Báthory Zsigmond.Forrás : https://hu.wikipedia.org
"Herceg somlyai Báthory Zsigmond (Nagyvárad, 1572. március 20. – Libochovice, Csehország, 1613. március 27.) erdélyi fejedelem, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király unokaöccse.
1572-ben Nagyváradon született Báthory Kristóf, akkor váradi kapitány és Bocskai Erzsébetfiaként. Három fivére és egy leánytestvére volt, a felnőttkort azonban csak Griseldis érte meg, akit később Zamoyski János, Lengyelország főkancellárja vett feleségül. Apja 1581 májusábana kolozsvári országgyűléssel erdélyi vajdává választatta a kilencéves Zsigmondot, melyet Báthory István erdélyi fejedelem is jóváhagyott. Apja halála után nagybátyja gyámokat rendelt ki melléje, akik 1588 végéig – Zsigmond nagykorúvá nyilvánításáig – helyette kormányozták Erdélyt. 1588-ban az ifjú fejedelem végre saját kezébe vehette a kormányzást, egy engedményt azonban tennie kellett: ki kellett űznie Erdélyből a jezsuitákat, akik az ellenreformáció derékhadának számítottak, s emellett jelentős politikai befolyással is rendelkeztek. Az országgyűlés annyi engedményt adott az ifjú fejedelemnek, hogy közvetlen környezetében megmaradhattak. Zsigmond engedett, hiszen a hatalom kézzelfoghatósága és a teli kincstár (200 000 magyar forint és számtalan arany- és ezüstedény) bőven kárpótolta őt."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
"1613. március 28-án hunyt el Csehországban Báthory Zsigmond, a trónjáról háromszor lemondó erdélyi fejedelem.
Az uralkodó Báthory Kristóf váradi kapitány fia, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király (ur. 1571/76-1586) unokaöccse és örököse volt. Az 1581 óta Lengyelországban tartózkodó fejedelem előbb apját, majd annak 1581-es halála után Zsigmondot tette meg vajdának, de egészen 18 éves koráig (1588-ig) a mellé rendelt tanács, majd 1586-tól Ghiczy János kormányzó irányította helyette az országot. Báthory Zsigmond katolikus vallású volt, ami a reformált Erdélyt aggodalommal töltötte el, a fejedelmet ugyanis jezsuita szellemben nevelték, később lehetővé is tette a kitiltott rend visszatérését.
Báthory politikáját vallási orientációja alakította, gyóntatóján, Alfonso Carillo atyán keresztül próbált közeledni I. Rudolf császárhoz és magyar királyhoz (ur. 1576-1608). 1594-ben felmondta a török hűbért, és a román fejedelemségekkel együtt belépett a tizenöt éves háborúba a Habsburgok oldalán. A fiatal fejedelem így elnyerte Habsburg Mária Krisztierna főhercegnő kezét, házasságuk azonban botrányosra sikeredett Zsigmond homoszexualitása vagy impotenciája miatt."
Teljes cikk : rubicon.hu
"Bocskayék még Prágában tanácskoztak, amikor Zsigmond fejedelem és szövetségesei, Áron moldvai és Mihály havasalföldi vajdák már nyíltan megkezdték az ellenségeskedéseket a törökkel. Ennek első megnyilatkozása abban nyert kifejezést, hogy az 1594. évi sikeres hadjárat után Győr alól hazatérő tatárokat előbb maga a fejedelem támadta és verte meg, majd az oláh határon Mihály vajda. Utóbbi ezután, nemkülönben Áron moldvai vajda is, a területükön tartózkodó törököket lemészárolták s ezzel a portával szemben a nyílt támadás terére léptek. Vérengzőbbnek ezúttal Mihály vajda mutatkozott, aki egyedül Bukarestben 4000 törököt mészároltatott le. Egyébként Zsigmond is kitett magáért, ha nem is gyilkolt le halomszámra ártatlanokat, de Illésházy feljegyzései szerint* „az egész télen felette sok kárt tőn a török császárnak; valahova indul vala, csak kevesed magával is, győzedelmet vett a pogányon.“
Teljes cikk : arcanum.hu
Báthory Zsigmond fejedelem (adevarul.ro/historia.ro)
"Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem kísérletét arra, hogy a Kárpátokon túlra is kiterjessze hatalmát, akkoriban Dácia helyreállítására tett próbálkozásnak tekintették. Csakhogy egyes történészek szerint, egy „magyar Dáciáról” lett volna szó, melynek Zsigmond lett volna az egyedüli vezetője (hogy lehetett volna másképp? – E-RS)."
