Leleplezték Maniu szobrát Váradon- Megállt az élet és a forgalom a központban '

 

"Tegnap délben zajlott le a váradi görögkatolikus katedrális mellett felállított Iuliu Maniu-szobor avatási ünnepsége. A szobrot annak alkotója, Deák Árpád szobrászművész leplezte le." - irja Pap István a Bihari Naplóban. Csütörtök délután az avatási ünnepség idején szinte megállt az élet és a forgalom a központban.Lépésben tudtak haladni az autók,mert a központ felé forgalomkorlátozás volt.Sokan nem tudták miért van ez az óriási felhajtás.Idézem a teljes cikket : 

"A hivatalosságok, a katonai egységek mellett zömében diákokból álló több száz fős közönség előtt leplezték le tegnap délben a Szent Mihály görögkatolikus katedrális főbejárata mellett felállított Iuliu Maniu-szobrot. A szoborról annak alkotója, Deák Árpád szobrászművész rántotta le a leplet, majd görögkatolikus szertartás szerint megáldották az alkotást. Az avatási ünnepségen beszédet mondott Cristian Borz Szilágy megyei görögkatolikus pap, a Iuliu Maniu emlékház felújításának a kezdeményezője. Borz leírásából egy szerény, kifogástalan erkölcsiségű és hívő Maniu-kép rajzolódott ki, akinek meghatározó szerepe volt abban, hogy Erdély és Partium is Romániához került. Ebben a vonatkozásban érdemes kiemelni Cristian Borznak azt a megjegyzését, miszerint Maniunak az erdélyi kormányzótanács elnökeként sikerült hamar integrálnia az erdélyi román adminisztrációt az „újraegyesített” Románia közigazgatásába („a României reîntregite”). (A Trianoni Békeszerződés aláírása előtt sem Erdély, sem a partiumi városok nem tartoztak sosem Romániához – szerz. megj.) Borz kiemelte azt is, hogy Iuliu Maniu 1918 őszén „kijavítva (corectând) a wilsoni elvek téves interpretációját kiűzte sok erdélyi román vezető fejéből azt a gondolatot, miszerint Erdély autonóm kellene legyen még a Román Királysággal szemben is”. Cristian Borz köszönetet mondott Ilie Bolojannak, Nagyvárad polgármesterének, amiért a váradi önkormányzat jelentős összeggel támogatta Iuliu Maniu szilágybadacsoni szülőházának a felújítását. Mind ő, mind pedig az őt követően felszólaló Ilie Bolojan köszönetet mondtak Deák Árpád szobrászművésznek a szobor megalkotásáért. Bolojan a köszönetnyilvánítás után hozzátette: „meggyőződésem, hogy a Nagyváradon megalkotott Holnaposok szoborcsoportjával és Rhédey gróf szobrával együtt a Maniu-szobor kiteljesíti a nagyváradi köztéri emlékhelyeket”, ezzel a megjegyzésével tapsot váltva ki a megjelentek körében.

Tudta, mi a teendő

Ilie Bolojan beszédében kiemelte, hogy Maniu az első világháború végén Bécsből szervezte az Osztrák–Magyar Monarchia különböző egységeiben szolgáló román nemzetiségű katonáit, majd előkészítette az áthelyezésüket Erdélybe. Bolojan felidézte a Román Nemzeti Tanács és a magyar kormány közötti, 1918. novemberi tárgyalásokat is, amelyen Iuliu Maniu kijelentette, hogy a románok teljes elszakadást akarnak Magyarországtól. E momentum után hívták össze a románok a gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlést. Maniunak a Kormányzótanács elnökeként meghatározó szerepe volt az erdélyi román adminisztráció megteremtésében: ő nevezett ki román prefektusokat, ő mozgósította az Osztrák–Magyar Monarchiában a román tartalékosokat, hogy vonuljanak be a román hadseregbe, amelyik készült Nagyvárad „felszabadítására”, 1919. október 5-én ő alakította meg az első román középiskolát Nagyváradon, a Gojdu-líceumot, sorolta a váradi elöljáró. Végezetül elhangzott, hogy Maniu a két világháború között és a második világháború idején is aktív politikus volt, aki a miniszterelnöki tisztséget is betöltötte. A romániai kommunisták 1947-ben vetették börtönbe, és több mint öt évnyi raboskodás után, 1953-ban halt meg a máramarosszigeti börtönben. Maniu holttestét jeltelen sírba dobták a Tisza-parti szegények temetőjében. A beszédek után rövid ének, majd koszorúzás következett. Az ünnepség katonai díszfelvonulással zárult."

Dolgoznak a görög katolikus palota tetőzetén

 

A nagyváradi görögkatolikus palota tetőzetén dolgoznak.Forrás : Bihari Napló

"A nagyváradi görögkatolikus püspöki palota tetőzetét június végéig helyreállítják, áll a váradi polgármesteri hivatal közleményében. Az első emeleti födém már teljesen elkészült, és már áll a tető Pavel utca felőli részének faszerkezete is. Következik a téglák és a rézdíszítmények felhelyezése a tetőzet Pavel utcai részén.Ami a Szent László tér felőli tetőrészt illeti, itt a tetőszerkezet mintegy húsz százalékban elkészült. Az épület kis tornyát szeptemberig helyreállítják. A kivitelező a Trameco cég, a munkálatok becsült értéke 7.960.000 lej áfa nélkül." - írja röviden a Bihari Napló. Erről a jó hírről a Jurnalul Bihorean is beszámol.  

 

 Fotók a Városháza honlapján 

További információk az oradea.ro-n.

Benyújtották a kézjegyeket Szent László király lovasszobrának felállításáért - Csomortányi István nyilatkozata

 

"Iktatták csütörtökön a Szent László király lovasszobrának felállításáért, valamint a városnap időpontjának megváltoztatásáért létrejött petíciókat." - írja Szeghalmi Örs a Bihari Napló online oldalán. A váradiak remélhetik hogy lesz Szent László királynak lovasszobra a Szent László téren?Remény van.Ezt nyilatkozta Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke: 

„Másfél évszázados vágya a város magyar lakosságának, hogy a városalapítónak lovasszobra legyen a főtéren. A 19. század végén avattunk Váradon egy szobrot, amely 1923-ig állhatott a főtéren, aztán elvitették onnan. A román egyházak, civil szervezetek, a városvezetés konszenzusa révén épp ma avatják a főtér oldalán az első román szobrot, itt, a főtéren, a Beöthy Ödön utca felőli részen, a Szent Miklós görög katolikus templom mellett, emellett a Szent László tér két román temploma előtt két másik román püspök szobrát is felavatják később, továbbá Mihály vajda szobrát majd lecserélik I. Ferdinánd lovasszobrára. Azaz négy román kötődésű alkotás is lesz a város főterén, miközben a magyarság kérése, hogy a városalapító Szent László szobra is álljon a Szent László téren, évek óta napirenden van. Másokhoz hasonlóan mi is azt javasoljuk, hogy ez utóbbi szobor a Szent László plébániatemplom mellett álljon. Maga a szobor készülőfélben van, mivel Deák Árpádnak van makettje hozzá. Azt kérjük, hogy vagy ez a szobor, ha elkészül, vagy egy másik Szent Lászlót ábrázoló itt kerüljön felállításra. Pár éve már 8000 aláírást gyűjtöttünk, de ezt az ügyet akkor kisiklatták és szobor helyett egy hídelnevezést kaptunk, de azt is csak román nyelven. Most azt az aláírásgyűjtést kiegészítettük egy másikkal, amelynek során váradi civil, egyházi és politikai szervezetek támogathatták az ügyet, és azt a másik ügyet is, hogy a város napját más dátumra tegyék át. Most közel 30 támogató szervezet képviselője is aláírt. Ezt iktatjuk most. Amíg megoldás nem születik, a kérvényeinket folyamatosan megújítjuk majd. A világhálón is zajlik egy nem hivatalos felmérés, ott már több, mint 500 váradi magyar kérte, hogy a szobor a főtéren legyen, és ne a várban. Tény, hogy a várban a többi királyszobor mellett már a középkorban ott állt Szent László szobra, de akkoriban a vár volt a város központja, most viszont ez a tér. Egy 450 ezelőtti állapothoz visszautalni lehet, de a legfontosabb hely a városban ma ez. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a szobor kapcsán nem jött létre az egység, mivel az aláírók jegyzékéből kiderül, hogy az RMDSZ-hez kötődő civil szervezetek, illetve maga az RMDSZ alá sem írta a petíciót, bár őket is kértük erre. Bízunk benne, hogy legalább ennek az egyértelmű ügynek a kapcsán később meglesz a konszenzus.

Ami a város napjának áthelyezését illeti, ismert, hogy ezt a napot az 1944. október 12-i szovjet megszállás emlékére jelölték ki, jelenleg ez a város napja. De itt hősies felszabadításról nem beszélhetünk, nem is a román hadsereg foglalta el Váradot, hanem az szovjet megszállók, és értjük mi ennek a szimbolikáját, de elfogadhatatlannak tartjuk, hogy olyan időpontot ünnepeltetnek, amely a város magyarságának örömre nem ad okot. Sőt, a város magyar és román lakossága is sokat szenvedett aztán a kommunizmus miatt. Az is fontos, hogy konszenzusos új időpontot sikerüljön találni. Szándékosan nem tettünk javaslatot az új napra, annyit kérünk egyelőre, hogy ne ez a gyászos nap legyen, hanem egy másik. És ez PR-szempontból sem volna rossz, mert október 12-én már a rendezvényekhez az időjárás is rossz. Valamikor a tavaszi-nyári időszakban kellene keresni új napot, közösen megtalálva azt.”

Elfogadták Nagyvárad idei költségvetését - Mire számíthatunk?

