Bontanak a belvárosban értesítés nélkül -Tiltakozik a református egyház!

 

Libertății (Ezredévi emléktér) utca.Fotó : Pikó Stefánia  

A kétharmados többséggel rendelkező PNL tanácsosok egyhangúlag megszavazták a bontást a belvárosban. Egy új úttal akarják összekötni a Traian (Széchenyi) parkot a Szabadság/ Libertății (Ezredévi emléktér) utcával, ugyanis rosszul tervezték meg a Magheru (Sztaroveszky) út alatti aluljárót.Torlódások keletkeznek a forgalomban.Ezért határozták el a bontást a rendőrség épületével szemben.A bontásról nem értesítették az érintetteket.A legnagyobb vesztes,a református egyház,mert azokat az épületeket akarják lebontani,melyek az egyház tulajdonában vannak.Nagy vita alakult ki a Helyi Tanács ülésén. Megjelenik a buldózer a belvárosban?A PNL-sek ezt akarják,a gyenge ellenzék nem.A kérdés az,mit írnak a törvények. Az önkormányzat bármit megtehet?Ha sikerül a bontás,akkor a többi épületek is veszélyben vannak.Az elmúlt években Nagyvárad a befektetők "paradicsoma" lett,ugyanis több ezer új lakást építettek és építeni fognak,ezek szerint a belvárosban is.Nem a " levegőbe " beszélek,példa erre a Traian parkban lebontott régi épület,és a következőkben fogják lebontani a  volt fizetéses poliklinika épületét,ide sorolom a Divatház melletti egykori Kis Pipa épületét is. Korszerűsíteni kell a várost ez tény,de hogyan,az nem mindegy.Mi marad a Pece/Körös-parti Párizsból az unokáinknak?Ha ilyen ütemben haladunk,akkor kevés emlék marad. 

 

Mit tehetek?Fotókat és videókat készítek a belvárosról.A Covid-19 negyedik hulláma tart felénk,ez azt jelenti,korlátozásokat vezethetnek be.

 

A bontással foglalkozik Pap István a Bihari Naplóban megjelent cikkében!  

Országos " hírnevet" szerzett a nagyváradi önkormányzat ,Fried Noémi Lujza cikke jelent meg a Maszolban !

 

A Maszol cikkében olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltakozása!

„A Jóisten megbízását érzékelem a háttérben”

 

Csűry István püspök.Fotó : erdon.ro 

"Pénteken a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében választói közgyűlést tartott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, melyen a jelenlevők elsöprő többségekben újraválasztották püspöknek Csűry Istvánt. Az egyházfő ezután interjút adott szerkesztőségünknek." - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.

Teljes interjú : 

"– Második ciklusát kezdi meg a Királyhágómelléi Református Egyházkerület élén. Lelkészi szolgálata kezdetén gondolta, hogy így alakul majd a pályája?
– Annak idején, amikor a pályám alakult, mindig arra gondoltam: a legfőbb terveim, álmaim azok lennének, melyek elsősorban valahol a teológiai tudományok körül körvonalazódnának. Nagyon alkalmas lett nekem erre a változások utáni idő, hiszen előbb a Harangszó szerkesztője, aztán főszerkesztője lettem, párhuzamosan pedig a Sulyok István Református Főiskola gyakorlati teológia tanárává váltam, majd a Partiumi Keresztény Egyetemen folytattam ugyanezen a szakon. Mindig is ez volt az álmom, de valahogy az akkori feszültségek, egyházi helyzet, bonyodalmak, melyek akkor kialakultak, arra intettek, illetve a Jóistentől arra kaptam biblikus üzenetet, hogy fel kell vállalni az egyház szervezésének, ilyenfajta munkájának a dolgát is.
A helyzet az, hogy engem akkor nagyon hirtelen választottak meg, derült égből jött, amikor egyből generális direktorrá, az egész egyházkerület misszió tevékenysége vezetőjének választottak meg. Nagyon meghatott, de ugyanakkor még nem tudtam, hogy milyen feladatok sorakoznak fel, és milyen módon kezdek lassan elszakadni a tudománytól, addigi álmomtól, és kerülök át egy olyan pászmára, ahol nem a tudományosság, hanem sokkal inkább a gyakorlat, a gyülekezetek és a presbitériumok építésének a feladatai várnak rám.
– Több éven keresztül püspökhelyettes is volt…
– Ez idő alatt voltam püspökhelyettes is, tíz éven keresztül, sőt ennek a püspökhelyettesi időszaknak az utolsó két esztendejében már megbízott püspökként is munkálkodtam. Ezt azért mondom el, mert valahogy úgy látom, hogy nem egyfajta megvillanás volt a részemről sem, hogy erre a pályára elindulok. Sőt, azt is ki kell mondanom, hogy még a körülöttem annak idején levő közgyűlési tagoknak sem éreztem annyira az elhatározottságukat arra nézve, hogy engem ilyen magas funkcióba emeljenek, hanem inkább a Jóistennek egy olyasfajta folyamatos, hosszan tartó szolgálatra nevelő, szolgálatra elhívó, és a szolgálatot kiteljesítő megbízását érzékelem a háttérben. Ez a tizenkét év elegendő volt arra, a püspöki szolgálatom előtt, hogy amikor az első ciklusnak nekiindultam, akkor már nagyon tudatosan láttam, hogy mit kell az egyházban tenni, milyen feladatok vannak, és milyen püspöknek akar engem elsősorban a Fennvaló látni. És ez természetesen nincs ellentétben azzal, amilyenek lennem kell abban a közösségben, amelyben élek.
Feladatkörök
– Ha lehet egy profán hasonlattal élni, ugye egy püspöknek is van feladatköre. Mit tekint Ön ennek?
– Érzem, Isten tőlem elvárja, hogy sokkal erőteljesebben igyekezzem az igehirdetés igazi, csodálatos lehetőségeit most már nemcsak tanulmányban, hanem egyre inkább a példaadás szolgálatával lelkésztársaimnak felmutatni. Ugye az, ami az igehirdetések körül kérdésként jelentkezik, az az, hogy a mai modern világban hogyan lehet úgy Isten üzenetét megfogalmazni, hogy senki előtt ne úgy tűnjön, mintha valami régmúltból jövő, archaikus okoskodás lenne, éppen ezért szinte hitvallásommá vált, hogy egy-egy igét egy prédikációban három szempontból tárgyaljam.
– Melyik az első szempont?
– Először is mindig ragaszkodni a Szentírás írott anyagához – ezt nevezzük mi textusnak –, utána pedig mindig időszerűsíteni a régmúltból jövő üzenetet. Hogyan szól az ma, a 21. század emberének. Harmadsorban pedig mindig meg kell keresni az alkalmazást, mert Isten azért szól, hogy azt fedezzem fel a saját életemben. Úgy érzem, hogy ezen a téren a bibliaolvasó kalauz használata, illetve ugyanakkor ezeknek az igéknek az ilyenfajta kezelése, elérkezett – mondom halk, szelíd tanácsként – azokhoz a lelkipásztorokhoz, akik rájöttek arra, hogy valóban itt kell kezdeni a közösséget építeni, a gyülekezetet létrehozni, a gyülekezet erejét körvonalazni. Ez volt az egyik nagyon fontos feladatom. A másik az, hogy egy világban, melyet beárnyékol a kommunizmus múltja, az új kezdeteknek az a fajta töprengő, olykor-olykor elbizonytalanodó állapota hogyan int bennünket arra – hogy evangéliumot idézzek –, hogy az eke szarvára tenni a kezet, és nem hátrafordulni, hanem előre, szántani, ami azt jelenti, hogy ütemesen haladni, a munkát becsülettel elvégezni. Itt az a lényeg, hogy Istennek igéje, amikor a gyülekezeteket bátorítja, vagy a gyülekezetben élő embert bátorítja, mindig jövő idejű. Milyen érdekesek azok a kijelentések, hogy akiket Isten lelke vezérel, azok Isten gyermekei. Nem arról beszél, hogy hogyan vezérelt, hanem hogy hogyan fog vezérelni, tehát egy olyan időmúlás van mögöttünk, aminek a lényege nem is a múltban, hanem a jövendőben fogalmazódik meg, és itt lehet meglátni azt, hogy hogyan kell a hívő embernek, Isten gyermekének a jövendőt látni, a jövőben tájékozódni. Egy elbizonytalanodó társadalomban, mert ugye innen indultam ki, úgy szólni Isten igéjét, mint ami nagyon precízen és pontosan tudja, hogy hogyan kell haladni.
– És a harmadik rész?
– Ennek a szolgálatnak van egy harmadik, kézzel fogható része, ami a gyülekezeti munkából származó eredményeket jelenti. Ott, ahol templomot és gyülekezeti házat tudunk akár újonnan építeni, akár felújítani, ott, ahol megpróbáljuk a gyülekezeteket tényleg a 21. századi körülmények közé hozni, ott lemérhetőek, hogy miként teljesíthetőek ezek a szolgálati elemek, hogyan éli meg a gyülekezet a lelkipásztorával, a presbitériumával és a gyülekezeti tagokkal. Az én hatéves szolgálatom erről szólt, és remélem, hogy a következő esztendők ugyanezen az úton, még több vállalással, talán még több munkával viszik majd előre ezeket a kérdéseket.
Új székház
– Nem említette, hogy közben új székháza is lett a KREK-nek…
– Valóban nagyon fontos, hiszen egyfajta kifejezője annak a szolgálatnak, amiről beszéltem. Ott, azon az új helyen most már otthon vagyunk, és azt hiszem mondhatom azt is, hogy otthont teremtünk nem csupán a hozzánk beérkezőknek, hanem a hozzánk beérkezőknek érezniük kell azt is, hogy otthona van Istennek is. A problémákat, az örömöt és minden szépet és jót megpróbálunk ott, azon a helyen, úgy Isten elé vinni, hogy ezekre emberileg is választ tudjunk adni, de annak tudatában, hogy ez egy nagyon korlátozott lehetőség, ezért Isten kegyelmét és szeretetét is mellé kell rendelni. Ennek az épületnek ez szolgálat a jelene, és remélem, hogy évtizedek múlva is ez marad.
– Azért maradtak befejezetlen feladatok is…
– Igen, vannak befejezetlen feladatok. Hadd mondjam el, hogy a kórházat érintő feladatot nem adjuk fel, sőt talán most egy kicsit szélesítettük is azáltal, hogy megpróbálunk egyéni vállalkozókat is, illetve olyan embereket bevonni, akik érdekeltek az erdélyi magyar emberek egészségének ügyében, annak hathatós javításában. Nagyon mélyről kell indulnunk és nagyon szép eredményeket kell elérjünk, de el fogjuk tudni érni. A többi feladat, ami ebből következik: valóban egy olyan idősellátó rendszert létrehozni, ahol az amatörizmustól egyre inkább kell elszakadni, és egyre inkább a profizmust alkalmazni. Az idősek beteggondozása ugyanis nem csak egyfajta idősbetegellátás – gondolok itt az altatásra és az étkeztetésre –, hanem valóban olyan szolgálatnak a végzése, ami egészséget állít vissza, mentális állapotot javít, és olyan komfortérzetet biztosít, amit megérdemel a 21. században élő idős ember.
– Egy másik nagy kihívás az Egység-napjának megszervezése Váradon, a reformáció 500. évfordulója alkalmából.
– Éppen most beszélgettem a három református gimnázium vezetőivel. Az Egység-napot úgy képzeljük el május 20-án, amelyre néhány ezer embert várunk, hogy valóban azt az üzenetet közvetítse, hogy együtt vagyunk. A gimnáziumok kórusait kértem meg arra, hogy közös énekléssel is, illetve ugyanakkor egyéni számoknak a bemutatásával érzékeltessék a fiatalságunknak a jelenlétét. Remélem, hogy a presbitériumok minden gyülekezetből, ha nem is teljesen, de bőséges jelenléttel, képviseleti alapon jelen lesznek. Természetesen elhívjuk nemcsak a Generális Konvent egyházkerületeit és ezek vezetőit, hanem szerte ebben a világ élő valamennyi reformátust, Ausztráliától egészen Kanadáig, hogy együtt ünnepelhessünk ezen a szép alkalmon.
– Közeleg október 31-e, a Reformáció Emléknapja. Milyen gondolatok fogalmazódnak meg ennek kapcsán Önben?
– Eleven megújulás. Hiszem azt, hogy Isten meg akar újítani bennünket. A nagy kérdés azonban, amire nekünk kell megadnunk a választ az az, hogy ezt a megújító szándékot mi valóra tudjuk-e váltani? Nagyon fontos megérezni azt, hogy Isten bízik bennünk, mert látja a megújulni vágyó embernek a lehetőségét és az igényét, viszont elvárja, hogy ehhez a vágyhoz tegyük hozzá az erőnket, illetve ezt az erőt tudjuk úgy megsokszorosítani, hogy mások is kedvet kapjanak a reformációban a megújult léleknek és a megújult életnek a felfedezésére. Én kívánom azt, hogy minden református – nemcsak a Királyhágómelléken –, és minden református mellett élő keresztény ember ebben a világban érezze és tudja meg azt, hogy jó az Úr. Ezt a jót akarja, és ezt a jót nekünk is akarni kell, mert akkor létre tudjuk hozni, meg tudjuk valósítani."
Forrás : erdon.ro

Újraválasztották tisztségébe Csűry István királyhágómelléki református püspököt

 

"Újraválasztották pénteken tisztségébe Csűry Istvánt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspökét." - írja a Bihari Napló az MTI értesülése nyomán.

Teljes cikk : erdon.ro 

Kilencvenöt év után saját otthonban

"Ünnepélyes keretek között szentelték fel vasárnap délután a Királyhágómelléki Református Egyházkerület új, Sulyok István utcai székházát, mely a magyar és a román állam támogatásával épült. Két héten belül benépesülnek az irodák." - írja az erdon.ro

Teljes cikk : erdon.ro

Átadták a Pro Ecclesia, a Pro Partium és az M. Nagy Ottó díjakat

 

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület december 4-én megtartott közgyűlésén a délelőtti ünnepség utolsó momentuma az egyházkerület hagyományosan kiosztott díjainak az átadási ceremóniája volt."

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Tanácskozni hívják a partiumi elöljárókat

 

Forró László, a KREK főjegyzője, püspök-helyettese
Fotó: Csikos Rolland

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Forró László főjegyző intézett felhívást az egyházkerület lelkipásztori kara és a partiumi magyar polgármesterek, megyei alelnökök és parlamenti képviselők felé."

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

 

Farkas Zsolt előadótanácsos a tegnap sajtótájékoztatón
Fotó: Csikos Rolland 

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület körlevélben igyekezett útmutatót adni gyülekezetei és azok lelkipásztorai számára az Európában hónapok óta tartó migránsválsághoz való viszonyulásban."

Forró László választása – válaszféle a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) újonnan választott főjegyzőjének - Az EMNP volt elnöke helyreigazítja a főjegyzőt

 

"Főjegyzővé választása alkalmából adott interjút Forró László, a KREK eddigi előadótanácsosa, nem mellékesen még az RMDSZ Bihar megyei önkormányzati képviselője. A főjegyző – többek között – püspöksége „a magyar pártokkal szembeni egyenlő távolság elvéről” is beszél, sajátosan emlékezve történésekre és a nemzeti táborban igencsak megrökönyödést keltő politikai szerepvállalását próbálja megmagyarázni." - írja az erdon.ro.A cikk szerzője , Toró T. Tibor.

Teljes cikk : 

"Érezhetően felmentést keres egykori döntésére, illetve annak felelősségét szeretné áthárítani. A közvetlen felelőst politikai pálfordulásáért nem saját lelkiismerete környékén, hanem az Erdélyi Magyar Néppárt köreiben és konkrétan szerény személyemben véli megtalálni. Lelkiismeretével folytatott vitában nem kívánok neki segíteni, de az igaz és a hamis harcában mindig érdemes az igazság pártján megszólalni.
Forró László ambícióitól soha nem állt távol a politikai szerepvállalás, már Tőkés püspök oldalán, annak bátorító beleegyezésével többször vállalt aktív – bár inkább háttérmunkás – politikai feladatokat. A közvetlen szerep- és felelősségvállalást azonban, bár többször felmerült ennek lehetősége, mindig visszautasította. Azt gondoltam, egyházi feladatköréből eredő erkölcsi megfontolásból teszi ezt és sajnálattal vettem tudomásul, ugyanis az autonómiamozgalom egyik vezetőjeként folyamatosan azon dolgoztam, hogy az ügyet arcukkal és közéleti tisztségük tekintélyével a nyilvánosság előtt is vállaló személyiségek közül minél többet megnyerjek. Forró László mind rátermettsége, mind tisztsége okán alkalmasnak tűnt erre.
Annál nagyobb volt a megrökönyödés, amikor a KREK Tőkés László utáni korszakának nagy paradigmaváltása közepette Forró László, a „pártokkal szembeni egyenlő távolság” elvét követve – vékony mentségére szolgáljon, új püspökének rábólintásával – elfogadta az RMDSZ által felkínált megyei tanácsosi mandátumot. Attól a Kiss Sándor, Szabó Ödön és Bíró Rozália nevével fémjelzett RMDSZ-vezetőségtől, amelynek kétes módszerei és szándékai ellen Tőkés László oldalán – legalábbis akkor úgy tűnt – teljes meggyőződéssel harcolt. A Néppárt ajánlata az RMDSZ-ével szemben nem is lehetett „versenyképes”: sem jól fizető tisztséget, sem hatalommal járó előnyöket nem tudtunk ígérni, csak a megfeszített munka lehetőségét és az elvégzése utáni nyugodt lelkiismeretet. Ez utóbbi ajánlatot viszont többször is megtettük. Magam is személyesen, Bihar megyei társaim is. Forró László az előbbi lehetőséget választotta. Lelke rajta.
Az egyház „pártokhoz mért egyenlő távolságáról”
Személyes meggyőződésem, hogy a magyar történelmi egyházaknak az erdélyi magyar közösség politikai érdekvédelmét felvállaló pártokkal nem értéksemleges – egyenlően távolságtartó – viszonyt kell ápolniuk, amely abban merül ki, hogy az egyházi vezetők által megnevezett emberek kerülnek politikai tisztségbe. A közösségmegtartó egyház és a közösségi érdekvédelmet felvállaló politika viszonyának ennél sokkal összetettebbnek kell lennie. A magyar történelmi egyházaknak elegendő kihívás a politika moralitására és értékelvűségére ügyelni, mintsem a pártok szervezési vagy káderpolitikai feladatait átvállalni. Főtiszteletű Csűry István püspök úrral évekkel ezelőtt a nyilvánosság előtt folytatott eszmecserénk lényege ez volt, nem pedig a jelenlegi püspökhelyettes által elnagyolt, leegyszerűsítő és ezért mind tartalmában, mind formájában igaztalan forgatókönyv. A politikusnak az a dolga, hogy tisztelettel és figyelemmel hallgassa meg az egyház elöljáróinak álláspontját, majd meggyőződése és legjobb tudása szerint építse be azt politikai döntéseibe. A Néppárt ilyen természetes partneri viszonyt szeretne ápolni a közösségmegtartó egyház képviselőivel és természetesen megköszöni, sőt, igényli a munkájára vonatkozó – elismerő vagy kritikai – visszajelzéseket, legyenek azok akár személyre szólóak is.
Végezetül, Forró László főjegyző úr megválasztásához gratulálok, kívánok erőt és hitet felelős munkájához. Ígérem, közérdekű ügyekben megfogalmazott véleményét mindig a legnagyobb figyelemmel és alázattal hallgatom."
Forrás : erdon.ro

Az EMNP volt elnöke helyreigazítja a főjegyzőt 

 "Augusztus 10-én a Bihari Napló Forró Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület új főjegyzőjével közölt interjút. A beszélgetés egy adott pontján arra a kérdésre, hogy lehet-e tudni, ki kerül az egyházi elöljáró helyére a megyei önkormányzatban, Forró László így nyilatkozott: „A törvény értelmében a választási listán szereplő következő személy kerül be a testületbe. Ha az RMDSZ jövőre is fenntart egy helyet egyházkerületünk számára a megyei választási listán, akkor fogunk küldeni valakit, csak akkor már nem én fogok menni. Itt kell megemlíteni azt is, hogy Csűry István püspök meghirdette a pártoktól való egyenlő távolság elvét. Ezt követően az RMDSZ tett egy ajánlatot a püspökségnek, hogy javasoljon valakit az RMDSZ megyei választási listájára, és Csűry püspök engem javasolt. Ezt követően Csűry püspök éppen az egyenlő távolság elve mentén a Erdélyi Magyar Néppártnak is felajánlotta azt, hogy az egyházkerület javasolna valakit az EMNP megyei tanácsi választási listájára. Akkor azonban Toró T. Tibor, a párt elnöke azt válaszolta, hogy Csűry István püspök ne szóljon bele a párt dolgaiba. Innentől kezdve sérült az egyenlő távolság elve, mert az RMDSZ-ben ott vagyunk, és képviseljük a magunk érdekét, az EMNP-ben viszont nem vagyunk ott.” A megjelentekre Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt előző elnöke válaszlevélben reagált, mely az alábbiakban olvasható." - írja a Reggeli Újság.

 

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt előző elnöke

Forró László választása

Főjegyzővé választása alkalmából adott interjút Forró László, a KREK eddigi előadótanácsosa, nem mellékesen még az RMDSZ Bihar megyei önkormányzati képviselője. A főjegyző – többek között – püspöksége „a magyar pártokkal szembeni egyenlő távolság elvéről” is beszél, sajátosan emlékezve történésekre és a nemzeti táborban igencsak megrökönyödést keltő politikai szerepvállalását próbálja megmagyarázni. Érezhetően felmentést keres egykori döntésére, illetve annak felelősségét szeretné áthárítani. A közvetlen felelőst politikai pálfordulásáért nem saját lelkiismerete környékén, hanem az Erdélyi Magyar Néppárt köreiben és konkrétan szerény személyemben véli megtalálni. Lelkiismeretével folytatott vitában nem kívánok neki segíteni, de az igaz és a hamis harcában mindig érdemes az igazság pártján megszólalni.

Forró László ambícióitól soha nem állt távol a politikai szerepvállalás, már Tőkés püspök oldalán, annak bátorító beleegyezésével többször vállalt aktív – bár inkább háttérmunkás – politikai feladatokat. A közvetlen szerep- és felelősségvállalást azonban, bár többször felmerült ennek lehetősége, mindig visszautasította. Azt gondoltam, egyházi feladatköréből eredő erkölcsi megfontolásból teszi ezt és sajnálattal vettem tudomásul, ugyanis az autonómiamozgalom egyik vezetőjeként folyamatosan azon dolgoztam, hogy az ügyet arcukkal és közéleti tisztségük tekintélyével a nyilvánosság előtt is vállaló személyiségek közül minél többet megnyerjek. Forró László mind rátermettsége, mind tisztsége okán alkalmasnak tűnt erre.

Annál nagyobb volt a megrökönyödés, amikor a KREK Tőkés László utáni korszakának nagy paradigmaváltása közepette Forró László, a „pártokkal szembeni egyenlő távolság” elvét követve – vékony mentségére szolgáljon, új püspökének rábólintásával – elfogadta az RMDSZ által felkínált megyei tanácsosi mandátumot. Attól a Kiss Sándor, Szabó Ödön és Bíró Rozália nevével fémjelzett RMDSZ-vezetőségtől, amelynek kétes módszerei és szándékai ellen Tőkés László oldalán – legalábbis akkor úgy tűnt – teljes meggyőződéssel harcolt. A Néppárt ajánlata az RMDSZ-ével szemben nem is lehetett „versenyképes”: sem jól fizető tisztséget, sem hatalommal járó előnyöket nem tudtunk ígérni, csak a megfeszített munka lehetőségét és az elvégzése utáni nyugodt lelkiismeretet. Ez utóbbi ajánlatot viszont többször is megtettük. Magam is személyesen, Bihar megyei társaim is. Forró László az előbbi lehetőséget választotta. Lelke rajta.

Személyes meggyőződésem, hogy a magyar történelmi egyházaknak az erdélyi magyar közösség politikai érdekvédelmét felvállaló pártokkal nem értéksemleges – egyenlően távolságtartó – viszonyt kell ápolniuk, amely abban merül ki, hogy az egyházi vezetők által megnevezett emberek kerülnek politikai tisztségbe. A közösségmegtartó egyház és a közösségi érdekvédelmet felvállaló politika viszonyának ennél sokkal összetettebbnek kell lennie. A magyar történelmi egyházaknak elegendő kihívás a politika moralitására és értékelvűségére ügyelni, mintsem a pártok szervezési vagy káderpolitikai feladatait átvállalni. Főtiszteletű Csűry István püspök úrral évekkel ezelőtt a nyilvánosság előtt folytatott eszmecserénk lényege ez volt, nem pedig a jelenlegi püspökhelyettes által elnagyolt, leegyszerűsítő és ezért mind tartalmában, mind formájában igaztalan forgatókönyv. A politikusnak az a dolga, hogy tisztelettel és figyelemmel hallgassa meg az egyház elöljáróinak álláspontját, majd meggyőződése és legjobb tudása szerint építse be azt politikai döntéseibe. A Néppárt ilyen természetes partneri viszonyt szeretne ápolni a közösségmegtartó egyház képviselőivel és természetesen megköszöni, sőt igényli a munkájára vonatkozó – elismerő vagy kritikai – visszajelzéseket, legyenek azok akár személyre szólóak is.

Végezetül, Forró László főjegyző úr megválasztásához gratulálok, kívánok erőt és hitet felelős munkájához. Ígérem, közérdekű ügyekben megfogalmazott véleményét mindig a legnagyobb figyelemmel és alázattal hallgatom.

Toró T. Tibor

Forrás : reggeliujsag.ro

 
 

Kántorképző záróhangverseny

 

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület X. Kántorképző Tanfolyamának záróhangversenyére augusztus 14-én, pénteken délután 6 órától kerül sor a nagyvárad-újvárosi református templomban. Igét hirdet Ruzsa István bürgezdi lelkipásztor. Az ünnepi istentiszteleten szolgálnak a tanfolyam hallgatói, a kórus műsorában Praetorius-, Clemens-, Mendelssohn-, Beharka-, Fasang-, Berkesi-művek csendülnek fel. Minden érdeklődőt szeretettel várnak."

Forrás : reggeliujsag.ro

Komoly előrehaladás a kórházépítés ügyében

 

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselői június 1-jén tárgyaltak a magyar egészségminisztériummal a leendő váradi református kórházról.

Teljes cikk : erdon.ro

Az egyházi rendszerváltozásról szerveznek Váradon konferenciát

 

Annak tudatában, hogy az egykori rendszerváltó történelmi fordulat része képpen egyházi rendszerváltozásról is indokolt és méltó megemlékezni és beszélni, a Partiumi Keresztény Egyetem égisze alatt, a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete szervezésében 2015. május 30-án egész napos, könyvbemutatókkal, tisztelgéssel és filmvetítéssel körített konferencia lesz ebben a tárgyban Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában.

Teljes cikk : mind1.ma

Csűry István püspök közleménye

 

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében kijelentem: fontosnak tartjuk azt, hogy Nagyváradon méltó köztéri szobrot kapjon városalapító árpádházi I. László királyunk.  

Teljes cikk : erdon.ro

Vannak pedig, akik befogadták

 

„Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek.” (Ján.1,12) Önmagunkról és a világról szóló önismeretből származó őszinte véleményünk inkább arra hajlik, hogy Betlehem lakói közé soroljuk önmagunkat, akik annak idején nem fogadták be a megszületendő Jézust. A legelszántabb keresztyén is küzd olyan visszaköszönő kínzó emlékkel, amikor maga sem fogadta be Isten Fiát.  

Teljes cikk : erdon.ro

Református püspökség épül

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) a trianoni országcsonkolás után alakult meg Sulyok István akkori bihari esperes hathatós közreműködésével. Október 24-én tették le a Csűry István püspök által irányított egyházi közigazgatási egység székházának alapkövét a nagyváradi Sulyok István utcában - írja a biharmegye.ro.

Teljes cikk : biharmegye.ro

Értékes levéltári magyar iratok a nagyváradi szeméttelepen

Több mint száz éves, pecsétekkel, és aláírásokkal ellátott zömében magyar anyakönyvi, városrendezési, és más hivatalos dokumentumokra bukkantak a nagyváradi szeméttelepen. Az iratokat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőségének adták át.

Forrás : videó

Egyelőre tisztázatlan, hogy a több mint 100 évre visszanyúló, több magyar települést is érintő iratok, miként kerültek a szeméttelepre.

Az egyházi, néptanácsi, bírósági, és más eredeti pecsétekkel ellátott hivatalos iratok a nagyváradi szeméttelep válogatócsarnokából menekültek meg a feldolgozástól. Az iratok, amelyek korrajzi, egyházi, és kultúrtörténeti szemszögből egyaránt érdekesek, az 1800-as évektől az 1982-as évekig terjedő időszakból származnak, és egyrészt személyi jellegű, de közérdekű információkat is tartalmaznak.

A nagyváradi önkormányzat archívuma 100 évre visszamenőleg tárolja a fontosabb dokumentumokat, és egy évente összeülő bizottság dönt a száz évesnél idősebb iratok sorsáról, a dokumentumok pedig a nemzeti levéltár jóváhagyásával semmisíthetők meg – tájékoztatott Petri Csilla, Nagyvárad Polgármesteri Hivatalának szóvivője.

Felmerül a kérdés: hogyan juthattak ezek az iratok egy szemetes kukába, mivel gondatlan kezelésük személyiségi jogokat sérthet, és akár visszaélésekre is alkalmat adhat.

A nemzeti levéltár Bihar megyei kirendeltsége szerint a fontos iratokat a törvény által előírt több évtizedekig is megőrzik, és csak az erre nem érdemes okmányok korszerű megsemmisítését engedélyezik. A levéltár egyik munkatársa szerint a szemétben talált iratok sem történelmi, sem gyakorlati fontossággal nem rendelkeznek, szerinte egy magánszemélyhez tartoztak, egy házban, vagy padláson bukkanhattak rájuk, és kidobták a szemétbe, így kerülhettek a hulladéktelepre. Aki megtalálja, meg is tarthatja, és akár magángyűjteményt is készíthet belőlük – tette hozzá az inspektor.

Immár jó kezekbe kerültek a hányattatott sorsú, és beszédes levéltári iratok, mert a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége örömmel, és egyben megdöbbenéssel fogadta a nagyváradi, és környékbeli települések történelmi, hivatali, és egyháztörténeti múltjába bepillantást nyújtó okmányokat. Csűry István püspök szerint ritkák azok a levéltári dokumentumok, amelyek ilyen jó állapotban vannak, mint ezek.

Az ügyben elkövetett mulasztások ellenére az eset szerencsés kimenetelének köszönhetően megmenekültek egy letűnt korszak dokumentumai.

Forrás , videó : erdely.ma 

Furcsa „leletre” bukkantak a nagyváradi szeméttelep válogató munkásai pár nappal ezelőtt. A szelektív hulladéktárolók tartalmát vizsgálva ugyanis egy halom régi, zömmel az egykori magyar világból származó okmány bukkant elő egy szeméthalomból. Az 1800-as évek végétől egész az 1980-as évekig datált iratok között akadtak temetkezési engedélyek, születési bizonylatok, orvosi zárójelentések, de mint kiderült, monarchiabeli bírósági jegyzőkönyvek másolatai is lapultak a szemétdombon.

Mint megtudtuk, a szemetet szétválogató munkásoknak feltűnt a sok régi okmány, több ilyenen a magyar királyi pecsét, másokon püspöki pecsét volt látható. A munkások sejtették, talán mégsem a szemétbe való papírhalmazra bukkantak, ezért értesítették a feletteseiket.
Utánanéztünk a történetnek, hogyan lehetséges az, hogy levéltári okmányok a szemétdombon végezzék. A nagyváradi polgármesteri hivatal sajtóosztályán keresztül végül kaptunk is egy „hivatalos” álláspontot arról, hogyan kerülnek tájainkon az évszázados okmányok a kukába. Persze elhangzott az is, elképzelhető, hogy egy magángyűjtemény darabjai landoltak a szemétdombon, azonban ezt a verziót nem találtuk elfogadhatónak. Erre azt a választ kaptuk, az iratcsomó valóban a váradi önkormányzat archívumából került a szemétdombra, ugyanis a hivatal a törvények értelmében száz évig köteles megőrizni okmányokat. Száz esztendő elteltével jegyzőkönyv készül a megsemmisítésre ítélt dokumentumokról. Így történt ez most is, és a polgármesteri hivatal megbízott egy céget (ennek a nevét persze nem sikerült megtudnunk), amely vállalkozott arra, hogy az ilyenkor szokásos megsemmisítési procedúrát végrehajtja. Szabályosan az erre használatos irodai „papírlaskázó” géppel kell megsemmisíteni az erre ítélt okmányokat, azonban ez elmaradt. Mondhatjuk, akár szerencsés véletlen vagy a Gondviselés is szerepet játszott itt, nem csupán az illető titokzatos cég szerződésszegő hanyagsága, ugyanis mint kiderült, könnyen elképzelhető, hogy nem csupán haszontalan másolatok és okmány-mellékletek úszták meg a megsemmisítést. A szemétdombról kihalászott okmánycsomót ugyanis a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) vezetősége vette magához.

Tegnap Csűry István, a KREK püspöke lapunknak azt nyilatkozta, levéltárosokból álló csapattal nézetik át a szemétdombról megmenekített okmányokat. Akad köztük olyan is, mely nem fontos okmány, de sok olyan van, amit már csak kegyeletből sem lett volna szabad ilyen sorsra juttatni, hiszen a személyes adatvédelmet, a kegyeleti alapszabályokat is figyelembe kellett volna vegye az önkormányzat. A püspök elmondta, számtalan eset volt eddig, amikor a román hatóságok azzal érveltek, azért olyan nehéz az egyházaknak hozzájutniuk a – saját – régi okmányaikhoz (főleg, ha egy-egy restitúciós perről van szó), mert az állami levéltáron kívül senki, még az egyházak sem képesek szabályszerűen és biztonságosan megőrizni a sokszor perdöntő okiratokat.

Csűry püspök úgy véli, már csak azért is átvizsgáltatják és megőrzik a „szemétre ítélt” régi magyar okiratokat, hogy a kegyeleti tiszteletadáson túl demonstrálják a levéltári hatalmasságoknak, hogy a történelmi magyar egyházak képesek megőrizni saját dokumentumaikat. Amúgy külön érdekesség, hogy a kidobált dokumentumok között vannak olyan iratok, amelyek például a premontrei gimnázium tulajdonjogát igazolhatják. Ez azért is bizarr, mert a váradhegyfoki premontrei prépost évek óta (mióta a gimnázium visszaigénylési procedúrája folyik) rengeteg akadályba ütközött, hogy az állami levéltárból kikérhesse azokat a dokumentumokat, amelyekkel igazolni tudja, hogy a fehér szerzetesek híres gimnáziuma kié valójában. Ehhez képest a gimnázium tulajdonviszonyaira utaló dokumentumok a szemétdombon végezték volna, ha a sors másként nem dönt.
Forrás : reggeliujsag.ro

Királyhágómelléki Református Egyházkerület

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület címere 

A mai Királyhágómelléki Református Egyházkerület a független erdélyi fejedelemség kezdete óta a debreceni - Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartozott.
     Az új korszak az elsõ világháború végével kezdõdött, amikor mind Erdélyt, mind a Partiumot Romániához csatolták az 1920. évi trianoni békeszerzõdés értelmében. Az Erdélyi Református Egyházkerület mellett megalakult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 183 egyházközséggel és nagyváradi székhellyel. Elsõ választott püspöke Sulyok István bihari esperes volt. Az új román állam nem ismerte el a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakulását. Bár Nagy Károly, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felesküdött a román államra, a két háború közt is különbözõ törvénytelen intézkedést tettek a református egyház és más kisebbségi egyházak ellen.
     Sulyok István nagyváradi püspök (1921-1944) és Nagy Károly kolozsvári püspök kemény harcot vívott az asszimiláló és diszkriminatív román politika ellen. Az állam a Romániai Református Egyház létét is fenyegette és veszélyeztette a hívek vallási és nemzeti identitását. Egyházunk számára legfájdalmasabb csapás az volt, hogy a nacionalista román állam jogtalanul kisajátította egyházaink ingatlanait és megszüntette a felekezeti oktatás fejlett szervezetét. Románia egyáltalán nem tartotta tiszteletben - a békeszerzõdés vagy más dokumentumok értelmében - a kisebbségekkel szemben fennálló kötelezettségeits.
     A trianoni szerzõdéskötés után a fenti két református egyházkerületet egy országos zsinati modell szerint szervezték. Ettõl kezdve a kolozsvári teológiai akadémia vette át a lelkészek képzését.
     A súlyos elnyomás ellenére, vagy talán éppen az önvédelem szükségességétõl indíttatva, a Romániai Református Egyház a két háború közti idõszakban lelki megújuláson ment át.
     Az 1940. évi bécsi döntést követõen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület legnagyobb része magyar fennhatóság alá került, csakúgy, mint az Erdélyi Egyházkerület nagy része. A második világháború után, miután ezeket a területeket Romániához csatolták, egyházunk újjáalakult Nagyváradi Református Egyházkerület néven, míg az Erdélyi Kerület a Kolozsvári Egyházkerület nevet kapta. Csernák Bélát, a hivatalosan megválasztott püspököt nem ismerte el a román kormány.
     Az 1948-ban történt kommunista hatalomátvétellel a modern történelem egyik legsúlyosabb egyházüldözése vette kezdetét egyházunk ellen. 1948-ban minden egyházi tulajdont államosítottak. 1952-ben és még inkább 1956-ban számos református és más kisebbségi egyházhoz tartozó lelkészt letartóztattak. Az ateista ideológia és diktatúra kora kezdődött el. 

Telkes cikk : kiralyhagomellek.ro 

Webcím : kiralyhagomellek.ro 

Bihari Egyházmegye : kiralyhagomellek.ro 

Harangszó : kiralyhagomellek.ro 

Királyhágómelléki Református Egyházkerület Levéltára : melte.hu 

Partiumi Református Múzeum : partiumimuzeumok.ro 

Partiumi Keresztény  Egyetem : partium.ro

 Forrás : www.eloviz.eoldal.hu 

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) a Romániai Református Egyház két egyházkerületének egyike, a Partium egyházközségeit foglalja magába. Tíz egyházmegye mintegy 200 ezer református híve tartozik hozzá. Jelenlegi püspöke Ft. Csűry István, főgondnoka Varga Attila.

 Tőkés László, politikus, korábbi királyhágómelléki püspök

A rendszerváltozás után az egyházkerület újra Királyhágómelléki Református Egyházkerület néven működhetett tovább (az erdélyi egyházkerület is visszanyerte egykori nevét), legfőbb feladata pedig a demokrácia első éveiben-évtizedében erősödő román nacionalizmus elleni fellépés, a megmaradás biztosítása, és egykori intézményeinek, szervezeteinek újjáalapítása volt. Hamarosan sikerült újjáalapítani a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumot Nagyváradon, a Szatmárnémeti Református Gimnáziumot, és létrehozták a Partiumi Keresztény Egyetemet is. Nagy nehézségek árán a nagy multú Zilahi Wesselényi Református Kollégiumot is újjáalapították - ez az egyetlen olyan gimnáziuma az egyházkerületnek, mely máig nem vehette birtokba történelmi épületét. Az egyházkerület folyamatosan küzd elkobzott ingatlanainak visszaszerzéséért, lehetőleg egyházi célokra való használatukért.

További információk : hu.wikipedia.org

 A református egyház Trianon után Nagyvárad székhellyel szervezte meg második, Királyhágómelléki református egyházkerületét, amelynek Iratterjesztése keretében és azon kívül élénk egyházi irodalmi és lapkiadói munka folyt. Váradon jelent meg a Református Híradó, a Reformátusok Lapja, a Gyermekkönyvtár, s itt adták ki a Református Könyvtár 80 füzetét is.

Forrás : hu.wikipedia.org