Nem gondoltam volna hogy a
Bihari Napló cikke az erdon.ro-ban fogja érinteni az egyik ismerősömet.Sajnos a saját "bőrén" tapasztalhatta a Polgármesteri Hivatal szociális érzéketlenségét.Kb. két éve megtudtam,hogy nagyszabású "tisztogatást" tervez a Városháza.Az egyik célpont a szociális lakások voltak.Hiába figyelmeztettem az ismerősömet,hogy tegyen meg mindent,mert ha nem veszi meg,vagy nem teszi rendbe, kilakoltathatják.Szerinte nem logikus,hogy beteg gyerekkel és feleséggel ki legyen lakoltatva a belvárosból.Ez a helyzet 2019 október végén megtörtént.Az ok,a szociális lakás nem megfelelő karbantartása volt.Egy óra állt rendelkezésükre,hogy a legfontosabb értékeiket kivigyék a lakásukból,majd le lett pecsételve.Reménykedett,de hiába.Egy "irgalmas szamaritánus" a pincelakást felajánlotta számukra.Kb. 14 négyzetméter áll rendelkezésükre.A másik úgymond dicsérendő helyzet,sokan segítik ezt a három tagú családot amivel tudják. Idézek a Bihari Napló cikkéből,mert sokan vannak érintve.Ezt írja Bozóky László okleveles mérnök :
"Mélyen megdöbbentett az a júliusi cikk (Nem hosszabbítanak szerződést
több mint ötven bérlővel Nagyváradon), amiből kiderült, hogy a váradi
polgármesteri hivatal kisgyermekes bérlőket is képes kilakoltatni, csak
mert állami tulajdonú lakásukban salétromos a fal, és ez a Városházának
nem tetszik.
Hiába fizették tíz éven át a
nem kevés lakbért, egy tollvonással elvették a fedélt a fejük felől, egy
évtized emlékeivel együtt. Mintha legalábbis lelketlen robotok
dolgoznának a Városházán…
Mégis mit jelent az, hogy „a lakás nincs az önkormányzat által
megfelelőnek minősíthető állapotban”? Milyen mérések alapján döntenek
irodáikban ilyen életbe vágó kérdésekről, mint a lakhatás? Talán létezik
valami salétromossági tabella? Dehogy. Mégis kinek áll érdekében
egyáltalán, hogy az emberek az utcára kerüljenek, kiváltképp a
városközpontban?
Embertelen magatartás
Igenis fel kell tennünk a kérdést, hogy mégis milyen kritériumok
alapján dönt egy hivatalnok egy olyan fontos kérdésről, mint egy család
lakhatása. Másrészt, hol van a méltányosság ilyen esetekben, hiszen a
kérdéses polgároknak alig adtak néhány hetet a költözésre – miközben ők
leéltek tíz évet az ingatlanban. Nagyon úgy tűnik, hogy itt hasraütés és
rosszhiszeműség alapján döntöttek. És ez csak egy eset az ötvenből,
amit a Bihari Napló cikke is jelzett.
Érdemes lenne megkeresni a cikkben megszólaltatott Körös utcai
családot, hogy mi lett a sorsuk. Valóban útilaput kötött a talpukra az
önkormányzat? Mi lett a sorsuk? Talán újabb hajléktalanokkal
„gazdagodott” a város?
A szóban forgó kisgyermekesek egy olyan utcán laknak – vagy laktak – a
cikk szerint, ami közel van a folyóhoz, ez pedig számos háznál azt
jelenti, hogy állandó a vizesedés a falakon, a salétrom megjelenése
garantált, a pincékről nem is beszélve. A part menti utcákon (és nem
csak ott) általános ez a jelenség, amit nem lehet érdemben kezelni,
bárkinél felütheti a fejét ez a probléma.
Azt is meg kellene vizsgálni, hogy az állam – ha már állítólag az övé
az épület –, miért nem áldozott a kérdéses lakásra semmit, miközben a
család, ahogy a többi hasonló cipőben járó több mint 700 állami lakás
bérlője, folyamatosan fizeti a lakbért. Könnyen kijelenthető, hogy a
Városházánál még egy egyszerű főbérlő is jobb gazda, hiába takarózik
azzal, hogy ezek nem szociális lakások.
Mindemellett bizonnyal sok bérlőnél komoly gondot fog jelenteni az,
hogy az önkormányzat drákói módon háromszorosára (!) emelte a bérleti
díjakat úgy, hogy több éve nem engedi a lakóknak, hogy megvásárolhassák
azt az ingatlant, amiben laknak, miközben ez általános és magától
értetődő gyakorlat volt korábban. Az is beszédes, hogy öt évről hirtelen
csak egy évre hosszabbították meg a bérlők szerződéseit.
Mindezeket számba véve, joggal lehet az az érzése az embernek, hogy a
polgármesteri hivatal a város lakosait nem partnernek, hanem valami
büntetendő ellenségnek tekinti. Jómagam sokat dolgoztam külföldön, így
volt rálátásom az ottani önkormányzatok ilyen ügyeire, de ilyet, hogy
egy Városháza folyton Damoklész kardját lengesse a polgárai fölött, még
nem tapasztaltam. Ez ellen tenni kell valamit, amiben a sajtónak az élen
kellene járnia.
Visszatérve az érintett lakókhoz, mindezen terhek és megpróbáltatások
mellett mindenki maga fizeti a lakását érintő rezsit is természetesen.
Jómagam ismertem olyan állami házi lakót, aki bár kisnyugdíjas volt,
mintegy 600 lej havi jövedelemmel, mégis 300 lejt fizetett lakbér címén
negyedévente az önkormányzatnak, emellett persze saját maga kellett
karbantartsa a ház utcai homlokzatát stb., és gyakorlatilag minden teher
rá nehezedett, ami a házrészét illette.
712 állami lakás van Váradon a BN cikke szerint, 50 szerződést ezek
közül már felbontottak. A Városháza tehát egy időzített bombán ül, ha
nem vesz vissza ebből az embertelen magatartásból, a rá váró perekről
nem is beszélve."
Az egyik idős néni arról panaszkodott,hogy több felszólítást kapott a Városháza részéről, hogy sürgősen tegye rendbe a szociális lakását,mert ha nem,ki lesznek lakoltatva a beteg fiával.Az idős néni kölcsönt vett fel,hogy kifizesse a "renoválást".A legnagyobb eredmény,halasztást kapott a nyárig.Csak reménykedni tud,hogy megmenekül a kilakoltatástól.De nem csak ő van veszélyben.Ha nem vette meg a szociális lakását, izgulhat.
Forrás : digi24.ro
A szociális lakások helyzetével a
Digi24 nagyváradi studió készített egy riportot 2017-ben.Ebből idézem a Városháza hivatalos álláspontját :
"Am constatat că în unele cazuri unele locuinţe s-au transformat
chiar în focare de infecţie, deoarece unii chiriaşi nu îşi înţeleg
obligaţia contractuală, aceea de face curăţenie în aceste locuinţe, de a
le îngriji, de a nu primi, bineînţeles, persoane dintre rudele lor", a precizat Anca Grama, purtător de cuvânt al Primăriei Oradea.
"O parte dintre aceştia au fost somaţi să îşi întreţină locuinţele
şi cei care nu s-au conformat, după ce în primă fază sunt somaţi,
urmează evacuarea lor", susţine Anca Grama.
2017-ben több mint 1.400 lakás volt érintve,jelenleg több mint 700.Milyen jó,hogy részletre megvettem a lakásomat '
