatása a’ veszedelem eloett: és el-végeztetett Colosvarat, 1661, Szenci K. Abraham által.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1638-ban elrendelte Károlyi fordításának revízióját. A javítást főleg Köleséri Sámuel előbb váradi, majd debreceni prédikátor végezte. A nyomtatás 1657-ben Váradon kezdődött, de félbeszakadt a város 1660-as török ostroma miatt. A magyarok a békeszerződésben kikötötték, hogy a feladott várból a kész példányokat a nyomdával együtt elszállíthassák. Az 1500 példány nyomtatását 1661-ben Kolozsvárott fejezték be. Elmaradtak az új kiadásból az apokrif könyvek.

Forrás :  biblia.drk.hu 

 

Váradi Biblia : vereb.hu

Nyomtatása 1657-ben, tízezer példányban kezdődött Nagyváradon Bethlen István, I. Rákóczy György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna, Rhédei Ferenc és Barcsay Ákos, valamint egypár tiszántúli ref. egyházmegye adományaiból. Az Újszövetség 1660-ban el is készült. Közben a török támadás a vár és a város elestével fenyegetett. A vár feladásának egyik feltétele az volt, hogy a már kinyomtatott példányokat, a nyomtatáshoz szükséges papírt és a nyomdai felszerelést épségben kiengedik a törökök a várból. A feltételt elfogadta a támadó fél, így jutott ki Váradról a nyomdász és minden, ami a Biblia nyomtatásához szükséges volt; s fejezhette be a kiadást 1661-ben Kolozsvárott felállított műhelyében Szenci Kertész Ábra-hám kevesebb, mint 6000 példányban. „Váradi”-nak nevezik, mert a munka ott indult el. A magyar nyelvű Biblia a Károli-féle szöveget tartalmazza Köleséri Sámuel átdolgozásával és széljegyzeteivel.

A magyar egyház- és művelődéstörténet szempontjából jelképes értékű. Nagyvárad az akkori protestantizmus fellegvára volt, és ezért is történhetett, hogy éppen itt kezdtek egy újabb verzió készítésébe. Várad a magyar reformáció egyik legmélyebb biblicitású városa volt, számos dokumentum tanúskodik erről. Ezek közül a legtöbbször idézett az 1629. június 17-i váradi zsinat azon határozata, amely a hivatásukban ellanyhult, egyéni hitéletüket elhanyagoló lelkészeket arra kötelezte, hogy akár személyes javaik eladása árán szerezzenek be maguknak saját Bibliát. Margitai Láni Péter tiszántúli püspök, a korábbi huszti lelkész, majd máramarosi esperes és lelkésztársai így fogalmazták meg az elvárásokat: „amelyik lelkésznek subája van, de Bibliája nincs, azt el kell venni, s annak árán Bibliát kell szerezni. Ha pedig sem subája, sem Bibliája, hivatalától meg kell fosztani.” A Károli-Biblia revíziójának a történetében az ún. Váradi Biblia megjelenése nagy fordulat volt.

Forrás : vereb.hu 

 

„Habent sua fata libelli…” – ha elfogadjuk a latin mondást, mely szerint a könyveknek is megvan a maguk sorsa, a Váradi Biblia esetében hozzá kellene tennünk: nem is akármilyen. A történetírók feljegyezték: 1660-ban a Váradot ostromló törökökkel kötött egyezségben külön kitétel volt, hogy szabad elvonulást biztosítanak a készülő könyvnek – a könyvek könyvének. Állítólag a janicsárok sorfala között menekítették ki a városból a kinyomtatott íveket, és a munka folytatásához szükséges eszközöket. A különleges sorsú Váradi Biblia néhány fennmaradt példányából a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gyűjteményében kettő is van.  A több mint 350 éves kötetről Verbiás Tibor könyvtáros írta a következő ismertetést.
Teljes cikk : rfmlib.hu

A „Habent sua fata libelli” túlságosan gyakran idézett, s így minden igazságtartalma ellenére súlytalanná vált, elkoptatott mondás. Ha azonban a váradi Bibliával, a magyar egyház- és művelődéstörténet e kétségkívül legfátumosabb könyvével kapcsolatban említjük, ismét megtelik tartalommal, még a hangzatos szállóigéktől idegenkedők számára is. Arról, hogy bölcsőhelye, Nagyvárad – ha nem is viselte a Bibliopolisz melléknevet – a magyar reformáció egyik legmélyebb biblicitású városa volt, számos dokumentum tanúskodik. Ezek közül a legtöbbször idézett az 1629. június 17-i váradi zsinat azon határozata, amely a hivatásukban ellanyhult, egyéni hitéletüket elhanyagoló lelkészeket arra kötelezte, hogy akár személyes javaik eladása árán szerezzenek be maguknak saját Bibliát. Ez az emblematikus erejű rendelkezés jóval több derűt fakasztó vallásos anekdotánál: első azon lépések sorában, amelyek Nagyváradot a következő évtizedekben a hazai puritanizmus végvárainak egyikévé tették. Margitai Láni Péter tiszántúli püspök, a korábbi huszti lelkész, majd máramarosi esperes és lelkésztársai így fogalmazták meg az elvárásokat: „amelyik lelkésznek subája van, de Bibliája nincs, azt el kell venni, s annak árán Bibliát kell szerezni. Ha pedig sem subája, sem Bibliája, hivatalától meg kell fosztani.”
Teljes cikk : uni-miskolc.hu 

Több információ : egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro