A napkeleti bölcsek hódolata (Vicente Gil).Forrás : hu.wikipedia.org
Ezt írja a Wikipedia :
"Vízkereszt, epifánia (
Epiphania Domini, azaz
az Úr megjelenése vagy
Urunk megjelenése) vagy háromkirályok az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe:
- a napkeleti bölcsek imádása (és korábban, a karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születése);
- Jézus megkeresztelkedése a Jordánban;
- Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai menyegzőn."
"Epifánia ünnepe a második legrégibb keresztény ünnep a húsvét után. Egyes gnosztikus csoportok már a 2. század végén megünnepelték ekkor Jézus megkeresztelkedését, a pogány misztériumvallások jeles napjához és a Nílus vizének megszentelése egyiptomi hagyományához kapcsolódóan. Az ünnep hittani tartalmát a 3. században tisztították meg az egyiptomi egyházatyák, és a 4. század
elejétől már állandó liturgikus ünnepként ülték meg. A szokás hamar
elterjedt előbb keleten, majd nyugaton, ahol a század második feléből
származik az első forrás.
A 4. század végén – a Római Birodalom területén december 24-25-én tartott saturnalia és Mithrász-ünnepségek miatt – a születés ünneplése elkülönült, kialakult a december 25-én ünnepelt karácsony.
Ezt követően rögzült vízkereszt mai hármas tartalma: a napkeleti
bölcsek látogatása, Jézus megkeresztelkedése és első csodatétele a kánai
menyegzőn.
A keleti egyházak a kezdetektől vízkereszt ünnepén szentelik meg a vizet. A katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományát.
A római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta, a zsinat rendelkezései értelmében a napkeleti bölcsek látogatását ünnepli január 6-án, vízszenteléssel egybekötve. Jézus megkeresztelkedésének ünnepét a következő vasárnapon tartják, a kánai menyegzőről egy közbeeső hétköznapon emlékeznek meg."
Teljes cikk :
hu.wikipedia.org
A mult-kor.hu ezt írja a vízkeresztről : "Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi
időszak. (A Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony
január 7-re esik, s tizenhárom nappal később ünneplik a vízkeresztet.)
Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini,
azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz
megszentelésének szertartásából származik. Az epifánia ünnepe először a
3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, mindig
január 6-án. Mivel a 4. századtól Jézus születésének ünnepe, a
karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt
ünnepe azóta három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét,
Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn."
Teljes cikk :
mult-kor.hu
A Katolikus Lexikon ezt írja :"
vízkereszt,
epifánia (gör.-lat.),
Háromkirályok: 1. Urunk megjelenésének ünnepe jan. 6-án (
→jelenés,
→teofánia); a
→karácsonyi ünnepkör záró- és a
→farsang kezdőnapja. A m. ~ név az e napon végzett
→vízszentelésből ered. –
→Alexandriai Kelemen szerint először a gnosztikus és eretnek
→Bazilidesz követői emlékeztek meg I. 6:
→Jézus keresztségéről,
mert azt vallották, hogy az ember Jézus a keresztségkor vált Isten
Fiává. E napot az egyiptomiak is a Nap és a Nílus vize ünnepeként
ismerték. A ker-ek körében 312–325: kezdett terjedni mint Krisztus
születésének, keresztségének, a
→kánai menyegzőnek és a
→Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája K-en
Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés); Ny-on a Háromkirályok látogatása (Szt
Ágoston és Nagy Szt
Leó p. ~i beszédeiben csak erről van szó)"
Teljes cikk :
lexikon.katolikus.hu
A Sulinet röviden ezt írja :
"Vízkereszttel
zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsangi időszak. Vízkereszt
vagy háromkirályok napja az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig
ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor
emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán
vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben a
keleti egyház - a középkortól a nyugati egyház is -, e napon vizet
szentel. A szentelt víznek mágikus ereje, gyógyító, gonosz űző, rontást
megelőző szerepe volt. E napon nemcsak vizet, hanem tömjént, krétát, sőt
egyes helyeken sót is szentelnek. A víz és tömjén szenteléséből alakult
ki a házszentelés."
Forrás : tudasbazis.sulinet.hu
Mikor és miért alakult ki ez az ünnep? Jeles Napok ezt írja : "Epiphania ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban, mint
Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy
Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” (Sol
Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten
születésnapjával (dec. 25.) egyeztesse, ezért Epiphania hamarosan új jelentést
kapott. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán
folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később
a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá
változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e
három evangéliumi esemény Jézus istenségének első „megnyilvánulásai”, epiphánéi. A Születés csodája vagy a kánai
menyegzőé e tekintetben nem szorulnak külön magyarázatra. Jézus megkeresztelése
viszont talán igen, mivel nem maga az esemény vagy Keresztelő Szent János szavai
nyilvánítják ki Jézus istenségét keresztény felfogás szerint, hanem a Szentlélek
megjelenése és az égi hang, mely „ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a
kiben én gyönyörködöm.” (Mt 3,11–17.) "
Bálint Sándor ezt írja Vízkeresztről :
"Kétségtelen, hogy a magyar vízkereszt éppen a keleti egyház liturgikus évkezdő
hatását tükrözi. Már a Hartvik győri püspök számára írt Agenda pontificalis
tartalmazza: ut mos est Graecorum, vagyis amint a keleti egyházban szokásos. Ezt
a formát a rítusok kongregációja később eltiltotta, illetőleg jellegtelen
szöveggel helyettesítette, amelyben már csak a Háromkirályokról van szó.
Az ünnepi vízszentelés egyébként a középkor utolsó századaiban a nyugati
egyházban is elterjedt: A víz mellett ezen a napon szentelték régen a tömjént
is. E kettős szentelésből fejlődött ki, de most már a Háromkirályok nevében az
emberi hajlékok megszentelése és megfüstölése is vízkereszt nyolcadán. Némelyek
szerint a tömjénezés is a görög egyház hatása. E szentelések formulái már a mi
középkori szertartáskönyveinkben is előfordulnak."
Forrás :
jelesnapok.oszk.hu
