Három húsvét és egy pászka 2019-ben

2019 bővelkedik vallási ünnepekkel.A keresztények legnagyobb ünnepe a húsvét.Három húsvétot ünnepel a világ.A zsidóság a pászkát, vagy a Peszáhot ünnepli. Melyik az igazi?

Jézus az apostolaival a Peszáhot ünnepelte meg, az Egyiptomi kivonulást. 
Ezután vezette be az Úr vacsorát a hűséges apostolaival, akik évente ünnepelték meg az Úr halálának az emlékünnepét.Mikor van, volt 2019-ben? Április 19-én este.

Április 19-21 között a a nyugati kereszténység ünnepelte a Húsvétot. 
A Húsvét Jézus feltámadásának az ünnepe .Az evangéliumi beszámolók nem támogatják ezt az ünnepet. Nincsen utasítás az ünneplésre.Az első században ismeretlen volt a Húsvét ünnepe.

Április 27-29 között az a keleti, ortodox egyház ünnepli a Húsvétot. 
Miért? Mert a Júlián naptár szerint számolják ki. A nyugati kereszténység a Gergely naptárt használják. A zsidók a holdnaptár szerint számolják ki, mely azt jelenti, a tavaszi napéjegyenlőséghez legközelebbi teliholdkor ünneplik az Egyiptomi kivonulást. Érdekes lehet, hogy a görög katolikus egyház egy időben ünnnepel az ortodox egyházzal.

A harmadik húsvétot az Óhitű /ritul vechi keresztények egy héttel 
később, mert ők a régi Júlián naptárt használják, mely többet késik.

Lehet hogy kevesen ismerik, de van Halottak Húsvétja is, az Ortodox Húsvét utáni első vasárnap.

Mikor fog egy időbe esni a Húsvét a nyugati és keleti keresztények esetében?2025 április 20-án .Addig sokat gondolkozhatunk azon, hogy milyen jó lenne ha állandóan egy időben lenne a Húsvét mindegyik egyházban. Mit tehetünk? Tiszteletben tartjuk a más vallásúak ünnepeit.

Ortodox virágvasárnap és a pászka

 

Ortodox virágvasárnap.Forrás : budapest.orthodoxia.org 

Keleti kereszténység ma ünnepli a Virágvasárnapot,mely Jézus bemenetele Jeruzsálembe.Szinte mindegyik keresztény ismeri a bibliai történetet.A nyugati keresztények egy hónappal ezelőtt ünnepelték ezt az ünnepet.Miért?Mert a Gergely naptár szerint számolták ki.Az ortodox keresztények a Júlián naptárt használják az ünnepek kiszámításához. Röviden : a két naptár nem egyezik,ezért van a nagy eltérés.Nagyváradon szokás ,hogy tiszteletbe tartjuk egymás ünnepeit.Sok a vegyes házasság, ezért sok váradi érintve van.Sajnos az idő nem kedvez a számukra.

  

Három eredeti, Jeruzsálemben készült kóser pászka lap, amely olyan géppel készült, amit alkalmassá tettek a peszachi használatra.

A Pászka szó mit jelent számunkra?Soknak a húsvét jut eszükbe.A zsidók  2016. április 22–30. között tartják a Pészah ünnepet,melyet sokan kovásztalan kenyerek ünnepének hívjnak.Mi az alapja? Mózes harmadik könyve 23-ik fejezet ,5-8 verseiben ezt olvassuk Károli fordításban : 

„Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. Hét napon át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek.” 

Forrás : hu.wikipedia.org

Nagyvárad híres volt a vallási toleranciáról.Sok vallás békében megfért egymással.Bárcsak továbbra is így lenne.Ez azt jelenti,tisztelni kell egymás ünnepeit '

Húsvét és pászka - Melyik a fontosabb ünnep?

A nyugati kereszténység a húsvétot,a zsidók a pászka ünnepét ünneplik, egy hónap múlva a keleti kereszténységnek lesz a húsvétjuk.Melyik a fontosabb ünnep?Miért ünnepli a nyugati és keleti kereszténység a húsvétot? A kérdésekre a választ megkaphatjuk,ha elolvassuk a forrást is.

Húsvét

 

 Feltámadás, Matthias Grünewald fő művének, a híres isenheimi szárnyas oltárnak az egyik képe.Forrás : hu.wikipedia.org 

"A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés." - olvashatjuk a Wikipedián.

A név eredetéről olvashatjuk : 

"Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.
A húsvéthoz, mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait.Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”.
Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idején volt. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi."

Ezt is olvassuk : "A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. (A keleti kereszténységben is ugyanígy van Julián naptár szerint.)"
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Az egyik cikkben ezt olvashatjuk : " A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett."
Teljes cikk : sulihalo.hu

Pászka , vagy Pészah 

"Pészah (héberül: פֶּסַח, görögül: πάσχα; zsidó húsvét, pászkaünnep) az egyiptomi kivonulás ünnepe. " - írja a Wikipedia.

„Mikor pedig a ti fiaitok mondandjának néktek: Micsoda ez a ti szertartástok? Akkor mondjátok: Páskha-áldozat ez az Úrnak, a ki elment az Izráel fiainak házai mellett Égyiptomban, mikor megverte az Égyiptombelieket, a mi házainkat pedig megoltalmazta. És a nép meghajtá magát és leborula.”

– Mózes II. könyve 12. fejezet 26–27. (Károli Gáspár fordítása)

"Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval fejezi ki (פסח היה).
A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is.
Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.
A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagyünnepen."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org 
További információk : lexikon.katolikus.hu  
                                     haver.hu

 

 

A Pészah vagy a Pászka eredete

 

Pászka.Forrás : hu.wikipedia.org

Nagyváradon sok zsidó élt a második világháborúig.A háború befejezése után az életbe maradott zsidók hazajöttek,majd kivándoroltak az újonnan létrehozott Izrael államba.Napjainkban kevés zsidó él Nagyváradon.Nagyon sok váradi emlékében él még a zsidó Pészah ünnepe.Miért fontos ez? Mert Jézus és az apostolok először megünnepelték a Pészahot,majd megtartották az első Úr vacsoráját. Ekkor parancsolta meg Jézus az Úr vacsorának az évenkénti megünneplését.Majd később alakult ki a húsvéti ünnep,melyben Jézus feltámadását ünneplik.Mi a Pészah ?Mi az eredete? Mikor ünnepelték meg?

A Wikipédia ezt írja :

" Pészah (héberül: פֶּסַח, görögül: πάσχα; zsidó húsvét, pászkaünnep) az egyiptomi kivonulás ünnepe.

Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval fejezi ki (פסח היה).
A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is.
Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.
A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagyünnepen."
Forrás : hu.wikipedia.org

A kovásztalan kenyerek ünnepekről ezt olvashatjuk :
" A kovásztalan kenyerek ünnepe (hág hámácot) elnevezés szintén a szabadságra, szabadulásra emlékezteti a zsidóságot. A kovásztalan kenyér, vagyis a pászka (mácá, macesz, laska) volt a szegények és a rabszolgák kenyere. Nevezik nyomorúság kenyerének (lehem óni) is, hiszen a rabszolgasorban tengődő zsidóság ezt fogyasztotta napi eledelül. Az egyiptomi fogságból menekülő zsidóknak sem volt ideje és módja megkeleszteni a tésztát.
„Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. Hét napon át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek.”
Mózes III. könyve 23. fejezet 5-8. (Károli Gáspár fordítása)"
 Forrás : hu.wikipedia.org

Miért fontos a keresztényeknek ?
" Az utolsó vacsora néven ismert esemény egy szédereste volt, amit Jézus Krisztus a tanítványaival töltött. Jézus töltötte be a családfő szerepét. Ő mondta el a Kiddúst (Mt 26,27). Az evangéliumi beszámolókban a mosakodás eseménye is megjelenik, Jézus mosta meg a tanítványok lábát, ezzel arra utalva, hogy meg fogja tisztítani őket a bűneiktől. Jézus jobbján János ült, ez összecseng azzal a hagyománnyal, miszerint János volt a legfiatalabb apostol. A szédereste folyamán a legifjabb gyermek gyakran a családfőre támaszkodik. Így tett János is (Jn 13,23). A falat bemártása szintén fontos szerepet kap az utolsó vacsorán: ezzel leplezte le Jézus elárulóját (Jn 13,21-27). Jézus bemártotta és odaadta Iskarióti Júdásnak. Ha tartották magukat a szokáshoz, Júdás után a többiek is kaptak egy-egy bemártott falatot. Lehet, hogy ezért nem volt világos a tanítványok előtt, hogy ki árulja el Jézust. Júdás elment a szertartásról, így az úrvacsora bevezetésénél már nem volt jelen. Abban az időben még sült bárányból, keserű zöldségekből és pászkából állt az étkezés, a bárányt a Templom lerombolása után (Kr. u. 70) kivették az étrendből. A harmadik pohárnál (megváltás pohara) vezette be a Messiás az úrvacsorát. A negyedik pohárra (elfogadás/dicséret pohara) mondta Jézus, hogy nem issza mindaddig, míg a tanítványaival a messiási királyságban nem ihatja együtt (Mt 26,29). Az evangéliumi beszámolókban a záróhimnusz is megjelenik: „És dicséretet énekelvén, kimenének az olajfák hegyére.” (Mt 26,30)."
 Forrás : hu.wikipedia.org 

Mikor ünnepelték meg a zsidók? " Az eltérést a zsidó naptárrendszer okozta a kezdetekben, ugyanis a hónapok kezdetét a Jeruzsálemben megjelenő újhold határozta meg." Forrás : hu.wikipedia.org 

Mikor ünneplik meg Gergely-naptár szerint 2020-ig?Az először a zsidó naptár,majd a Gergely-naptár szerinti dátumot olvashatja.

• 5775: 2015. április 3–10.
• 5776: 2016. április 22–29.
• 5777: 2017. április 10–17.
• 5778: 2018. március 30–április 6.
• 5779: 2019. április 19–26.
• 5780: 2020. április 8–15.

  Forrás : hu.wikipedia.org 

Mózes második könyve 12 fejezetében olvashatja a bibliai beszámolót a Károli fordítás szerint a biblia.hu-n '