Egykori tanítványai, tisztelői a száz esztendeje született legendás hírű
nagyváradi tanárról, dr. András Ágostonról (1914. május 7. – 2000.
június 4.), vagyis ahogyan mindenki nevezte, Öcsi bácsiról emlékeztek
meg májusban a Várad folyóirat által szervezett találkozón a Lorántffy
Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Régi diákélményeket,
eseményeket, emlékképeket idéztek föl. Meséltek a szeretett pedagógus
személyes varázsáról, és arról, mi lehetett a titka annak, hogy Öcsi
bácsi kiemelkedett tanártársai közül - írja Tóth Hajnal a Várad folyóiratban.
Dr. András Ágoston magyar–francia szakos középiskolai tanár,
főiskolai tanár, költő Nagyváradon született 1914. május 7-én,
tisztviselőcsaládban. Iskoláit a premontreiek gimnáziumában kezdte, majd
ennek a román hatalom általi megszüntetése után a váradi diákok egy
részével a Gödöllőn újraszervezett tanintézetben érettségizett.
Postatisztviselőként dolgozott Váradon, majd jogi akadémiát végzett, de
szíve az irodalomhoz húzta. Budapesten kezdte a bölcsész szakot. Tanára
volt a híres Gombocz Zoltán és Horváth János professzor is. Tanulmányait
történelmi okokból Kolozsváron fejezte be. Ott ismerte meg festő
bátyjáéknál (András László és Tollas Júlia – a nagybányai iskola
művészei) leendő feleségét: a hétfalui Sára Piroskát. Esküvőjük a háború
időszakára esett (1944 decembere). Tanárként volt igazán elemében.
Tanított a Loránffy gimnáziumban, majd az úgynevezett Klasszikusban,
egykori iskolájában. Az iskolai színjátszás volt egyik kedvelt területe.
Darabokat is írt, dramatizált, rendezett. (A teljesség igénye nélkül: A
javító kéz – bábjáték, A csillagszemű juhász, Arany János szövege
alapján: A bajusz, Rózsa és Ibolya, Vörös Rébék). Hogy ezek az előadások
többek voltak egyszerű értelemben vett iskolai előadásoknál, bizonyítja
az is, hogy például A bajuszhoz zenei hátteret is alkalmazott, s ehhez
maga gyűjtötte a cigány dalokat a nagyváradi Cinka Panna-telepen. A kész
előadásokkal a környék falvaiban is vendégszerepeltek.
A francia–magyar szakos tanárt, költőt az ’56-os események után egy
koncepciós perben elítélték, 1960-tól 1964-ig volt börtönben, s
szabadulása után már nem engedték vissza a katedrára. 1990 után egyik
alapítója volt a Sulyok István Református Főiskolának. 1995-ben
Fénykereső címmel jelentek meg kötetben a fél évszázadon át fiókban
heverő költeményei, egykori tanítványa, Nikolits Árpád író kiadásában.
Teljes cikk : .varad.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése