Fotó : Alexandru Nițescu.Forrás : erdon.ro
Az történt amire számítottam ,újabb épületekre és tárgyakra bukkantak a régészek a nagyváradi vár előtti régészeti feltárások második szakaszában.Az eredmények alapján mit lép a nagyváradi önkormányzat?Miért nem készítettek művészeti előtanulmányt?Megépítik a mélygarázst?Pap István cikkéből idézek,mely a Bihari Naplóban jelent meg :
"Doru Marta régész, a feltárást végző munkacsoport vezetője lapunknak kijelentette, hogy a feltárás helyszínén, a vár nyugati oldalán a középkori templomok temetőinek kilencven százalékát feltárták, illetve újabb épületek bukkantak elő, többek között egy kézműves műhely falai. A munkaterület legdélibb részén előbukkant a kis elővédmű is, sőt, a déli oldalon ennek az építmények a sáncfala is előkerült, és mivel korábban már a nagy védelmi falrendszernek is feltárták a sáncfalát, a mostani felfedezéssel immár bizton állítható, hogy az elővédmű rendszer falai között mindenhol víz volt, ami egykoron a várkomplexum védelmét szolgálta. „Az elővédmű falait kiástuk, amennyire csak tudtuk. Méréseket végeztünk a szelvényeknél, és immár a kiásható terület kilencven százalékát feltártuk” – mondta Doru Marta. Hozzátette, hogy a régészeti övezetet kettészelő fűtési betonakna alatt is ástak, amennyire tudtak, de az eddigiekhez képest fontos, radikálisan új információt nem tudtak előbányászni. Mint mondta, pénteken zárul a terepmunka, de időközben már elkezdték a szakjelentés bővítését, amelyet elküldenek a bukaresti régészeti bizottságnak. A jelentés több száz oldalas lesz, és még körülbelül tíz napig fognak dolgozni rajta, tette hozzá."
"A régészeti lelőhely legértékesebb eleme kétségkívül a középkori templom, melyről szólva Doru Marta elmondta, hogy minden bizonnyal román kori, méreteiben nagyon kicsi templomról van szó, melyet körülbelül a 12–13. századra lehet datálni, és az is bizonyos, hogy még a tatárjárás előtti időszakból való, mert nem találtak olyan égett réteget, amiből kiviláglott volna a tatárjáráskori pusztítás. Mindazonáltal voltak más korok, amelyek nagy pusztítást végeztek a templom környékén, hiszen az osztrák-kori elővédmű rendszer, vagy a 19. század végi házsorok építésekor is sok minden tönkrement a régészeti lelőhelyen, a kommunista tömbházak és a fűtési betonaknák építéséről már nem is beszélve – sorolta a részleteket a régész. "
"A régészek dolgát nehezíti az is, hogy nincs semmiféle leírás az egykori Péntekhelyen épült templomokról. A váradi városrészt Rogérius említi először, de a templomok leírásával nem foglalkozik. Jakó Zsigmond, Györffy György és Bunyitay Vince munkáit alapul véve kijelenthetjük, hogy az egykori Péntekhely három plébániatemplomát az 1330-as években a pápai tizedjegyzék említi először. Ezek voltak a Szent Kereszt templom a város nyugati oldalán, a Szent Jakab templom, ami a városrész közepén állt, és a most feltárt Szent Lélek templom."
Mi jelenti a nagy gondot? Idézek a cikkből :
"Mint arról már többször beszámoltunk, a nagyváradi önkormányzat mélygarázst akar építtetni az ortodox katedrális körüli területre, mely az Országos Régészeti Lelőhelykataszterbe (RAN) bejegyzett régészeti lelőhely. Éppen ezért még az építési munkálatok megkezdése előtt történeti és művészettörténeti előtanulmányt, továbbá előzetes régészeti feltárást kellett volna végezni. Mindezt azonban az önkormányzat elmulasztotta, és emiatt csak akkor szembesültek azzal, hogy milyen területre is tervezték a mélygarázst, amikor elkezdték a munkagépek kiásni a földet, és kezdtek előbukkanni a régészeti leletek. Ezt követően leállt a garázsépítési munka, és idén februárban megkezdődött a régészeti feltárás Doru Martának, a Körösvidéki Múzeum archeológusának a vezetésével. Csakhogy az Országos Régészeti Bizottság nem tartotta elégségesnek a régészeti lelőhelyen végzett feltárások nagyságát, ezért nem fogadta el a feltárás nyomán elkészített régészeti jelentést, ugyanakkor kikötötte, hogy a területnek legalább a kilencven százalékát fel kell tárni. Ez a második feltárási szakasz ér véget a napokban."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése