Egymásra mutogatnak az illetékesek

 

A püspökfürdői termáltavat tápláló források vize gyakorlatilag elapadt, az illetékesek pedig folyamatosan egymásra mutogatnak, éppen ezért határozott lépésre senki sem szánja el magát. 

A püspökfürdő termáltavat is magában foglaló Pece Természetvédelmi Terület kezelője a nagyváradi székhelyű Körösvidéki Múzeum, amely az elmúlt években folyamatosan jelezte az illetékes hatóságoknak azt, hogy nagy bajok vannak a termáltóval. Venczel Márton a múzeum biológusa lapunknak elmondta: „az a probléma, hogy nincs termálvíz, ezért nem nyílik a tavirózsa.” Venczel Márton kifejtette, hogy a tavacskában élő fajok elvileg megmenthetők, csak azt nem tudni még, hogy hogyan, de ha az illetékes hatóságok nem lépnek közbe sürgősen, hogy a tavacskában legyen elegendő mennyiségű és hőmérsékletű termálvíz, akkor az élőhely eltűnik. „Itt magáról az élőhelyről van szó, ahogy fokozatosan eltűnik a termálvíz, visszafordíthatatlanná válik a folyamat, és eltűnik az a sajátos élőhely, ami egyébként törvényi védettséget élvez” – fogalmazott.

A múzeum dolga

Míg a Körösvidéki Múzeum más intézmények fellépésére vár, addig a Bihar megyei Prefektúra éppen hogy a Körösvidéki Múzeumot teszi felelőssé az előállt helyzet miatt. Claudia Timofte a prefektúra kancelláriájának vezetője lapunknak kifejtette: „a Körösvidéki Múzeum a hely kezelője, ezért neki kell foganatosítania a szükséges intézkedéseket a tó megmentése érdekében, hiszen a természetvédelmi övezet kezelése jogokkal és kötelezettségekkel is jár. A múzeum csak mindenféle értesítéseket küldött, aminek hatására a prefektúra létre is hozott egy bizottságot, hogy kivizsgálja, hány illegális kút van ott, és a prefektúra beavatkozásának köszönhetően került fel az ügy Bukarestbe. Mi minden tőlünk telhetőt megtettünk, de a termáltó megmentése érdekében a múzeum kell előálljon tudományosan megalapozott érvekkel, hiszen azért van ott annyi szakember. Mi nem rendelkezünk szakemberekkel. A tudományosan alátámasztott javaslatok alapján pedig szintén nem a prefektúra, hanem a múzeum kell az Országos Ásványkincs Hatósághoz forduljon, hogy tegye meg a szükséges lépéseket. De nem elég csak írásos tájékoztatásokat küldeni, néha telefonálni is kell, hogy megsürgessék az ügyet” – fogalmazott Timofte. Egyébiránt a múzeum éppen május végén fogalmazott meg egy javaslatot arról, hogy az Országos Ásványkincs Hatóság tárgyalja újra az összes termálvíz kitermelési szerződést, de mindeddig nem kaptak választ erre a javaslatra.
Forrás : erdon.ro
 

Kiállítás: Lépések az időben

 

Csütörtök délben Lépések az időben a tasádfői Natura 2000 természetvédelmi területen keresztül címmel időszaki kiállítás nyílt a Körösvidéki Múzeum természettudományi részlegének szervezésében. 

Venczel Márton, a Körösvidéki Múzeum természettudományi részlegének vezetője az Erdély Online-nak kifejtette: a több mint 1800 hektáron elterülő tasádfői Natura 2000 természetvédelmi terület kezelője az intézmény, ezért szervezték meg a tárlatot. Elsősorban két aktív barlangjáról híres, ahol védett denevérpopulációk élnek. A mostani, geológiai és paleontológiai jellegű kiállítás a középső miocén földtörténeti korban ezen a tájon létezett életformákat mutatja be, tengeri gerinctelen és gerinces állatok fosszíliáit, úgymint: korálok, csigák, kagylók, csőlábúak, tüskésbőrűek, haslábúak és kéthéjúak, illetve a tengeri emlősök közül a bálna és a delfin, melyek 15-12 millió évvel ezelőtt népesítették be a megyénk nagy részét ellepő tengert.
A muzeológus hangsúlyozta ugyanakkor: a tasádfői terület azért védett európai közösségi szinten, mivel napjainkban ott szaporodik a sárga hasú unka nevű békefaj, illetve megtalálható az élőhelye a tarajos gőtének is, és más védett kétéltűeknek. A környék igen sokszínű biológiailag, a tárlaton egyaránt megtekinthetőek a helyszínen készült fényképek, és a múzeumi kollekció példányai. A gerincesek közül például a fekete gólya, a szarvasbogár, a fülesbagoly, különböző harkályfajok, a szalamandra és a sün, a gerinctelenek közül a folyami rák, a bánáti csiga, a nagy tűzlepke, a patkósorrú denevér és a kereknyergű patkósdenevér. Emellett Tasádfő archeológiai szempontból is be van mutatva a kiállításon, olyan régészeti leletek révén, melyek főleg a közélelmezési problémákat tárgyiasítanak meg: látható például karbonizálódott búzamag, kőmalom és különböző edények is.
Teljes cikk : erdon.ro

Térkép

Kiállítás a biodiverzitás jegyében a nagyváradi püspöki palotában

Szerdán nyílt és december 10-ig látogatható a nagyváradi püspöki palotában a Bihar megyei állat- és növényfajokat bemutató fotókiállítás. 
A nagyváradi római katolikus püspökség székhelyén (ahol egyelőre még a Körösvidéki Múzeum is működik) kiállított valamivel több mint ötven fotót több ezer felvételből válogatta ki Venczel Márton a múzeum tudományos főkutatója. A fényképeket ő és Ovidiu Pascu fotográfus készítették. A tegnap délben a barokk palota emeleti kiállítótermében megnyílt kiállításon Venczel Márton többek között elmondta: „a biodiverzitásnak szentelt kiállításról beszélhetünk, amelyben elsősorban arra fókuszáltunk, hogy bemutassunk néhány olyan fajt, amelyek európai uniós és országos szinten védettek. Ezek között vannak növényfajok, gerinctelen és gerinces állatfajok is. A fényképeken bemutatott fajok általában Natura 2000-es hálózat élőhelyein élnek.” Mint mondta, a fényképek három helyszínen: Püspökfürdőn, Betfián és Tasádfőn készültek, de a tárlat ízelítőt nyújt az egész megye élővilágáról. A fényképeken több veszélyeztetett faj látható. A legveszélyeztetettebbek azok a fajok, amelyek különleges élőhelyeken élnek, ilyen a püspökfürdői termálvizes tó, a hévízi tündérrózsa, a Racovita-kele és a bordás homorcsa élőhelye, vagy a hegyvidéki vizek, amelyek a forrásrák élőhelyét képezik. Ugyancsak veszélyeztettek azok a fajok, amelyeknek élőhelye nagyon kicsi, ilyen például a magyar kökörcsin. Venczel Márton hangsúlyozta, hogy általában kis méretű fajokat mutattak be, mert ha ezeknek az élőhelyét megzavarják, vagy módosítják, akkor ezek a fajok eltűnhetnek. És végezetül olyan fajok is láthatók, amelyek más, általában déli földrajzi területekről törtek be ide a globális felmelegedésnek vagy az emberi beavatkozásnak köszönhetően, és amelyek kiszoríthatják innen az őshonos fajokat, tette hozzá.
Teljes cikk : erdon.ro 

Ismét kiszáradt a püspökfürdői tó

Egy korábbi kép a tóról

Ahogy az várható volt, a téli fűtési szezon beindulásakor ismét kiszáradt a püspökfürdői termálvizes tavacska, a hévizi tündérrózsa, a Racovita-kele és a bordás homorcsa egyetlen természetes élőhelye.  

„Ugyanaz a jelenség figyelhető meg, mint a tavaly” – mondta az eset kapcsán Venczel Márton a püspökfürdői tavat kezelő Körösvidéki Múzeum tudományos főkutatója. Venczel Márton elárulta, hogy minden évben, amikor elkezdődik a fűtésszezon, a tavacska vízszintje drasztikusan apad. Ennek oka az, hogy nagyon sok környékbeli villában, hotelben, létesítményben termálvízzel fűtenek. Októberben már volt egy hidegebb időszak, amikor beindították a fűtést, és már akkor is apadt a tó vízszintje. A múzeum már akkor is jelentette az esetet az illetékes hatóságoknak: a Környezetvédelmi Ügynökségnek, a Környezetvédelmi Őrségnek és a Környezetvédelmi Minisztériumnak is. „Most megint itt a hidegfront, megint kiszáradt a tó” – fogalmazott Venczel Márton, elárulva azt is, hogy a múzeum évkönyvében publikálni fogják azoknak a szakembereknek a tanulmányait, akik a püspökfürdői termálvizes tó kiszáradását kutatták. A szakemberek kutatásainak is az az eredménye, hogy a túlzott mértékű termálvízfogyasztás okozza a tó kiszáradását. Az már az elmúlt évben zajlott viták során is kiderült, hogy sem a Bihar Megyei Prefektúra, sem a szentmártoni önkormányzat (ehhez az önkormányzathoz tartozik a termálvizes tó), sem pedig az Országos Ásványkincs Hatóság (ANRM) nem akarja elismerni ezt, mert kénytelenek lennének drasztikusan korlátozni a termálvíz fogyasztást, ami számos vendéglátói, turisztikai vállalkozó, valamint a termálvizet törvényesen vagy törvénytelenül felhasználó magánszemély érdekeit sértené. A szárazság-elméletet Venczel Márton határozottan cáfolja: „Az idén is felvetődött az az elgondolás, hogy a szárazság az oka a tó kiapadásának, csakhogy itt egy egészen más jelenségekről van szó. Ezek a termálvizek nem az idei csapadékból származnak, hanem hosszú évezredek alatt alakultak ki.” A kutató hangsúlyozta, hogy egy természetes élőhely paramétereinek drasztikus megváltoztatása rendkívül káros az egész mikroökoszisztémára nézve, különösen igaz ez egy termálvízi élővilágra. Venczel Márton emlékeztetett arra, hogy továbbra is folyik a tó két őshonos fajának, a Racovita-kelének és a bordás homorcsának a fogságban történő szaporítási programja. E programot a váradi múzeum a Galaci Természettudományi Egyetemmel és a gödöllői Szent István Egyetem agrártudomány szakának szakembereivel együttműködésben végzi.

Forrás : erdon.ro