A Szentlélek tüzes lángnyelvei leszállnak az apostolokra.Forrás : hu.wikipedia.org
Pünkösd az egyik legnagyobb ünnep a keresztényeknek.A Szent Lélek eljövetelét és a keresztény gyülekezet születését ünneplik.Az első századi keresztények megünnepelték? Nem.Ezt olvashatjuk : "Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal." Forrás :
utisugo.hu. Nézzünk meg néhány információt a pünkösdről.
A
pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül
pneuma, latinul
Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:
| „ |
Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,
hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. |
” |
| – Apostolok cselekedetei 2. fejezet, Károlyi-biblia |
|
Népszokások
A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.
Teljes cikk :
hu.wikipedia.org
Pünkösd (a gör
. pentekoszté, 'ötvenedik' szóból): a Szentlélek eljövetelének ünnepe a húsvét utáni 50. napon. -
1. Az ÓSz-ben az egyik zarándokünnep, melyen Izrael fiainak meg kellett jelenniük Jahve színe előtt (
Kiv 34,23; MTörv 16,16). Neve a tört. folyamán változott. A
Kiv 23,16:
aratási ünnep,
34,22: az
első termés (búza!)
ünnepe (vö
. Szám 28,26);
MTörv 16,10 és
Szám 28,26 a
hetek ünnepének nevezi, mert 7 héttel a →kovásztalan kenyér ünnepe után ülték. Később az első kéve felajánlása utáni
ötvenedik nap ünnepe lett (vö
. Lev 23,9-14; Tób 2,1; 2Mak 12,32; ApCsel 2,1). - A ~ örömünnep volt (vö
. Iz 9,2), melyen hálát adtak Jahvénak a búzatermésért; az aratás Palesztinában kb. 7 hétig tartott (
MTörv 16,9). ~kor az első termést (zsenge) mutatták be (
Kiv 23,16; 34,22); a
MTörv 16,10
önkéntes adományokat ír elő, melyeket a szentélyben kellett
elfogyasztani, és meg kellett osztani a szegényekkel és a levitákkal. -
Jézus korában az ünnep tört. jelleget öltött: a Sínai-hegyen kapott
Törvény kihirdetésének emléknapja, ami az Egyiptomból való kivonulás
után az 50. napon történt, s ilyenkor nagy sokaság zarándokolt
mindenfelől Jeruzsálembe (
ApCsel 2,5; ZsidTört 17,10,2). Qumranban is a sínai szövetségkötésre emlékeztek. -
2. Az ÚSz-ben a Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja (
ApCsel 2,1-13).
Az Úr Jézus mennybemenetele előtt (ami 40 nappal a föltámadása után
történt) megismételte a Szentlélek eljövetelére vonatkozó igéretét:
„megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek
Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső
határáig”
Teljes cikk :
lexikon.katolikus.hu
A pünkösdi népszokásokban keverednek a keresztény illetve az ősi pogány,
ókori (római) elemek. Európa számos országában is ez tapasztalható a
pünkösdi hagyományokban. A termékenység, a nász ünnepe, és ezek
szimbolikus megjelenítése dominál ezekben a szokásokban. Pünkösd
ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi
rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. A Római birodalomban május hónap
folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római
mitológiában a növények, virágok istennője. A pünkösdi királyné fejét
általában rózsakoszorú díszíti, egyes változatokban rózsaszirmot hint
maga körül. Lehetséges, hogy a pünkösdi rózsa és a pünkösdi énekekben
szereplő Szent Erzsébet kapcsolatban állott Szent Erzsébet tiszteletével
és az ún. rózsacsodával.
Teljes cikk :
kerekito.hu
A keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a → húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. (Elnevezése a görög
pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik.) A zsidó vallásból ered, ahol a
pészach utáni ötvenedik napon,
sabouthkor
az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat
adományozásának az emlékét ülték. A keresztény egyház annak emlékére
tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek
leszállt az apostolokra. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is mozgó ünnep
a niceai zsinat (i. sz. 325) határozata óta. A máj. 10.–jún. 13-a
között mozgó ünnep alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló
ősi európai → szokásainak és
hiedelmeinek (→ hiedelem)
a továbbélésére. A középkori egyház az ünnep keresztény jellegének
hangsúlyozására templomokban megjelenítette a bibliai eseményt. Az
egyházi ünnep világi jellegét bizonyítják az azt tiltó rendelkezések.
Teljes cikk :
mek.niif.hu
További információk :
punkosd.lap.hu