Igazgatónőként tért vissza iskolájába

 

"Szeptember 1-től Vad Márta személyében új igazgatónője van az Ady Endre Középiskolának. A pedagógus tegnap a Bihari Naplónak beszélt arról: miért döntött úgy, hogy elvállalja a tisztséget, milyen tervei vannak, miért gondolja azt, hogy az Ady „Az Iskola”. "

Teljes cikk : erdon.ro

Öregdiákok találkoztak az Adyban

 

Az Ady Endre Középiskola és az Alma Mater Alapítvány idén is megszervezte hagyományos öregdiák-találkozóját. Az 50 és a 60 éve végzettek átvehették az arany-, illetve gyémántdiplomákat.

Teljes cikk : erdon.ro

Színvonalas szavalatok voltak

 

Díjkiosztással ért véget szombaton a XI. Partiumi Ady Endre szavalóverseny, az Ady Endre középiskolában. Tóth Márta iskolaigazgató és Csatlós Lóránt színművész adta át a díjakat.  

Teljes cikk : erdon.ro

Bibliahét zajlik az Adyban

 

Első alkalommal szerveznek vakációs bibliahetet a nagyváradi Ady Endre középiskolában. Hétfőn még nem voltak túl sokan, keddre több gyereket várnak. Sokféle program lesz. 

„Az egyik kollégámmal beszéltük, hogy jó lenne egy nyári programot kitalálni, főleg a kisebbeknek, hiszen inkább az ő esetükben gond, hogy mit tegyenek, míg a szülők dolgoznak” – mondta Csepregi Imola vallástanár, a bibliahét szervezője. Így született az ötlet, hogy a református egyházközségekben zajló bibliahetek mintájára a középiskolában is szervezzenek egy ilyen programot.

Teljes cikk : erdon.ro 

Önkormányzatiság a dualista Nagyváradon

 

Szombat délután a XXIII. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében Kádár József jogász tartott előadást az Ady Endre Középiskolában Nagyvárad, mint törvényhatósági jogú város címmel. 

Kádár József jogász kifejtette: amikor még Biró Rozália munkatársaként dolgozott a Polgármesteri Hivatalban, kérdezte meg egyszer tőle egyik román kolléganője, hogy mit jelentenek a régi dokumentumok hivatalos pecsétjein a th.j.v., illetve az ehhez hasonló rövidítések, s innen jött az ötlete, hogy előadást kéne tartson Nagyvárad, mint törvényhatósági jogú város címmel, mely jelentés valójában a város önkormányzati státuszára utal.

Teljes cikk : erdon.ro 

Nem a Habsburgok miatt vagyunk kisebbségben

 

Kedd este az Ady Endre Középiskola dísztermében folytatódott az RMDSZ Bihar megyei szervezete által életre hívott Szacsvay Akadémia történelmi modulja. Ezúttal Kalmár János magyarországi történész, egyetemi docens tartott előadást a 18. századi betelepítésekről. 

Az érdeklődőket szokás szerint Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte.
Felvezetőjében Kalmár János kandidátus, az egri Eszterházy Károly Főiskola egyetemi docense arra hívta fel a figyelmet: a múlt öröksége a 18. századi változásokat is befolyásolta. Ha demográfiai szempontból vizsgáljuk a korszakot, azt láthatjuk, hogy az általánosan elfogadott nézet szerint a 15. század végén, Mátyás király halála után a Magyar Királyság (MK) lakossága körülbelül 3,8 millió fő volt. Mivel akkoriban általános összeírás nem történt, ez az adat a monopolhelyzetben levő, jó adminisztrációs apparátussal rendelkező római katolikus egyház adóztatási célból készített adatfelvételére támaszkodik, melynek pontosságát azért több bizonytalansági tényező befolyásolja. Összehasonlítva: ez az akkori Európa összlakosságának 5,8 százalékát jelentette. Kétszáz évvel később, a török hódoltságot követően 4,2- 4,5 millióra volt tehető a MK lakossága, mely a kontinens populációjának 3,8 százalékát tette ki. Minimális növekedésről beszélhetünk csupán, hiszen míg a MK lakossága csak 30 százalékkal nőtt, Európában ez a bővülés átlagosan 60 százalékos volt. Ráadásul ez a szerény emelkedés is a bevándorlások nyomán állt elő, nem spontán népszaporulat következtében. Előbbi már Mohács előtt elkezdődött, amikor balkáni elemek, főleg rácok érkeztek az általuk biztonságosnak ítélt MK területére. Ez a folyamat később újabb lendületet vett, csak az indok volt más: először a törökök elől, majd a törökök nyomában jöttek szálláscsinálóként iparosok és állattenyésztők, akik fokozatosan átvették a magyar parasztság helyét, és délen lokálisan abszolút túlsúlyba kerültek, mely helyzet a településneveken is kimutatható. Az átrendeződés nem csupán etnikai volt, hanem mezőgazdasági átszíneződést, civilizációs szintkülönbséget is eredményezett. A jövevények ugyanis az archaikusabb állattenyésztő kultúrát hozták magukkal, a földműveléssel foglalkozó magyar parasztoknak pedig nem volt más választásuk: „vagy megszokták, vagy megszöktek” Észak-Nyugatra, illetve a Dunántúlra. Ahogy aztán megszilárdultak a meghódított alföldi területek, úgy megváltozott a településszerkezet is. Felbomlott a hagyományos faluhálózat, és helyet kényszerült adni a mezővárosoknak, melyek tulajdonképpen gazdátlanul maradt nagy falvak voltak, ezek minden előnyeivel és hátrányaival együtt. Ugyanakkor kialakult a szarvasmarhatartás szokása, melynek másfél évszázadig jó konjunktúrája volt- magyarázta a történész. Hozzátette: ahová elmenekült a magyar népesség, ott viszont ellentétes tendencia zajlott, vagyis sűrűbb lett a településhálózat, a földparcellák összezsugorodtak, és nőttek a földesúri igények, mely különbségeknek a 18. században messzemenő következményei lesznek. Az erdélyi területeket ezek a változások aránylag kevésbé érintették, mert a belső politikai helyzet viszonylag stabil volt. Béke volt, ezért a meglevő etnikai arányok nem változtak meg gyökeresen, bár némi mobilitás azért itt is érzékelhető volt. A leginkább jellemző, hogy transzhumán életmódot folytató románok jöttek a Kárpátok felől Közép-Erdély irányába, és hosszabb távon állandó településeket hoztak létre.
Teljes cikk : erdon.ro