Fux Pál.Forrás : fuxfesztival.wordpress.com
A napokban Nagyváradon zajlik a III. Fux Feszt,vagyis az Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválja.Bővebben az eseményről a III. Fux Feszt Facebook esemény oldalán,valamint a helyi és országos lapokban olvashat.Ki volt a fesztivál névadója,Fux Pál,vagy ahogyan mondták a barátai,kollégái ,Fux Pali?A Biharországban ez olvasható róla:
"A nagyváradi Bábszínház
Lilliput Társulata ama kérését juttatta el az illetékes hatósághoz, hogy
a jövőben közösségük Fux Pál, az egykori bábtervező és -rendező neve
alatt kíván működni. E tény teszi időszerűvé az esztendővel ezelőtt
elhunyt művész életútjának fölidézését." - írja Dánielisz Endre.
"Nagyszalontán
született 1922-ben. Tanulmányait a helybeli zsidó iskolában kezdte, a
középiskoláit részben Szalontán, de főleg a nagyváradi dr. Kecskeméti
Lipót Líceumban folytatta. A rajzolás, festegetés már gyermekkora óta
érdekelte. Váradi diákként a képi ábrázolás módozataiba Földes Imre, a
Sonnenfeld nyomda grafikusa avatta be. Az 1940-es években ezen az úton
lépett tovább, amikor Budapesten a hivatásának élő Bortnyik Sándor
Munkácsi-díjas festőtől, grafikustól (1893–1976), Vasarely mesterétől a
képszerkesztés és a színekkel való bánás műhelytitkait sajátította el.
Fux Pált 1943 nyarától munkásszázadba
sorozták be, és a Kárpátok, majd a szlovákiai Beszkidek lejtőin ásta a
fasiszta csapatok védelmét biztosító lövészárkokat, védőállásokat. A
hitlerizmus várható bukásáról megbizonyosodva, 1944 decemberében
megszökött. Nagyszalontán, a Tenkei úti kifosztott otthonba egymaga tért
haza. Édesapja 1945 tavaszán követte; viszont a női családtagok a faji
gyűlölet áldozatai lettek.
1946-ban megnősült, házasságukból két
fiú származott. A szülőföldjén töltött évtizedekben a város művelődési
életének tevékeny irányítója. Kezdetben az Arany János Líceum
végzőseinek évenként klasszikus színműveket tanított be (Moliére:
Botcsinálta doktor, Farkas Imre: Iglói diákok, Gogol: A revizor, Zilahy:
Süt a nap). Ezeket az 500 férőhelyes Vigadóban adták elő, olykor falusi
művelődési otthonokat is fölkerestek. Az elméleti líceum megszűnte után
az ekkor alakult Művelődési Házban folytatta rendezői tevékenységét. A
műkedvelő felnőttekkel időszerű darabokat mutatott be. Legrangosabb
rendezvénye 1954-ben volt: egész estét betöltő, tematikus balettel
léptek a közönség elé. Mindezeknek nem csupán rendezője, hanem
díszlettervezője és kivitelezője is volt.
1947-ben két, általa tervezett
emlékművet avattak föl, amelyek napjainkig a holokauszt borzalmaira
emlékeztetnek: a zsinagóga előtt áll egy cementoszlop, rajta héber,
román és magyar nyelven a bibliai parancs: „Ne ölj!”; a zsidó temető
közepe táján pedig egy művészien alkotott „siratófal” a 472 áldozat
nevének megörökítésével.
Fux Pál életében 1956-tal új korszak
kezdődött: a nagyváradi Állami Bábszínház díszlet- és bábtervezője lett.
Vallomása szerint „az itt töltött 17 év életem legszebb korszaka volt”.
Művészi elvei, bábszínházi elképzelései azonosnak bizonyultak a
Kolozsvárról idehelyezett vezetőjével, a Kovács Ildikóéval. Közös
sikerük egy több európai országot fölkereső körútban érte el
csúcspontját.
A Román Kommunista Párt megyei bírója
1972-ben figyelmeztette a Bábszínház igazgatóját: Fux Pál művészi
munkássága nincs összhangban a szocialista realizmus alapelveivel.
Eltiltásának következményeként Izraelbe aliázott. Jeruzsálemben
teremtettek új otthont maguknak, és termet művészi törekvései
megvalósításához.
A terjedelmes egyedi grafikák és
festmények mellett miniatűrjeivel közismert vallásos és világi
szövegeket illusztrált: az Ószövetségből Salamon király 150 zsoltárát és
az Énekek énekét, továbbá Shakespeare 154 szonettjét. Az alkotó
vallomása szerint az általa követett művészi irányzat a szecessziónak a
szürrealizmussal való összefonódása.
Legfontosabb kiállításának színhelyei:
Nagyvárad, Nagyszalonta, Bukarest (1972 előtt); Jeruzsálem, Haifa,
Tel-Aviv, Sydney, Monte Carlo, Washington (az emigrálás után). Mindezek
tudatában kijelenthető: Fux Pál nem élt hiába! Bábfigurái a gyermekeket
örömre fakasztották, grafikái, miniatűrjei pedig a felnőtteket
gyönyörködtették, szellemi életüket a szépség élményével tették
gazdagabbá."
Forrás : biharmegye.ro
A Fux Fesztivál honlapján olvasható :
"Hinni kell a bábuban, hinni kell az életében, hinni kell a játék erejében. (Kovács Ildikó)".Forrás : fuxfesztival.wordpress.com
Válogatás az alkotásaiból
Fux Pál : Alakok,1962.Forrás : axioart.com
Fux Pál : Lányportré.Forrás : axioart.com
Fux Pál :Nagyváradi nyár.Forrás : axioart.com
Fux Pál : Portré,1966
Forrás : erdelyimuveszet.ro
Grafika : Fux Pál
Forrás : antikvarium.hu
Grafika : Fux Pál
Forrás : antikvarium.hu
Grafika : Fux Pál
Forrás : antikvarium.hu
Az Isten-ember: történelmi kapcsolat -Fux Pállal beszélget Tabák László
Fux Pál karikatúrája - Thurzó Zoltán
Fux Pál neve jól ismert Nagyváradon,mert a Szigligeti Színházban dolgozott 1956-tól az Izraelbe való távozásig.A Liliput Társulat archívumában megnézheti tevékenységét a szigligeti.ro-n.
Fux Pál.Forrás : teatrulreginamaria.ro
Az Arcadia Társulat honlapján olvashatjuk Fux Pál tevékenységét a teatrulreginamaria.ro-n.
Az Arcadia Társulat honlapján nagy elismeréssel írnak Fux Pálról.Néhány idézet román nyelven :
"În decursul anilor, Trupa Arcadia s-a afirmat datorită producţiilor sale ca fiind una dintre cele mai de seamă instituţii de profil din România, aici desfăşurându-şi activitatea în timp mari creatori, artişti de talie internaţională: regizorul artistic, deschizător de drumuri Kovács Ildikó, Paul Fux – care a revoluţionat scenografia spectacolelor destinate celor mai mici, Francisca Simionescu – creatoarea unor spectacole de respiraţie europeană, maeştri ai interpretării scenice: Isabela Dombora, Mioara şi Petru Diaconu, Ioan Moldovan, Magda Mathé Thalmainer, György Kovács, Ludovic Seres, Rodica Suplăcan, Ioan Oros etc. "
"În anul 1955 este destinată a găzdui fostul Teatrul de Păpuşi, aflat în plin pionerat. În anii ’60 au fost modificate fosta sală mare de bal în sala de spectacole după planurile scenografului de atunci, Paul Fux. "
Forrás : teatrulreginamaria.ro
Fux Pál alkotásai megmaradnak a váradiaknak az archívumban.Díszlettervezője volt a Svejk, a derék katona előadásnak,mely 1959 május 23-án volt.
Forrás : szigligeti.szigligeti.ro
