A nagyváradiak egyik legkényesebb problémája a Szent László lovasszobrának a felállítása a a Szent László téren,ma Unirii tér.Miért a legkényesebb?Mert 1989 óta csak óhaja volt és lesz a váradiaknak, hogy Nagyvárad alapítójának legyen újból egy lovasszobra az őt megillető helyen.Miért nincsen? Mert az elmúlt harminc évben nem volt politikai akarat a városvezetés részéről,illetve nem volt nagy támogatás a lovasszobor félállításához a nagyváradiak részéről.Az utóbbi hónapokban rendszeres figyelemfelhívási akciókat szerveznek,hátha a városvezetéshez eljutnak a váradiak kérése, lovasszobor Szent Lászlónak a Szent László téren.Az igazsághoz tartozik,hogy egy Szent László lovasszobort fognak felállítani a nagyváradi várban.A lovasszobor tervezője,Deák Árpád szobrász.
Legközelebb szeptember 24-én 17 órakor tartják meg az Imalánc Szent László lovasszobráért nevű eseményt a Szent László/Unirii téren. Csak remélni tudjuk,hogy a sok figyelemfelhívási akcióknak lesz eredménye,és Ilie Bolojan rábólint a lovasszobor felállítására.Miért tőle függ?Mert a PNL kétharmados többségben van a helyi tanácsban.Jó volna ha sokan lennének a Szent László téren szeptember 24-én 17 órakor.Eddig nagyon kevesen voltak a váradi magyarság összlétszámához képest.
Forrás: biharmegye.ro
A mindenki által ismert Szent László lovasszobor a katolikus székesegyház előtt tekinthető meg a Kananoksoron.A szobor történetét írja le Péter I. Zoltán Biharországban megjelent cikkében. Mi történt 1893-ban? Idézetek a cikkből :
"Schlauch Lőrinc bíboros, váradi püspök (1887–1902) 1890-ben elhatározta,
hogy a lovagkirály szentté avatásának 700. évfordulójára új szobrot
állíttat. Az új bronzszobor felállítása előtt a kőszobrot 1893-ban
átköltöztették a Pray György (ma Berzei) utcai papnevelde udvarára."
"Szent László bronz mása 1893. szeptember 10-én került a nevét viselő tér
közepére. A városalapító király új szobrát Schlauch Lőrinc bíboros
püspök rendelte meg Tóth István szobrászművésztől, aki ebben az időben
Strobl Alajos műhelyében dolgozott. Az öntést 1893 nyarán a budapesti
Beschorner öntőműhelyben végezték."
Hogyan várták és fogadták a váradiak?Idézetek a cikkből :
"Türelmetlenül várta a lakosság az új szobor felavatását. Egy nappal
előtte a Nagyvárad napilap egy kis formátumú, egyoldalas különkiadásban
számolt be a nagy eseményről. A szobor leleplezésének napján az alábbi
ismertető jelent meg ugyanabban a lapban: „…A múlt évben Nagyváradon
lezajlott fényes ünnepségek: László király szentté avatásának 700-ados
évfordulója, s ezzel kapcsolatban Nagyváradnak a törökök alól való
felszabadításának 200-ados emlékünnepe alkalmából fogalmazódott meg
Nagyvárad tudós püspöke, dr. Schlauch Lőrinc és a káptalan tagjainál,
hogy múlt századbeli elődeinkhez híven, közös költségen a régi, omladozó
kőszobor helyett a nagy királyhoz méltó ércszobrot állíttatnak
Nagyvárad legszebb terére. A szobor készítését Tóth István fiatal magyar
szobrászra bízták, ki mint a híres bécsi szobrász: Zumbusch tanítványa,
számos elsőrendű kitüntetést, pályadíjat nyert. A szobor már kész, s ma
délelőtt szenteli fel Nagyvárad bíboros püspöke. A három méter magas,
óriási ércalak Szent László királyt álló helyzetben tünteti fel. A
szoborfelállítók célja volt, hogy a szobor Szent Lászlót mint magyar
királyt, mint hőst és mint szentet tüntesse fel. Ezt kellett a művésznek
megoldania, s mint szakértők mondják, el is érte a célt…”"
"A szobor felavatásáról a helyi sajtó szeptember 12-én számolt be: „A
nagy magyar király, a kereszténység első hőse s a nagyváradi egyházmegye
alapítójának új szobra előtt borult le vasárnap Nagyvárad bíboros
püspöke egyházmegyéje papságával, hogy azt a jövő kegyeletének átadja. A
hős király szobra, mely élő emléke a bíboros és a káptalan
áldozatkészségének, ott áll Nagyvárad piacán, ércbe öntve, örök
büszkesége lesz e szobor városunknak. Mert habár Szent László sírját s
testének elporlott maradványait nem is tudtuk fellelni a földnek
századévek óta lerakódott rétegei között, ez a szobor, mely magasan
emelkedik a föld felé, örökké emlékeztetni fog bennünket arra, hogy
Szent László erős magyar szelleme közöttünk lebeg s vezérli tetteinket."
"A fölavatás napján már a kora reggeli órákban nagy közönség lepte el
Nagyvárad hatalmas méretű főterét, gyönyörködve annak impozáns díszében,
a szent király bronzalakjában."
"A fölavatás ünnepély napján tíz óra után megkondultak a Szent
László-templom harangjai; zúgó, ünnepi harangszó mellett vonult ki a
templom visszhangzó boltíveinek homályából a körmenet templomi
zászlóival, fehérbe öltözött, parányi lányainak hosszú sorával."
"A bíbornok a szoborhoz lép. A szenteltvíztartó cseppjei csillogva
hullanak a magas bronzalakra, a talapzatra és annak aranybetűire: Szent
László király könyörögj érettünk. Azután letérdelt. Magyarul mondott
fennkölt imát a szent királyhoz. Köröskörül ismét felzendült az ének,
zengő feltámadása Szent László korának. Szent László királyunk… Ez az
ének 1674-ben keletkezett. Mindkettőt Kersch Ferenc karnagy harmonizálta
nagyon szépen. S a hatalmas, fenséges, dicső szoboralak világtalan,
mégis ékesszóló szemeivel messze-messze nézett a tolongó népóceán
fölött, akik eljöttek az ő emlékét megünnepelni."
Szomorú utóélete volt a szobornak.Idézet a cikkből :
"Az alkotás utóéletéhez tartozik, hogy az első világháború után, 1923-ban
a szobrot áthelyezték a püspöki palota kertjébe, a székesegyház
főhomlokzata elé, hogy helyette a tér közepére Ferdinánd román király
lovas szobrát állíthassák…"
U.I.
Hátha ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése