Két jó hír a váradiak részére : megmenekülhet a huszárlaktanya,az emeletráépítés nem kötelező!

 

Huszárlaktanya 2017-ben. Fotó : Egy Váradi. 

A váradiak reménykedhetnek abban, hogy a barokk stílusú huszárlaktanya megmenekülhet. Az önkormányzat nem tervezte az épület helyreállítását, de ha lesz pénz rá, akkor szóba jöhet a megmentése. Bővebben olvashat a Bihari Napló online cikkében! 

Jó hír lehet a belvárosi ingatlantulajdonosoknak, nem kötelező az emeletráépítés. Szó szerint idézem Radu Fortis főépítész szavait : "Stratégiai dokumentumnak nevezte Radu Fortiș a belváros védett beépített területének helyi rendezési tervét (PUZ CP), mely fontos előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mit lehet és mit nem lehet a belvárosban építeni idén március 1. után, amikortól hatályba lép a dokumentáció. Fortiș hangsúlyozta, hogy ez a dokumentáció nem tartalmaz olyan kitételt, miszerint a belvárosi ingatlanok tulajdonosai kötelező módon emeletráépítést kell végezzenek." 

A Bihari Napló online cikkében  olvashatunk a sajtótájékoztatón elhangzottokról. Többek között a tervezett Traian park és a Libertății új utcának a terveiről.

Megmenekül a huszárlaktanya?

Nagyon jó hírt olvashatunk az Erdély Online cikkében, megmenekülhet a huszárlaktanya. Történt valami,mely reményt adhat az ügyben.Ezt olvashatjuk :

"A váradi huszárlaktanya állagának évek óta tartó folyamatos és szemmel látható romlása a román állami intézmények tehetetlenségének a jelképe is lehetne. Úgy tűnik azonban, hogy mégis történik valami a műemléképület megmentése ügyében, a Bihar Megyei Tanács ugyanis kezdeményezte az ingatlan kisajátítását. De a dolgok mégsem annyira egyszerűek, az alábbiakból kiderül, hogy miért."

Érdemes figyelmesen elolvasni a cikket,mert több kérdésre kaphatunk választ.A lényeg, a megyei tanács az önkormányzattal felvette a kapcsolatot,hogy megmentsék a huszárlaktanyát.Komplikált a helyzet,de legalább történt valami.Idézem Emődi Tamás szavait :

"A nagyváradi huszárlaktanya a legnagyobb civil barokk építmények egyike Bihar megyében, hangsúlyozza Emődi Tamás építész, akitől megtudtuk azt, hogy az egész megyében nagyon kevés barokk kastély van. A nagyváradi ingatlan a maga nemében rendkívül értékes nagyváradi épület, mely nagyjából az eredeti állapotában megmaradt, csak az 1810-es évek elején volt egy épületbővítés. A kastélyt a 18. században építtette Kornis Ferenc prépost saját használatra, ezért is tekintendő civil, nem pedig egyházi ingatlannak. Emődi Tamás hangsúlyozta azt, hogy a műemléképületek törvényi védelem alatt állnak, ami azt is jelenti, hogy akkor is kötelező megőrizni az ingatlant, ha csupán egy pince marad meg belőle, ezért lenne üdvös mihamarabb elkezdeni az állagmegőrzési munkálatokat, amikor a huszárlaktanya úgy ahogy, de még áll. A műemléképületek megóvása és karbantartása a tulajdonos kötelessége, amennyiben azonban a magántulajdonos nem teljesíti ezt a kötelezettséget, akkor a megyei tanácsnak áll jogában kezdeményezni a műemléképületet kisajátítását a 2001/442. számú törvény alapján, tette hozzá végül a szakember."

Épített örökségünk : Huszárlaktanya

 

Fotó : Farkas László 

"Nagyvárad legrégebbi barokk kori épülete a Kaszárnya téren álló Huszárlaktanya, amelyről K. Nagy Sándor azt írja, hogy „várszerű, emeletes huszárkaszárnya”. Építése a 18. század végére tehető, és a leírások szerint Mária Terézia huszárszázadának építették, lovardával és istállóval együtt." -írja Farkas László a Reggeli Újságban.Teljes cikk :  

"A neves műemlékes szakember, Dercsényi Dezső a nagyváradi barokk építészet egyik jellegzetes emlékeként ajánlotta 1942-ben a Műemlékek Országos Bizottságának figyelmébe az akkor is igen elhanyagolt állapotban lévő huszárlaktanyát – írja Péter I. Zoltán helytörténész, városunk kiváló ismerője Mesélő képeslapok című munkájában.

Akkor a háború miatt, akkortól napjainkig a hatóságok nemtörődömsége miatt elmaradt a restaurálás, azóta pedig a még meglévő két épület állaga napról napra romlik, így mára a szó szerinti összeomlás szélén van a laktanya. Az istálló masszív épületét pár éve lebontották, helyére parkolót építettek."

Forrás : reggeliujsag.ro 

Szomorkodhatunk,mert műemlékek,értékes épületek mennek tönkre Nagyváradon.Miért?Mert nem voltak felújítva,mert nem volt rá pénz,stb.Pedig sok évig "uralmon" voltak a váradi magyarság képviselői a Helyi Tanácsban.Miért léptek közbe?Mert nem volt szívügyük.Lényegében azt tették mint a társaik,vagyont szereztek.Nem azt,amiért a Helyi Tanácsba választották őket.Ez lett és lesz az eredménye a pénz hajszolásának.Voltak néhányan,akik szerettek volna tenni valamit,de a többség nem támogatta őket.Most aratja le a váradi magyarság a " gyümölcsöket ".Zárójelbe teszem , a rothadt gyümölcsöket.Várhatunk valami jót.Ha 28 év nem volt elég,akkor mennyi idő kell elteljen?Lehet talán idős koromban fogok látni valamilyen kézzelfogható eredményt,ha lesz még számottevő váradi magyarság.Több műemléket renováltak,mely egy kicsit reménykeltő.De ez nem elég.Több kellene ... 

Saját fotók 

 

 

 

 

 

 

Teljes album : Egy Váradi Facebook