Teljes cikk : eurocom.wordpress.com
"Erdély egyik legválságosabb időszakában, a 15 éves háborút megelőző években kezdte uralkodását Báthory Zsigmond. Országa a két szomszédos nagyhatalom halálos ölelésében fuldoklott, s az egyébként tehetséges, de gyenge jellemű fejedelem az örökös bizonytalankodásával tovább mélyítette a krízist."
Teljes cikk : biharmegye.ro
"BÁTHORI KRISTÓF és BOCSKAI ERZSÉBET fia, akit 1581 májusában a kolozsvári országgyûlés kiskorúként ( kilenc évesen) Erdély vajda címmel fejedelemmé választ, de hatalmát csak 1588- tól gyakorolta, amikor a medgyesi országgyûlés a 16 éves fejedelmet nagykorúsította. Ugyanezen az országgyûlésen kitiltja a jezsuitákat Erdélybõl. 1593-ban, III. MURÁD szultán, felrugva a drinápolyi békét hadat üzen a Habsburgoknak, és ezzel elkezdõdik a 15 éves háború. Báthory Zsigmondot a szultán felszólítja a török sereghez való csatlakozásra. Zsigmond a Szent Ligához való csatalkozás mellett dönt (titkos tanácsadója a spanyol jezsuita CARILLOtanácsára), amit a rendek nem fogadnak el, emiatt lemond a fejedelemségrõl unokatestvére, BÁTHORY BOLDIZSÁR javára. Amikor nagybátyja BOCSKAI ISTVÁN váradi kapitány támogatásáról biztosítja, visszaveszi a fejedelemséget, kivégezteti a török párti vezetõket (KENDI fivérek, KOVACSÓCZI FARKAS, Báthory Boldizsár). 1595-ben RUDOLF császárral szövetséget kötött, és birodalmi hercegi címet kapott. Feleségül veszi Habsburg Károly fõherceg leányát MÁRIA KRISZTIERNÁ-t. Hatalmát kiterjeszti a két román fejedelemségre, 25.000 székely segítségével (akiknek oklevélben igért szabadságot) legyõzi Gyurgyevónál a török seregeket. Sajnos, az erdélyi országgyûlés viszavonja a közszékelyeknek megígért szabadságot, akiknek lázadását ("véres farsang") Bocskai Isvtán veri le. 1596-ban a háború menete megfordul, vereséget szenvednek közös hadaik a töröktõl Mezõkeresztesen. A katonai és magánéleti kudarcai miatt másodszr is lemond és Oppeln és Ratibor hercegségek ellenében Prágába távozva Erdélyt átadja a feleségének. 1598- ban váratlanul visszatér és elfoglalja Erdély fejedelmi trónját, majd egy év múlva Medgyesen BÁTHORI ANDRÁS biboros unokabátyja javára lemond, de ennek halála után Kolozsváron 1601-ben ismét fejedelemmé választatja magát. Miután Goroszlónál a császári csapatoktól (BASTA és MIHAI) vereséget szenved Moldvába menekül, hadvezére SZÉKELY MÓZES pedig a törökökhöz. Basta megöleti Mihály vajdát. 1602-ben miután hívei Tövisnél ismételten vereséget szenvednek Basta hadaitól, negyedszer és végleg lemond a fejedelmi címrõl és Csehországba távozik, ahol Prágában 1613-ban hunyt el."
Forrás : erdelyweb.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése