Barthel György alkotása a Kálvária-hegy tetején épült kápolna is, melyet
szintén Lajcsák püspök megrendelésére tervezett. A kápolna
1839/1840-ben épült, s az összes kiadások 16 606 364/8 forintra rúgtak.
A 9,5 m átmérőjű, köralakú, gömbkupolával ellátott kápolna homlokzatán, a
görög templomok stílusában, propylaeum-szerűen, két sorban négy-négy
zömök dór oszlop áll, melyek háromszögű timpanont tartanak. A
propylaeumtól kétoldalt ívelt oszlopsoros nyitott csarnokok húzódnak,
melyek két kis négyzetes toronykában végződnek. Ősüket a római Sz.
Péter-templom kolonnádjaiban találjuk. Az előteret eredetileg rácsozott
kerítés szegélyezte, alakjában azonban a püspöki levéltárban őrzött
eredeti tervektől eltér.
A kápolna előtt álló hat, ma már igen megviselt s különben sem mesteri
kőszobrot Dittmann Kelemen faragta, kiről tudjuk, hogy az 1830-as
években Pesten telepedett le s ott dolgozott évtizedekig. Eddig ismert
műveihez: a Nemzeti Színház karosgyertyatartóihoz s a
budapest-ferencvárosi plébániatemplom szobraihoz csatlakoznak a váradi
szobrok. Az oszlopcsarnokban elhelyezett tizennégy stációképet
eredetileg a levéltári dokumentumok szerint, a többször említett „Gölcz”
Jakab festette. A festő, sajátkezű németnyelvű „Aiber Schlag”-ján és
elismervényén Jacob Kelsz-nek írja magát; innen ferdítette a magyaros
kiejtés nevet „Gölcz”-re, avagy „Gölsz”-re. Eredetileg szintén ő
festette a kápolna oltárképét is, melyet, akárcsak a stációképeket, az
idők folyamán kicserélték. Összes munkálataiért 1170 forintot kapott.
A Kálvária egy szimbólum. Jelképe annak, hogy szürkül bele az emlékekben
élő város a metropoliszba. Ellenben a közbeszédben érdemtelenül
kevésszer esik szó erről az emblematikus helyről. Amikor még nem
multinacionális kaptafára készítették a Bihari Naplót, évtizeddel
ezelőtt jelentek meg írások erről a helyről. Hesz Ágnes Márta Rekviem
egy keresztútért című publikációjában tudatta, hogy Barthel György
építette 170 esztendeje, 1839-40-ben a kápolnát, ami pontosan a mai
Gomba helyén volt. A második világháború kirobbanásának évében még
centenáriumi ünnepséget tartottak, sőt a második bécsi döntés után, az
újra fellángoló Szent László-kultusz éveiben templomot terveztek építeni
oda a magyar szentek tiszteletére. „Azután jött az istentelenség
korszaka. Eltűntek a stáció-kápolnácskák, a tetőn lévő keresztek, a
kápolna” – a Kálvária épületeit 1955-ben lebontották, a dombtetőn mulató
lett. „Nem emlékszem már, hogy tíz vagy húsz évig nem is mentem a szép
dombra. Fájt a lelkem, s nem csak az enyém. Pedig valóban Várad szép
helye ez a domb, megérdemelné a megbecsülést, a civilizált külsőt és egy
méltó építményt!” – zárult az írás. Péter I. Zoltán helytörténész,
újságíró is közölt Tudnivalók a Kálváriáról címmel cikket erről, melyben
olvasói levélre válaszolva ismertetett adatokat a dombtetei kápolnáról
Biró József (1907–1945) váradi születésű művészettörténész, képzőművész,
grafológus Nagyvárad barokk és neoklasszikus művészeti emlékei című
doktori értekezése alapján.Teljes cikk az
erdely.ma-n '
A Kálvária-hegy tetején 1839/1840-ben épült kápolna Lajcsák püspök megrendelésére készült, mint Barthel György alkotása.
Nagyváradon egykoron úrnapi körmenet indult fel a Barátok templomából a Kálvária-dombra, a kápolnához, amelynek helyén ma a Gomba nevű vendéglő áll.
A kápolna előtt álló hat kőszobrot Dittmann Kelemen faragta.
A kommunizmus a kápolna végét is jelentette, 1955-ben lerombolták.
Még egy idézet a fent idézett cikkből : Nagyváradon egykoron úrnapi körmenet indult fel a Barátok templomából a
Kálvária-dombra, a kápolnához, amelynek helyén ma a Gomba nevű vendéglő
áll. A központban lévő istenházából a hajdani Sztaroveszky (ma Magheru)
útról rátértek a Kálvária (ma Gheorghe Doja) utcára. Ott, a Kálvária és a
Berkovics Ferenc (ma Olteniei, még korábban Kiskút) utcák
kereszteződésével szemközt volt Mányi ügyvéd háza – ahol ma egy szép új
épület pompázik –, amellett az első stáció. A következő a vasúti hídon
túl, rögtön jobboldalt. A harmadik már a Golgota (ma Graurilor) utcában,
majd feljebb szinte méterenként.
Sajnos szinte semmi nem látható a templomból.Őrizzük meg az emlékét a Kálvária dombi templom emlékét '
Hirek
Keresztút a Kálvária-dombon A nagyváradi görög-katolikus püspökség szervezésében
A Kálvária-dombi zöldövezet a nagyváradi Nymphae Welnessközpont kialakításának részeként tennék rendbe.
Nagyvárad önkormányzata hétfői rendkívüli ülésén döntött a terv
kivitelezéséhez szükséges műszaki-gazdasági dokumentáció elkészítéséről.
Az önkormányzat többek között a zöldövezet rendbe tételét, sétányok és
kilátók kialakítását, padok, szemétkosarak kihelyezését tűzte ki célul. A
vízművek jelenleg használaton kívüli területén egy úgynevezett
rusztikus övezetet alakítanak ki, melyhez egy pontonhíd is vezetne a
Körösön keresztül.
Forrás :
nagyvarad.ro
Panoráma tömbházról - Kálvária domb
