Lőwy Dániel : Zsolt Béla és a „flekktífuszos” betegek rendhagyó megmenekülése a nagyváradi gettóban

 Nagyváradi zsidó gettó térképe - jelenlegi utca nevekkel.Forrás : tikvah.ro

A nagyváradi gettó magyar viszonylatban egyedülálló története abban áll, hogy dr. Kupfer Miksa nőgyógyász és egyben Raffy Ádám néven ismert regényíró ötletére többen flekktífuszos megbetegedést színleltek, a fertőzöttnek nyilvánított csoportot pedig nem vagonírozták be, hanem hátrahagyták a gettóban. Az úgynevezett járványkórházat a gettó szélén, annak délkeleti oldalán állították fel, a volt László-malom udvarán lévő épületekben. Összesen hét flekktífuszos és 24 flekktífuszgyanús egyén feküdt az intézményben - írja Lőwy Dániel.

Teljes cikk : multesjovo.hu

Katona Béla: Várad a viharban.

 

Forrás,információ : axioart.com és antikva.hu 

Katona Béla Várad a viharban című, olvasmányosan megírt, megrendítő kordokumentumát 1946-ben adták ki, ma már könyvritkaságnak számít. A kötethez Zsolt Béla írt személyes hangvételű bevezetőt. A kiváló irodalmi stílusú kötet részletesen feltárja a hazai és az ukrán fronton dolgoztatott, éheztetett és gyakran megkínzott munkaszolgálatosok életét – a deportálást átélt tanúságtevők által elmondottak alapján. Emléket állít a nagyváradi zsidó férfiakat is segítő Reviczky Imre alezredesnek, a nagybányai sorozóközpont parancsnokának, aki sok száz embert mentett meg a deportálástól azzal, hogy munkaszolgálatra hívta be őket. E behívókat Észak-Erdély legtöbb városában a gettóba is kikézbesítették.

Forrás : varad.ro/node 

PDF formátumban : adatbank.transindex.ro 

Katona Béla (újságíró)

Katona Béla (Gyöngyös, 1891. június 12. – Nagyvárad, 1948. július 11.) magyar újságíró, szerkesztő.

Főiskolai tanulmányait a nagyváradi jogakadémián kezdte és a budapesti egyetemen fejezte be. Már jogász korában a Bácsmegyei Naplót szerkesztette, a budapesti Hírlap, majd Pesti Hírlap munkatársa, haditudósító Szerbiában. 1916-ban került Nagyváradra, ahol a Nagyváradi Napló, később a Nagyvárad szerkesztőségében dolgozott. 1919 után előbb a Szabadság, majd a Nagyváradi Estilap felelős szerkesztője, végül újra a Nagyvárad szerkesztője 1945-ig. A Szigligeti Társaság tagja, nevéhez fűződik a nagyváradi Újságíró Klub megalapítása, amelynek ügyvezető elnökeként működött. A második világháború után a Népakarat c. lapot szerkesztette 1947-től annak megszűnéséig.
Népszerű volt krokirovata, amiről a városban beszéltek. A II. világháború frontátvonulásának hiteles képét adja Zsolt Béla előszavával megjelent Várad a viharban c. riportregénye (Nagyvárad, 1945), a nagyváradi zsidók gettóba hurcolásának és a nagyváradi munkaszolgálatosok ukrajnai pusztulásának története.
Forrás : hu.wikipedia.org