Lovas szobor a lovagkirálynak

 

"Elkészült Deák Árpád nagyváradi szobrászművész műhelyében Szent László lovas szobrának makettje. A nagyváradi magyar közösség már több alkalommal kifejezte igényét, miszerint szívesen látná a városalapító lovagkirály szobrát valamely kiemelt helyen a megyeszékhelyen." - írja a Reggeli Újság.Teljes cikk :

"Az egészalakos Szent László-szobrot, amely jelenleg a római katolikus székesegyház előtt áll, eredetileg a nagyváradi főtéren helyezték el Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök kezdeményezésére, és 1893. szeptember 10-én avatták fel, aztán 1923-ban eltávolították, azóta áll a barokk palota kertjében. A középkorban a váradi várban, a fejedelmi palota főbejárata előtt szintén létezett egy Szent László-szobor, a híres Kolozsvári fivérek munkája, amit 1390-ben állítottak, ám miután 1660-ban a törökök bevették a várat, elpusztították az „aranyozott bronz” királyszobrokat, közöttük a váradi püspökség és Nagyvárad alapítójáét is.
Deák Árpád nagyváradi szobrászművészt, akinek a keze munkáját dicséri egyebek mellett a sétálóutcán felállított Holnaposok (Ady Endre, Juhász Gyula, Emőd Tamás és Dutka Ákos) szoborcsoport is, a Varadinum Kulturális Alapítvány kérte fel a terv és a makett elkészítésére. A Varadinum alapítvány kuratóriumát az RMDSZ Bihar megyei szervezete és a történelmi magyar egyházak képviselői alkotják.

Fotók: Bihar megyei RMDSZ

Megtudtuk, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor Nagyvárad és Székesfehérvár közigazgatási és kulturális kapcsolatát szorosabbra fűzte két város vezetősége, a nagyváradi magyar közösség részéről már akkor felvetődött egy Szent László királyt ábrázoló lovas szobor ötlete, és ezt akkor is, és azóta többször is támogatásáról biztosította a magyar királyi koronázóváros polgármestere. Ugyancsak támogatta az ötletet Debrecen városának vezetősége.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, a Festum Varadinum kurátora elmondta: „Igazi közösségi élménnyé kell tenni a Szent László évet. Történelmi egyházaink csodálatos programsorozattal és igazi lelki feltöltődést nyújtó zarándoklattal készülnek az idei Varadinumra, de egész éves programokon is emlékeznek Kárpát-medence szerte a Szent Lászlóra.” Szabó Ödön tudatta, méltó zárása lenne az emlékévnek, ha év végére vagy jövő év elejére elkészülhetne a Deák Árpád által megálmodott Szent László-lovas szobor.”

Az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: annak idején is sokan hitetlenkedtek, amikor a mártír országgyűlési jegyző, Szacsvay Imre szobrának felújítását hirdették meg közadakozásból. A közösségi erő azonban létezik és működött, sikerült felújítani a műemlék szobrot az Ezredévi emléktéren. „Most is lesznek olyanok, akik nem bíznak abban, hogy ez megvalósítható, de ha mindenki pozitívan áll hozzá, közösen sikerülhet” – hangsúlyozta Szabó Ödön.
A Festum Varadinum idején már lehetőség lesz adakozni, a szervezők téglajegyeket árulnak majd, hogy összegyűjtsék a szoborállítás költségeit. Ezen kívül megkeresik a vállalkozókat, intézményi vezetőket, önkormányzatokat Biharban és Magyarországon egyaránt, továbbá megpróbálnak minden lehetséges forrást felkutatni azért, hogy Nagyvárad városában a Szent László emlékév zárásakor állhasson a városalapító szent király méltó lovas szobra, mondta Szabó Ödön. Hozzátette, hogy több olyan anyaországi program működik, amely a Szent László évben az egyház, egyetem és közösségi szervezetek együttműködése kapcsán középtávú terveket is megfogalmaz, és immár csak Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterének a jóváhagyására várnak a megvalósításhoz."

Díjat kapott Jakabffy László műemlékvédő

 

"Jakabffy László építőmérnök, műemlékvédő kapta az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Rimanóczy-díjat 2016-ra. Az ünnepséget kedd este tartották a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban." - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.Teljes cikk :

"Elismerésképpen a műemlékvédelem területén kifejtett hiteles, magas szakmai színvonalú és áldozatos munkájáért, a Rimanóczy-díj kuratóriuma, egyetértésben a Rimanóczy-családdal, közösségünkért tett maradandó tevékenységéért egyhangú döntéssel 2016-ra Jakabffy Lászlónak adományozta a Rimanóczy-díjat.
A kedd este zajlott ünnepségen Imre Zoltán, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője megtisztelőnek nevezte, hogy ez az intézmény adhatott otthont a rendezvénynek. Péter I. Zoltán helytörténész, RMDSZ-es megyei tanácsos felidézte, hogy Romániában csak a rendszerváltás óta lehet hivatalosan megünnepelni az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS által április 18-ra kijelölt Műemlékvédelmi Világnapot. Hangsúlyozta: napjainkban is élvezhetjük az idősebb és ifjabb Rimanóczy Kálmán munkásságának nyomait, hiszen a mai városkép legmeghatározóbb alakítói.
A laudációt felolvasó Szabó Ödön, parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke kiemelte: ez a díj nem csak a múltról szól, hiszen jelen van az említett két építész ük- és dédunokája is. Megjegyezte: azért nem tavaly késő ősszel adták át a díjat, mert akkor éppen választási kampány volt, és nem akartak visszaélni valakinek a teljesítményével, politikai célokra használni. Bejelentette ugyanakkor, hogy ezentúl mindig április 18-án fogják átadni a díjat.
Úgy Rimanóczy Kálmán, mint Rimanóczy Péter a család szempontjából fontosnak nevezte, hogy létezik ez a rangos díj, és azon meggyőződésének adott hangot, hogy minden évben jó helyre kerül.

Életút
Jakabffy László építőmérnök Nagyvárad szülötte, aki egyetemi tanulmányait leszámítva eddig élete során ebben a városban élt és dolgozott, tevékenykedett a település és a magyarság érdekében. Szakmai hivatása mellett 1990 után kiteljesedhetett önzetlen munkássága társadalmi, politikai és egyházi téren is, miközben jótékonyan vett részt számos emlékhely létesítésében.
1959-ben diplomázott a Kolozsvári Műszaki Egyetem építőmérnöki karán, majd a váradi építkezési trösztnél dolgozott különféle beosztásokban a rendszerváltásig. Ezután egy magánvállalatnál tevékenykedett, melynek fő profilja az épületek felújítása, nedvességmentesítése, műemléki rehabilitációja volt. 2001-ben a polgármesteri hivatal ingatlankezelő igazgatóságának műszaki igazgatójává nevezték ki. Négy év elteltével ő is a Bihar Megyei és Nagyváradi Műemlékvédő Alapítvány kezdeményezői közt volt. Meghatározó szerepet játszott a vár felújításában, de műszaki felügyeletet vállalt egyéb közhasznú épületek- például a színház- restaurálásánál is. Az ehhez szükséges műszaki szakértői tanúsítványt már 1975-ben megszerezte, amit 2006-ban a Kulturális Minisztérium által adott oklevél egészített ki, mely felhatalmazta őt arra, hogy építőmérnökként a műemlék épületek restaurálását is koordinálja.

Emléktáblák
1989. december 26-án részt vett a Jakobovits-házaspár otthonában a Bihar Megyei RMDSZ megalapításában. 1991-ben közreműködött az időközben előkerült Petőfi-mellszobor felállításában a költő nevét viselő kertben.
Az egyházi élet keretében 1988-1996 között a Bihar megyei Református Egyházmegye főgondnokaként tevékenykedett, később a rogériuszi egyházközség presbitere lett. A 21. század kezdetén kezdeményezte, hogy az újvárosi református templomban Sulyok István püspök emlékét egy márványtáblával örökítsék meg. Tavaly saját pénzéből egy életoszlopot állíttatott az újonnan épített református püspöki palota udvarán. Egy nagyon szép és figyelmes gesztus részéről az is, hogy minden esztendőben egy-egy bibliai igét tartalmazó konfirmációs lapot készíttet és juttat el a váradi gyülekezeteknél konfirmáló ifjaknak. Az 1990-es évek végén az ő nevéhez fűződik a Rulikowszki temetőben létesített háborús hősök obeliszkje. 2004-2006 között részt vett az Adorján vár maradványának megyei pénzből való felújításában. 2006-ban azt javasolta, hogy egy márványtáblát állítsanak a vártemplomban, melyen a váradi római katolikus főpásztorok neve olvasható Szent László korától a reformációig. Nagyrészt neki köszönhetjük, hogy 2007-ben sikerült felavatni a szakszerűen restaurált Bethlen-emléktáblát a vár hasonló nevű bástyáján. Részt vett 2009-ben a Nobilitas Egyesület keretében annak az emléktáblának az elhelyezésében, melyet abból az alkalomból állítottak, hogy 1964 pünkösdjén a város lakosai közös összefogással megakadályozták a Szent László-templom lerombolását. Ugyanebben az évben volt az ötletgazdája és intézője annak, hogy a Nobilitas Egyesület Mátyás király majolikából készített plakettjét, mely azt hirdette, hogy az uralkodó a várban járt, elhelyezzék a vártemplom belsejében. 2012-ben közbenjárásával emléktáblát állítottak a belényesi temetőben az ottani, Andrea Scolari püspök által épített 15. századi templom romjánál. Szintén ő volt a kezdeményezője 2013-ban annak is, hogy az egykori Orsolya zárda emeleti folyosóján egy emléktáblát helyezzenek el, felidézve a katolikus iskola és zárda 1773-as évi megalapítását.

Tervek
A felsorolás nem teljes, sok más megvalósítás is fűződik még Jakabffy László nevéhez, akinek a műemlékvédelem szempontjából még számos terve van. Például a megyében levő számtalan műemlék templomot szeretné egy-egy táblával megjelölni úgy, ahogy az a váradi műemlék ingatlanok esetében is történt. Ennek az volna a fő célja, hogy tudatosítsák a keresztény egyházaink tagjaival, a vidéki polgárokkal azt, hogy milyen értékek birtokában vannak, hogy azokra büszkén tekintsenek. Másik vágya, hogy a vártemplom belsejébe visszakerüljön a Mátyás váradi látogatását megörökítő tábla."
Forrás : erdon.ro

Jakabffy László kapta a Rimanóczy-díjat

  

"Az Ady Endre Emlékmúzeumban adták át szerdán, a műemléki világnapon a Rimanóczy-díjat id. és ifj. Rimanóczy Kálmán leszármazottainak jelenlétében." - írja Fried Noémi Lujza a Reggeli Újságban.Teljes cikk :

"A díjátadón megjelenteket Imre Zoltán múzeumigazgató köszöntötte, majd Péter I. Zoltán helytörténész kapott szót, aki megköszönte a Rimanóczy-testvéreknek, Kálmánnak és Péternek, hogy eljöttek Nagyváradra „hitelesebbé téve megemlékezésünket”. A testvérpár egyébként id. Rimanóczy Kálmánnak ük-, ifj. Rimanóczy Kálmánnak pedig dédunokái.

Hagyományt akartak teremteni a díjjal, egyben emléket állítani azoknak, akik sokat tettek Nagyváradért, mondta Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki pontosította, hogy a 2016-os Rimanóczy-díjat adják át, mivel tavaly választási évben nem akarták a kampánnyal egybemosni az ünnepséget.
„Számunkra volt megtiszteltetés a meghívás, és a díj nekünk dicsőség, hiszen megőrzi azoknak az emlékét, akik Váradot építették” – mondta Rimanóczy Kálmán. Öccse, Rimanóczy Péter visszaemlékezett arra, hogy annak idején a családban beszéltek a felmenőkről, de erről az iskolában nem volt szabad. „Az én szívemben Várad a legszebb hely a világon” – mondta Rimanóczy Péter, aki hozzátette: bár 1985-ben áttelepültek Magyarországra, de most büszkén álltak itt és örülnek annak, hogy ezt a nevet viselik.

„Amíg a Jóisten segít és erőt ad, addig próbálom folytatni ezeket a dolgokat” – ígérte a díj átvétele után Jakabffy László, akinek laudációját Szabó Ödön olvasta fel. Az építészmérnök Nagyvárad szülötte, aki egyetemi tanulmányait leszámítva eddigi élete során ebben a városban élt és dolgozott, tevékenykedett a város és a magyarság életében – hangzott a méltatásban, melyben megemlítették Jakabffy László szakmai, közéleti és egyházi tisztségei mellett kezdeményezéseit is. A díjazott többek között részt vett 1991-ben a megkerült Petőfi-mellszobor felállításában, hozzá kötődik a váradi Rulikowski-temetőben létesített háborús hősök obeliszkje, és az is, hogy a vártemplomban egy majolika-plakettet helyezzenek el Mátyás királynak Vitéz János püspöksége idején tett váradi látogatása emlékére. Ez a plakett egyébként a felújításkor lekerült onnan, Jakabffy László pedig elmondta, szeretné, ha visszakerülne. Vágya még, hogy a Bihar megyei műemléképületeket egy-egy tábla jelölje, hangzott el a méltatásban, Péter I. Zoltán pedig elmondta, úgy tűnik erre lesz lehetőség, amennyiben a megyei önkormányzat elkülönít pénzt erre a célra."
Forrás : reggeliujsag.ro

Újratervezett Festum Varadinum

 

"Idén május 7-21. között zajlik a XXVI. Festum Varadinum ünnepségsorozat, melynek keretében közel 150 program várja majd az érdeklődőket különféle helyszíneken. Számos újdonság lesz." - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a témában rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón több újdonságra hívta fel figyelmet. Jelezte: arra való tekintettel is, hogy idén Szent László-év van, illetve a reformáció 500. évfordulóját is ünnepeljük, két hétig fog tartani a XXVI. Festum Varadinum, sőt, ha az elő- és utórendezvényeket is beszámítjuk, akkor közel három hétig. Bevonták a programokba a Szigligeti Színházat is, amely hat előadást fog kínálni. Külön Varadinum A és Varadinum B fesztivál bérleteket adnak ki, melyek öt-öt fellépés megtekintésére jogosítanak fel.
Ugyanakkor erőteljesebben nyitottak a fiatalabb generáció irányába, abban az értelemben, hogy olyan alternatív magyar zenét játszó együtteseket is meghívtak, mint például a Margaret Island, a Kiscsillag, a Magashegyi Underground, az Elefánt, az AK26, a Soulwave, a Skafunderz vagy a Wellhello.

Hangsúlyozottan számítanak a történelmi magyar egyházak közreműködésére. A május 14-i római katolikus egyházmegyei zarándoknapon közel 30 egyházi és világi méltóság lesz jelen. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros celebrálja, több évszázad elteltével ha csak egy nap erejéig is, de hazatér a Győrben őrzött koponyaereklye, a körmenet pedig ezúttal a Székesegyháztól a várig, az egyházmegye bölcsőjébe vándorol. Rá egy hétre pedig, május 20-án, a reformátusok ünneplik az Egységnapot a várban, mely programokat a debreceni Csokonai Színház Bánk bán című operakoncertre koronázza meg.
Szintén újdonság, hogy megemlékeznek Debrecen és Nagyvárad 25 éves múltra visszatekintő testvérvárosi kapcsolatáról, körülbelül 15 eseménnyel.

Új köntös
Koncsek-Vadnai Zita, a Varadinum Kulturális Alapítvány Kuratóriumának az elnöke felidézte, hogy 4 éve a Festum Varadinum új köntöst kapott, azóta más arculatot mutat, és az idén is folytatódik ez a trend, vagyis nem csupán a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek által kínált programokra alapoznak, hanem bárkinek az ajánlatát szívesen fogadják.
Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója azt mondta: a sokszínűség jegyében örömmel fogadták a felkérést, hiszen a színházi rész harmonikusan kapcsolódik a kínálathoz, nincs kárára más eseményeknek. Május 14-én 19 órától az egri GG Tánc és az Inversedance együttműködésében a Traviata című táncszínházi átiratot lehet megtekinteni. Május 17-én 20 órától a békéscsabai Jókai Színház társulata szerepel Örkény Macskajátékával. Ennek külön érdekessége, hogy a közelmúltban elhunyt Csíky Ibolya játszott benne, helyette most a lánya, Vindis Andrea lép fel. Május 19-én 19 órától a szatmárnémeti Északi Színház mutatja be W. Shakespeare Tévedések vígjátéka című darabját. Május 21-én 16.30 órától az egri Gárdonyi Géza Színház szerepel Páskándi Géza Vendégségben című művével kivételesen a bábszínházban (a többi produkció helyszíne ugyanis a kőszínház), 19 órától pedig a debreceni Csokonai Színház lép fel Yasmina Reza Művészet című alkotásával. Május 27-én 19 órától Udvaros Dorottya koncertezik (Majdnem Valaki). A rendezvényekre a jövő keddtől beszerezhető fesztiválbérleteket bocsátanak ki a szabad árusításban kapható jegyek mellett. A Varadinum A 50 lejbe, a Varadinum B 60 lejbe kerül, a különbség, hogy utóbbi a Vendégség helyett az Udvaros Dorottya-koncert megtekintésére jogosít fel.
Visszatér a Varadinum programjai közé a Mindenki majálisa, május 7-én, a tavalyelőtti régi helyszínen, vagyis a vársáncban. Április 30-ig, naponta 10-16 óra között a 0771/375.902-es telefonszámon jelentkeznek azok, akiknek ötleteik vannak. Ahogy eddig is, jelen lesznek az iskolák, lesz gulyásfőzőverseny, az ez évi együttesek a Soulwave, a Wellhello, a Desperado, Szikora Robi és az R-GO.

Koncertek
Szabó Ödön egyéb koncerteket is beharangozott. Azt tervezik például, hogy május 13-án élő koncertet ad a Bémer téren Kefir, a Hip Hop Boyz, Kozsó, a Magashegyi Underground és a Beatrice. A Nagyváradi Magyar Diákszövetséggel és a Bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézettel együttműködve idén is ingyenesen lehet megnézni magyar filmeket a Lotus mozitermében, összesen nyolcat, hétfőtől-csütörtökig 17.30 órától, meghívóval. Emellett a várszínpadon is lesznek koncertek. Május 18-án 10 órától felavatják a Körösvidéki Múzeum új székhelyét a debreceni Déri Múzeumnak egy néprajzi, etno-grafikai kiállításával. Nem marad el a történész konferencia sem (az előző három év előadásait román nyelven is megjelentetik), és megpróbálják elhozni Váradra a Puskás Öcsi kiállítást. Lesznek még könyvbemutatók, kiállítások is, mindenki megtalálhatja tehát azt a tartalmas programot, mely érdekli őt."
Forrás : erdon.ro

Miért nem mozog a talaj a váradi hegyen 1989 óta?

Az 1990-es években felfigyeltem egy jelenségre a váradi hegyen : gomba módra szaporodtak a villák, a csodaházak. 

Nagyszüleimtől azt hallottam, hogy a katolikus püspökség azért nem építkezett, mert csúszós a talaj, építkezésre alkalmatlan. A szocializmus idején sem adtak épétkezési engedélyt. De lásd a csodát, 1989 óta beépítik fokozatosan a váradi hegyet. A fejetlen tervezésnek az egyik áldozata a Kálvária domb,melyet sokan Gombának, Ciupercának ismernek. Elkezdték helyreállítani, de ha nem jól dolgoznak, ismét elindulhat a talaj lefelé. Miért? Mert felületesen  terveztek és dolgoztak. Nem vagyok szakember, de jó hallgatni a tanácsra. Aggódok, lehet  hiába. Az tény, a váradi hegyen többször volt talajcsúszás. Lehet érvelni, hogy korszerű technológiát alkalmaznak, és ezért nem lesz semmi baj. Tavaly láttam hogyan folyt patakban a víz egy nagy esőzés után a relé környékén. Ha jön egy esős időszak, akkor tudjuk meg igazán, hogy csúszik, vagy nem a talaj a váradi hegyen. Miért kaptak, illetve kapnak építkezési engedélyt a váradi hegyen? Egy közmondás jut eszembe : "A pénz beszél, a kutya ugat "

Miért mennek külföldre dolgozni a váradiak?

Sok ezer váradi dolgozik külföldön.Ez tény.Miért mennek külföldre dolgozni?A válasz egyszerű:jobban vannak megfizetve,jobbak a körülmények,stb.Az egyik példa : a szomszédom tavaly ki lett rúgva az egyik régi váradi vállalattól.Nem kilincselt,mert immár 50 éves.Ki angazsálja?A főnökével együtt Ausztriába próbáltak szerencsét.Másnap volt munkahelyük.A szomszédom egy őrző-védő cégnél kapott állást.A főnöke jobb állást kapott mint ő.Sokszor voltak Ausztriába együtt,tudták a nyelvet is,mely nagyon lényeges.Nem volt problémájuk a beilleszkedéssel.Az egykori nagyon jó sofőrből jó badygard lett.Az egykori stresszes sofőr,ma már egy mosolygós,jó kedvű alkalmazott.Ha néhány évet dolgozik külföldön,jó nyugdíja lesz.De itthon maradt a feleség,a két gyerek, az unoka és a rokonság.

Az év elején a volt vállalata bejelentette,hogy leépítések lesznek.A feleségnek is kellett dönteni.Itt hagyja a családot,vagy megyen Ausztriába dolgozni?Végül nehéz döntést hozott.Kimegy Ausztriába dolgozni a férjéhez.Váradom hagyja a beteg édesanyját,a családra bízva.Februárba elment ő is.Jó híreket hallottunk felőlük.

Húsvét előtt csütörtökön érkeztek haza.Mosolygós arccal válaszoltak a szomszédok kérdéseire : köszönik,jól vannak.Alig győzték négy nap alatt meglátogatni a családot.Egymás kezét fogfa elmentek az éjféli misére.Az ünnepi asztalon meg volt minden ami szükséges húsvétkor.Elérkezett a hétfő.Alig töltöttek még néhány órát a családdal,kellett előkészülni,mert kedd reggel mind a ketten mennek dolgozni.A búcsú nagyon rövid volt.A csomagokat az autóba helyezték,még vetettek néhány pillantást az itt hagyott lakásra.
-Mit csináljak?Tudsz jobbat?-kérdezte tőlem.
Nem tudtam válaszolni,csak egy rövid búcsúra futotta.Néhány integetésre jutott idő csak.Menni kell.A szomszédasszony szemében megjelent a könny.Elindult az autó,a kanyar után már nem láthattuk őket. Este jött a hír,szerencsésen megérkeztek Ausztriába.

Sok ezer váradi ment külföldre dolgozni 1989 óta.Miért?Mit lehet válaszolni?Talán azt,hogy sokkal jobban vannak megfizetve külföldön, mint Váradon.Jobbak a körülményeik is.Megbecsülik a munkájukat és őket is.A revolúciótól már eltelt 27 év.Jobban élnek a váradiak mint 1989 előtt?A nagy többség nem.Vannak haszonélvezői ennek a rendszernek, akiknek nagyon " jól megy".Az átlag váradi máról-hónapra él.Nincs lehetősége ,hogy " félre tegyen a rossz napokra.Örvend ha egyik fizetéstől a másikig van pénze.A nyugdíjasokról jobb nem beszélni,mert a helyzetük tragikus.

Nagyvárad polgármestere azt nyilatkozta,hogy az Ipari Parkokban egyre jobb a fizetés.Jó fizetés három műszakban 1.400 lej?Igen van munkahely, de kevés a szakmunkás,mert alig van kiképzés.Mit tesz a szakember? Kimegy külföldre dolgozni,mert 2-3 ezer eurót kap havonta,amiből félre is tud tenni,vagy haza küldi a családnak.Régi nagyváradi vállalatok közül csak néhány létezik még.Helyüket beépítik bevásárló központokkal.Igaz itt is dolgozik néhány száz dolgozó.Mi lesz az ifjúság sorsa? Bizonytalan,mert a külföldi cég gyorsan itt hagyhatja Váradot szinte bármikor.

Sokan az új kormány intézkedéseibe bízik.A választási kampányban mindent megígértek,de a teljesítésük sokkal nehezebb.Várjuk ki az év végét,mert nagyon ellentmondó jóslatokat olvashatunk.A külföldön dolgozó váradiakat nehéz meggyőzni,hogy jobbra fordul a helyzetünk. Milyenek az érzéseik a külföldön dolgozó váradiaknak?Nem tudom tapasztalatból.A szomszédasszony könnyei nagyon sokat elárul.Sajnos egyelőre nem tudok beszámolni olyanról,mely meggyőzné a váradiakat.Mást nem tehetek,mint továbbra is teszem a dolgomat : fotókat,videókat töltök fel az Egy Váradi Facebook oldalra. Hát ha számukra is szerzek néhány kellemes pillanatokat ...

Történet a zsidó pászkáról és a zsidó borról

 

Pászka.Forrás : oldalas magazin.hu 

  

Kosher borok.Forrás : jmpoint.hu 

Az alábbi történetet azért írom le,mert felidézi bennem azt a jó légkört, mely a munkahelyemen volt 1989 előtt.Tudni kell azt,hogy az 1980-as években jelentősen megcsappant a zsidók létszáma Váradon az Izraelbe való kivándorlásuk miatt.A zsidó közösség nagyon ragaszkodott az ünnepeikhez.Húsvét,- melyet peszáhnak neveztek a zsidók-,környékén sok váradi kapott ajándékba eredeti zsidó pászkát és kosher bort. Elmondok egy történetet,lehet másnak is van hasonló története.

Történt az 1980-as évek elején,hogy háromszor ünnepelték a váradiak a húsvét ünnepét.Az első volt a magyarok húsvétja,vagyis a katolikusok, reformátusok,stb ünnepe,majd jött a zsidók húsvétja.Később a románok húsvétja volt megünnepelve,melyet ortodox húsvétnak neveztünk.

A háttér információhoz tartozik az is,hogy a munkahelyünkön több zsidó munkatársunk volt,akik nem mindegyik ünnepünket tartották meg,ők ragaszkodtak a zsidó ünnepeikhez.Mi elfogadtuk ezt a helyzetet.nem értettük a miértjét,de tiszteletbe tartottuk az ünnepeiket.Ezt nevezzük " vallási toleranciának ".

1989 előtt szokás volt megünnepelni az összes ünnepeket.Miért?Mert ilyenkor sokat lehetett inni.Az ivászatot az alkoholra értem.A munkaidőben és kívül szinte " kötelező" volt kis csoportokba inni az alkoholos nedűket.Nálunk is ez volt a szokás.A Főnök kijelentette,hogy senki nem mehet haza,mert délután megünnepeljük a zsidó pászkát. Kiadta a parancsot a zsidó kollégánknak,szerezze be a "hozzávalókat".

A parancsnak eleget téve a Nagyvásártéren gyülekeztünk,akkor Augusztus 23 park,ma December 1 park a neve.A Főnök, megérkezett. Talán néhány percet várakoztunk,megérkezett a zsidó kollégánk a " hozzávalókkal" ,a helyi zsidó hitközösségtől vette.Volt pászka és bor a szatyorban.A Főnök összehúzta a szemöldökét :

- Miért csak három üveg bort hoztál ? - kérdezte a kollégánktól.

- Főnök,csak ennyit kaphattam ' - mondta.

- Hogy gondoltad,ennyi embernek elég három üveg bor?Gyorsan menj vissza és hozzál még három üveg bort ' - adta ki az utasítást a Főnök.

A kollégánknak nem volt mit tenni,visszament.Kis idő múlva hozott még három üveg kosher bort,ha jól emlékszem,Carmel volt a neve.

Kollégáim " nekiestek " a bornak.A pászka kenyér nem volt népszerű, mert elég kesernyés íze volt.Mindenki evett belőle,mert tiszteletbe kellett tartani a zsidó kollégát.Ettem én is belőle egy darabot.Következett a bor. Ezt várták nagyon.Mindannyian megkóstoltuk.Igen,a kosher bornak nagyon jó minősége volt.Szerintem félédes volt,de nem kóstoltam meg a többit.A kollégák szerint édes bor volt.A társaságnak igencsak jó hangulata lett.A Főnököt meggyőztem,hogy nekem haza kell menjek. Nem maradtam tovább,elindultam a zsidó kollégával a villamos megálló felé.

Mi történt pár óra múlva?A Zöldfa/V. Alecsandri utca felé igyekezve leszálltam a villamosról a nagy Oţelulnál.A kollégáim egy része volt csak az Augusztus 23 parkba.Igencsak " elázott" állapotban voltak.Másnap tudtam meg,hogy a kosher bor nagyon "megártott" a kollégáimnak.Nem gondolták,hogy ennyire " ütős" a zsidó bor.Ez a történet megmaradt az emlékezetünkbe.Mármint azoknak,akik élnek.Sokan a "csoport " tagjai közül már nem élnek.Egyik ok : mértéktelen alkohol fogyasztása.

Hasonló zsidó pászka ünneplés volt ugyan,de sokkal óvatosabbak voltak a kollégák,mert szódavízzel itták a kosher bort.A történet végéhez tartozik az is,hogy a román húsvét is hasonló módon lett megünnepelve, mert a vallási toleranciát tiszteletbe kellett tartani.

Pár év múlva már nem tudták megünnepelni a kollégák a zsidó húsvétot, mert nem volt aki beszerezze a " hozzávalókat" a zsidó hitközösségtől. Miért?Mert a zsidó kolléga Izraelbe vándorolt ki,a másik kiköltözött a neológ temetőbe.

Ha a zsidó ortodox templom felé megyek,gyakran gondolok erre a történetre.Lehet azért,mert öregszek.Lehet azért,mert jó visszaemlékezni az 1989 előtti időkre,mert a diktatúra miatt " összekovácsolódtunk".Nem volt sem magyar,sem román,sem zsidó,csak elnyomottak voltunk, majdnem testvérek is.Volt valami amely ma már nincs.Talán a mi korosztályunk tudja mire célzok.Ez már a múlt.A jelen is más.Lehet ez az élet rendes sorja,vagy menete.

Még egy megjegyzés : megjelent egy zsidó érdekeltségű üzlet,ahol kosher borokat tudunk venni Nagyváradon.Csak mértékletesen fogyasszuk '

A zsidó pászka,vagy pészáh

 

Három eredeti, Jeruzsálemben készült kóser pászka lap, amely olyan géppel készült, amit alkalmassá tettek a peszachi használatra.

Forrás : hu.wikipedia.org

Nagyváradon a II-ik világháborúig jelentős volt a zsidó közösség.Később is sok zsidó élt Váradon,majd számuk jelentősen csökkent a kivándorlás miatt.Napjainkban nagyon kevés zsidó él a városunkban.A bejegyzés által szeretném tiszteletbe tartani a váradi zsidók húsvétját,helyesebben kifejezve pészáh-ját.Lehet az olvasó hasznot meríthet,ha elolvassa a teljes cikkeket.

Ezt olvashatjuk a Wikipédián :"

" Pészah (héberül: פֶּסַח, görögül: πάσχα; zsidó húsvét, pászkaünnep) az egyiptomi kivonulás ünnepe.
Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval fejezi ki (פסח היה).
A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is.
Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.
A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagyünnepen."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Hahn István írja a Zsidó ünnepek és népszokások című könyvében :

"A zarándok-ünnepek között első helyen áll a Peszach, melyet Niszan hónapjának 15–22 napján ünneplünk meg. Az első két nap és az utolsó kettő ünnep, a közbeeső négy félünnep.

Kettős jelentőséget tulajdonít szentírásunk a Peszachnak. Ünnepe a tavasznak, az árpa kalászba-szökkenésének és ugyanekkor ünnepe a szabadságnak, a zsidó nép megszületésének. Ros Hasono mellett egyetlen olyan ünnepünk, melyre nagy lelki előkészületet kíván vallásunk. Ez a felkészülés már hat héttel az ünnep előtt kezdődik.

[...]A népi felszabadulás boldog emlékei egyetlen nagy vallásos élménnyé sűrűsödtek: Peszach annak az egyetemes meggyőződésnek vált kifejezőjévé és hordozójává, hogy Isten a történelem minden eseményének legfőbb irányítója, hogy Isten nemcsak a természet erőinek, de az ember sorsának is Ura." 

Forrás : jelesnapok.oszk.hu . Olvassa el Jankovics Marcell cikkét is '

A zsido.com ezt írja : "A nyolcnapos ünnep (idén 2017. április 10. estétől április 18. estéig) a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a kétszáztíz esztendős egyiptomi rabság után, több mint 3300 évvel ezelőtt tömegesen kivonultak Egyiptomból. A kivonulás történetét – amely Mózes küldetését, a fáraó kérlelhetetlenségét, az Isten rendelte tíz csapás sorozatát, majd a zsidók menekülését beszéli el – Mózes második könyvének 1–15. fejezete írja le."

Teljes cikk : zsido.com

Videók

 

 

Milyen szokás a húsvéti locsolkodás?

 

Markó: Húsvéti locsolkodás (1889).Forrás : hu.wikipedia.org

Milyen szokás a húsvéti locsolkodás?A Wikipédián ezt olvashatjuk :
"A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat."

Mi az eredete és a legendája?" A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat." 

Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

A Magyar Néprajzi Lexikonban olvashatunk bővebben a húsvéti locsolkodásról : " Katartikus , termékenységvarázsló jellegű népszokás. Az egész ország területén ismert."

Teljes cikk : mek.oszk.hu  

Fotók

Húsvéti öntözés (Rimóc, Nógrád m.)

Húsvéti locsolás (Kazár, Nógrád m.)

Húsvéti locsolás (Acsa, Pest m.)

Húsvéti locsolók kínálása (Kazár, Nógrád m.)

Forrás : Magyar Néprajzi Lexikon

Milyen volt a húsvét 1989 előtt ?

A fenti fotó hűen tükrözi az 1989 előtti valódi helyzetet.Ma amikor az ünnepi asztal televan minden jóval, nehezen lehet elhinni, hogy volt olyan időszak amikor üres polcok voltak az üzletekben. Nem trükk a fotó.Az Aranykorszakban ilyen is volt. Azok akik 1989 után születtek,és nem találkoztak a nincstelenséggel, szinte "mesének" tűnik. Elmúlt 27 év.A felnövő nemzedéknek nem kell tapasztalnia a nincstelenséget.

Milyen volt a húsvét 1989 előtt? Elsősorban hivatalosan tiltott ünnep volt. Nem volt szabadnap, csak ha a vezetőség szemet hunyt. Megengedte a hiányzást, a locsolást és az ivászatot. Az emberek egymás közt, vagy a családban ünnepelték meg a húsvéti ünnepet. Volt amikor az elvtársak elrendelték, húsvétvasárnap dolgozni kell. Eleget téve "dolgoztunk ".Nem volt abban köszönet, de nem voltunk beírva a nemotivát, vagy a hiányzás.

Volt még egy jellegzetessége az 1989 előtti húsvétnak. A katolikusok más időpontban ünnepelték, mint az ortodoxok.Hogyan volt megoldva? Ha lehetett, a "magyar húsvétot" mi ünnepeltük meg. A "román húsvétot" a románok ünnepelték meg. Mi volt a helyzet, ha a családban voltak katolikus és ortodox vallásúak? Akkor mind a kétszer meglett ünnepelve. Megjegyzem, hogy az eltérés azért volt és van, mert a húsvét kiszámításához két naptárt használnak.

Milyen volt az ünnepi asztal húsvétkor 1989 előtt? Volt bőséges is, és kevésbé. Mindenki igyekezett "beszerezni " a hozzávalókat. Az egyik legelterjedtebb módszer volt, a disznóvágás, mert így szinte televolt hússal a hűtő, a frigyider. "Pult alatt " lehetett beszerezni drágán a hozzávalókat. Aki mondjuk a cukorgyárban dolgozott, az a cukrot "árulta ",aki az olajgyárba dolgozott, az "olajba utazott ".Akinek nem volt "ismerőse ",az órákat kellett sorba állnia, hogy legyen valami az ünnepi asztalon.

Volt egy jellegzetessége az ünnepeknek :a hangulat, a légkör családias volt. A szomszédok egymást segítve készültek az ünnepekre. Ez azt jelentette, ha beszerezte a "hozzávalókat ",megosztotta a szomszédjával is. Nem is beszélve azokról a helyzekről, amikor a magyar és román szomszédok egymásnak segítettek az előkészületben. Ha voltak "szegény szomszédok ",őket is megkínálták. A diktatúra megtanította az embereket az egymás megsegítésére. Sok volt a "vegyes házasságok ",melyek tovább erősítették a családi  hangulatú ünnepeket. Nem volt magyar, vagy román, mert szinte mindenki "szenvedett " az Aranykorszakban.

Alig tudom befejezni ezt a bejegyzést, mert hiányzik az az "ünnepi légkör ",mely jellemezte 1989 előtti ünnepeket. Úgy látszik, búcsúzhatunk azoktól az ünnepektől. Mára megváltozott a helyzet. Nem szokás már a szomszéd látogatás és az adakozás. Nem divat az sem,hogy a "szegényebb "szomszédot megkínáljuk. Mindenki bezárkózik, a fiatalok  nem mennek  az ünnepi misére, istentiszteletre, mert inkább szórakoznak. Érezhető a mentalitás változása. Talán ez a természetes folyamat. Milyen jó volt visszaemlékezni az 1989 előtti ünnepekre. Az emlékeink a sírig elkísérnek  ...

Miért ünneplik a húsvétot más időpontban a keresztények és a zsidók?

Nagyváradon évszázadok óta vallási tolerancia van.Van egy olyan kérdés, melyet sokan feltesznek : Miért ünneplik a húsvétot más időpontban a keresztények és a zsidók? A felelet röviden : A keresztények két naptár szerint számítják ki a húsvét időpontját,a zsidók a saját naptáruk szerint. Az egyik bővebb választ olvashatjuk a Wikipédián :

"A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. (A keleti kereszténységben is ugyanígy van Julián naptár szerint.) A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum – némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.

Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Az ortodox keresztények sem tudtak megegyezni a húsvét kiszámításánál. Ezt olvashatjuk :

"Jelenleg az Ortodox Egyházban két féle naptár is használatos: a julián naptár (ónaptár) és a javított julián naptár (újnaptár). 1923-ig minden helyi ortodox egyházban az ónaptárt használták, amely a Gergely-naptárhoz képest 13 napi késésben van. Ezért ünnepli az Ortodox Egyház az Úr Születésének ünnepét (Karácsony) január 7-én. Ma már azonban minden helyi egyház szabadon áttérhet az újnaptárra. A Húsvét ünnepét és a húsvéti ünnepkört minden helyi egyházban továbbra is julián naptár szerint ünneplik, amelynek időpontja kihat az összes további vasárnap istentiszteleti rendjére. Ebben tehát megmaradt az ortodoxián belül a liturgikus egység, amelynek oka az, hogy az Ortodox Egyház legnagyobb ünnepe (Ünnepek Ünnepe) a Húsvét és ezért nem tartozik a tizenkét nagy ünnep közé sem.

Forrás : ortodox-keresztenyseg.webnode.hu

 

A zsidó húsvét,a Pészah időpontja ritkán egyezik a keresztény húsvéttal. Miért?Ezt olvashatjuk a Wikipédián :

"A zsidó naptár szerint niszán 14. és niszán 21. között tartják az ünnepet, az Izraelen kívüli zsidóság számára azonban niszán 22-ig tart."

Forrás : hu.wikipedia.org 

 

A zsidó naptárról ezt olvashatjuk : 

 

"Mivel az évek nem párhuzamosak a Gergely-naptár éveivel, a zsidó ünnepek nem esnek mindig ugyanarra a Gergely-naptári napra, akár harminc nap eltérés is lehet a kettő között. " 

Forrás : hu.wikipedia.org

 

2017-ben úgy a nyugati,mint a keleti keresztények április 16-án ünneplik a húsvétot, a zsidók Pészahja április 10-18 között van. 

Az NHKV Húsvéti órarendje

"Április 15-én, szombaton, az utolsó járatok a következőek lesznek:
19-es vonal – Era Shopping – 19:40
20-as vonal – Auchan – 18:30
21 R vonal – Auchan – 18:35
21N vonal – Auchan – 18:40
23-as vonal – Era Shopping – 19:25
22-es vonal – Real II – 19:30

Április 16-án, vasárnap, a tömegközlekedési eszközök a vasárnapi és ünnepi órarend szerint közlekednek, kivéve a 19, 22, 23 vonalakat, amelyek nem járnak, és a 20, 21R, 21 N vonalakat, amelyek csak 8 és 13 óra között közlekednek.

Április 17-én, hétfőn, a tömegközlekedési eszközök a vasárnapi és ünnepi órarend szerint járnak.

A Nagyvárad-Biharkeresztes vonal április 16-án nem jár, 17-én pedig a munkanapokon érvényes 3 járat közlekedik.

A jegyárus bódék április 16-án zárva lesznek, míg 17-én a vasárnapi és ünnepi órarend szerint működnek.

Április 18 és 30 között a tömegközlekedési eszközök a vakációs órarend szerint közlekednek."
Marcu András
Forrás : oradeamagazin.ro

Miért költöznének haza,azok a váradiak akik Magyarországon vásároltak házat?

Izgalmas kérdést boncolgat a maszol.ro egyik cikke.Sok váradi akik Magyarországon vásároltak házat,hazaköltöznének.Miért?Mert az új EU-s szabályok miatt később érkeznek a nagyváradi munkahelyekre és az iskolákba.Az egyik megoldás lenne,ha "a magyarországi lakcímkártya birtokában legyen elsőbbségük a határátkelőnél, és így ne kelljen többé várakozniuk." A Digi24 csatorna készített egy riportot.Miről van szó?

"Az új schengeni határátkelési kódex életbe lépése megkeserítette azoknak a romániaiaknak az életét, aki házat vettek maguknak valamelyik határ menti magyarországi településen, de megőrizték a romániai munkahelyüket.
A Digi24 televízió szerint a Hajdú-Bihar megyei Bedőn egy 45 családból álló romániai kolónia él. A községben vásároltak olcsón lakást az elmúlt években, nagyon sokan közülük Nagyváradra járnak be dolgozni. Az ingázás azonban egyre nagyobb teher számukra, mert az ellenőrzések szigorítása óta akár másfél órát is várakozniuk kell a határon.
Ezért többségüknek megfordult már a fejében, hogy adja el a magyarországi házát és költözzön vissza Romániába. Bedő polgármestere, Eszenyi Antal ismeri a problémájukat, és támogatásukról biztosította őket. „A községünkbe települt román állampolgárokkal jól megférünk, ragaszkodunk hozzájuk” – mondta az elöljáró.
Az érintettek aláírásgyűjtésbe kezdtek, és beadvánnyal készülnek fordulni a magyar hatóságokhoz. Az lenne a kérésük, hogy a magyarországi lakcímkártya birtokában legyen elsőbbségük a határátkelőnél, és így ne kelljen többé várakozniuk."
Forrás : maszol.ro

Bővebb információ román nyelven a  digi24.ro-n.

Ünnepi pásztorlevelek

Három vallás vezető ünnepi pásztorlevelet írtak a Húsvéti Ünnep alkalmából.A katolikus,a református és az unitárius püspök pásztorleveleit olvashatja : 

„Krisztus feltámadását ünnepelve kérünk Istenünk, teremts újjá minket Szentlelked erejével, hogy új életre támadjunk.” (Húsvéti könyörgés) 

Teljes levél : erdon.ro 

 

“Ha meghal a férfiú, életre tud-e kelni? Akkor küzdelmes életemen át is tudnék várni, míg csak be nem következik a fordulat.”(Jób14,14)  

Teljes levél : erdon.ro

 

"Húsvét a keresztény világ nagy ünnepe, bár az ünnep időpontját illetően a Jézus tanítását őrzők világa két részre szakadt: keleti és nyugati kereszténységre. Ez azonban nem csökkenti az ünnep jelentőségét, mert húsvét üzenete ma is feltölti emberi életünket: megelevenít, biztat, reménységgel tölt el."

Teljes levél : reggeliujsag.ro

Húsvéti nyitva tartás

 

"A húsvéti szabadnapok során, azaz április 15 és 17 között az egészségügyi ellátást az állandóan nyitvatartó rendelők és patikák biztosítják Bihar megyében, mint általában hétvégén." - olvasható a Bihari Naplóban.

"Nagyváradon a következő rendelők lesznek nyitva az ünnepnapok alatt is: „Dózsa György” – Dózsa György u. 99/F, tel. 0359-411331; ,,Leagănului” – Leagănului u.13/A, tel. 0359-438125; ,,Vlădeasa” – Vlădeasa, u. 70, tel. 0359-415315; „Medena” – Anton Bacalbașa 2. sz., tel. 0259-221122; ; ,,Nufărul” – Grigore Moisil u.7 sz., tel. 0359-454496; ,,Cantemir” – Kiev u. 3; tel. 0259-471824, „Olimpiadei” – Olimpiadei u. 5. sz., tel. 0775.303808, 0359.404444, valamint „Rovine” – Rovine u. 117. sz., tel. 0359.462124.

Gyógyszertárak
Ezekben a rendelőkben azokat a betegeket látják el, akik maguk mennek el odáig, akárcsak a kórházak ügyeletén, sürgősségi osztályán. Sürgős esetekben, amennyiben kiszállás szükséges, ingyenesen hívható a mentőszolgálat, illetve a SMURD az 112 sürgősségi számon, továbbá a Pelican mentőszolgálata is hívható a 0259.962 számon.
A Gavril Curteanu városi kórház (C. Coposu u. 12.sz.) sürgősségi osztályán folyamatos, ingyenes sürgősségi fogorvosi ellátásban részesítik a rászorulókat.
A következő nagyváradi gyógyszertárak lesznek folyamatosan nyitva: Concordia –Bukarest tér 2-4. sz., Sanifarm 58 – Fő utca 33 sz.; Biovita – Fő utca 40. sz.; FARMIMPEX – Fő utca 26 sz.; FONTANA – Transilvaniei u.6. sz., ; Medifarm – Ialomitei, u. 1 sz., Suflet Farm – Tudor Vladimirescu u. 4 sz.; Procardia – Ezredévi emléktér (Libertăţii) u. 4. sz.

A törvényszéki orvosi rendelő és laboratórium folyamatosan működik, a laboratóriummal a 0259.419740 telefonszámon vehető fel a kapcsolat. A Bihar megyei Közegészségügyi Hatóság (DSP) naponta 9 és 17 óra között biztosít szolgálatot különleges, közegészségügyet érintő esetekre, a 0259.418639telefonszámon hívható."
Teljes cikk : erdon.ro
  

Az utolsó vacsora emlékére

 

"Nagycsütörtök este az utolsó vacsora emlékére mutattak be szentmisét a nagyváradi Székesegyházban. Exc. Böcskei László római katolikus megyés püspök elvégezte a lábmosás szertartását." - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.

Teljes cikk : erdon.ro

Idén is lesznek épületfelújítások Nagyváradon

 

"A nagyváradi önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a városban lévő szecessziós építészeti stílusban épült ingatlanok felújítására. Nem titkolt szándék, hogy ezzel még több turistát vonzanak a városba. " -írja Pap István a Bihari Naplóban.Teljes cikk :

"A nagyváradi önkormányzat számára stratégiai célkitűzés ebben az évben is a történelmi belvárosban lévő műemléképületek homlokzatainak a felújítása, hiszen a polgármesteri hivatal nem titkolt szándéka az, hogy a városban lévő építészeti értékek felújításával még több turistát vonzzon a városba. Bár vannak vitatott, a közvéleményt erősen megosztó tervei is – például Nagyvárad legrégebbi, még álló lakóházának, a műemléki besorolású Török háznak az elbontási szándéka – szerencsére a szecessziós épületekkel jól bánik a város. Ennek jele többek között az, hogy vissza nem térítendő anyagi támogatást nyert a városnak a Darvas-LaRoche ház restaurálására vonatkozó projektje. A 10.547.935 lejes projektből 9.987.070 lej a vissza nem térítendő anyagi támogatás. A szecessziós stílusú műemléképületben egy múzeumot és egy kulturális központot akar létrehozni az önkormányzat, ezért is szükség van az épület mielőbbi restaurálására. A tervek szerint az épület belsejét az eredeti tervek alapján restaurálják és csak minimálisan módosítanak a belső elrendezésen az új funkciók függvényében. A földszinten és az emeleten kiállítóterek lesznek, az alagsorban alkotóműhelyek, multifunkcionális terek lesznek, ugyanitt kísérleti színházi előadások, pedagógiai, oktatási tevékenységek, is helyet kaphatnak majd, de vetítéseket, táncos rendezvényeket is lehet majd ott tartani. A restaurálási munkálatok során újravakolják a falakat, kijavítják a tetőszerkezetet, restaurálják a meglévő díszítőelemeket, illetve pótolják a hiányzó, eltűnt dekorációkat, kerámia, ólomüveg-elemeket. Felújítják az épületben lévő kutat, a bejárati ajtót, restaurálják a homlokzatdíszeket, és az udvarban lévő kertet is az eredeti koncepció alapján építik újjá.

Felújításdömping
Egy másik nagyszabású elképzelés a Zöldfa (Alecsandri) utca sétálóutcává való átalakítása, melynek keretében először az utcán lévő ingatlanok homlokzatait újítják fel. A Zöldfa utca és a Szent László tér sarkán lévő, impozáns Moskovits Palota felújítása már korábban megtörtént, és a nagyváradi helyi tanács legutóbbi ülésén elfogadott határozatok értelmében hamarosan hat Zöldfa utcai ingatlan homlokzatfelújítása kezdődik meg, köztük a 3. szám alatt lévő, 1902–06 között, Mende Valér által tervezett Róth-házé. Az itteni ingatlanok felújítási munkálatai a tulajdonosok és az önkormányzat együttműködése nyomán valósulnak meg. A nagyváradi helyi tanács márciusban elfogadott költségvetéséből a város összegeket különített el több jelentős műemléképület – jelesül a Stern-palota, az Apolló palota, a Moskovits Miksa palota, a Poynar ház, a Fekete Sas palota – felújítási munkálatainak elkezdésére, illetve folytatására. Továbbá szintén ebben az évben kezdődne el a tervek szerint a Ullmann palota, a Fő utca 31. szám, valamint a Rimanóczy (Iosif Vulcan) utca 2. és 4-6 szám alatti ingatlanokat is."
Forrás : erdon.ro

Rimanóczydíj átadása

"Ifj. Rimanóczy Kálmán halának századik évfordulóján, 2012-ben a Bihar Megyei RMDSZ eldöntötte, hogy Rimanóczy-díjat alapítanak, melyet egy szakmai zsűri évente a műemlékvédelem terén kimagasló teljesítményt nyújtó szakembernek ítéli oda. A mostani, a 2016-os esztendőre esedékes díjátadó ünnepséget 2017. április 18-án 18:00 órától az Ady Endre Emlékmúzeumban tartják. Azért választották ezt az időpontot, mert ekkor van a műemléki világnap."
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com

Húsvéti tömegközlekedés

"A Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat ismerteti a tömegközlekdési járatok ünnepi menetrendjét. Eszerint április 15-én, szombaton a bevásárlóközpontokhoz az utolsó buszjáratok a következők lesznek: 19-es busz – Era Shopping – 19.40; 20-as busz – Auchan – 18.30; 21R járat – Auchan – 18.35; 21N járat – Auchan – 18.40; 22-es busz – Real II – 19.30; 23-as busz – Era Shopping – 19.25. Április 16-án, vasárnap a hétvégi és ünnepi menetrend szerint járnak a tömegközlekedési eszközök, kivéve a 19., 22. és 23. buszjáratokat, amelyek nem közlekednek, míg a 20., 21R. és 21N. járatok csak a 8.00 – 13.00 órák közötti intervallumban közlekednek. Április 17-én, hétfőn minden járat, beleértve a metropokisz övezetbe közlekedő járatokat is, a hétvégi és ünnepi menetrend szerint fog közlekedni.A Nagyvárad - Biharkeresztes útvonalon a busz április 16án nem fog közlekedni, április 17-én pedig a munkanapokon megszokott menetrend szerint, tehát naponta háromszor közlekedik.

A jegyárusító bódék vasárnap be lesznek zárva, hétfőn pedig hétvégi és ünnepi program szerint tartanak nyitva. A HKV értesít arról is, hogy április 18-30 időszakban a tömegközlekedési járművek a vakációs munkanapok menetrendje szerint közlekednek."
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com

Vastaps minden énekszám után

 

Jó hangulatú lemezbemutató koncertet adott szombat este a váradi állami filharmóniában Tamás Gábor. A szerző felvétele  

"Rendkívül jó hangulatú lemezbemutató koncertet adott szombat este a váradi állami filharmóniában a népszerű Tamás Gábor, aki azért a jól ismert régi számai közül is elénekelt néhányat. " - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.

Az est hangulatára jellemző, hogy többször is felállva tapsolt egy-egy elhangzott zeneszám után az amúgy rendkívül igényes nagyváradi közönség, a koncert végén pedig alig akarta elengedni a népszerű előadóművészt. Az állami filharmónia első emeleti előcsarnokába kitett asztalnál – ahol a Tamás Gábor életéről szóló interjúkötetet és CD-ket lehetett vásárolni – állók közül pedig néhányan azt a trükköt igyekeztek bevetni, hogy már a koncertterem ajtójában próbáltak megkörnyékezni a néhány perces pihenő után dedikálni visszatérő énekest annak reményében, hogy akkor hamarabb jutnak hozzá az aláírásához, és készülnek vele közös szelfik vagy hagyományos fotók. Arról nem beszélve, hogy távozásunkkor az egyik idősebb hölgy a közelünkben azzal büszkélkedett barátnéjának, hogy ő volt a harmadik, akinek Tamás Gábor dedikált…
No de ne fussunk annyira előre az időben! A Miért adnánk fel? című rendezvény felvezetéseként Molnár Júlia színművésznő idézte az életrajzi kötetet jegyző Szucher Ervin újságírót, kiemelve azt, hogy bő két évtizede az előadóművész újabb és újabb koncertekkel ajándékozza meg hűséges közönségét. Összeszámolni is nehéz ezeket, de rajongó legyen a talpán, aki kapásból képes a lemezek címét fújni. És mindennek ellenére, vagy talán éppen ezért, Tamás Gábor munkásságának nem feltétlenül a mennyiség, sokkal inkább a minőség a nagy érdeme. Mindig sikerül valami frissel, valami újjal, valamivel az addigiaknál is szebbel meglepni bennünket, és valahogy mégis minden egyes dallamában, minden egyes hangjegyében ugyanazt a Tamás Gábor muzsikát véljük felfedezni, amivel immár több évtizede simogatja a szívünket, lelkünket. Ilyen a most bemutatott legutóbbi lemezén a ’70-es években díjesőben részesült, mára újrahangszerelt Kincs, a slágergyanús, aktuális közéleti, politikai témát feszegető Európa kellős közepén vagy az elgondolkodtató és sokatmondó Piros szív, fehér hó, zöld levél.

Régi számok
Természetesen András Attila és Mátyás Szabolcs (egyaránt billentyűk) zenei kíséretével az olyan nagy slágerek is felcsendültek, mint az elmaradhatatlan Donát úti orgonák, az Újra felkel a Nap, illetve már a ráadásban az Ó, Erdély szép hazám, valamint Gyere velem a Hargitára. Sokaknál tört el a mécses a már az égben levő jó barátokra emlékező Léghajó című szerzeménynél, mint ahogy a magyar összetartozást erősítő, az Ismerős Arcok által a köztudatba vitt Nélkülednél is. Azért vannak a jó barátok énekelték egymás kezét fogva a jelenlevők Tamás Gáborral együtt, aki gyökereit, szülővárosát meg nem hazudtolva, a Szép város Kolozsvárral búcsúzott. Médiatámogató a Bihari Napló volt."
Forrás : erdon.ro

Húsvéti vásár van a főtéren

 

"Április 7-én kezdődött a váradi húsvéti vásár a Szent László téren. Az április 17-ig tartó szabadtéri rendezvénysorozatra gyerekeket és szülőket egyaránt várnak változatos programokkal. " - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.

"A Nagyvárad és a Régió Turizmusát Népszerűsítő Egyesület (APTOR), valamint a Bihar Megyei Tanács közös szervezésében zajló vásár április 7-én, pénteken délután két órakor nyílt meg hivatalosan. Hétfő csütörtökig 14–21 óra között, péntektől vasárnapig pedig 12–21 óra között látogatható. A rendezvény teljes ideje alatt a Szent László téren felállított kis faházakban népi iparművészek és termelők árusítják kézműves portékáikat, az állatkertnek is megtekinthető a standja, élő állatokkal, továbbá a Belényesi-medence, illetve az Érmellék hagyományait, népi mesterségeit bemutató események is zajlanak. Április 11-én a krisztusi keresztutat adják elő utcaszínházi formában előadóművészek, 12-én és 13-án pedig szabadtéri bábjátékok lesznek.

Programok
Szabó József megyemenedzser a Bihari Naplónak azt nyilatkozta: a Bihar Megyei Tanács egy felkérést kapott a váradi önkormányzattól, aminek eleget tettek, azzal a céllal, hogy a magyar és a román kultúrára jellemző, a húsvétra való készülődést, a böjti időszakot a maga hagyományos miliőjében megpróbálják bemutatni. Elsősorban az Érmelléki Fejlesztési Ügynökségük, illetve a Belényesi-medence hasonló entitása közreműködésével igyekeznek színesíteni a programot, bemutatva az ezen térségekre jellemző szokásokat, tradíciókat. Az Érmelléki Fejlesztési Ügynökség minden nap más-más települést, kis régiót hívott meg Érmellékről, a nyitónapon Bihardiószeg volt jelen, melyet sorrendben követ(ett) Berettyószéplak, Székelyhíd, Biharfélegyháza, Kiskereki és Érolaszi, Margitta, Érmihályfalva, valamint Szalacs. Emellett mindkét bábszínház társulatuk fellép, a magyar nyelvű Liliput április 12-én, szerdán 17 órától szerepel.
Az elmúlt hétvégén ugyanakkor, április 8-án és 9-án fajátékokkal biztosítottak szórakozási lehetőséget a családok számára a szobor körüli részen nemzetiségtől és felekezettől függetlenül (lovagi harcok, célba dobás, csigafutam stb.). Amennyiben pedig az időjárás lehetővé teszi, információink szerint húsvét vasárnapjára egy igazi különlegességgel készülnek: dél körül érmelléki legények vödörrel fogják locsolni a leányzókat.
Pénteken Mados Attila diószegi polgármester azt mondta lapunknak: ez egy jó lehetőség arra, hogy a településüknek bemutassák egy kicsit a történelmét, illetve ugyanakkor nem csak a múltról elmélkednek, hanem népszerűsítik a következő időszak helyi eseményeit is, jelen esetben a május 27–28-i Bakator bor- és gasztrofesztivált. Emellett a termelőik kóstolót is hoztak, hogy megmutassák a váradiaknak, milyen ízes, finom és egészséges termékek készülnek náluk."
Forrás : erdon.ro
 

Érmelléki húsvéti vásár volt

 

Mintegy 10–15 árustand volt az idei Érmelléki húsvéti vásáron. A szerző felvétele  

"Húsvéti vásár volt szombaton és vasárnap a váradi Magnólia parkban, amelyet az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervezett, immár harmadik éve." - írja Törő Enikő a Bihari Naplóban.

"A vásáron nagyrészt érmelléki termelők vettek részt, de érkezett Szatmár megyéből is kézművesmester. Lehetett kapni többek közt hidegen sajtolt olajtermékeket, egészséges gyümölcsöket és zöldségeket, melyeket egy székelyhídi őstermelő árult, házi szörpöket, mézeskalácsot, de többféle kézműves tárgyat is: faragott táblákat, kerámiatermékeket és népi ruhába öltöztettet babákat is. Kügypusztáról egy kaktusztermesztő is érkezett, aki 2 lejtől egészen 70 lejig ajánlott kaktuszféléket. A mézes standoknál az árak nem szöktek feljebb 30 lejnél, itt házi készítésű mézet, más méhészeti termékeket és mézes pálinkát lehetett kapni. A kézműves termékek sem voltak drágák, a legolcsóbb faragott tábla 10 lejbe került, a legdrágább 45 lejbe. Az őstermelő zöldségeinek és gyümölcseinek ára megegyezett a piaci árakkal, 2–7 lej között volt kilója a különféle paszulyfajtáknak, almának, savanyúkáposztának és sütőtöknek. A termelők nem panaszkodtak az árulásra, volt olyan stand, amely már szombat délutánra eladta szinte az összes termékét."

Forrás : erdon.ro  

Elszabadult szarvasmarha Nagyvárad utcáin

   
Az esetet sokan lefényképezték és videózták. Fotó: Facebook – Radu Pop Dacian 

"Vígjátékba illő jelenet játszódott le szombaton délben Nagyváradon: egy szarvasmarha jelent meg a Rogériusz negyedben, a Transilvaniei utcán, aztán a Moldovei és a Lacul Roşu utcákra vette az irányt. " - írja a Bihari Napló.

"Az esetet nem csak sokan fényképezték és videózták a járókelő közül, de valaki a 112-es segélyhívó telefonszámot is tárcsázta. Alina Dinu rendőrségi szóvivő elmondta: az állat a Magnoliei téren tartott kirakodóvásárról szabadult el, és az esemény szervezőinek sikerült befogniuk, mielőtt baja esett volna, illetve mielőtt kárt tett volna valamiben."

Forrás : erdon.ro  

Jézus nős ember volt?

 

Forrás : femina.hu 

"Kutatók lefordítottak egy közel kétezer éves papiruszdarabkán található kopt nyelvű szöveget, és ezt a mondatot találták benne: "Jézus azt mondta nekik: a feleségem". Ez lehet az első írásos, antik bizonyíték Jézus házasságát illetően, ami az alapvető egyházi szokásokra is hatással lehet. De vajon eredeti a lelet?" - olvasható a Femina cikkében.

 

 Az eredeti lelet.Forrás : femina.hu

A papiruszdarabka eredeti?Sok hasonló leletről kiderült,hamisítvány.Ezt olvashatjuk : "A szakmabeliek meglehetősen szkeptikusak a fentieket illetően, egy brit szakértő pedig egyenesen kétségbe vonta a lelet eredetiségét. Szerinte a papirusz valóban antik, de a szöveget nemrégiben helyezhették el rajta, egy apokrif evangéliumból kimásolva."

Teljes cikk: femina.hu

Virágvasárnap

 

 Jézus Krisztus bevonulása Jeruzsálembe.Forrás : hu.wikipedia.org 

"Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.
A nyugati keresztény egyházak liturgiájában e kiemelten fontos dátum legkorábban március 15., legkésőbb április 18., amennyiben vasárnapra esik. A katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani.
A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

"Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták."
Teljes cikk : mult-kor.hu

"húsvét előtti vasárnap, a római egyház elnevezése szerint Dominica palmarum, azaz pálma-vasárnap. Nevét az e napon szokásos pálmaszentelésről és pálmaágas körmenettől kapta, amit az egyház Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére rendelt el. A 7. sz.-i bobbiói misszálé szerint a pálmaszentelés már ismert volt, körmeneteket e napon pedig már a 6. sz.-ban is tartottak. A gallikán liturgiában mind a körmenet, mind a pálmaszentelés szerepel. A római liturgiában a 10. sz.-ban találkozunk a pálmaszentelés és a körmenet rendjével."
Teljes cikk : mek.oszk.hu

"Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az előttejáró és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet."
Teljes cikk : mek.niif.hu

Legendara formaţie Omega va concerta în iunie la Oradea. Solistul Kóbor János a venit mai repede să promoveze show-ul

"Cunoscuta formaţie ungurească Omega, care împlineşte 55 de ani de activitate, va concerta, în iunie, pentru prima oară la Oradea în cadrul Zilelor Sfântului Ladislau." - scrie ebihoreanul.ro.

"Anunţul a fost făcut joi în Cetate de organizatori, surpriza conferinţei fiind prezenţa solistului formaţiei, Kóbor János, care a anunţat că spectacolul pe care-l vor da pe scena orădeană va fi unul aniversar, de două ore." 

"Ediţia a V-a a Zilelor Sfântului Ladislau se va desfăşura în perioada 19-25 iunie şi programează, ca în alţi ani, un târg meşteşugăresc, expoziţii, tururi ghidate în Cetate, programe pentru copii şi o competiţie de gătit. Joi, însă, organizatorii, în frunte cu Zatyko Gyula, s-au axat pe prezentarea concertelor la care vor fi invitaţi orădenii în Cetate." 

"Invitatul surpriză al conferinţei de joi, Kóbor János (foto), a spus că Oradea este printre puţinele oraşe în care Omega nu a apucat să concerteze. "În comunism ni s-a spus că de la Braşov încolo avem zonă interzisă (n.r. – statul nu le dădea voie să cânte în oraşe cu populaţie maghiară numeroasă), iar după căderea regimului nu ne-a ieşit nicicum să avem concert la Cluj şi la Oradea. Anul trecut, la concertul de la Cluj, am decis că venim şi la Oradea neapărat!", a precizat muzicianul.

Acesta a promis un spectacol deosebit. "Va fi un fel de concert aniversar, un jubileu, fiindcă formaţia împlineşte 55 de ani. De altfel sunt foarte puţine formaţii în lume cu această vârstă, ne aflăm în companie bună alături de trupe precum Rolling Stones", a spus Kóbor. Pentru că este primul concert la Oradea, fanii Omega vor avea parte de un show de două ore cu cele mai faimoase melodii din palmaresul formaţiei."

"Tot pe 25 iunie, pe scena din Cetate va concerta şi Metropol Group, formaţie înfiinţată în 1968 la Oradea. La conferinţa de joi a fost prezent, de altfel, Orbán András, membru al formaţiei de origine orădeană Metropol Group, şi-a amintit că a cântat în Cetatea Oradea, între ruine, în urmă cu 50 de ani.
"Anul viitor formaţia va împlini 50 de ani şi vom susţine un concert aniversar aici în Oradea", a spus Orbán András (foto). Muzicianul a precizat că, în iunie, Metropol Group va cânta şi în limba română şi în limba maghiară, iar unele din melodiile pe care le va cânta sunt incluse pe un album lansat recent la Budapesta, pe disc de vinil, în ediţie limitată.
Pe scena orădeană, Metropol va cânta în componenţa: Orbán András, Szász Ferenc, Dobos József (chitară și voce), Trendler József (tobe) și Virányi Attila (chitară bas și voce)."
Tot articol : ebihoreanul.ro 

"Zilele Sfântului Ladislau vor avea loc între 19 și 25 iunie 2017, în Cetatea Oradea. Informații detaliate despre festivalul cultural veți putea găsi în curând pe pagina de Facebook Szent László Napok/Zilele Sfântului Ladislau, respectiv pe websiteul oficial www.zilelesfantuluiladislau"
Sursa : web.facebook.com

Éld át újra a Festum Varadinum és a Szent László Napok eseményeit

 A Festum Varadinum és a Szent László Napok után újra átélheted az eseményeket.Ha nem voltál,akkor képet kaphatsz az eseményekről.Ha messze élsz szeretett városodtól,kapsz egy kis ízelítőt.A váradiak örvendhetnek,hogy színvonalas eseményeken vehettek részt 2017-ben.

Festum Varadinum 2017 

facebook.com/varadinum 

Szent László Napok 2017 

szentlaszlonapok.ro 

facebook.com/SzentLaszloNapok2017/ 

youtube.com 

Lehullt a lepel : Sztárvendégek a Szent László Napokon

 

Forrás : erdon.ro

"Végre lehullt a lepel: a Loyal, a Pannonia All Star Orchestra, az Anna and the Barbies, a KFT, Demjén Ferenc, a Metropol-Group, valamint az Omega lesznek az idén június 19–25. között zajló nagyváradi Szent László Napok nagyszínpadi fellépői. Minderről meglepetéssel színesített sajtótájékoztatójukon számoltak be április 6-án, csütörtökön a szervezők." - olvasható a Szent László Napok Facebook oldalán.

A Metropolról ezt olvashatjuk : "Nem véletlenül ült az asztalnál Orbán András, a legendás Metropol együttes tagja, akik június 25-én, vasárnap csaknem ötven évvel megalakulásuk után ismét Váradon koncerteznek. És magukkal hozzák a régi slágereket, amelyeket annak idején oly sokan szerettek, de nem hosszú ideig hallhattak, mivel az együttes feloszlott, tagjai pedig szétszéledtek a nagyvilágban. A csapat oszlopos tagja a sajtótájékoztatóra elhozta régi lemezeiket, amelyekből majd ízelítőt kap a váradi publikum, de bemutatta tavaly megjelent, The Black Box című albumukat is, amelyik egy igazi kuriózum, hiszen bakelitlemez, és alig 270 darabot adtak ki belőle, gyűjtőknek. Mint elhangzott, a váradi koncerten román és magyar nyelven egyaránt csendülnek majd fel számok, hiszen annak idején minden számukat mindkét nyelven játszották."

Az Omega fellépéséről ezt tudtuk meg : „Vasárnap pedig, mint már elhangzott, a Metropollal várjuk a várba betérők, de nem a legendás váradi együttes lesz az est egyetlen fellépője, hanem…” – mondta éppen Mihálka Melinda, amikor meglepetésképpen egy rövidke kopogtatás után belépett a terembe Kóbor János, az Omega frontembere. Mint fogalmazott, Várad „az utolsó mohikán”, ahol mostanáig nem volt alkalma fellépni az Omegának, régi adósságot sikerül törleszteniük a Szent László Napokon. Mint felidézte, koncerteztek ők Romániában a kommunizmus idején is, de a hatóságok szigorúan tudtukra adták, hogy Bukarestből nézve Brassónál kezdődik a „tiltott zóna”. És nem is akármikor, hanem fennállásuknak 55. évében jutnak el a Körös-parti városba, ahová ennek az 55 évnek a lényegét, a „best offját” hozzák magukkal, s próbálják belesűríteni egy mintegy kétórás koncertbe. „Egy együttes attól élő, hogy folyamatosan működik. Új anyagokon is dolgozunk, de itt, ahol először lépünk fel, az elmúlt 55 évet várja a közönség” – fogalmazta meg Kóbor. Közölte azt is, hogy heten állnak majd a váradi deszkákon, négyen a régi bandából, de „három Neymarral” is erősítettek, mert mint a futballban, itt is kell a fiatal erő."

A KFT és Demjén fellépése is fokozni fogja a hangulatot.Akiket érdekel a 2017-es Szent László Napok eseménye,kövesse figyelemmel a szervezők tanácsait : 

"Hamarosan újabb részletekkel is előrukkolunk kétnyelvű Facebook-oldalunkon: Facebook.com/SzentLaszloNapok2017 és az Instagramon: szentlaszlonapok, és hamarosan élesítjük a www.szentlaszlonapok.ro és a www.zilelesfantuluiladislau.ro honlapokat is." 

Forrás : web.facebook.com 

A Bihari Napló internetes oldalán is olvashatunk információkat :

"A magyar könnyűzenei élet Annája és Omegája látogat el Nagyváradra az V. Szent László Napok keretében, hiszen az Anna and the Barbies, Demjén Ferenc, a KFT és az Omega is fellép majd a várban. "- írja Pap István.

Teljes cikk : 

"Az V. Szent László Napok programját csütörtökön ismertették a fesztivál fő helyszínén, a nagyváradi várban. Zatykó Gyula, a fesztivál főszervezője bejelentette: az idei Szent László Napok június 19–25. között zajlanak majd. Mint elmondta, igyekeznek teljes kétnyelvűséget biztosítani a rendezvényen, mert nyitni akarnak a román közösség felé is, ezért a Szent László Napokra kiadott minden kiadványuk, programfüzetük olvasható lesz román nyelven is. Hozzátette, hogy a fesztivál június 19-én, hétfőn nyit, és péntekig, június 23-ig naponta egy-két programot szerveznek, de a fesztivál csúcspontja a június 23–25. közötti hétvége lesz. Zatykó Gyula köszönetet mondott a nagyváradi önkormányzatnak, amely anyagiakkal és logisztikával is támogatja a Szent László Napokat.

Közös múlt
Dacian Palladi városmenedzser a sajtótájékoztatón kifejtette: egyfelől szükséges és helyes elismerni azt, hogy a történelem egy bizonyos formában íródott, utalva itt arra, hogy Nagyváradot Szent László alapította, másfelől, mint mondta, szükséges ezt a múltat a jelenhez és a jövőhöz is kötni. „Mind kulturálisan mind civilizáció szempontjából szükséges, hogy a két népet egymáshoz közelebb hozzuk, és éppen ezért Nagyvárad önkormányzata teljes nyíltsággal, őszinteséggel támogatja ezt a rendezvényt” – fogalmazott Palladi, aki a Szent László Napok tavalyi évi mottóját idézte: „az esemény, mely közelebb hoz egymáshoz”, hangsúlyozva, hogy ez a mottó azt üzeni, hogy a közös történelmet tovább kell építeni az itt élő közösségek javára. Mihai Jurca, a Nagyvárad és a Régió Turizmusát Népszerűsítő Egyesület (APTOR) vezetője a maga során kifejtette: a Szent László Napok Nagyvárad kulturális naptárának egyik kiemelkedő rendezvénye, és azt szeretné, ha a tavalyi harmincezer látogatóhoz képest az idén több, akár ötvenezer látogatója lenne ennek a rendezvénysorozatnak. „Azt szeretnénk, ha ez a rendezvény turistákat is idevonzana, akik itt költik el a pénzüket” – mondta Mihai Jurca, elárulva, hogy az APTOR is népszerűsíteni fogja a Szent László Napokat, főként Magyarországon. Mintegy egy hónappal az esemény előtt sajtótájékoztatókat szervez majd az APTOR Budapesten, és magyarországi újságírókat hív Nagyváradra, annak érdekében, hogy a Szent László Napokkal együtt magát Nagyváradot is népszerűsítsék, mint turisztikai központot.

KFT, Demjén, PASO…
Az V. Szent László Napok nagyszínpadi fellépőiről Mihálka Melinda programigazgató beszélt a sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy június 23-án a Loyal együttes fog zenélni, mely korábban Longstep néven, némileg más felállásban már bemutatkozott a Szent László Napok közönsége előtt. Szintén ezen a napon lép majd fel a Pannonia Allstar Ska Orchestra, röviden PASO zenekar, mely nevéhez híven ska muzsikát fog játszani, természetesen a rájuk jellemző reggae, jazz és népzenei motívumokkal vegyítve. A pénteki nap főzenekara a magyar könnyűzenei szcéna megkerülhetetlen formációja, az Anna and the Barbies együttes lesz. Június 24-én, szombaton a nagyszínpadon két legendát láthat majd a közönség, a KFT együttest és Demjén Ferencet. Június 25-én, vasárnap este a nagyszínpadon az itthoni legenda, a Metropol együttes lép fel. A sajtótájékoztatón jelen lévő Orbán András, a Metropol Group gitáros-énekese elmondta, hogy jövőre lesz ötven éves az együttes, és már szervezik is a jubileumi koncertet, melyet az együttes szülővárosában, Nagyváradon szeretnének megtartani. Hozzátette, hogy a Metropol új zenei anyagot is készített, amit egy magyarországi kiadó megjelentetett, méghozzá vinyl lemezen. A Szent László Napokon fellépő Metropol Group román és magyar nyelvű dalokat is fog játszani.

…és Omega
A sajtótájékoztatónak ebben a pillanatában a beavatatlanok számára váratlan dolog történt. Kopogtattak a terem ajtaján, majd belépett a sajtótájékoztató helyszínére maga Kóbor János, a legendás Omega együttes nem kevésbé legendás frontembere, ezzel mintegy tudtára adva mindenkinek, hogy az V. Szent László Napokon az Omega együttes is fel fog lépni, ez a koncert lesz az V. Szent László Napok záró rendezvénye június 25-én este. És ha már itt volt, Kóbor János el is mesélt néhány érdekességet az együttes történetéből. Mint elmondta, bár Romániában sokszor felléptek a rendszerváltás előtt, de Erdély tiltott övezet volt az Omega számára. A jég csak az 1995-ös marosvásárhelyi koncerttel tört meg, „de valahogy a két legjelentősebb város, Kolozsvár és Nagyvárad mindeddig kimaradt. Aztán végre tavaly megtörtént a kolozsvári koncert, és akkor elhatároztuk, hogy most már nincs mese, Nagyváradra is el kell jönnünk!” Kóbor János kiemelte, hogy az Omega idén ünnepli pályafutásának ötvenötödik évét. „Erre azért vagyunk nagyon büszkék, mert a világon elismert együttesek között nagyon jó társaságban vagyunk, ugyanezt a kort futotta be a The Rolling Stones is” – fogalmazott Kóbor János, aki a sajtótájékoztató során félig humorosan, félig komolyan még több alkalommal párhuzamot vont a Rolling Stones és az Omega között. Elmondta például, hogy mindkét együttesben négy nagy öreg muzsikál mind a mai napig, illetve megjegyezte, hogy bár a Keith Richards és Ronnie Wood a rockzenei világ legjobb gitárpárosa, de az Omega együttesben gitározó Molnár Györgyé és Szekeres Tamásé az ezüstérem. Ugyanakkor viszont míg a Rolling Stones több mint ötven éve ugyanazt a zenét játssza, addig az Omega karrierje során zeneileg folyamatosan megújult.

Best of
Kóbor János elárulta, hogy a nagyváradi fellépés után még több romániai koncertet tervezek, várhatóan Szatmárnémetibe és Temesvárra is eljutnak, és valószínűleg jövő év első felében egy bukaresti koncertet is lebonyolítanak. Kiemelte: „mivel első alkalommal lépünk fel Nagyváradon, ezért a mintegy két órás koncertünk egy best of válogatás lesz. Változatlanul új anyagokat is készítünk, hiszen nekünk is, mint a büszkén vállalt konkurensnek, a Rolling Stones-nak is az a titka, hogy folyamatosan jelen vagyunk. Mi most is készülünk egy új anyaggal, de egy első bemutatkozáskor nem célszerű vadonatúj dolgokkal bemutatkozni, noha lehet, hogy egy-két újdonságot is beleépítünk a műsorba”. Végezetül Zatykó Gyula azon kérdésére, hogy mire számíthat a váradi közönség az Omega koncertjén, Kóbor János humorosan megjegyezte: „csak a legrosszabbra készüljetek fel, meg arra, hogy ott, a színpadon nem fogunk annyit dumálni, mint én itt.”
Forrás : erdon.ro