Szigligeti Szinház története és évadjai

Forrás :Ezer arcú Várad cd - szerző : Indig Rodica

 Nagyváradon  szerették  a  művészetet  és  a  művészeket.A  Szigligeti  Színház  története  is  ezt  bizonyítja.Sok  nagyon  jó  színész  és  színésznő  származott  el  Nagyváradról. Rendezők,írók,költők,zeneszerzők  és  más  művészek   származtak  el  Nagyváradról.Ha  megnézzük  a  Szigligeti  Színház  történetét,akkor sok  ismerős  névvel  találkozhatunk. Nagyváradon  volt  is  közönség  is,mely  kitartott  a  színház  mellett.Színházbajárok  voltak  a  váradiak.Napjainkban  is  látható,hogy  a  váradiak  szeretnek  színházba  menni.Az  idősöktől  tudom,hogy  amikor  kijöttek  a  színházból  még  nem  mentek  haza,hanem  a  környező  éttermekbe és  szórakozóhelyen  ünnepeltek  a  művészekkel.Az  alábbiakban  olvashatnak  a  színház  történetéről  és  olvashatják  1945-től  a  Társulat  névsorát  évadokként,ha  rákattintanak  a  kijelölt  szóra '
 Nyugodjanak békében azok akik nincsenek köztünk '
Jó  szórakozást' 

Nagyváradi Színház ma 

Forrás : en.wikipedia.org

Forrás :  szigligeti.szigligeti.ro

A színészet Nagyváradon régi hagyományokra tekint vissza. A legrégebbi adatok szerint volt iskolai színjátszás, latin opera, német nyelvű színészet. De az első magyar nyelvű színházi előadást a kolozsvári társulat tartotta 1798 augusztus 26-án Nagyváradon, a Fekete Sas nagytermében Hunnius A süketnéma című előadásával. Ez a dátum jelzi a váradi hivatásos színjátszás kezdetét. Már a XIX. század elején sikerült hosszú időre állandósítani a váradi színészetet. S bár később újra echós szekérre kényszerülnek a színészek, már megindul az első színházépítő mozgalom. A szabadságharc után megritkulnak az előadások, de a váradi színészetet nem lehetett eltiporni és felépült a színkör. A XIX. század második felében számos ismert színész játszott a városban, Blaha Lujza, E. Kovács Gyula, Szentgyörgyi István, Újházi Ede. Jászai Mari 1897-ben a Rhédey-kertben játszotta el az Elektrát, és ez a szabadtéri előadás az egész magyar színjátszás történetének kiemelkedő mozzanata. 1900 október 15-én, több évtizedes huzavona után megnyílt a Szigliget Színház. Az épület 1899-1900 között készült el a bécsi Fellner-Helmer cég tervei alapján, Rimanóczy Kálmán nagyváradi építész kivitelezésében. Thália váradi otthonában a háborús évek vagy a gazdasági válságok sem tudtak oly pusztítást végezni, hogy a színjátszás ne élte volna túl azokat. Várad az operett fellegvára is volt, de emellett mindig színpadra kerültek a magyar és az egyetemes drámairodalom nagy szerzőinek méltán híres darabjai. Az államosítást követő években is erős társulat működött Nagyváradon, melynek hatása mind a mai napig érződik és az akkori színészek közül még sokan itt vannak közöttünk. A  legújabb  történet  a  szigligeti.ro A Szigligeti Színháznak otthont adó épület a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján készült, s a város emblematikus épületei közé tartozik. Meghatározó eleme lett a 20. század legelején kialakult, szabálytalan kontúrú, festői Bémer (Piaţa Regele Ferdinand I.) térnek, mely mai képét a földszintes házak lebontása után sorra épített eklektikus és szecessziós paloták befejezésével nyerte el. A kőszínház megépítésének kérdése Nagyváradon nem a 19. század utolsó évtizedében merült fel először, hanem már jóval korábban is. Első ízben az 1820-as évek második felében buzdult neki a város a színházépítésnek, majd épp 30 év múltán, az 1850-es évek végén. Mindkét alkalommal eljutottak a helyín kiválasztásáig, a tervek elkészítéséig, de mindkét próbálkozás (első sorban anyagi okokra visszavezethetően) meghiúsult. Végül is a század utolsó évtizedére értek be azok a feltételek, amelyek lehetővé tették ennek a színháznak a megéptését. Az épületnek egyértelműen görög ,,arca” van: a hat monumentális jón oszlop valamint a rajtuk nyugvó timpanon önmagáért beszél, és ez utóbbiaknak allegorikus figurái is az épület homlokzatának klasszikus jellegét hivatottak hangsúlyozni. Eklektikus homlokzata elsősorban neoreneszánsz elemeket sorakoztat fel, azonban a főhomlokzat a leghangsúlyosabb a klasszicista építészetre emlékeztető portikusszal, háromszögű oromzattal. Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették. A timpanon domborműveit egy Peller Ferenc nevezetű helybéli szobrászművész alkotta meg. Alig 25 évvel az átadás után a szobrok anyaga már peregni kezdett, majd egész darabok is lehullottak. Ekkor döntött úgy a város, hogy kibontatja a szoborcsoportot. Ez a magyarázata annak, hogy a timpanon háromszöge közel 80 éven át üresen nézte a változatlanságban is változó Bémer teret, mígnem most három éve egy nagyváradi szobrászművész, Deák Árpád újra be nem népesítette azt. Az épületet 1900. október elsejére fejezték be, az ünnepélyes megnyitót október 15-én tartották. Amikor az építkezések megkezdése után (szinte napra pontosan) 15 hónappal a színházat átadták rendeltetésének, a felemelő ünnepségre a színház földszinti előcsarnokában került sor. Az átadási aktus tulajdonképpen a korban szokásos zárkő elhelyezésében testesült meg. Egy henger alakú fémszelencébe tették a megelőző díszközgyűlés jegyzőkönyvét ,,a színház szellemi és anyagi megteremtőinek névsorát”, az új intézmény alapító okiratát és ezt – ünnepi beszédek és ceremóniális kalapácsütések kíséretében – elhelyezték az előcsarnokban egy erre a célra kiképzett üregben. A fémszelence a színház közelmúltban lezajlott tatarozási munkálatainak során 2010 augusztusában előkerült, és hiánytalanul benne voltak mindazok az okmányok is, amelyeket az átadók 110 évvel korábban ott elhelyeztek.

Forrás :  szigligeti.szigligeti.ro   Archívum Kattintson az évadra ' 2012-2013. évad 2011-2012. évad 2010-2011. évad 2009-2010. évad 2008-2009. évad 2007-2008. évad 2006-2007. évad 2005-2006. évad 2004-2005. évad 2003-2004. évad 2002-2003. évad 2001-2002. évad 2000-2001. évad 1999-2000. évad 1998-1999. évad 1997-1998. évad 1996-1997. évad 1995-1996. évad 1994-1995. évad 1993-1994. évad 1992-1993. évad 1991-1992. évad 1990-1991. évad 1989-1990. évad 1988-1989. évad 1987-1988. évad 1986-1987. évad 1985-1986. évad 1984-1985. évad 1983-1984. évad 1982-1983. évad 1981-1982. évad 1980-1981. évad 1979-1980. évad 1978-1979. évad 1977-1978. évad 1976-1977. évad 1975-1976. évad 1974-1975. évad 1973-1974. évad 1972-1973. évad 1971-1972. évad 1970-1971. évad 1969-1970. évad 1968-1969. évad 1967-1968. évad 1966-1967. évad 1965-1966. évad 1964-1965. évad 1963-1964. évad 1962-1963. évad 1961-1962. évad 1960-1961. évad 1959-1960. évad 1958-1959. évad 1957-1958. évad 1956-1957. évad 1955-1956. évad 1954-1955. évad 1953-1954. évad 1952-1953. évad 1951-1952. évad 1950-1951. évad 1949-1950. évad 1948-1949. évad 1947-1948. évad 1946-1947. évad 1945-1946. évad 1944-1945. évad 1900. évad Forrás : szigligeti.szigligeti.ro További információ korabeli fotókkal a egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro-n ' Nagyváradon az első hivatásos színházi előadásra 1789. augusztus 23-án kerül sor, noha a színjátszásra vonatkozó első adatok a 17. század közepére nyúlnak vissza: Pápai Borsáti Ferenc, a török fenyegetés elől Debrecenbe menekített váradi református kollégium preceptora 1656-ban adatta elő tanítványaival Metamorphosis... Sigismondi Rákóczi című poémáját, a Váradra az 1700-as évek elején visszatért jezsuiták kéziratos naplójában (Jesuitae Varadiensis) pedig már az iskolai színjátszás folyamatosságáról vannak adatok, az első az 1729/30-as tanévből. Patachich Ádám püspöksége idejéből és az azt követő évekből már 36 előadott darab címét ismerjük (1743-72), köztük a Szent László király, a váradi püspökség alapítója címűt (1743). Patachich udvarában színdarabokat is, de főleg operákat mutattak be, így Dittersdorf Amore in Musica című operáját. 1784-től fogva vándor német színtársulatok fordulnak meg a városban, míg végül Kótsi Patkó János kolozsvári társulatának előadásában, a Sas-palota szálájában színre kerül Hunnius A süketnéma vagy A passionátus pipás c. vígjátéka. Ez az első, hivatásos színészegyüttes által Váradon színpadra állított magyar előadás, s dátuma a váradi magyar színészet születésnapja. A darab fordítója Hatvani István, Bihar megye literátor táblabírája, az előadás (és azt követőleg a Váradon meghonosodó magyar színészet) támogatója gr. Rhédey Lajos főispáni helytartó. A 19. század folyamán Várad különböző más városokban honos társulatok (főképp nyári) vendégelőadás-sorozatainak színhelye. Ezek a társulatok helyi erőkkel összefogva időről időre vegyes "színi szövetkezések"-et hoznak létre, így biztosítva a színjátszás folyamatosságát. A "Sándorffy-korszak" (1814-24), Sándorffy József orvos "művészeti vezetői" és hatékony adminisztrátori fáradozásának évtizede után az 1833-48-as időszakban vendégjárások állandósulnak, majd a Debrecen-Nagyvárad közötti színi szövetkezés (1867-76) s a következő évtizedekben különböző kolozsvári, debreceni, szegedi, aradi társulatok jelenléte biztosít rövidebb időkig tartó folytonosságot, egészen a mai színház felépüléséig. A váradi színjátszásnak ez a rendszere – bár a folytonosság hiánya s az egymást váltó társulatok anyagi szempontokat is követő műsorpolitikája a könnyű műfajoknak kedvezett – más szempontból előnnyel is járt. Az évtizedek folyamán a magyar színészet egész sor kiválósága fordult meg a vendégszerető váradi közönség előtt: Kótsi Patkó János, Jancsó Pál, Kántorné Engelhardt Anna, Megyeri Károly, Pergő Celesztin, Szerdahelyi József, Déryné, Laborfalvi Róza, Egressy Gábor, Odry Lehel, Lendvay Márton, Hivatal Anikó, Feleki Miklós, Megyaszai Ilka, Szerdahelyi Kálmán, Prielle Kornélia, Foltényi Vilmos, E. Kovács Gyula, Szentgyörgyi István, Latabár Kálmán, Vízvári Gyula, Blaha Lujza, Ivánfi Jenő, Hubay Aranka, Ditrói Mór, Somló Sándor, Hunyadi Margit, Újházi Ede, Márkus Emília, Hegedűs Gyula, Jászai Mari, Janovics Jenő és mások.  Teljes cikk : groups.google.com