"Rossz házasság volt, verte is Ady
Csinszkát. Utóbbi pedig amúgyis komplexusokkal küzdő, de erős nő volt.
Ám végül az Ady-kapcsolat is hozzájárulhatott korai halálához. Erről is
beszélt egy kutató Váradon." - írja a Bihari Napló.
Vér is folyt
A könyv azonban csak apropót jelentett a szerzőnek ahhoz, hogy érdekes előadást tartson Csinszkáról. Először is cáfolta, hogy megállnák a helyüket azok a híresztelések, amelyek szerint Boncza Berta “kiállhatatlan, lehetetlen alak, hisztérikus” lett volna. Azonban valóban sokmindennel kellett küzdenie, már az Adyval való megismerkedése előtt is: családjából, apjával és anyjával való kapcsolata, neveltetése miatt komplexusokat hurcolt magával. Ugyanakkor érzékeny és intelligens is volt, Svájcban tanult, majd maga is költő, író lett. A tizenhat éves Boncza Berta túlfűtött hangú leveleivel hódította meg az ekkor Svájcban diákoskodó későbbi erdélyi írót, Tabéry Gézát. Berta levelezni kezdett Adyval is, 1911-ben, de csak három év múlva találkoztak, amikor Ady elment hozzá Csucsára. Már az első találkozás sem sikerült szépre, Ady borgőzösen elkésett, estére ért oda. Ennek ellenére a vonzalom maradt, bár Ady el-eltünedezett, így Berta végül inkább megismerkedett Lám Béla erdélyi mérnök-íróval. Már jegyben is jártak, amikor Boncza Berta mégsem bírta, és egy kis üdvözlőlapot küldött Adynak, aki gyorsan válaszolt is. Így új lángra kapott szerelmük, és a nő elhagyta Lámot. Érdekesség, hogy a Csinszka név valamelyest fordítva keletkezett, mint a többség gondolná: a nő nevezte el ugyanis a költőt Csacsinszkynek, röviden Csinszkynek, erre kapta aztán viszonzásul a Csinszka becenevet, amelyet aztán Boncza Berta megtartott Ady halála után is. Édesapja tiltakozása ellenére Csinszka 1915-ben hozzáment Adyhoz. Utóbbi aztán négy év múlva – a szfilisz komplikációi miatt – meghalt. Ám addig sem volt felhőtlen a viszonyuk. Vastag Andrea elmondta: Ady már a házasság előtt is erőszakos leveleket írt a nőnek. Ezt nevezik most kettejük szerelmi levelezésének, de ez nem csak szerelemről szólt. A költő ugyanis féltékeny volt, önbizalomhiánytól is szenvedhetett, mivel rendre számonkérte kedvese előző magánügyeit, kapcsolatait, sőt, azt is elérte, hogy Csinszka átadta neki az összes levelet, amit a megismerkedésük előtt más férfiaktól kapott – és Ady ezeket „láttamozta”, ráírta a papírokra a saját nevét. A kutató azt mondja, később aztán családon belüli erőszakba torkollottak az események, és úgy fogalmazott, lehet, hogy Ady költőnek, közírónak zseni volt („bár ezzel is lehetne vitatkozni” – jegyezte meg), „viszont nem volt jó ember”. Hozzátette: „a szakirodalom méltatlan módon átsiklik afölött, hogy mennyi erőszakot kellett elszenvednie Csinszkának”. Aki azonban sosem panaszkodott, és mindig tűrt. Közben Ady gyakran kimaradozott, sokszor ittasan tért haza, gyakran pedig iránta rajongó nők is keresték otthon, nem törődve azzal, hogy felesége van. Verte is Csinszkát, többször látható sérüléseket is okozva. Mindez – mondta az előadó – aztán sokkal megrövidítette Csinszka életét. Még akkor is, ha Ady előbb meghalt. A sok stressz miatt magas vérnyomásos betegség alakult ki a nőnél, ami végül két agyvérzést okozott, és a másodikba a 40 éves asszony belehalt. Tetézte még a bajt, hogy Ady halála után olyan házasságot kötött, amiben szintén erőszak áldozata volt. Egyes pletykák szerint Csinszka végül öngyilkos lett, de az előadó erről azt mondta: erre utaló források nincsenek, míg az agyvérzésre utaló több is van, ezért egyelőre ő azt hiszi, hogy ez utóbbi történhetett. Ráadásul – jegyezte meg –Boncza Berta költészetét is elfeledték, sőt, egyesek tehetségtelennek tartják. Ezt igyekszik majd körüljárni – és ha szükséges, cáfolni – következő kötetében az előadó."
Forrás : erdon.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése