Helyreállítják és megmentik a Pecze -tavat?A Püspökfürdő/Május 1 rövid története

A Bihar megyei szervezetét nemrég létrehozó Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségének vezetősége tartott sajtótájékoztatót A szerző felvétele

"Természetvédelmi Területek Országos Ügynöksége projektet készít a püspökfürdői Pecze-tó rekonstukciójára. A tízmillió eurósra tervezett pályázatot a Nagy Infrastrukturális Operatív Programjához nyújtják majd be."- írja Pap István  Bihari Naplóban.Miről van szó?Idézet a cikkből :

"Mint elismerte, a Pecze tó nagyon leromlott állapotban van, ezért már rögtön az ügynökség 2016-os létrehozása után elfogadtak egy menedzsmenttervet, melynek alapján mihamarabb benyújthassanak egy projektet az Európai pénzalapokat kezelő minisztériumhoz. A tízmillió eurósra tervezett pályázatot a Nagy Infrastrukturális Operatív Programjához nyújtják majd be. De hogy mit fog tartalmazni a projekt, illetve, hogy mikor fog megvalósulni, arról lényegében nem árult el konkrétumot. Egyelőre csak annyit tudni, hogy jelenleg szakértők vizsgálják a Pecze-tó kiszáradásának és az ottani élővilág pusztulásának az okait. Ez a vizsgálat minimum egy évig eltart, de ennél akkár sokkal hosszabb ideig is elnyúlhat, de csak miután ez a vizsgálat elkészül, csak azt követően lehet kidolgozni a projektet, melynek megvalósítására három év áll majd rendelkezésre."

Jó kezekbe kerül a Püspökfürdő/Május 1 fürdő?Az ANAP ügynökség vezetője,Adi Croitoru bizakodó.A véleményét a civil szervezetek nem támogatják.Pap István cikkében ezt olvashatjuk :

"Egyébként a Bihar megyei természetvédelmi övezeteket kezelő civil szervezetek közül többen is elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy hirtelen kiveszik a kezükből ezt a feladatot. Adi Croitoru enenk kapcsán kifejtette: megérti a civilek fájdalmát, akik tizenegy éven át kezelték ezeket a területeket, és most át kell adják azt, de a legtöbben megértették azt, hogy ezt a feladatot az ANAP-pal közösen is el lehet látni. Adi Croitoru felhívta a figyelmet arra, hogy a legfőbb problémát az okozta, hogy a természetvédelmi övezetek civil kezelői jóváhagyásokat adtak ki azok után is, hogy erre már nem volt jogosultságuk, és ezt mindenképpen meg kellett állítani. Croitoru kifejtette, hogy Európában sehol sem a civil szervezetek, hanem az állami intézmények kezelik a természetvédelmi területeket. A természetvédelmi övezeteket kezelő civil szervezetek egyébként azt is nehezményezik, hogy veszélybe kerülhetnek az elmúlt években beindított uniós projektjeik. Erre az aggályra válaszolva Adi Croitoru közölte, hogy az említett projektek haszonélvezői nem a kezelő civil szervezetek, hanem maguk a természetvédelmi övezetek, így azok a projektek nem vésznek kárba, és a korábbi kezelők felvehetik a támogatási összegeket, amennyiben a kezelésükre bízott anyagi javakat és menedzsmentterveket átadták az ANANP-nak."

Teljes cikk : biharinaplo.ro 

A megoldás az lenne,ha megtiltanák a termál víz használatát a hotel és motel tulajdonosoknak.Nagy bírság kiszabása és az állandó felügyelet által a Püspökfürdőben/Május 1 helyreállna a termál víz szintje.Sajnos az érdekeket nem lehet korlátozni,mert sok pénzt jelent a tulajdonosoknak.Már jóvátehetetlen károkat okozott a kapzsiság a Püspökfürdőben,melyet Május 1 fürdőként ismernek.

Péter I. Zoltán 2009-ben megjelent rövid összefoglalójában ezt olvashatjuk a Korunk augusztusi számában :

A két fürdő közül Püspökfürdő (a mai Május 1. fürdő) a régebbi, amelyet egykoron Szent László fürdőjének is neveztek. Szájhagyomány szerint I. László király erre vonulván seregével nagyon megszomjazott, de nem talált a közelben vizet. Egyszer csak lova felrúgott egy követ, s alóla gazdag forrás tört elő. Hogy ennek a legendának a hatására kapta-e a fürdő Szent László nevét, avagy a fürdő nevéhez kerekítettek legendát, ma már nehéz volna megmondani.

Püspökfürdő környéke már a legrégibb időkben is lakott terület volt. Ezt bizonyítja a fürdő területén, a Pece patak bal partján talált néhány neolitikumi kerámiatöredék és kőamulett, illetve a közeli település, Hájó (Haieu) mellett, úgyszintén a Pece partján előkerült neolitikumi kerámiatöredékek és egy kemence. Ez a vidék nem tartozott a rómaiak fennhatósága alá, de a kapcsolat nem zárható ki. Erre utalnak az 1884-ben és 1887-ben Püspökfürdőben talált római érmék.

A hévizekről először 1221-ben történt említés: „Abbatia de Heövíz, olim Hevius de Magno Varadino”. Első okleveles nyoma Hévjónak 1249-ből való (Árpád-kori új okmánytár. VII. 284.). IV. Béla király adományozta a települést a Geregye nemzetségbeli Pál országbírónak. Hévjó települése és környéke a mai fürdővel együtt 1374-től királyi rendelettel a Váradi Katolikus Püspökség tulajdona. 1405-ben VII. Ince pápa mindazoknak, akik a Szent László fürdője ispotályának kápolnájában imádkoztak, búcsúkat engedélyezett. Mindez azt bizonyítja, hogy a hévizek mellett a betegek gyógykezelésére kórházat építettek, amely kápolnával is bírt, sőt magának a búcsúnak a ténye Európa-szerte ismert fürdővé avatta. Példa erre, hogy 1465-ben a Váradtól búcsúzó Janus Pannonius is megemlékezik egyik versében a gyógyforrásokról. Az elismerés szavaival szólt e gyógyvizekről a nagy humanista, Nicolaus Olahus is egy 1536-ban kiadott munkájában. A gyógyvizek hírére egész Európából zarándokoltak Szent László fürdőjébe. Ebben az időben már megkülönböztették az úri fürdőt és a szegények fürdőjét. Giovanni Antonio Magni bolognai csillagászprofesszor érdeme, hogy első ízben 1598-ban egy tudományos munkában népszerűsítette Szent László fürdőjét. Szalárdi János is megemlékezett Siralmas magyar krónikájában a fürdőről, „nagy bő forrású, gyönyörűséges fürdő-bányának” nevezi, amelyből „néhány helyeken nagy bőséggel és nagy melegséggel buzog fel a víz”. A 17. század derekán Rákóczi György megbízásából a fejedelem számára külön fürdőházat építettek.

Amikor a török seregek 1660-ban elfoglalták Várad városát és a várat, a környéken nagy pusztításokat vittek véghez. Eljutottak a fürdőbe is, ahol Szalárdi szerint: „a szultánok, murzák a Szent László gyönyörűséges bányáiban megferedtek vala – maga pedig a cham Mehmet Ghyra emlékezetére a nyomorultak bányájukban feredvén, hogy azt fel se égetnék, megparancsolta vala; és így minden épületivel, még csak ott való harangocskával is a felséges nagy cham egészségéért épen is hagyták vala.”

Várad visszafoglalása után, 1692-ben a fürdőt Benkovich Ágoston katolikus püspök hozatta rendbe. A fürdőtelep állapotáról a 18. század elejéről Bél Mátyás tájékoztat: e vidéken „sűrű források fakadnak, forró vizűek, olyan bőséggel, amely a fürdőknek bőven elég. Csaknem négy öl hosszú [1 öl = kb. 1,90 méter] és két és fél öl széles medence van, amelynek oldalai és földje szépen gyalult deszkákkal megépítve illeszkednek össze [...] A medencét épület fedi mindkét felől hozzáépített kamrácskákkal, amelyekből a fürdőbe lépni és ismét visszatérni alkalmas.” Csáky Imre bíbornok az 1720-as évek táján új kápolnát építtetett, amelyet azóta lebontottak. A püspökség levéltári adatai szerint az itteni hévizeket orvosi és vegyi szempontból először 1731-ben Gebb Ferenc nagyváradi orvos vizsgálta. A levéltári dokumentum 1733-ból négy medencéről tesz említést. Mindegyik 1,25 méter mély volt. Közülük az úgynevezett úri fürdőt téglából építették, fedett volt, és öltözőhelyiségek is tartoztak hozzá. A medencéket négy forrás vize táplálta. Ez tudható meg Sziversz Ferenc dr. Bihar megyei főorvos és Sztacho János nagyváradi gyógyszerész Bihar megye rendjeihez 1763-ban benyújtott jelentéséből. Ebben az időben a püspökség már bérlőt alkalmazott a fürdőtelep kezelésére. Többek között feladata volt a medencék és környéküknek rendben tartása, a vendégek barátságos fogadása és megfelelő módon való elszállásolása. Vigyáznia kellett arra is, hogy ne legyen rendbontás, hogy az urak fürdőjét mások ne látogathassák, illetve hogy ragályos betegek egyetlen medencébe se mehessenek.

Bár az itt honos tündérrózsa (Nymphaea Lotus var. thermalis) évezredes múltra tekint vissza, első leírását Kitaibel Pálnak köszönhetjük 1798-ból. Az 1834. évi földrengést követő földcsuszamlás következtében a Bugyogó-forrás vizével táplált természetes tóban volt leginkább megtalálható. És bár 1931-ben a tündérrózsát védetté nyilvánították, napjainkra már a kipusztulás fenyegeti.

A 19. század elején is még ugyanaz a szerény fürdő fogadja a látogatókat, mint az előző évszázadban. A fürdőzők ekkor már inkább a jobb körülményekkel rendelkező közeli Félixfürdőbe jártak. Talán emiatt is Lajcsák Ferenc püspök 1842-ben elhatározta, hogy a kornak megfelelő díszes főépületet emel. Ez lett az emeletes István Szálló, amelyben a 46 vendégszoba mellett a nőknek és férfiaknak egy-egy tükörmedencét is kialakítottak Erzsébet és István névvel. Az épület ma is áll, az 1994. évi felújítását követően gyermekszanatórium. Később Szaniszló Ferenc püspök is felkarolta a fürdő ügyét. Az ő idejében – 1850 és 1868 között – épült az iszapfürdő, a 23 szobából álló Amerika Szálló (1974-ben lebontották), és kialakítják a központi parkot is. Nagyon sokat tett a fürdőért a 19. század közepén dr. Grósz Frigyes. Ennek elismeréseként az egyik forrást 1878-ban őróla Frigyes-forrásnak nevezték el.

Sokat jelentett az, hogy 1885 tavaszán megépítették a Nagyvárad–Püspökfürdő vasúti szárnyvonalat, amely 1963-ig működött. Lipovniczky István püspök 1883-ban megépíttette a ma is látható kápolnát.

A századfordulóra újabb lendületet vett a fürdő építése. Schlauch Lőrinc püspök nem messze a kápolnától 1890-ben felépíttette az úgynevezett gyógyépületet, amely később kaszinóként lett ismert. Némi átalakítással és hozzáépítéssel ma is látható. Mivel a régebbi medencék már nem feleltek meg a kor követelményeinek, a püspök felépíttette a három fedett medencéből (egy nagyobb közöst, két kisebbet külön a férfiak és a nők számára) álló Lőrinc fürdőt. A rendszerváltást követően lemondtak róla, romos állapotba került, majd 1998-ra le is bontották.

A századfordulóra nagyjából kiépült a fürdőnek az a képe, amilyennek még jó hatvan évig ismerhették a váradiak. Egy korabeli leírásban így emlékeztek meg a látottakról: „A fürdő művésziesen rendezett parkját gyönyörű erdő és csinos épületek környékezik. Az erdőbe, úgymint a Somlyó hegy tetejére kényelmes sétautak vezetnek. [...] A fürdő épületei közül különösen szépek az erdő alatt festőien elhelyezett kis kápolna és a díszes gyógyterem, mely utóbbi széles, kényelmes teraszokkal, modern vendéglő helyiséggel, cukrászdával van ellátva. [...] Az István és Erzsébet fürdők a modern kényelem minden kellékével felszerelve magában a főszálloda épületében vannak. Mint gyógyfürdő, a Püspökfürdő már sok száz év óta nagy látogatottságnak és hírnévnek örvend, különösen reumatikus és hüdéses bántalmaknál van csodálatos hatása. Vize 35–41 C^o meleg kénes víz, melyet természetes melegségben közvetlenül a forrásból emelnek egy kicsiny gázmotor segítségével a medencékbe...”

A 20. század első évtizedében egy újabb létesítménnyel gazdagodott a fürdő: az első betonfalú medencével, amelyet eredetileg 1908-ban két részre osztottak, külön a nőknek és külön a férfiaknak. Körös-körül apró, fából épített kabinokat helyeztek el. A két világháború között, 1930-ban felépítették Románia legnagyobb hullámfürdőjét, amely némi változtatásokkal ma is működik.

A fürdő képe a második világháborút követő évekig nemigen változott. 1950-ben Püspökfürdő (Baia EpiscopalÄ�) helyett Május 1. (1 Mai) lett a neve. A névváltozás tulajdonosváltást is jelentett, a katolikus egyháztól elvették a fürdőt. Az 1960-as években a hullámfürdő mellett kempingtábort létesítettek. 1976-ban a Püspökfürdőbe vezető út mentén felépítették a 14 medencés Vénusz strandot, közelében két kempinggel. A rendszerváltást megelőzően, a nyolcvanas években még megépült egy élelmezési komplexum, egy postaépület, illetve a korszerűnek számító többemeletes Ceres Szálló. Ezzel párhuzamosan lebontották a fürdőtelep régi hangulatos épületeit. Mindössze az egykori István Szállónak, a kaszinóépületnek, illetve a kápolnának kegyelmeztek meg. 1990 után a fürdő látogatottsága fokozatosan visszaesett. Fejlesztésével nemigen foglalkoznak. Sokkal nagyobb gond, hogy jelenleg súlyos ökológiai válságban szenved a tündérrózsákat is magában foglaló természeti rezervátum. A gondok régebbi keletűek, 1974-re vezethetők vissza, amikor kutat fúrtak a rontói állomás mellett, és ott egy erős vízérre bukkantak. Attól kezdve számottevően csökkent a Bugyogó-forrás hozama, esett a belőle táplálkozó Pece patak szintje, de csökkent a hőfoka is. Sürgős – de nem kampányszerű – összefogásra volna szükség a természeti értékek megmentése és a Püspökfürdő felvirágoztatása érdekében. Továbbra is tisztázatlan a Püspökfürdő tulajdonjoga." 

Forrás : epa.oszk.hu 

Püspökfürdő a Wikikpédián. 

Milyen volt a Pecze tó?Darabont József 2008-ban készített egy albumot.Nézzen meg néhány fotót az albumból.

Teljes album itt nézhető meg '