 

Ilie Bolojan váradi polgármester a sajtótájékoztatón.A szerző felvétele

"A nagyváradi helyi tanács tegnapi ülésén elfogadták a város idei költségvetését, melynek negyvenkét százalékát beruházásokra fogják elkölteni. A tanácsülést megelőzően Ilie Bolojan polgármester ismertette a legfontosabb tudnivalókat a város idei büdzséjéről." -írja Pap István a Bihari Naplóban. Ilie Bolojan megismételte azt,hogy a kormány miatt nincs elegendő pénz a fontos beruházásokra.Idézet a cikkből : 

"Bolojan hangsúlyozta: az idén és jövőre már nem készítenek új beruházási projekteket, hanem a már megkezdett, illetve a már kidolgozott és nyilvánosságra hozott terveit valósítja meg a város." 

Mire  számíthatunk?A cikkből ezt tudjuk meg : 

"A legfontosabb projektek között említette Bolojan a Bihorului utca felújítását és kiszélesítését a szerpentinekig, illetve onnan a biharpüspöki Auchanig haladó új út építését, mindkét munkálatot az idén be akarják fejezni. Az új munkálatok között említette az elöljáró a Sztaroveszky (Magheru) úti közúti aluljáró megépítését, a Baross (Dacia) híd szélesítését és a közúti felüljáró építését a körgyűrű felett, a Rulikowski temető mellett. Bejelentette, hogy a húsvéti ünnepek után kezdődik meg a Bémer (Ferdinand) tér felújítása, továbbá hamarosan megkezdődik a Nagysándor József (Aurel Lazăr) utca felújítása is. A polgármester aláhúzta, hogy egy gyalogos átjárót építtet a vízügyi igazgatóság a Szent Lászó híd alatt a Sebes-Körös jobb partján, és csak miután ez a munka elkészül, kezdi meg a város az Ezredévi emléktér (Libertăţii) gyalogos sétánnyá való átalakítását. Az idén befejeződik a Kossuth (Independenţei) utcai mélygarázs építése is. Szintén az idén kezdődik meg a megyei és a városi kórház épületeinek hőszigetelés-rehabilitációja, ami azért lesz nehéz munkálat, mert a kivitelezés ideje alatt is működni a fog a két egészségügyi intézmény. A távfűtési rendszerben további fővezeték-cserékre és hőközpont-felújításokra lehet számítani az idén." 

Meddő költségvetési vita volt,mert az abszolút hatalom Ilie Bolojan kezében összpontosul.A cikk ezzel fejeződik be : 

"A megszavazott költségvetés bevételi oldalán 1.428.913.570, a kiadási oldalon pedig 1.535.444.830 lej van, amiből 77 millió lej a tavalyi évi többlet. A város az idén valamivel több mint 239 millió lejt tervez elkölteni beruházásokra."

A civilek elégedetlenek a költségvetéssel - Volt értelme a közvitának?

 

Közvitát tartottak a nagyváradi városháza nagytermében a város idei költségvetés-tervezetéről A szerző felvétele.Forrás : Bihari Napló

"Hétfőn délután tartottak közvitát a városháza nagytermében Várad idei költségvetés-tervezetéről, melynek kapcsán az ellenzéki pártok és a civil szervezetek megjelent képviselői fogalmazták meg aggályaikat. A konkrét számadatokat Eduard Florea gazdasági igazgató ismertette." - olvashatjuk a Pap István cikkében,mely a Bihari Naplóban. Miért voltak elégedetlenek a civilek?Idézet a cikkből : 

Flavius Bunoiu, a Cultura în mişcare (Mozgásban lévő kultúra) nevű civil szervezet vezetője megismételte azt a javaslatot, amit egy évvel korábban az RMDSZ vetett fel, tudniillik, hogy a költségvetés egy százalékát minden évben kulturális programokra kellene fordítani. Bunoiu javaslatot tett arra, hogy Temesvár példájához hasonlóan független szakembereket kellene alkalmazni arra, hogy felmérjék a civil szervezetek tevékenységét, és ennek a felmérésnek az alapján támogathatná a város a civil szervezeteket. Egy másik civil szervezet vezetője, Barabas Filip azt kérdezte, a város miért nem támogatja a fiataloknak szóló programokat, a szintén NGO-képviselő, Szabó Georgeta pedig a 2006/350. számú törvényre hivatkozva kérte számon az önkormányzaton azt, hogy nem finanszírozza a fiataloknak szóló programokat, ezzel szemben az általa képviselt civil szervezet 12.880 lej ingatlanadót kellett fizessen. Egy másik civil felszólalásában jelezte: férjével együtt tizenegy elhagyott gyereket étkeztetnek, ezt a munkát akkreditált szociális szolgáltatásként ismerik el, és most a város 13 ezer lejes ingatlanadót vetett ki rájuk. „Mi a polgármesteri hivataltól soha egyetlen lej támogatást sem kértünk, de ez a tizenhárom ezer lejes adó azt jelentené, hogy az általunk ellátott gyerekeknek három hónapig nem tudnánk enni adni. Egy ekkora adót mi nem tudunk kifizetni” – fogalmazott." 

Volt értelme a közvitának?Nem sok.Ilie Bolojan akarata érvényesült. Még egy évig Nagyvárad korlátlan ura lesz.Talán a következő önkormányzati választások után nem lesz kétharmados többsége.Mi lesz?Idézet a cikkből : 

"Nagyvárad önkormányzata az idén 1,5 milliárd lejes bevételre számít. A bevételek 37 százalékát (571 lejt) teszik ki a város alárendeltségébe tartozó közintézmények saját bevételei, 25 százalék (383 millió lej) a polgármesteri hivatal saját bevétele, 16 százalék pedig (238 millió lej) az uniós forrás. A város saját bevételei közé tartozik az a mintegy 12 millió lej is, amit a város a volt fizetéses poliklinika épületének, az Őssi piac és a Nutrientul cég telkének, valamint különböző más telkek eladásából származik. A város az idén összesen 634 millió lejes beruházási költséggel számol, ennek legnagyobb, 37 százaléknyi hányada (239 millió lej) vissza nem térítendő anyagi forrás."

Nemzetegyesítés helyett a kommunisták elűzése - Traian Moșoiu tábornok Európa hőse?

 

A Traian Moşoiuról szóló tárlat május 26-ig lesz látható a főtéren.Forrás : Bihari Napló

"Az impériumváltás száz éves évfordulójára rendezett váradi ünnepségsorozatot több helyen is a város „felszabadításaként” hirdetik az esemény szervezői, köztük a polgármesteri hivatal." - írja Pap István a Bihari Naplóban. Florin Birta alpolgármester beszédét nem lehet minősíteni,mert meghaladja a képességét. Elgondolkoztató Cristina Puşcaş, a nagyváradi városi múzeum munkatársának a beszéde,mely szerint Traian Moșoiu tábornok Európa hőse volt 100 évvel ezelőtt.Idézet a cikkből :

"Cristina Puşcaş kijelentette, hogy Traian Moşoiunak köszönhető az, hogy Európában nem huszonöt évvel hamarabb vezették be a kommunizmust."

Történelmi fordulat Váradon: 1919.április 20.- Mi kezdődött el 100 éve??

 

 1919. május 23-án I. Ferdinánd román király és felesége, Mária királyné érkeztek Nagyváradra, hogy birtokba vegyék a várost.Forrás : Bihari Napló

 

 

"Egy város életében vannak események, amik hosszú időre meghatározzák történeti fejlődésének menetét. Ilyen sorsfordító esemény volt Váradnak az 1919 áprilisában végbement úgynevezett impériumváltás."- írja Dr. habil. Fleisz János cikksorozatának második részében.Kijózanító a cikk mondanivalója.Nem lehet megváltoztatni a történelem menetét.Idézet a cikkből : 

"A román királyi hadsereg bevonulásával Nagyvárad helyzete teljesen megváltozott. A város ugyan megszabadult a proletárdiktatúrától, megmenekült a pusztításoktól és visszatérhetett a polgári élethez, viszont a román katonai bevonulás egyben a magyar fennhatóság elvesztését is magával hozta. Teljesen eltérő volt a magyar és a román lakosság hangulata is. Míg a románok kitörő örömmel fogadták a kialakult helyzetet, a magyarok csak ideiglenesnek tekintették és abban reménykedtek, hogy a békeszerződés által a város visszakerül a magyar állam kereteibe. Ez is vezérelhette döntésében Nagyvárad elismert polgármesterét, amikor féltve szeretett városát, elébe ment az Antant nevében a bolsevizmus ellen fellépő román katonaságnak és lényegében átadta nekik a város vezetését. A királyi Románia vezetése és társadalma viszont véglegesnek tekintette a város birtokba vételét, az sem zavarta őket, hogy Nagyvárad addigi több mint 830 éves története során sohasem tartozott a román állam fennhatósága alá, a város lakosságának (1910-ben) pedig 91 százaléka volt magyar anyanyelvű és mindössze 5,6% román! A román csapatok a román egyesülés ismert jelszava mellett, fellépésüket akkor a proletár diktatúra elleni harccal is indokolták, ami akkor híhetőnek tűnt, azonban bő 25 évvel később, 1944. október 12-én a szovjet csapatok éppen a románok segítségével foglalják el Nagyváradot, hogy aztán röviddel később a hosszú kommunista rendszert kényszerítsék a város lakosságára." 

Olvassa el a teljes cikket a Bihari Naplóban. Ha tudja ,tegye a könyvjelzők közzé,mert ha kérdése van,a cikksorozatban választ kaphat. 

Mi kezdődött el 100 éve?A cikkben olvashatjuk a választ : 

"Az alig berendezkedett új hatalom 1919 szeptemberében megindította az offenzívát a város teljes elrománosítása érdekében. Nagyvárad város térparancsnoksága nevében Boerescu térparancsnok körrendeletet bocsátott ki, amelynek szövege kifejezte a jövőbeli szándékot: „Az érvényben lévő haditörvények értelmében a magyar nemzeti színek viselése Nagy-Románia területén tiltva van. Ezen rendelethez képest elrendelem és felhívom Nagyvárad lakosságának figyelmét arra, hogy az ellenszegülőket, kik a magyar nemzeti színeket ezután is viselni fogják, azonnal tartóztassák le, és állítsák elő ezen parancsnokságnál.” A lakásrekvirálások is elkezdődtek, az esküt nem tett tisztviselők lakásait, illetve a négyen felüli szobákat vették hatóságilag igénybe. Külön rendelet utasított a román nyelvű cégfeliratok 1919. október 1-től való kitevésére." 

Ez a folyamat nem fejeződött be,talán ezután következik a csúcspontja.Mit tehetnének a váradi magyarok?A válasz egyszerű, sajnos pontosan ezt nem teszik ...

Emlékek : Cantemir szobor melletti artézi kút

A Cantemir szobor melletti artézi kút volt egyike a legutolsó artézi kutaknak Váradon. Az Aranykorszakban fokozatosan felszámolták az artézi kutakat.Sorba álltunk a Cantemir szobor melletti artézi kút előtt ameddig felszámolták.Mindegyik negyedben voltak artézi kutak.Pallas nagy lexikon ezt írja :

;";Artézi kút, az olyan fúrott kút, amelyből a víz magától folyik ki, tehát mintegy természetes szökőkút. A név onnan van, mert Európában az első ilyen kútat Franciaországban az Artois. grófságban fúrták 1126-ban."

Szennyezték a Pece patokot - Ismeretlen az elkövető

 

A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság elismerte,szennyvíz került a Pece patakba.Az elkövető személye ismeretlen.A A Bihari Napló a következőket írja : 

"A laboratóriumi eredmények kimutatták, hogy az Adona pataknak alacsony az oldott oxigén koncentrációja és magas a nitrit-koncentrációja (N-NO2), a Pecén a villamosremíz jobb oldalán található szennyvízcsatornáknál pedig szintén a megengedett értékek túllépését észlelték nitritre (N-NO3), foszfátra (P-PO4), nitrogénre, foszforra és tisztítószerre. Vagyis mindkét patakot szennyvízzel szennyezik. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság folytatja a nyomozást a szennyezés forrásának megállapítása érdekében, illetve vizsgálja a Helyi Közszállítási Vállalat szennyvízkibocsátását is – áll a tegnap kiküldött közleményükben." 

Április 17-én készítettem a fotókat a Pecéről 

Videó 

Volt egyszer egy kefegyár ...

Folyamatosan bontják a volt kefegyárat a Kórház / Pasteur utcán .Meg vannak számlálva a napjai. Hasonló sorsa jutott mint a többi gyár Váradon. Csak az emlékenkben él  ....

1919. április 20. : impériumváltás Nagyváradon magyar szemszögből

 

A román csapatok bevonulása Nagyváradra (1919. április 20–21.).Forrás : Bihari Napló

"Egy város életében vannak események, melyek hosszú időre meghatározzák történeti fejlődésének menetét. Ilyen sorsfordító esemény volt Váradnak az 1919 áprilisában végbement úgynevezett impériumváltás, amely a román fennhatóság kiterjesztését jelentette." - írja Dr. Fleisz János a Bihari Naplóban.

"Sorozatunk ennek az éppen 100 éve végbement gyökeres változásnak az eseményeit, körülményeit és közvetlen következményeit mutatja be." - olvashatjuk a cikkben.Örömmel olvastam a cikket ,mert Dr. Fleisz János alapos történelmi pontossággal ismerteti az eseményeket.Mi történt Váradon 100 évvel ezelőtt?A cikkben választ kaphatunk.Ez egy hiánypótló sorozat,melyet mindegyik váradinak ajánlható.Idézetek a cikkből : 

"Az 1918. november 13-án aláírt belgrádi fegyverszüneti egyezmény értelmében a kijelölt demarkációs vonaltól délre fekvő területeken a közigazgatás a magyar kormány kezében maradt." 

"Nagyváradon 1919. március 22-én kezdődött meg a Tanácsköztársaság uralma. A népszerűtlen, jogtalan rendeletek miatt a helyi társadalom törésvonalai elmélyültek. Az új intézmények közül a Munkástanács lett a legfontosabb. A magyar és a román Nemzeti Tanácsot feloszlatták, a polgári pártok maguk mondták ki feloszlásukat. Szigorú intézkedéseket hoztak, amelyeket március 25-én jelentettek be a város főterén egy nagy népgyűlés keretében." 

"1919. április 18-án, nagypénteken Nagyváradon már rendkívül feszültté vált a hangulat. A román hadsereg közeledésének hírére a kommunisták a helyi román közéleti személyiségek letartóztatást határozták el. Ez nagyrészt meghiúsult, mindössze hat román vezetőt vettek végül őrizetbe, élükön Roman Ciorogariu püspöki helynökkel és Iustin Ardelean ügyvéddel, akiket a görögkatolikus püspökség székházában helyeztek el. Időközben nyilvánosságra hozták, hogy a románok megkezdték az offenzívát. Ennek hírére Oroszlán (Lőwy) Pál, a Hadügyi Népbiztosság nagyváradi politikai megbízottja kihírdette Nagyvárad város területén az ostromállapotot és ismertette tervét: Váradot ideiglenesen teljesen kiürítik, s védelmi vonalat állítanak a román hadsereg feltartóztatására." 

"A feszült helyzetben a városi tanács sürgősen összeült, ahol Rimler Károly polgármester a következőképpen foglalta össze véleményét: „A legfontosabbnak tekintem a város nyugalmát és a város közbiztonságát. Én nem politizálok, én csak azt nézem, hogy ennek a városnak, melyet 35 éve szolgálok, egyetlen polgárát se érje baj, és hogy a bevonuló román csapatoknak ne legyen oka arra, hogy megtorlással éljen.” 

 

 "1919. április 20-án, húsvét vasárnapján kora reggel Jánossy Gyula főkapitány, Halász századossal felkereste Iustin Ardeleant, azzal a céllal, hogy felhívják telefonon a román hadsereg Mezőtelegden állomásozó 6. hadosztályának parancsnokságát a Váradra való bevonulás meggyorsítása érdekében. A románok közölték, hogy Fugyivásárhelyen csak gyenge előőrseik vannak, a Váradra való bevonulást csupán hétfő délutánra tervezték. Emiatt délután 4 óra előtt nem vonulhatnak be ha a sértetlen bevonulásra nem kapnak garanciát. Ennek biztosítása érdekében Halász százados egy küldöttség élén a román csapatok elé ment, akikkel megállapodtak a bevonulás módozatairól." 

"A város vezetése Rimler polgármesterrel az élen, a Kolozsvári út végén lévő vízműnél várakozott. Úgy határoztak, hogy a város román polgársága nevében Ardelean Iustin üdvözölje az érkező parancsnokot. Ő először Dumitru Sachelarie tábornoknak jelentette, hogy a város nyugodt és rend van mindenütt. A vízműtelep mellett több száz főnyi tömeg várakozott. Traian Moşoiu (1868–1932) tábornok, az északi seregek főparancsnoka kíséretével délelőtt fél 12 körül érkezett a nagyváradi vízműtelephez, ahol a város küldöttségének élén Rimler Károly polgármester, Lukács Ödön főjegyző, helyettes polgármester és Thury László főügyész várakozott. Rimler magyar nyelven a következő szavakat intézte a parancsnokhoz: „Tábornok úr! Nagyvárad város tanácsa és polgársága képviseletében jelentünk meg, hogy fogadjuk parancsnok urat és az általa vezetett hadsereget. E város polgársága mindenkor testvéri egyetértésben és békében élt a város falai között és békésen akar élni a jövőben is. Éppen ezért az a remény táplálja, hogy a megszálló csapatok részéről jóindulatú bánásmódban lesz része. Városunk semminemű ellenállást nem tanúsít, benne csak a rendfenntartók vannak fegyverrel ellátva, éppen ezért tisztelettel kérem tábornok urat, hogy a város békés polgárságát, amely nehéz öt hónapon át teljes rendet tudott fenntartani, jóindulatú oltalmába venni szíveskedjék.” Traian Moşoiu tábornok román nyelven így válaszolt: „Polgármester úr! Nagyrészt megértettem magyarul is szavait. Kijelentem, hogy mint az antant megbízottjai, a rendet és békét megteremteni jövünk. Minthogy jelszavunk a testvériség, egyenlőség és szabadság, reméljük, hogy ezen feladat teljesítésében e város polgársága és tanácsa, amelynek béke- és rendszeretetéről már előzetesen is tudomásunk volt, bennünket ebben a feladatunkban hathatósan támogatni fog. A rend fenntartására nagy súlyt helyezek, és ehhez kérem a város lakosságának és vezetőségének közreműködését és támogatását. A rendzavarókkal, anarchista elemekkel a legszigorúbban fogunk elbánni, és a rendet minden eszközzel fenn fogjuk tartani. Aki a rend ellen vét, az legyen elkészülve a szigorú büntetésre.” Rimler Károly polgármester hozzátette: „Kérem tábornok urat, méltóztassék figyelembe venni, hogy hat hónap óta folytonos politikai változáson ment keresztül a város közönsége, de – és ezt különösen figyelmébe óhajtom ajánlani a tábornok úrnak – a város közönsége igyekezett mindenkor a rend fenntartása érdekében alkalmazkodni a viszonyokhoz és soha semmi rendzavarás nem történt.” Moşoiu tábornok válaszában kifejtette: „Mindenről a legpontosabban vagyok tájékozódva, tudom, hogy milyen magatartást tanúsított a közönség minden időben, és örvendek, hogy senkinek sem történt bántódása. Ezentúl bárki jöhet hozzám, ha rajta valami sérelem esik és én igazságosan fogom orvosolni azt. Szívélyesen fogadok bárkit bármiféle kéréssel és türelemmel fogok mindenkit meghallgatni.”" 

Teljes cikk : biharinaplo.ro

Hétköznapi bosszúság : gyalog hamarabb haza érek?

 

Meg kell szokjam az új váradi tömegközlekedés irányelvét.Nem elég a hétvégi tömegközlekedési káosz,hétköznap a csúcsidőn kívül több időbe kerül az utazás Nagyváradon.Történt ma délelőtt,hogy az Őssi piactól a Rogériusz negyedig 45 percbe került az utazás.Miért?Mert ritkították  a járatokat. Meg lehet érteni a HKV/OTL vezetőség mentalitását,spórolni kell.Az utazók érdekeit ki képviseli?Az önkormányzat?Kétlem,mert Váradon a legmagasabb a jegy és bérletek árai. Megértettem,áldozatokat kell hozni  város fejlődéséért,mega és giga beruházások korszakát éljük Váradon.A váradiak jogosan büszkék a polgármesterükre,mert az EU pénzek lehívásában magasan az elsők vagyunk az országban.

Ha nem lettem volna kényelmes,gyalog hamarább hazaérkeztem volna.Siettem volna,ha tudtam volna,hogy 45 percig tart az utazás.Volt olyan helyzet,hogy 30-35 perc alatt érkeztem haza gyalog. Hétköznapi bosszúság ért.Lett volna egy megoldás,ha lett volna nálam pénz,a taxi.Ezt majd akkor fogom igénybe venni,ha nagyon fogok sietni.Néhány évvel ezelőtt 20-25 perc alatt értem haza ezen az útvonalon.Hozzá kell szokjak az új irányelvhez,a ritkított járatokhoz.Ha nem tetszik,akkor járhatok gyalogosan,mint az elődeink a XX. század elején.

Térkép 

Betörők jártak a Nagypiacon - Egyetlen térfigyelő kamera sem működött

"Betörők jártak csütörtök hajnalban a váradi Nagypiacon: a fedett csarnokban három kereskedelmi helyiségbe próbáltak behatolni, az egyik kereskedő bevételével távoztak. " - olvashatjuk a Bihari Naplóban . 

Mia hír pikantériája? "Az elkövetők kézre kerítését nehezíti, hogy a Nagyváradi Közterület-fenntartó Vállalat (ADP) felügyelete alá tartozó csarnok egyetlen térfigyelő kamerája sem működik. „Tájékoztattak a betörésről és arról is, hogy nem működnek a kamerák. Valószínűleg egy technikai hiba történt, amit kijavítunk. A csarnokban négy kamera van, mindegyik folyosóhoz egy-egy, ezek nem fedik le teljesen a csarnok területét, és mivel az épület lebontásra vár, nem is terveztük azt, hogy befektetünk a rendszerbe” – nyilatkozta Liviu Andrica, az ADP igazgatója. "

Hoigyan lehetséges hogy egyetlen térfigyelő kamera sem működött? Ki a hibás? 3.500 lejt vittek el a tolvajok.Nem nagy összeg. A lopás körülményei nagyon érdekes. Az ígéret szerint több száz térfigyelő kamerát vesz a Városháza.Ez azt jelenti, biztonságban élhetünk, ha működni fognak.

Lángokban a párizsi Notre-Dame

"A lángok a világhírű épület felső részében pusztítottak. A tűz következtében összeomlott a felújítás alatt álló gótikus katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, és a teljes tetőszerkezet odaveszett. "- írja a  Híradó. 

A franciák gyászolnak, a világ értetlenül szemléli ahogyan a tűz martalékává válik Franciaország "szíve ". Kevés a remény a helyreállítására.Nagy veszteség az emberiségnek.Hasonló volt a váradi görög katolikus püspöki palota pusztulása 2018 augusztus 25-én .

Fotók 

 

Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

 

Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

 

Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

 

Fotó: MTI/AP/Lori Hinant

 

Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

 

Fotó: MTI/AP

 

Fotó: MTI/AP/Thibault Camus

Teljes album itt nézhető meg! 

Videó

Emlékek a Crișana moziról

Crișana mozi 1964-ben.Forrás : oradea-nagyvarad-grosswardein.ro 

Népszerű volt a Nagyállomás melletti Crișana mozi. Mint fiatal többször megfordultam ebben a moziban .Ha nem tudtam mozi jegyet venni a Fekete Sas alatti Nagyvárad /Oradea moziba, vártam egy-két hetet ,mert a filmet megnézhettem a modern Crișana moziban.A Crișana mozit lebontották ,mert lakóparkot fognak építeni a helyén .Maradok az emlékeimmel. Kézelje el ,hogy a Crișana mozi nézőterén ül ,várja izgatottan a filmet  ... 

Crișana mozi nézőtér 1966-ban. Forrás : oradea-nagyvarad-grosswardein.ro 

Lesz szobra Szent László királynak a Szent László téren?

 

Deák Árpád szobrászművész az elkészült Szent István-makettel: még nem tudni, lesz-e belőle szobor • Fotó: Varadinum Kulturális Alapítvány.Forrás :Erdélyi Napló

Nagyon sok váradi felteszi ez a kérdést : Lesz szobra Szent László királynak a Szent László téren? Volt szobra,de 1923-ban megmentették,és katolikus székesegyház elé helyezték,azóta Szent Lászlónak nincs szobra Nagyvárad főterén.Felcsillant a remény,de a politikai akarat hiánya miatt szinte reménytelen helyzetbe került.A Szent László tér átalakításakor ismét felvetődött egy új Szent László szobor elhelyezése,de a javaslat "elvérzett",mert Ilie Bolojan polgármester a várba helyeztetné el.

A váradi magyarok nem nyugodnak bele,mert aláírásgyűjtést indítottak el.Eddig számottevő eredményt nem tudnak elérni,de ha összefognak,akkor esetleg lehet egy új Szent László szobor a Szent László téren,melyet ma Unirii térnek neveznek.Remény van,de nem sok,mert az önkormányzat hallani sem akar erről a kérdésről.Szép gesztus lenne,ha beleegyeznének a szobor elhelyezésébe.

A napokban három új szobort helyeztek el a Szent László téren.A váradi magyarság jogos óhaja a városalapító Szent László király szobor elhelyezése.Az EMNP sajtótájékoztatóján elhangzott egy kezdeményezés az új szobor az őt megillető helyre való elhelyezéséért.Ezt olvassuk Szeghalmi Örs cikkében,mely a Bihari Naplóban jelent meg :

"Más témára térve az EMNP-sek elmondták: továbbra is azt szeretnék, ha a városalapító Szent László szobra Váradon a főtérre kerülne. Négy éve 8000 aláírást gyűjtöttek ennek támogatására, Csomortányi szerint „akkor az RMDSZ frakciója azzal vette el a kezdeményezés élét, hogy kialkudták a központi híd Sfântul Ladislaura való átkeresztelését, de hivatalosan még a híd sem kapott magyar nevet”. Most is tart viszont egy olyan aláírásgyűjtés, amelynek során magyar szervezetek képviselői támogathatják a főtéri szoborállítás tervét. Eddig 30 szervezet reprezentánsa írta ezt alá, rövidesen iktatni fogják a városházán, ugyanis a szobrot a Polgármesteri Hivatal elé, a Szent László plébánia mellé szeretnék elhelyeztetni. Tartanak tőle, hogy a főtéren végül három román vonzatú köztéri alkotás is lehet, magyar pedig egy sem. Azt kérik, ha van még olyan szervezet, amely nem támogatta az aláírásgyűjtést, annak képviselői vegyék fel velük a kapcsolatot, vagy a Kálvin utca 1. szám alatti székhelyen, vagy a párt Facebook-oldalán." 

Az Erdélyi Naplóban olvashatjuk a következőket : 


"A helyi politikai egyezség szerint a városalapító szobra állítólag a várban kapna helyet, míg a Főutca végében kialakítandó új teret ifj. Rimanóczy Kálmánról neveznék el. Az RMDSZ magára hagyta a civileket, hadd vesződjenek az aláírásgyűjtéssel, de amíg az aláírásgyűjtés zajlott, lelkesen mutatkozott a helyszíneken. És amikor ki kellett volna állni mellettük a hivatali bürokrácia útvesztőiben, „senki nem ért rá” – magyarázták a civilek. A város magyarságát megmozgató civilkezdeményezés ellenére a Varadinum Alapítvány, valamint Böcskei László megyés püspök is elfogadta az RMDSZ javaslatát a várban felállítandó szoborról."

Lehangoló amit Sütő Éve írt az Erdélyi Napló cikkében :

"Egyelőre mégis úgy tűnik, sem a főtéren, sem a várban nem lesz egyhamar szobra a városalapító királynak. Miközben lassan 20 százalék alá csökken a nagyváradi magyarság, a politikai érdekek előtérbe helyezése, a közös konzultációk hiánya és a civilkezdeményezések elbagatellizálása érdektelenné teszi a lakosságot minden további kezdeményezésre."

Az új Szent László szobor alkotója ezt nyilatkozta a Varadinum lapnak :

„Nagyon komoly dokumentálást végeztem el, kifejezetten törekedtem arra, hogy a hagyományos ikonográfiai megjelenítéseket használjam, például a királyi palást a zágrábi katolikus egyház múzeumában megmaradt eredeti, Szent László által viselt királyi ruhadarab mintáit jeleníti meg. Ugyanakkor Szent László király mellé a korban használt ikonográfiailag kettős kereszt található, kezében pedig a vitézséget és szilárdságot jelképező csatabárd van” – mondta Deák Árpád képzőművész.

Nem szabad feladni a reményt,mert a helyzet változhat,sőt a politikai akarat is.Nagyon fontos volna az összefogás a magyar pártok és civilek között.Lehetne mozgósítani a váradiakat?Igen.Nagyvárad polgármesterének egyik főtanácsadója Zatykó Gyula.Már ez a tény is reményt adhat.

Elhelyezték a Szent Mihály görögkatolikus katedrális mellett Iuliu Maniu szobrát

 

Elhelyezték a Szent Mihály görögkatolikus katedrális mellett Iuliu Maniu szobrát Fotó: ebihoreanul.ro

"Csütörtökön délelőtt helyezték el a nagyváradi Szent Mihály görögkatolikus katedrális mellett Iuliu Maniu szobrát. Deák Árpád alkotása álló helyzetben, kalappal a kezében ábrázolja a román politikust, akinek meghatározó szerepe volt abban, hogy az első világháború után Erdély és Partium Magyarországtól Romániához került. A szobrot egy betontalapzatra helyezték. Az alkotást április 20-án fogják leleplezni az impériumváltás századik évfordulójára rendezendő ünnepség keretében." - írja a Bihari Napló a rövid hírek rovatában.  

Bihoreanul fotók 

 

  

 

 

 

  

 

Videó