Nagyvárad története a Wikipedián

                

Nagyvárad  története  nagyon  régi  és  változatos.  Szent  László  magyar király alapította.Olvassák  el  a  Forrást  is '

Nagyvárad (Oradea, Großwardein)
A városháza a Sebes-Körös partján
Nagyvárad címere Nagyvárad zászlaja
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Rang	megyei jogú város
Polgármester	Ilie Bolojan (2008-tól)
Irányítószám	41 0xxx
Körzethívószám	+40 (0)x59
Népesség
Népesség	206 614 fő (2002)] +/-
Magyar lakosság	56 985
Földrajzi adatok
Terület	125,56 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyvárad Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 4′ k. h. 21° 56′

 Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Magnowaradinum, jiddisül גרויסווארדיין) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Korábban Bihar vármegye központja volt. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 24,5%-a magyar.

Fekvése 

A Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekvő városon át fut Románia legfontosabb útvonala, az E60-as út (Bécset a Fekete-tengerrel köti össze), amely összeköttetést nyújt Budapesttel (250 km), illetve több romániai várossal: Kolozsvár(152 km), Marosvásárhely (250 km), Brassó (400 km), Bukarest (595 km). A város a tervezett észak-erdélyi autópályától is csupán 15 km-re található.

Története 

Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdátólkülönbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) Lászlókirály alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.

1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)

1390. május 20-án a királyi pár: Mária és Zsigmond jelenlétében állították fel Szent László király aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. A szobrot a Kolozsvári-testvérek készítették Czudar János váradi püspök megrendelésére. Itt volt kanonokJanus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferencés fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.

Nagyvárad vára

1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd ésSzapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a törökeredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthory Gáborerdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá ésaugusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos őrgróf ostromolta eredménytelenül. Közben1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-benSigbert Heister tábornagy szabadította fel a várost.

Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.

A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, Ady Endre költő „Pece-parti Párizsnak” nevezte.

Itt születtek 

• Árvay Zsolt (1935. március 18.) kutató vegyészmérnök
• Báthory Gábor (1589. augusztus 5.) erdélyi fejedelem
• Báthory Zsigmond (1572. március 20.) erdélyi fejedelem
• Dayka Margit (1907. október 13.) Kossuth-díjas színművésznő
• Diósy Ödönné Brüll Adél (1872. szeptember 1.), Ady múzsája
• Fényes Szabolcs (1912. április 30.) Erkel Ferenc-díjas zeneszerző
• Komzsik István (1936. január 22.) magyar költő, színműíró.
• Lantos-Léderer Ferenc (1891. március 31.) újságíró, szerkesztő.
• Lőrinczy Jolán (1903. május 30.) háztartási szakíró.
• Lőrinczy Lajos (1902. augusztus 2.) erdélyi magyar újságíró, író, színi szerző.
• Muráti Lili (1914. július 22.) színművésznő
• Nagy Lajos (1897–1946) régész, művészettörténész, muzeológus, az MTA tagja
• Nagysándor József (1804. október 17.) honvéd tábornok, aradi vértanú
• Osvát Ernő (1876. április 7.) a Nyugat folyóirat szerkesztője
• Pázmány Péter (1570. október 4.) esztergomi érsek
• Rhédey Ferenc gróf (1610) erdélyi fejedelem
• ifj. Rimanóczy Kálmán (1870. május 1.) építész
• Ritoók Zsigmond (1870. január 5.) belgyógyász
• Straub F. Brunó (1914. január 5.) politikus, akadémikus
• Szigligeti Ede (1814. március 8.) színműíró
• Szilágyi Dezső (1840. április 1.) jogász, politikus
• Teleki Mihály gróf (1634) erdélyi kancellár
• Tisza Kálmán (1830. december 16.) miniszterelnök
• Hubay Miklós (1918. április 3.) drámairó
• Rózsa György (1922. október 13.) az MTA Könyvtára főigazgatója és első önálló házának életrehívója
• Knézy Jenő (1944. augusztus 19.) sportriporter, sportújságíró, sportkommentátor
• Király Ernő (1945. szeptember 5.) jogász, jogszociológus.
• Csatlós Attila Zsolt (1988. március 15.) labdarúgó-játékvezető
• Tolvai Renáta (1991. április 3.) énekesnő

Itt éltek 

• Itt volt püspök esztergomi érsekké kinevezéséig Vitéz János (1445-1465).
• Itt volt kanonok Janus Pannonius, aki itt alkotta Búcsú Váradtól címmel az első, magyar földön született humanista remekművet.
• Az 1760-as évek elején itt alkotott Michael Haydn (1732–1806) zeneszerző,Joseph Haydn fivére.
• Itt élt és alkotott Mezey Lajos (1820–1880) festő és fényképész, Szinyei Merse Pál első mestere.
• Néhány évig itt élt Bémer László (1784–1862) megyés püspök.
• Itt végezte jogi tanulmányait Szacsvay Imre, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója. A mártírhalált szenvedett nemzeti hős Körös-parti bronzszobrát - melyet Margó Ede készített - 1907. március 15-én avatták fel.
• A Premontrei Főgimnáziumban harminchárom évig tanított matematikát és fizikát Károly Iréneusz József (1854. március 6. – 1929. március 13.) fizikus, tanár, városatya, premontrei kanonok, a drótnélküli távíró egyik feltalálója, Nagyvárad egyik legkiemelkedőbb tudósa.
• 1900 januárjától 1903 októberéig itt élt és alkotott Ady Endre költő.
• Itt tanított 1908 és 1911 között Juhász Gyula költő. 1943. március 7-én emléktáblát avattak tiszteletére a Pázmány Péter Premontrei Főgimnázium (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) épületében.
• Az első világháború alatt fotóműtermet üzemeltetett a városban Miklós Jutka,A Holnap című antológia egyetlen női alkotója.
• A Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában tanult Kalmár Pál dalénekes, aSzomorú vasárnap első előadója.
• 1949 és 1961 között a Nagyváradi Állami Színházban játszott Kovács Apollónia népdalénekesnő, színésznő.
• Horváth Imre (1906 - 1993), költő, itt is halt meg.

Nagyvárad történelmi városrészei 

Forgalmas utcarészlet a Szent László templommal

Várad régen közigazgatásilag négy városból állt: Várad-Újváros, Várad-Olaszi, Várad-Váralja és Várad-Velence. (Elnevezésük eredete szempontjából Újváros és Váralja beszélő neveket visel, Olaszi és Velence pedig a 12. század folyamán az ott nagy számban megtelepedett vallon lakosság után kapta nevét.) Mind a négy városnak külön közigazgatási hatósága és külön földesura volt. Például Várad-Újvároson a földesúri hatóság jogait a káptalan, Várad-Olasziban pedig a magyar királyi kamarai kincstár gyakorolta.

A forrásokban már a 13. század folyamán említett települések lényegében előzőleg is egy várost alkottak, de a török kiűzése után erőszakkal szétszakították őket. Hogy e helyzetet megszüntessék (és a választókerületeket megállapítsák), a „négy Várad” közössége 1848 áprilisában kérelemmel fordult a népképviseleti országgyűléshez, amelyben „kérik magukat elöbbeni egységükbe s a megyei hatóságoktól független önállásukba visszahelyeztetni”. Ekkorra tehető hazánk többi, úgynevezett központi városának egyesülése is. Nagyvárad összevonását jogilag mégis sokáig nem sikerült elismertetni, végül az 1872-ben létrejövő korszerű közigazgatási rendszer tett pontot az ügyre.

Építészeti remekek, műemlékek 

A magyar római-katolikus püspöki palota. Visszaszolgáltatásához több mint 15 évre volt szükség...

A Fekete Sas Palota

• Vár. Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állította helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz késő reneszánsz szellemében. 1613-1629 között,Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.
• Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota. Építését Patachich Ádám püspöksége alatt, 1761-ben kezdték el, 1777-ben fejezték be. Tervezője Hillebrandt, kivitelezője Neumann. Főbejáratával szemben található a Tóth István által készített Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch Lőrincbíboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az őt körülvevő négy oroszlánnal együtt eredetileg a város főterén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekíteni.
• Római katolikus székesegyház, Erdély és Románia legnagyobb barokk temploma.
• Kanonok-sor. Klasszicista beütésű barokk stílusban épült 1760-1875 között.
• Fekete Sas palota, 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezsőtervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felőli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amelyet az épület1980-as években történt felújításakor eltüntettek és azóta sem került elő. Szövege: „E városban ez epületben a színpadról elhangzott első magyar szó emlékére, 1798. augusztus 26-1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége.”
• Városháza.
• Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák műépítészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Előtte Szigligeti Ede mellszobra,Margó Ede alkotása, melyet 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Schlauch-kertbe száműzte, helyére Mária román királyné szobrát állították, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. 1948 őszén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el első évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is működik az egykori magyar színház épületében.
• Apolló palota (Fő, ma Republicii utca 12. szám), 1912-1914 között építették, elsőként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést1913 novemberében. Érdemes a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori -igaz, ma már nem működó – felvonót láthatunk.
• Stern palota. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült a Vágó fivérek irányítása alatt, 1908-1909 között.
• Pénzügyi palota. Az eklektikus építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült.
  
  

  
• Nemzeti (volt Osztrák-Magyar) Bank épülete
• Ullmann palota (1913), Löbl Ferenc tervei alapján.
• Moskovits palota.
• Görög katolikus püspöki palota. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült 1903-ban.
• Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyílt meg, igazgatója Tabéry Géza író volt.
• A várost gyönyörű barokk épületek gazdagítják.
• A szecesszió jegyében született épületek híresek.

Parkok 

• December 1. park (az egykori Széna tér helyén található), itt áll 1959-től a román katona szobra.
• Petőfi Sándor park (az egykori Schlauch-kert, a római katolikus püspöki palota közvetlen szomszédságában, a kommunista érát követően itt kapott helyet Petőfi Sándor, József Attila és Bethlen Gábor fejedelem szobra.
• az egykori Rhédey-kert, ma Bălcescu park; a jelentős kiterjedésű területet gróf Rhédey Lajos, Bihar vármegye egykori főispánja adományozta a városnak, része a jelenlegi állatkert területe is; a "hálás" utókor az állatkert területén található Rhédey kápolnát, ahol a mecénás gróf és felesége nyugszanak hosszú évekig istállóként használta, jelenleg - felújítva - Nagyvárad egyik nevezetessége, érdemes felkeresni)
• Bunyitay liget (a kommunista érában Munkásliget, most Bratianu park)
• Magnólia park, a város Rogériusz negyedében

Forrás és információ : hu.wikipedia.org