Katona Béla Várad a viharban című, olvasmányosan megírt, megrendítő
kordokumentumát 1946-ben adták ki, ma már könyvritkaságnak számít. A
kötethez Zsolt Béla írt személyes hangvételű bevezetőt. A
kiváló irodalmi stílusú kötet részletesen feltárja a hazai és az ukrán
fronton dolgoztatott, éheztetett és gyakran megkínzott
munkaszolgálatosok életét – a deportálást átélt tanúságtevők által
elmondottak alapján. Emléket állít a nagyváradi zsidó férfiakat is
segítő Reviczky Imre alezredesnek, a nagybányai sorozóközpont
parancsnokának, aki sok száz embert mentett meg a deportálástól azzal,
hogy munkaszolgálatra hívta be őket. E behívókat Észak-Erdély legtöbb
városában a gettóba is kikézbesítették.
Katona Béla (újságíró)
Főiskolai tanulmányait a nagyváradi
jogakadémián kezdte és a
budapesti egyetemen fejezte be. Már jogász korában a
Bácsmegyei Naplót szerkesztette, a budapesti Hírlap, majd
Pesti Hírlap munkatársa, haditudósító
Szerbiában. 1916-ban került Nagyváradra, ahol a
Nagyváradi Napló, később a
Nagyvárad szerkesztőségében dolgozott. 1919 után előbb a
Szabadság, majd a
Nagyváradi Estilap felelős szerkesztője, végül újra a Nagyvárad szerkesztője 1945-ig. A
Szigligeti Társaság tagja, nevéhez fűződik a nagyváradi Újságíró Klub megalapítása, amelynek ügyvezető elnökeként működött. A
második világháború után a
Népakarat c. lapot szerkesztette 1947-től annak megszűnéséig.
Népszerű volt
krokirovata, amiről a városban beszéltek. A II. világháború frontátvonulásának hiteles képét adja
Zsolt Béla előszavával megjelent
Várad a viharban c.
riportregénye (Nagyvárad, 1945), a nagyváradi
zsidók gettóba hurcolásának és a nagyváradi
munkaszolgálatosok ukrajnai pusztulásának története.
Forrás :
hu.wikipedia.org