Vágó László építész

 

Vágó László és négy társa nyerte el Népszövetség Nemzetek Palotája tervét.Forrás : elismondom.wordpress.com

Vágó László (Nagyvárad, 1875. március 30. – Budapest, 1933. december 30.) magyar építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, öccsével, Vágó Józseffel számos jelentős épület tervezője. Unokaöccse Pierre Vago építész.
  
Fontosabb építészeti művei Nagyváradon

1905. Vágó-ház, Nagyvárad, Kapucinus (gen. Traian Mosoiu) utca 14. (Vágó Józseffel)
1909. Darvas-ház, Nagyvárad, Rimanóczy Kálmán (Áldás, Iosif Vulcan) utca 11. (Vágó Józseffel)
1910–1911. Moskovits-palota, Nagyvárad, Zöldfa (Vasile Alexandri) utca 1. (Vágó Józseffel)

Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Március 30-án 140 éve lesz annak, hogy megszületett Nagyváradon VÁGÓ LÁSZLÓ építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, aki öccsével, Vágó Józseffel közösen számos jelentős épületet tervezett szülővárosában és az országban is.
Teljes cikk : biharmegye.ro 
 

 Felsőiparisk. tanulmányait Bp.-en végezte 1893-ban. 1899-ben a Gellérthegy, ill. az Erzsébet-híd budai hídfőjének rendezési tervével elnyerte a Magy. Mérnök és Építész-Egylet aranyérmét. Hosszabb külföldi tanulmányút után hazatérve kezdetben fivérével, ~ Józseffel közösen dolgozott (Gutenberg-ház, Nemzeti Szalon stb.), 1911-ben a római nemzetközi kiállításon ezüstérmet nyert, majd önállósította magát és különösen színházak újjáépítésével ért el sikereket (a Magyar Színház és a Miskolci Nemzeti Színház újjáépítése). A 20-as évek végén Faragó Ferenccel közösen tervezte a Förster-féle Dohány utcai zsinagógához kapcsolódó kultúrházat, árkádos sírudvart és Hősök templomát. Emellett több bérházat is épített. Jelentősek városrendezési tervei is (Clark Ádám tér, Roosevelt tér és Vigadó tér). - Irod. Lyka Károly: V. L. (Magy. Művészet, 1934.)
Forrás: Életrajzi lexikon/nagyvarad-utcai.hupont.hu 


A híres magyar építész testvérpár, Vágó László és Vágó József családi háza nem műemlék, így történhetett meg, hogy a felújítások során jelentősen átépítették. Az egyemeletes aszimmetrikus homlokzatú, szecessziós épületet maguk a Vágó fivérek tervezték, és 1905-re készült el. A főbejárat fölötti traktus mutatós oromzatban végződik, a homlokzat tengelyének emeletén pedig legömbölyített bow-window építmény található, keskeny, egyenes lezárású ablakokkal, amelyeket hullámvonalas díszítmény keretez. Az emeleti nyílászárók egyenes záródásúak, felső sarkukban legömbölyítve, a földszinten félköríves ablakokkal.
A Kapucinus (Traian Mosoiu) utcai ingatlan Lechner Ödön stílusjegyeit hordozza, mivel ifjú tervezőként Vágó József az ő irodájában dolgozott. A tervező újító szándéka, az emeleti ablakok fölötti háromkarélyos lóheredíszeiben, földszinti ablakok ornamentikáiban mégis megmutatkozott. Az épület díszes ólomüveg ablakai időközben eltűntek, ahogyan a legutolsó felújításkor leszedett díszítmények sem eredeti állapotukban kerültek vissza.
Forrás : muemlekem.hu

V. László, építész, szül. Nagyváradon 1875. A felső építő ipariskolán tanult Budapesten. 1897-ben ő építette a Kossuth Lajos-utcai Késmárky és Illés áruházat, majd még sok más épületet V. 4. József testvéröccsével (l. o.) kitől 1911. különvált. Különösen a színházépítés terén tűnt ki. 1899-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet nagy aranyérmét nyerte el.  
Forrás : mek.oszk.hu 

 

A szecessziós palota 1910–11-ben épült. Moskovits Adolf és fia építtette az eredetileg is lakóháznak szánt bérházat. Ma is az. Sőt, azon kevesek egyike, amit az utóbbi években (sajnos csak a homlokzatot) felújítottak, és régi szépségében pompázik.
Vágó László, és testvére Vágó József egyik utolsó, közös munkája az osztrák szecesszió hatását tükröző épület.

Teljes cikk : kozterkep.hu

 

Az 1910-es és 1911-es év termékeny év volt a szecesszióba beleszeretett két váradi építész, a Vágó testvérek számára. Párhuzamosan a Darvas – La Roche-villával kidolgozták egy, az előbb említett stílusban épülő saroképület terveit is. A Moskovits II. palotáról van szó, arról az impozáns épületről, amely a Vasile Alecsandri (korábban Zöldfa) és az Egyesülés (Szent László) tér sarkán áll, főhomlokzata pedig utóbbira néz. Szakaszosan épült, a konkrét kivitelezési munkálatok pedig Incze Lajos építészmérnök nevéhez fűződnek.

Teljes cikk : oradea.travel 

 

  

A Szent László térre (ma Piaţa Unirii) merőleges Zöldfa utca (ma Vasile Alecsandri) sarkán a XX. század elején a földszintes Nikolits-ház, mellette pedig az egyemeletes Diamandi-ház emelkedett, melyet 1905-ben ifj. Moskovits Mór és Moskovits József vásárolt meg. A zsidó élelmiszeripari vállalkozó család tagjai, Moskovits Mór és fiai 1910-ben egy háromemeletes bérház építésébe kezdenek, melyet a nagyváradi származású építész-testvérpár, Vágó László és Vágó József tervezett. Az első fázisban csak a kis Nikolits-ház bontásához kezdenek hozzá és még 1910-ben elkészülnek a Zöldfa utca sarkán levő három tengelynyi résszel. 1911 januárjában már a Diamandi házat bontják, ennek helyén az év végére felépült a Moskovits-palota teljes Szent László téri része. A kivitelező cég a nagyváradi Incze Lajos és fiai volt.

Teljes cikk : lexikon.adatbank.ro

Egy váradi építész születési évfordulója

 

Március 30-án 140 éve lesz annak, hogy megszületett Nagyváradon VÁGÓ LÁSZLÓ építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, aki öccsével, Vágó Józseffel közösen számos jelentős épületet tervezett szülővárosában és az országban is - írja Péter I. Zoltán.

Vágó László (1875–1933) a nagyváradi középiskola elvégzése után a budapesti Felső Építő-ipariskolában építőmesteri diplomát szerzett 1893-ban. Kezdetben Alpár Ignác irodájában dolgozott. 1899-ben a Gellért-hegy, illetve az Erzsébet híd budai hídfőjének rendezési tervéért megkapta a Magyar Mérnök és Építész Egylet aranyérmét. Abban az időben ez pótolta a műépítészi diplomát, és komoly szakmai elismerést jelentett.
Ezután hosszabb külföldi utat tett, majd 1902-ben öccsével, Józseffel közös irodát nyitott Budapesten. A testvérpár közös alkotásain Vágó Lászlónak inkább a házakon megjelenő díszítéseket, sgraffitókat, üvegfestményeket, ólomüveg ablakokat, szobrászati díszeket tulajdonítják, míg a műegyetemet végzett Józsefnek a koncepciót. Közös művük a budapesti Nemzeti Szalon (1906), a Gutenberg-ház (1906), a Feld-féle Városligeti Színkör (1908), az Árkád-bazár (1908), Debrecenben az Alföldi Takarékpénztár székháza (1911).
A testvérek útjai 1911-től szétváltak. Vágó László bérházakat, villákat, de főleg színházakat tervezett (bérházak Budapesten az Attila úton 1911–14 között, a miskolci Nemzeti Színház, Budapesten a Vígszínház és a Parisiana mulató átépítése 1911-től). Említést érdemelnek az I. világháború utáni budapesti városrendezési tervei is. Úgyszintén egyedül tervezte a nagyváradi Szent László téri hídtól a városháza felé vezető díszes műkő oszlopos korlátot, ez 1911-re készült el.
Az 1920-as évek végén Faragó Ferenccel megtervezte a budapesti Dohány utcai zsinagóga kultúrházát, a temetőudvart és a hősök templomát. Vágó László 1928-tól a CIAM-csoport (Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa) tagja lett.
A Vágó fivérek Nagyvárad számára tervezett közös alkotásai: a Vágó-ház (1905), a Kapucinus (ma Traian Moşoiu) utca 14. szám; a Breider-ház (1909) – lebontották, a Kossuth (ma Independenţei) utca 7. szám volt; a Moskovits-palota (1911), ez a Szent László (ma Unirii) tér és a Zöldfa (ma Vasile Alecsandri) utca sarkán áll; a Darvas–La Roche-ház (1912), a Rimanóczy (ma I. Vulcan) utca 11. szám.
A Kapucinus utcai házat családi ingatlannak tervezte az építész testvérpár. Amint a ház orommezejében latin betűkkel olvasható, az épületet 1905-ben emelték. Értékes elemei voltak a színes ólomüveg ablakok, amelyek 2000-re eltűntek, de ekkor már néhány éve lakatlan volt az 1989 előtt óvodának használt épület is. Később a bejárati rész stilizált madáralakokkal díszített kovácsoltvas kerítésének és ajtajának is lába kelt, utólag stílusidegen, minden művészi értéket nélkülöző kerítéssel próbálták pótolni.
A rendszerváltás után többször is gazdát cserélt házat 2008-ra külsőleg felújították, de sajnos nem vették figyelembe a tervezők eredeti elképzelését, több helyen is egyszerűsítettek, például a homlokzat tengelyében a legömbölyített formájú „bow-window”-szerű építmény alsó, szegmensívelésű részét legömbölyítették, ami teljesen idegen a tervezőpáros elképzelésétől. Az emeleti ablakok sávos, illetve hullámvonalú keretezéseit is megszüntették. A földszinti ablakokat függőlegesen övező, pilaszterszerű részek eredetileg sávozottak volt, mára ezeket is lesimították. Egy kis odafigyeléssel, nagyobb igényességgel hiteles felújítást is lehetett volna végezni, ráadásul ugyanennyi pénzből. Az épület azóta is üresen áll, az ablakaiban hatalmas betűkkel hirdetik, hogy kiadó, de úgy látszik, nem akad bérlője, márpedig ha egy házban senki sem lakik, annak állaga egyre csak romlik.
Sokkal jobb sors jutott a Szent László térre néző Moskovits-palotának. Hosszú ideig ez is igen elhanyagolt állapotban volt, de homlokzatát mára példásan felújították, és jelenleg a manzárdosításán dolgoznak, de úgy, hogy az ne érintse a háromemeletes ingatlan homlokzatait. A XX. század hajnalán ezen a sarkon még a kis földszintes Nikolits-féle ház szerénykedett, mellette pedig az emeletes Diamandi-ház volt. Idővel mindkettőt megvásárolta a Moskovits család. 1910 tavaszán lebontották a kis sarki házat, és megkezdték Moskovits Adolf és fia bérpalotájának építését; a korabeli sajtó szerint ez „Nagyvárad egyik legpazarabb, legtetszetősebb épülete lesz”. Vágó László és József terve alapján az Incze Lajos és Fiai cég emelte a falakat. Még ugyanebben az évben elkészültek a háromtengelynyi sarki résszel, az egyik mellékelt korabeli képeslap ezt mutatja. A következő évben lebontották a Diamandi-házat is, hogy helyébe felépítsék a palota másik, a sarki traktusnál nagyobb részét is. Ezt az állapotot ábrázolja a másik korabeli képeslap. A palota főhomlokzata hasonlatosságot mutat a Vágó testvérek korábban Budapesten felépített Gutenberg-házával. Külsőleg puritán egyszerűségével leginkább az osztrák szecesszió hazai válfajával rokon. Figyelemre méltók a koronázópárkány alatti felületet díszítő, sgraffitoszerű allegorikus munkajelenetek; ezeket szépen restaurálták, pótolták a lehullott vakolatrészeket.
Az építész páros harmadik közös alkotása a Darvas–La Roche-ház. Stílusát tekintve a bécsi szecessziónak az Otto Wagner alkotásait követő irányzatával mutat rokonságot. Valamikor 1910–1911-ben építették a Körös-partra is kitekintő, aszimmetrikus telekre, Sztarill Ferenc irányításával. A tervezőknek az L alakú elrendezéssel, kis díszudvar közrezárásával sikerült a lehető leghatékonyabban beépíteniük a területet. Az épület déli oldalán erkélyek, függőfolyosók, lépcsőzetes teraszok néznek a Körös-parti sétány felé, miközben a ház aszimmetrikus főhomlokzata a Rimanóczy utca hangulatos színfoltjaként vonja magára a figyelmet. Még úgy is, hogy napjainkra igen elhanyagolt állapotba került a váradi szecessziós építészetnek ez a kimagasló alkotása, amely, akárcsak a Moskovits-palota, a város műemlékké nyilvánított épületeinek egyike. A város meg akarja vásárolni, hogy külső és belső felújítás után szecessziós építészeti múzeumként hasznosítsa. A helyi tanács várhatóan a márciusi ülésen veszi napirendre a tervezetet.

Forrás : biharmegye.ro