Ady Endre rövid életrajza
Erdélytől északra a Szilárdságban született,
Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család
sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának
mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lőrinc, paraszti
származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki féltő szeretettel óvta fiait,
különösen Endrével, az idősebbik fiúval voltak nagy terveik. A kisúri öntudat
fontos útravalója Adynak: nagy szerepet játszott politikai, és művészi
magatartásának kialakításában. Középiskolai tanulmányait a nagykárolyi piarista
gimnáziumban kezdte, majd a zilai református kollégiumban érettségizett. Zilahon
írja első verseit, Kossuth ódája a helyi lapban jelenik meg. Beiratkozott a
debreceni jogi akadémiára, de nem fejezi be, a nagy példaképnek: Csokonainak
tulajdonított garabonciás életmód vonzotta, és az újságírói pálya alkalmasnak
mutatkozott. 1899 áprilisában a függetlenségi Debrecen c. lap munkatársa lett.
1899 júniusában megjelent első verseskötete: Versek
címmel. Csakhamar szűkösnek érezte Debrecent: a múlandóság városát, mely
verseiben az elmaradottság jelképe lett. Nagyváradra ment, és a Szabadság c.
lap munkatársa lett. Ekkor döntötte el, hogy szakít a jogi pályával, és
újságíró lesz. Nagyváradot már igazi városnak látta, vérbeli újságírók között
dolgozott. Sokat tanult barátaitól pl.
Bíró Lajostól. Ismereteit könyvek helyett az emberektől szerezte, sokat
járt kávéházakba, irodalmi szalonokba. Kiváló érzékkel, ösztönösen rátalált a
hiteles hírforrásokra, és biztonsággal tájékozódott a kor politikai köreiben.
Élesen támadta a feudalizmust konzerváló
erőket: Egy kis séta c. cikke miatt pert indítottak ellene, Adyt 3 napi
fogházbüntetésre ítélték. Elment az újságtól a Nagyváradi Naplóhoz, s
kialakította saját radikális álláspontját. Neveltetése, temperamentuma az
ellenzék soraiba vitte. A tekintélytiszteletet csak önmagát illetően tűrte,
akkor volt elemében, ha ellentmondhatott. Nagyvárad kitágította nézeteit,
bevonta őt a politikai életbe, megismerte az új idők tanait: a polgári
radikalizmust. 1903-ban védelmébe vette a Huszadik Század köréhez tartozó,
darwinizmusa miatt bírált Somlo Bódogot. Publicisztikája jelentősebb volt
ekkor, mint költészete. 1903 szept. Még egyszer c. kötete megjelenik, de
ugyanolyan visszhangtalan maradt, mint az első, pedig néhány verse már
előlegezi a későbbi Adyt, Pl.: A Fantom c. (1900), az Új versekben 1906-ban Az
én mennyasszonyom c. kapja. Teljes tanulmány : google.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése