Horváth Imre költő. Fotók : Nagy István. Forrás : Farkas László Facebook
Elfogott ismét a nosztalgia.Úgy érzem, nagyon nehéz lesz számomra "megszokni " a szocialista tipusú új Nagyváradot.Még találhatok tárgyi emlékeket a régi Váradról.Minap a Vámház /Sucevei utcán sétáltam.Van egy kis utca, melyben élt Horváth Imre költő. Házfalán emléktábla van elhelyezve. Miért hiányzik Imre bácsi, a költő?Nehezen tudom megindokolni.
Talán azért hiányzik, mert élő legenda volt, ugyanis az iskolában tanultunk róla. Talán azért, mert jellegzetes alakja volt Váradnak.Hosszú haja, sétapálca a kezében és a jó kedv, a humor jellemezte Imre bácsit.Általában a Nagyvásártéren /December 1 park, a korzón és a Bémer/Ferdinánd téren lehetett találni szinte bármikor.Számtalan barátai voltak, akikkel sokszor leült beszélgetni.Volt amikor a Bémer téren leült egy székre és újságot olvasott. Jellemző tulajdonsága volt, hogy hamar barátságos és közvetlen volt. Humorral sok váradit vidámságra indított.Nem lehetett mellette búslakodni.Megnevetett bárkit.Ezért sokan szerették Váradon. Összefoglalva, valódi úri ember volt.
Horváth Imre élete összefonódott Váraddal. Nagyon szerette városunkat.Szinte tőzsgyökeres váradinak számított.A versei ezt bizonyítják.Elérkezett a dráma, Imre bácsit nem láthattuk a városban, mert beteg lett.Sajnos a temetésén nem tudtam részt venni, mert dolgoztam.
Miért hiányzik Imre bácsi? A végtelen humora,a jó kedve és az optimizmusa miatt.Nagy szükség lenne rá, most amikor egy nehéz időszakon megy át Várad. Emléke és a ránk maradt versei arra ösztönöznek, hogy ne veszítsem el az optimizmusomat, mégha elfog a nosztalgia a régi Várad iránt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése