Saját fotó 2015 december 31-én
2015 december 31-én átadták Nagyvárad átalakított főterét, a Szent László/Unirii teret.Soknak tetszik,soknak nem.Sokan giccsesnek tartják,mások európainak.Megoszlanak a vélemények Horia Gavriş építész terve alapján átalakított Szent László/Unirii térről.Az ügy hátteréről olvashat,ha elolvassa a teljes cikket.
Egyik legjobb információt olvashatjuk a Transindex egyik cikkében. Idézek a cikkből :
"A Szent László tér felújítása 2010 óta téma a városban. A felújítást az
Európai Unió Integrált Városfejlesztési Programja keretében történő
finanszírozás révén valósítaná meg a polgármesteri hivatal. A tervezésre
kiírt közbeszerzési eljárást a
Proiect Bihor tervezőcég nyert meg. Ennek a cégnek az alvállalkozója,
Emődi Tamás
nagyváradi műépítész készítette el az első tervet, amelyet egy közvitát
és szakmai vitát követően, a megvalósításához szükséges engedélyek
beszerzése után a helyi képviselő-testület is elfogadott. 2012 tavaszán
pedig aláírták a projekt finanszírozását bonyolító Észak-Nyugati
Fejlesztési Régióval a támogatási szerződést.
Ekkor még úgy tűnt, a tér felújításának ügye a megfelelő kerékvágásban halad, de a város élére
Mircea Mălan
személyében új alpolgármester került, akinek tetszését nem nyerte el az
Emődi által készített, és már kifizetett terv. Ekkor kezdődött el az a
vita, amelynek tétje, hogy lehet-e 2013-ban Romániában a nyílt versenyen
alapuló közbeszerzést és a közvitákat szorgalmazó uniós elveknek
fittyet hányó, széleskörű közérdeket szolgáló beruházást eszközölni,
ráadásul uniós pénzből, egyetlen döntéshozó személy ízlésvilágának
kielégítése mentén."
“A legtöbb erdélyi nagyváros főtere mind a kommunizmus alatt, mind az
azóta eltelt 20 év alatt használható volt köztérként. Padokkal,
teraszokkal ellátott, találkozásra alkalmas, térként szolgáló nagy
felületek álltak a lakosság rendelkezésére. Ilyen adottságú térrel
Nagyvárad nem rendelkezik, annak ellenére, hogy a 19. század végétől,
amikor a színházat felépítették, két főtere is van a városnak: a Szent
László térrel szemben, a híd túloldalán található a Bémer tér, amelyet
nem sokkal 1899 előtt alakítottak ki” - magyarázta.
A nagyváradiak mentális térképén a Szent László tér számít a város
főterének, már csak a terjedelem szempontjából is, hiszen a Bémer-tér
háromszorosát-négyszeresét teszi ki. “A Szent László tér közel három
hektáros, azonban a 70-80%-át az autóközlekedés és a parkolók foglalják
el, a többi járdaként, taxiállomásként, villamosmegállóként szolgál. Az
egyetlen terület, amely közelebb áll a tér fogalmához, az a Mihai vajda
szobrát körülvevő placc. Azt viszont azért nem használják szívesen a
nagyváradiak, mert három oldalán négysávos utak futnak, a negyedik
oldalon pedig a kocsik mellett a villamos is közlekedik. Aki meg akarja
közelíteni a Mihai vajda szobor körüli placcot, annak meg kell várnia,
amíg a stoplámpa zöldre vált, majd át kell kelnie az úttesten, ki kell
kerülnie a villamosra váró tömeget. A placcra érkezve az ember rájön,
hogy ott nem történik semmi, legfennebb a szobrot lehet bámulni a
hajléktalanok társaságában, akik évtizedek óta ezen a helyen tanyáznak. A
19. század végi monumentalitást őrző placc tehát nem működik az eredeti
elképzelések szerint. A Mihai vajda lovasszobra helyén hajdanán egy
Szent László szobor állt, amelyet a barokk korban helyeztek ki, azt
1892-ben kicserélték egy álló, bronz Szent László szoborra, majd az első
világháború után elvitték onnan.
Nagyvárad főtere a két világháború között (Jánosi Andrea illusztrációja a Kincses Képeskönyv - Nagyvárad c. könyvből)
Kérdésünkre, mely szerint készült valamilyen tanulmány arra vonatkozóan,
hogy a város lakói hogyan képzelik el a tér optimális kihasználását,
milyen funkciókkal szeretnék felruházni azt, Emődi elmondta, semmiféle
szakmai jellegű előtanulmány nem készült: közlekedési tanulmány sem,
nemhogy szociológiai felmérés. “Egy térátalakítás egyik legfontosabb
eleme a 21. században a közlekedés megoldása: a gyalogos, a biciklis, a
tolószékes, az autós forgalmat is beleértve. Akárcsak Kolozsvár
esetében, Nagyváradon sincs lehetőség arra, hogy az autós forgalmat
teljesen eltávolítsák a főtérről. Csupán arra van reális esély, hogy a
főtér egyik oldala mentére irányítsák az autós forgalmat és a Sas-palota
előtt széles teresedést alakítsanak ki”- magyarázta a műépítész.
Emődi Tamás terve
A nagyváradi műépítész terve szerint a Szent László tér számos, a szabad
gyalogos közlekedést akadályozó parazita elemtől és részben a
növényzettől is megszabadult volna, dizájn szempontjából a minimalizmus
irányában tolódott volna el a hangsúly.
A legelső variánsában teljesen átalakították volna a tér növényzetét, az
első változatban minden fa ki lett volna vágva és másképp elhelyezett
fákat telepítettek volna a térre. Azonban az ökológusok tiltakozására,
végül egy közvitát követően megegyeztek abban, hogy melyik fa marad és
melyiket lehet kivágni. “Konszenzusos döntést hoztunk, talán két fa
esetében vitáztunk végül, mert szerintem fontos épület homlokzatát
takarják el” – mondta el Emődi Tamás.
Elmondta, a tér jelenlegi park-jellege a 19. században megjelenő trendre
vezethető vissza, amelynek következményeként Európa-szerte
zöldesítették a főtereket, a modellt az erdélyi városok is átvették. A
főterek parkszerűsége a két világháború között is megmaradt, a
kommunizmusban egyenesen virágkorát élete ez a fajta térrendezés, ami
miatt a főtér nem tölthette be eredeti rendeltetését.
“A közmeghallgatásokon a természetvédők arról meggyőztek, hogy
figyelembe kell venni Nagyvárad sajátosan meleg klímáját, ami miatt nem
hiányozhat az árnyékot adó növényzet a térről, ezért némileg
megváltoztattuk a tervet. 2010 végére egy már kevésbé kritizált tervvé
alakítottuk át az eredeti elképzelésünket” – magyarázta a műépítész.
Az új alpolgármester szerint Emődi terve “túl szürke”
A 2012-es önkormányzati választások után új alpolgármester került a város élére. Mircea Mălan
hatáskörébe került a városháza európai finanszírozásokkal foglalkozó
osztálya, amelynek a keretében a főtér rendezésének terve megszületett.
“Az alpolgármester behívott minket, tervezőket az irodájába, a
polgármester és a projektmenedzser jelenlétében elmondta, hogy a tervünk
túl szürkének, egyhangúnak, pesszimistának tűnik. Egyértelművé tette,
nem ért egyet azzal sem, hogy csak gránitot, andezitet használunk.
Véleménye szerint színes köveket is kellett volna alkalmazni a város
szecessziós jellegének kiemelése végett. Az érveinek egy része
nevetségesnek tűnt, hiszen ezeket az anyagokat nemcsak Romániában, hanem
egész Európa-szerte használják, mert ezek felelnek meg a műszaki,
állékonysági előírásoknak és a meteorológiai-hőmérsékleti
körülményeknek. A főtér burkolata szecessziós elemekkel történő
gazdagítása azért nevetséges gondolat, mert vízszintes szecesszió nem
létezik. Még akkor sem terveztek szecessziós tereket, amikor ez az
irányzat fénykorát élte Európában. Terveztek szecessziós telefonfülkét,
padot, lámpaoszlopot, de szecessziós teret, burkolatot nem: ez fából
vaskarika, ilyen nem létezik.
A témában kevésbé otthonosan mozgó ember fejében felmerülhet, hogy jól
nézne ki a tér, ha a burkolat mondjuk virágelemeket, vagy tekergőző
vonalakat tartalmazna, de arra is kell gondolni, hogy ezt a fajta
díszítést legfennebb helikopterből lehet érzékelni. A geometriai elemek
felhasználása a térburkolat dizájnjában valamilyen ritmuskeltés célját
szolgálhatja, tehát a dinamizmus megteremtése érdekében élnek ezzel az
eszközzel a tervezők. Ezzel szemben épületek ornamentikájából ihletett
elemeket, ilyen jellegű formalizmust bevinni a burkolat dizájnjába
értelmetlen, hiszen a gyalogosok szemmagasságából ezek nem látszanak” –
mondta a műépítész.
A Reggeli Újságban olvashattuk a következőket : "Eldőlt a Szent László (ma Unirii) tér sorsa, és hosszas viták
után a kb. két éve tervezett felújításról megszületett a végleges terv. A
részletekről Mircea Mălan, Nagyvárad alpolgármestere és Horia Gavriş, a
városháza által megbízott bukaresti tervezőcég építésze számoltak be a
sajtónak."
Még így néz ki a nagyváradi Szent László (ma Unirii) tér
Volt egy "közvita",melyen alig voltak néhányan.Ezt olvashatjuk : "Közvitát rendeztek pénteken délután a
váradi Moszkva kávézóban a Szent László tér felújítási terveiről, noha a
városvezetés már eldöntötte, hogy melyik változatot nyújtja be uniós
finanszírozásra.
Nagyváradi viszonylatban nagyon sok, több
mint száz érdeklődő volt jelen azon a péntek délutáni közvitán a Moszkva
kávézóban, melyen a nagyváradi Szent László tér felújításához
valamilyen formában kötődő szakemberek ismertették a térfelújítással
kapcsolatos terveiket és álláspontjukat, illetve, hogy véleményt
mondjanak a tervekről és a kialakult helyzetéről."
Eljött a "fekete nap" amikor véglegesítették a Szent László tér tervét.A Krónika cikkében ezt olvashatjuk : "Bemutatták csütörtökön a nagyváradi Szent László (Unirii) tér sokat
vitatott felújítási tervének végleges változatát, amelyet az illetékesek
szerint az építő jellegű kritikák és javaslatok alapján módosítottak.
Mint ismeretes, miután Mircea Mălan alpolgármester önkényesen
elvetette a Proiect Bihor tendergyőztes projektjét, a kolozsvári Horia
Gavriş építész bukaresti csapatától – a közbeszerzési eljárást
megkerülve – rendelt új makettet. Csakhogy ezt bemutatása óta folyamatos
támadás érte, mind a szakma, mind a civil szféra részéről. Időhiányra
hivatkozva közvitára sem bocsátották, és gyakorlatilag úgy szavaztatták
meg a városi tanáccsal, hogy még a szükséges engedélyekkel sem
rendelkezett.
A csütörtöki prezentáción Mircea Mălan ismételten hangsúlyozta: a
főtér nem a városházáé, hanem a lakosoké, olyan elegáns köztérré kell
alakítani, amely tükrözi a történelmet és a város hangulatát, egy olyan
promenáddá, ahol közösségi rendezvényeket is lehet majd tartani. "Lett
egy projektünk, amely végül megfelel ezeknek az elvárásoknak. Minden
egyes részlet kifejezetten Nagyvárad számára lett kigondolva" –
jelentette ki az alpolgármester.
Horia Gavriş bevallása szerint meglepődött, amikor az általa
eredetileg kigondolt stílus ennyire heves kritikát kapott, így végül
visszafogottabb vonalvezetésre váltott. Elmondta: a bécsi szecessziós
mintát követve a nagyváradi Vágó-fivérek, László és József
építészmérnökök régi munkáiból – mint például a Zöldfa (ma Vasile
Alexandri) utcán lévő Moskovits-palota – inspirálódott, amikor
újratervezte a szökőkutakat és az egyéb díszítőelemeket, így végül
visszafogottabb, klasszikus, de funkcionálisabb az eredmény.
Emődi Tamás, a korábbi tendergyőztes pályázat főépítésze a Krónika
megkeresésére elmondta: a művelődési minisztérium által megadott
engedélyben is szereplő javaslatok közül talán csak a terv stilisztikai
lecsendesítése lett valamennyire teljesítve, a projekt alapvető
problémája, nevezetesen a strukturális megtervezés változatlan. A váradi
szakember azonban számított rá, hogy két hét alatt nem sokat fog
változni a projekt, ismét felhívta a figyelmet az elhibázott főtengelyre
és a közlekedési hiányosságokra."
Teljes cikk :
kronika.ro
A Főtér cikke foglalkozott a Szent László tér felújításával.Tömören így foglalta össze:
"Sokadik nekifutásra készült csak el a nagyváradi Szent
László tér felújítási terve, melynek megvalósításához már a kivitelezőt
is kiválasztották.
A Drumuri Orășenești által vezetett cégszövetség
18,9 millió lejből
végzi el a felújítást. Nem volt nehéz dolga az önkormányzatnak
kiválasztani a nyertes pályázót, ugyanis a másik ajánlattevő, a váradi
Selina cég vezette vállalkozói csoport túllépte a kiírásban szereplő
keretösszeget.
Az Erdon.ro beszámolója szerint a jelenleginél
sokkal nagyobb gyalogos övezetet alakítanak ki a tér Sas-palota felőli oldalán, az autóforgalom a görög-katolikus püspöki székhelynél fog haladni, a teret
porfir kőzettel burkolják majd le,
a villamosmegállókat pedig a Szent László-híd elé költöztetik. Több
lesz a villanyoszlop, a pad, valamint a szemetes kuka is. Felújítják a
Duiliu Marcu által 1926-ban tervezett térkompozíciót, melynek közepén
jelenleg a Vitéz Mihály szobra található. Itt állt anno
a városalapító Szent László szobra, melyet az impériumváltás után költöztettek el a Főtérről. A munkálatok kivitelezési határideje
2015 decembere. Ha eddig az időpontig nem sikerül befejezni a felújjítást, az önkormányzzat elveszítheti az európai uniós támogatást.
A térfelújítás
érzékeny pontja a nagyváradi magyarságnak,
akik ellenzik a harmadik nekifutásra, Horia Gavriș építész által
készített terveket. Az is ellenérzést kelt, hogy a téren felállítják
Roman Ciorogariu ortodox és Radu Demetriu görög-katolikus püspökök
szobrait is. Római katolikus vagy református vonatkozású emlékművet
viszont arra hivatkozva nem óhajt kihelyezni a városvezetés, hogy a
Szent László római katolikus templom kertjében már áll Pio atya szobra. "
Forrás :
foter.ro
Az olvasó lehet azt gondolja,hogy csak a magyar lapok írtak lesújtón Horia Gavriș építész tervéről.Nem' A román lapoknak is hasonló a véleményük.Mit mondott Emődi Tamás ? Román nyelven láthatja a riportot.
Néhány idézet román lapokból :
"Revoltele din presă și de pe forumurile diverselor site-uri, respectiv
dezbaterea de la Moszkva Cafe par să fi sensibilizat într-o oarecare
măsură diriguitorii Oradiei. Chiar dacă trebuie recunoscut că vor fi
mereu cetățeni sau specialiști în de-ale arhitecturii care nu vor agrea
planurile administrației locale, indiferent de cum arată ele. Joi, 1
august, viceprimarul Mircea Mălan a prezentat cea mai nouă versiune a
proiectului de reamenajare a Pieței Unirii, după controversele iscate în
urma dezvelirii variantei Horia Gavriș. Pe scurt, în noua piață nu se
va mai ridica niciun obelisc-ceas solar, nu se va mai merge pe ideea de
art nouveau, nu vom mai avea „fructieră” prea colorată, ci mai degrabă
un loc cu un caracter ceva mai practic."
Teljes cikk :
bihorstiri.ro
"Încă nu sub formă scrisă și 100% oficială, dar Primăria Oradea are OK-ul
Ministerului Culturii (condus de liberalul Daniel Barbu) pentru a merge
înainte cu proiectul de reamenajare al Pieței Unirii. Bineînțeles, este
vorba despre cel realizat de arhitectul Horia Gavriș, proiect care a
născut pasiuni mai mari în oraș decât problema gigacaloriei și a altor
subiecte controversate din ultima vreme. Potrivit viceprimarului Mircea
Mălan, Ministerul Culturii este favorabil refacerii în variant
prezentată luna trecută a Pieței Unirii, dar există și câteva ajustări
pe care Bucureștiul le cere. Spre exemplu, în reamenajarea acelei părți
din centrul orașului, va trebui ca ansamblul Duiliu Marcu să fie păstrat
și ar urma să fie revizuită partea cu circulația dinspre podul
Ferdinand spre sediul Pompierilor. De asemenea, cei de la Minister ar
prefera o variantă mai simplă din punct de vedere stilistic. Va urma
depunerea proiectului la finanțator (ADR Nord-Vest) în vederea demarării
procedurilor pentru lucrarea efectivă."
Teljes cikk :
bihorstiri.ro
"Aseară am luat parte la o proiecție Open Air marca TIFF în Piața
Unirii din Cluj-Napoca, unde au fost proiectate în premieră mondială
două filme românești.
Ajuns acolo, văzând amploarea evenimentului și numărul mare de oameni
prezenți la fața locului, nu am putut să nu oftez gândindu-mă înca o
dată cum vor putea fi organizate astfel de evenimente în Piața Unirii
din Oradea. In imaginea din partea superioara a paginii puteti vedea cam
cum arata piata in timpul evenimentelor.
Principala problemă a pieței centrale a orașului Oradea, spre
deosebire de alte orașe (Sibiu,Cluj, Alba), o constituie dimensiunile
mai mici și prezența ansamblului arhitectural-statuar al lui Mihai
Viteazu care reduce piața la o compoziție liniară, desfasurată între
străzile Iuliu Maniu și Independenței.
Așadar arhitecții care au proiectat varianta ce va fi și executată au
avut o temă foarte dificilă creată de context. Din păcate modul în care
au răspuns la context a fost complet greșit din punctul meu de vedere,
deoarece au încercat transpunerea în planul pieței a mai multor elemente
de inspirație Art Nouveau care nu au făcut decât să fărâmițeze și mai
mult spațiul pieței.
Astfel Piața Unirii nu mai beneficiază de
niciun spațiu generos unde să poată fi organizate evenimente
asemănătoare cu cele ce au loc curent în Piața Unirii din Cluj-Napoca."
Teljes cikk :
artprenta.ro