Léda (Brüll Adél ) : Ady Endre múzsája

 

Székely Aladár fotója Lédáról 

Brüll Adél, asszonynevén Diósy Ödönné (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája.

Élete

Származása

Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit (aki értelmi fogyatékosnak született) és Berta, később is vele éltek.
Adél okos, művelt, a társasági élet iránt igen fogékony hölgy volt. Édesapja vagyonuk egy részét elveszítette a tőzsdén, így az elsőszülött Adél nem szerelméhez, az úri társaságot képviselő Ordódy Pál főhadnagyhoz, hanem egy cégfestő kisiparos fiához, Diósy Ödönhöz ment feleségül (aki ekkor már a Kereskedelmi Múzeum export-import ügyintézője Szófiában.) Adél ekkor 26 éves volt.

Házassága

Nászútjuk után Szófiában telepedtek le, ahova Adél magával vitte legkisebb húgát is, Bertát. Szófiában Adél és férje áttért a katolikus hitre.
Férje gyanús ügyletekbe keveredett, és tönkrement, annyira, hogy szinte szökve menekülnek el Szófiából. Párizsban telepedtek le. Férje vállalkozásokba kezdett, képeslapokkal, szőrmével kereskedett, majd pezsgőképviseletet nyitott.

Léda kapcsolata Adyval

1903-ban négyszobás lakást béreltek a Rue de Lévis 92. szám alatt. Adél 1901 és 1903 között rendszeresen hazalátogatott Nagyváradra. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. (A lapot Adél és férje Párizsban is járatta, hiszen Diósy Ödön alapító részvényese volt a lapnak.)
Adél meghívta magához Adyt Párizsba.
1904-ben Ady Párizsban ugyanabban a házban lakott, ahol Adél és férje. 1904 szeptembere és novembere között Adél Ady Endrével a francia Riviérára utazott. 1905 májusában Adyval pár napot a Starnberger See partján töltöttek, majd Nagyváradra utaztak. Adél őszig Nagyváradon maradt, ahol Ady többször is meglátogatta. 1906 őszén földközi-tengeri hajóúton vettek részt. 1907 júliusában édesanyja betegsége miatt hazautazott, de mire hazaérkezett, édesanyja meghalt. Ugyanezen év augusztusában halott kislánya született. (Hivatalosan Diósy nevére jegyezték be, de valószínűleg Ady volt az apa).
1908 szeptemberében néhány napig Érmindszenten tartózkodott Adynál. 1909 márciusában Adyval a Riviérára (Nizzába, Monte-Carlóba) utazott. Augusztus második felében Adyt Svájcba hívta.
1910 júniusában Magyarországon gyógykezeltette magát. Egyre többet veszekedtek Adyval, ami 1911-ben is folytatódott. Kapcsolatuk fokozatosan megromlott, bár még találkoztak (Monte-Carlóba utaztak majd Olaszországba, Pisába, Firenzébe és Rómába, valamint találkoztak a Chiemsee-nél is)

Brüll Adél sírja Budapesten. Kerepesi temető: 35-1-51.

A végső szakítást a Nyugat 1912. május 16-i számában megjelent vers (Elbocsátó szép üzenet) jelentette. Adélt a vers lesújtotta, férje azonban vigasztalta és ápolta. A vers után Adél sohasem látta viszont Adyt. Adyhoz fűződő kapcsolatáról Ady halála után kerültek csak nyilvánosságra részletek.

Ady nélkül

1914-ben a háborús helyzet miatt Párizsból haza kellett térniük. Elölről kellett kezdeni mindent. Adél férje kereskedett. Igen magas kapcsolatokkal el tudta intézni, hogy Lengyelország jóvátételként fizetett szénszállítmányai a részvénytársaságán keresztül érkezzenek Magyarországra. Budapesten az Andrássy úton, majd a Bajza utcában béreltek lakást. 1925 nyarán Gödöllőn, az Erzsébet királynő úton vettek egy házat (a Praznovszky-villát).
Adél 1930-ig volt Gödöllőn, bár állandóan nem lakott ott. Állatokkal vette magát körül. Vele lakott két húga is, Berta és Margit.
Adél bőrbajban (pemphigus), férje pedig tüdőrákban betegedett meg. Temetésekor a sírjáról a férj Csinszka koszorúját eltávolította.
Forrás : hu.wikipedia.org

Valóban a megváltást hozta el számára, hogy találkozott a romantikusan elképzelt, nagy szerelemmel. 1903 augusztusában megismerkedett Diósy Ödön (a Balkánon, majd Párizsban letelepedett kereskedő) feleségével, a Váradra hazalátogató Brüll Adéllal, akit utóbb - nevét megfordítva - Lédának nevez verseiben. Találkozásuk fordulópontot jelent Ady életében és művészi pályáján: célt ad elvágyódásának, nagy álmú terveinek. Imádatát szinte rákényszerítette az asszonyra, 1904 februárjában utána utazott Párizsba. A Léda-szerelem érzelmi földrengése és a „szép ámulások szent városá”-val való ismerkedés fölszabadította költői tehetségét.
1904 és 1911 között hétszer járt Párizsban, hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott ott. Budapestet megkerülve érkezett oda; a magyar fővárost nem szerette - ha Pesten él, félreeső szállodákban lakik, később már színházba és kávéházba sem igen jár. Párizsban sem keresi a művészkörök ismeretségét, a társasági életet Léda sem kedveli.
Teljes cikk : magyar-irodalom.elte.hu 


Bővebben : irodalmijelen.hu 

Ady és Léda között a végleges szakításra valamikor 1912. április első felében kerülhetett sor. Erre utal a Nyugat 1912. április 16-i számában megjelent, Valaki útravált belőlünk című, tulajdonképpen búcsúzó vers, mely fájdalmas, panaszos és csüggedt, a magány céltalanságát, ürességét kesergi, de nincs benne semmi indulat. Ezért is gondolta Kovalovszky Miklós azt, hogy voltaképpen már április elején megtörtént köztük a szakítás, s csak egy újabb, utolsó találkozás tettleges inzultusa fakasztotta föl Adyból a bosszú kegyetlenségét, így születhetett az Elbocsátó, szép üzenet, amelyet a Nyugat az 1912. május 16-i számában közölt.
Teljes cikk : epa.oszk.hu

Ady életformájában, szerelmi ügyeiben is más értékrendhez igazodott, mint az emberek többsége. A polgárokat riasztó feltűnésvágy, az ún. perdita kultusz, Dosztojevszkij halhatatlan szánalmának félremagyarázása volna a forrása Az én menyasszonyom (1900) című versének. Ezt jóval Lédával való megismerkedése előtt írta Nagyváradon. Kesztyűt dobott azoknak az arcába, akiket megbotránkoztatott a táncosnővel való viszonya, s provokáló daccal csattant fel a vers indításában a legfőbb gondolat:

“Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De elkísérjen egész a síromba”

Teljes cikk : erettsegi.com

Fotók Lédáról

Forrás : erdely.ma

Forrás : irodalmijelen.hu 


Forrás :  alexandrakonyveshaz.hu

Forrás: users.atw.hu