Megnyílik Nagyváradon a Gránátalma patika múzeum

"Nagyvárad gyógyszerészet-történetének legbecsesebb gyöngyszemét, a Gyógyító Irgalmasrend Gránátalma patikáját sikerült megmenteni és múzeummá alakítani az elmúlt esztendőkben. " - írja a Debrecen Nagyváradi Értesítő. 

A cikkben arról olvashatunk,hogy a patika 250 évig működött.1500 műtárgyat fognak kiállítani.A megnyitó május 18-án szombaton lesz 18 órakor a Főutca/Republicii utca 33. szám alatt.19 órától hajnali két óráig nyitva lesz a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat keretén belül.

Meggyúltak az emlékezés gyertyái a Teleki/Városháza utcai zsinagógában

 

Shraya Kav, Nagyvárad vezető rabbija mondott imát

"Elkészült a nagyváradi Városháza utca 25. szám alatti kis ortodox zsinagóga felújítása. Október 9. a Romániai Holokauszt Áldozatainak Emléknapja, erre a dátumra időzítve avatták fel tegnap az ingatlant, amelyben, az illetékesek bejelentése szerint, múzeum működik majd." - írja Pap István a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 

"A tegnap délután két órától kezdődő megemlékező és ingatlanavató ünnepségen Felix Koppelmann, a Nagyváradi Zsidó Hitközség vezetője köszöntötte először a megjelenteket. Beszédében kiemelte azt, hogy a körülmények szerencsés együttállása folytán valósulhatott meg ennek a kis zsinagógának a felújítása. Mint mondta, a második világháború kitörése előtt huszonkilenc zsinagóga és imaház működött Nagyváradon. Felidézte azt, hogy Mark Gitenstein, az Egyesült Államok romániai nagykövete nagyváradi látogatásakor megkérdezte a helyi zsidó hitközség képviselőit, hogy miben lehetne a segítségükre, és akkor kérték meg arra, hogy a Városháza utcai kis zsinagógát kellene felújítani. Mint Felix Koppelmann arra emlékeztetett, az amerikai Kongresszus jóváhagyásával a nagykövetségi pénzalapból szokatlanul nagy összeget, 130 ezer dollárt ítélek oda erre a célra. Ez a finanszírozás azonban nem fedezte a felújítás teljes költségeit, így kénytelenek voltak leállni a munkálatokkal azt követően, hogy elfogyott a pénz. Ekkor ajánlkozott fel Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere, hogy az önkormányzat kész segítséget nyújtani a felújítási munkálatok folytatására, illetve befejezésére. Ennek érdekében a zsidó hitközség és az önkormányzat együttműködési egyezményt írt alá az ingatlan közös kezeléséről. A továbbiakban Felix Koppelmann felhívta a figyelmet arra, hogy október 9. a Romániai Holokauszt Emléknapja, kiemelve azt is, hogy a vészterhes időkben nagyon sok keresztény mentett zsidókat, a saját életüket kockáztatva ezzel, ezért az ünnepség végén felcsendülő ima a zsidó áldozatok mellett a zsidók megmentéséért életükkel fizető áldozatoknak is szól.

Együttműködés

Dacian Palladi városmenedzser köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a zsidók Váradon történelmet írtak. A zsidó közösség 1940 elején több mint harmincezres lélekszámot tett ki a 90 ezres lakosú városban; a számos szenvedés, meghurcoltatás után számuk ma már csak mintegy hatszázra tehető, de örömét fejezete ki a városmenedzser azért, mert most ismét újjáéledni látszik a váradi zsidó közösség, mely a bukaresti után a második legnagyobb az országban. Mint mondta, soha nem szabad még egyszer megtörténnie annak, ami a zsidókkal történt, ehhez főként arra van szükség „hogy megismerjük, felvállaljuk és tiszteljük történelmünket”. Sava Annamária projektmenedzser a felújításban részt vállalt munkatársak érdemeit méltatta, Cristian PuÉcaÉ tervezőmérnök, a felújítási tervek készítője pedig azt emelte ki beszédében, hogy egy speciális kulturális-vallási tér alakult ki Nagyváradnak ezen a pontján, hiszen az út másik oldalán lévő református templom és a zsinagóga közvetlen szomszédságában lévő ortodox templom felújítása után most maga a zsinagóga is megújul. Mint mondta: „Elismeréssel kell gondolnunk elődeinkre, és az effajta gesztusok kell képezzék a normalitást” – fogalmazott a tervező. Angela Lupșea, a Bihar Megyei Műemlék Alapítvány vezetője beszédében azt emelte ki, hogy a felújított kis zsinagóga a város építészeti tereit és értékeit gyarapítja, ami a helyi zsidó közösség által vált lehetővé. LupŞea bejelentette, hogy az épület emeletén az Auschwitzban elpusztult váradi zsidók neveit fogják felfesteni a falakra, a földszinten pedig a váradi zsidóság életét bemutató tárlatot rendeznek be a közeljövőben. A múzeum várhatóan már decemberben megnyitja kapuit a közönség előtt. A beszédek után Shraya Kav, Nagyvárad vezető rabbija mondott imát, majd egy holokauszt-túlélő, Blum Zoltán gyújtott meg hat gyertyát a holokausztban elpusztult hatmillió zsidó áldozat emlékére."

Forrás,fotók : biharinaplo.ro 

U.I.

Album : Egy Váradi Facebook

Múzeum épült 120 éve

 

"A Bihar Megyei Régészeti és Történelmi Egylet 1872-ben alakult meg id. Gyalókay Lajos kezdeményezésére. Első elnöke Dőry József főispán lett, az alelnök id. Gyalókay, aki az egész egylet tevékenységét koordinálta. A titkári teendőket két premontrei paptanár, Barlanghy Adorján és Cséplő Péter vállalta."

Teljes cikk : biharmegye.ro

Százharminc éves a nagyváradi muzeológia

 

Nagyvárad. - A Múzeum.
Lojanek J. felvétele.Forrás : Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai

A Bihari Napló cikke 2002-ben jelent meg.Most 2014 van.Olvassa el a teljes cikket,melyben van néhány ékezetes hiba : 

Az 1867-es kiegyezést követôen Magyarországon a polgári értékrend térhódítása kezdôdött meg, ami az ország egyik legjelentôsebb városa, Nagyvárad társadalmi életében is jelentôs változást idézett elô. A társadalmi és gazdasági élet átalakulása, a stabilabb politikai viszonyok egyre jobban elôsegítik "Erdély kapujának" polgárosodási és urbanizálódási folyamatát. A váradi polgárság is egyre több közmûvelôdési és jótékonysági egyesületet hozott létre. A nemzeti öntudat erôsödése, a helytörténeti kutatás iránti érdeklôdés fokozódása és nem utolsósorban a történelemtudomány fejlôdése révén jönnek létre a régészeti és történelmi egyletek. Az egyházi mûvészetet értékelô papság, a reformkori nemzeti irányzatot követô nemesség és az egyre mûveltebb városi polgárság igyekezett a múlt értékeit összegyûjteni és megôrizni.
A kiegyezést követô években Biharország és Nagyvárad szellemi köre még nem volt kedvezô a régészet és a historiográfia fejlôdése szempontjából. A régió középkori, világi és egyházi építményeinek kutatása még várat magára. A város legrégibb épületei barokk emlékek voltak, a múlttal igazán kapcsolatba hozható nagyváradi vár ekkor még feltáratlan. Az egyházi mûvészet néhány megmaradt emléke, a véletlenszerûen elôkerülô régészeti tárgyak, a magángyûjtemények és a családi levéltárak jelentették a kapcsolatot a múlttal.
A mostoha körülmények ellenére Nagyváradon is létrejött egy régészeti és történelmi egylet, amihez a lelkes kezdeményezôk mellett szükség volt az egyházi élet és egyháztudomány kiváló személyiségeinek támogatására. A város értelmiségi elitje, a közigazgatás vezetôi, a mûvelt polgárság és a haladó gondolkodású nemesség szintén ott volt az egylet születésénél. Id. Gyalókay Lajos 1871 nyarán indítványt nyújtott be a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz egy régészeti és történelmi társulat, egyben egy múzeum létesítésére. A javaslatot a közgyûlés november 17-én elfogadta és helyiséget ajánlott fel a leendô társulatnak. Az alakuló közgyûlés éppen 130 éve, 1872. augusztus 28-án ült össze, a társulat neve pedig Biharvármegyei Régészeti és Történelmi Egylet lett. Az elsô elnök báró Dôry József dr., az alelnök Gyalókay Lajos lett, a titkári és múzeumköri feladatokat pedig két premontrei tanár, Barlanghy Adorján és Cséplô Péter látta el. Az elsô múzeum a megyeháza két termében volt berendezve. Az egylet 1870. december 21. és 1873. január 2. között régészeti kiállítást rendezett az épület kistermében. Az új titkár, ifj. Gyalókay Lajos a választmány megbízásából 1875. április 1-jén egy kiadványt indított el Régészeti és Történelmi Közlöny címmel, ami a 7. szám után 1876 februárjában megszûnt.
Rómer Flóris, a nagy nevû régész 1877-ben jött Nagyváradra, és bekapcsolódott az egyleti munkába. Az 1878. április 21-én megnyílt második kiállítás már fôleg az ô érdeme. Erre a célra a vármegye átengedte termeit, az egyház és a nemesség pedig a mûkincseit. Ezt követôen az egyleti élet visszaesett, mivel sokan kiléptek vagy elköltöztek, a vármegye pedig visszavette termeit. Végül a Gazdasági Egylet az epreskerti házát adta át az egyletnek. Rómer irányításával az 1885-ös közgyûlésen elhatározták a megújulást. Dôry tiszteletbeli elnök lett, helyét maga Rómer vette át, az új titkár Hegyesi Márton, az alelnök id. Gyalókay, a múzeumôr pedig Bölöni Sándor lett. Az országos muzeológiai kongresszuson már képviseltette magát az egylet. A múzeum számára az Apáca utcában, a Tóth Ferenc-féle házban béreltek szobát.
1886. június 14-én Rómer már új tárlatot nyitott meg. Ebben az évben Nagyvárad püspöke Ipolyi Arnold volt, akit a következô év áprilisától Schlauch Lôrinc követett. A városban ekkor Czobor Béla egyháztörténész mint papneveldei igazgató mûködött. Ôk hárman jelentôsen befolyásolták és segítették az egylet életét. 1888-ban megjelentették elsô évkönyvüket Hegyesi szerkesztésében, id. Gyalókay, Rómer és Hegyesi dolgozataival. Ebben az évben Hegyesit dr. Karácsonyi János váltotta fel a titkári székben.
Az egylet életében a legnagyobb gondot egy állandó múzeumépület hiánya okozta. Az 1888. december 28-án tartott választmányi gyûlésen – Rómer Flóris elnöklete mellett – elhatározták, hogy telket kérnek a várostól. A választmányi tagság ekkor olyan ismert személyiségekbôl állott, mint id. Gyalókay Lajos alelnök, Karácsonyi János titkár, Bölöni Sándor régiségtár-ôr, Ritoók Zsigmond ügyész, Bunyitay Vince, Személyi Kálmán, Sipos Orbán, Hegyesi Márton és Winkler Lajos. A telket az ún. Újsor elôtti téren kérték. Az ügy egyre fontosabb lett, mivel 1889-ben értesültek arról, hogy egy értékes gyûjteményt is Nagyváradon szeretnének elhelyezni. A kollekció 521 festménybôl, 26 gobelinbôl, 83 keleti szônyegbôl, 77 régi bútorból, 219 ötvösmunkából, 518 antik edénybôl és számos más tárgyból állt. Az örökhagyó, Ipolyi püspök végrendeletének ide vonatkozó része a következôképpen hangzik: "Kívánom, hogy gyûjteményem fôpapi székhelyemen létesítendô múzeum alapját képezze, így az egyházi mûvészetnek és a nemzeti kultúrának tényezôjévé váljék".
Rómer 1889 tavaszán sajnos meghalt, vele az állandó múzeumépületért küzdôk egyik leglelkesebb harcosa távozott. A telekért folytatott küzdelmet Gyalókay alelnök és Karácsonyi titkár vitte tovább. Mivel a várostól végül nem kaptak telket, Gyalókay 1890. január 5-én értekezletre hívta az ügy támogatóit. Ezen egy bizottságot hoztak létre, mely felajánlotta, hogy helyet biztosítanak az Ipolyi-gyûjteménynek is, ha az egyház telket ad a múzeum számára. Megértve az ügy jelentôségét, Schlauch püspök teljesítette a kérést.
Közben 1890-ben új alapszabályzatot dolgoztak ki, mely szerint az egylet megnevezésében a vármegye mellett a város neve is szerepel. Így az elsô pont szerint az egylet neve Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet. Székhelye Nagyvárad. Hivatalos nyelve a magyar. A püspökségtôl kapott telket át kellett írni az egylet nevére, ami csak akkor lett volna lehetséges, ha elô tudják teremteni az építkezéshez szükséges összeget is. Végül ez is sikerült.
Az 1891-es közgyûlés új elnököt választott Bunyitay Vince személyében. Az ismert egyháztörténész mellett továbbra is a neves ügyvéd, országgyûlési képviselô, a Deák-párt bihari vezetôje, id. Gyalókay Lajos 48-as honvédôrnagy volt az alelnök, a titkár Karácsonyi maradt, míg a múzeumôr Bölöni lett ismét.
Az építkezési tervpályázatok közül némi módosítással az id. Rimanóczy Kálmánét fogadták el. Az építésszel 1894. október 4-én kötötték meg a szerzôdést, aki még az év ôszén el is kezdte az építkezést, és 1895 novemberére be is fejezte azt. Az épületbe 1896 tavaszán szállították át elôbb a saját, majd az Ipolyi-gyûjteményt. Az avatóünnepség 1896. június 27-én, a városalapító Szent László király napján volt, egyben az ezredévi megemlékezésekhez is kapcsolva. Reggel Schlauch bíboros szentmisét pontifikált a székesegyházban, innen a katonai díszôrség sorfala közt átvonultak a püspöki palota dísztermébe. A megnyitóbeszédet a fôispán, Beöthy László tartotta, aki az egylet elnöke is volt ekkor. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy végül is a tagság lelkesedésének köszönhetôen jött létre az önálló gyûjtemény és a múzeum. Fraknói Vilmos, a nagynevû történész, teológus, akadémiai elöljáró a megye és a város történetének rövid áttekintését adta, majd Ipolyi Arnold tudományos és nemzetnevelô tevékenységét méltatta. A jelen haladását a múltnak szálaihoz kell kötni – mondotta a szónok. Ezt tette Ipolyi püspök is, amikor e mûemlékek helyreállításának fontosságát hangsúlyozta. A püspök tettekkel is szolgálta az ügyet, amikor mûemlékek megmentésén dolgozott, vagy saját költségén restauráltatta azokat. Fraknói végül reményét fejezte ki, hogy a múzeum "életképes, élô intézmény lesz, ápolva a múlt hagyományait, egy erôs nemzeti érzet és az európai civilizáció eszméjét, az új kor vívmányait, így biztosítva a jövôt a vallás, a nyelv és politikai meggyôzôdés által sokfelé tagolt társadalomban".
Bunyitay Vince Biharvára és a honfoglalás címû munkáját ismertette. Beszédét így fejezte be: "…a bihari földvár fészke, támaszpontja is lôn annak a magyar katonai és politikai hatalomnak, mely ezt a különféle vallású és nemzetiségû népelemet megtelepítette, védte és egy politikai nemzetté olvasztotta össze". Karácsonyi János felolvasta a múzeum keletkezésének rövid történetét, ezzel zárva: "Lehet az egész épületet, a benne lévô kettôs gyûjteményt becsmérelni, lehet a hazai történelemnek ezen csekély kis emlékmûvét kicsinyelni. A magasra emelkedett lélek türelmével elviseljük a gúnyolódók, a semmit sem tevôk olcsó megjegyzéseit, de azt az egyet felemelt homlokkal, az igaz meggyôzôdés jogos szavával merjük állítani, hogy szándékunk az épület emelésével csak az volt: Dicsôség az Istennek! Dicsôség a magyar történelemnek! Éljen és viruljon a magyar nemzet!"
A püspökségrôl a jelenlévôk a múzeumba mentek át, ahol a fôispán a két múzeumôrnek, Némethy Gyulának és Középessy Gyulának adta át az épületet. A vendégeket az akkor kilenc terembôl álló épületben az elôbbi vezette végig. Az egylet gyûjteménye három termet foglalt el, a többiben az Ipolyi-hagyaték kapott helyet. Az elôcsarnokból a nagyterembe vezetô – ma is meglévô – ajtót Bunyitay készíttette reneszánsz stílben. Az ajtó fölött félköríves timpanonban egy faragott pelikán látható mint az áldozatkészség jelképe. Alatta Schlauch és Ipolyi püspökök címerei vannak. Az ajtókeret jobb oldali oszlopán Bunyitay kanonok címere van, míg a bal oldali pajzsban az 1896-os évszám. Az ajtótól jobbra lévô márványtáblán eredetileg a következô szöveg volt olvasható: Magyarország ezredéves ünnepén a hazaszeretet ápolására, az elôdök emlékére, az utódok okulására emelte az épületet a Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet 1896. A tábla fölött a város címere volt látható. A bal oldali márványtábla azok nevét örökítette meg, akik a legtöbbet tettek e múzeum létrejöttéért. A névsor a következô volt: Schlauch Lôrincz bíboros-püspök, Pavel Mihály görög katolikus püspök, Bihar vármegye Törvényhatósága, Nagyvárad Törvényhatósága, Bunyitay Vince, Bölöni Sándor, a Des Echerokkes-Krusper család, Nagyváradi Takarékpénztár. E fölött a megye címere látható. Az említett címerek még megvannak.

Teljes cikk : hhrf.org

Áram is kerül a múzeumba - Ilie Bolja polgármesternek fel ment a vérnyomása?

 

A Bihar Megyei Tanács legutóbbi ülésén megszavazta azt a határozatot, melynek értelmében kiépítik az elektromos hálózatot a Körösvidéki Múzeum új épületében. 

Teljes cikk : erdon.ro 

 

A fenti hírnek sok váradi örülhet,mert végre egy szép nagy és a múzeum részére felújított épületbe költözhet a Körösvidéki Múzeum.Ki nem örvend? Ilie Boljan polgármester. A Masterplan nagy stílű terve veszélybe került,mert a Polgármesteri Hivatal egy részét és a Prefektúrát nem tudja a volt Hadapródiskolába költöztetni,amely nagy érvágás lehet Ilie Boljan hatalmának.Hova akarta költöztetni a Körösvidéki Múzeumot? A nagyváradi várba, a szakemberek tiltakozása ellenére.Meg kell érteni a polgármestert is ' Micsoda nagy terv végrehajtása lett volna a Masterplan terv ' A Szent László - Unirii tér egy pihenő park lett volna.A Kert utca jobb oldali házait lebontották volna a Tűzoltókaszárnyáig. A Sucevei utca egy részét kiszélesítették volna .A központtól sugárút lett volna a várig,stb.Ki tett keresztbe ? Bolojan szövetségesei.Nem szavazták meg a tervét.Milyen jól jött volna azoknak akik szponzorálták Ilie Bolojan választását.Nem lehet csodálkozni azon hogy a polgármester vérnyomása felment.Még az a jó,hogy mellette van orvosi személyzet aki érti a mesterségét.Ilie Bolojan polgármester nem adja fel és a legvégsőkig harcolni fog,ha kibírja az egészsége ...

 A fenti vélemény személyes vélemény,melyet bármikor visszavonhatok vagy módosíthatok ...

Nagyvárad a Történelemportálon

Nagyváradról olvasható hírek és cikkek a Történelemportálon' Kattintson a webcimre >>Történelemportál/Nagyvárad 

előadás

Ma is példamutató a Székely Hadosztály elkötelezettsége

2012. március 26. | 

Március 24-én szombaton délután a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban mutatták be szerzői A Székely Hadosztály története című könyvet.

emlékmű

Akadályozzák Váradon a magyar hősök emlékművének felállítását

2012. február 16. | 

A Pro Liberta Alapítvány szerint szándékosan hátráltatja a magyar első- és második világháborús emlékmű felállítását a nagyváradi önkormányzat.

előadástörténelemportál

Harcoló szabadkőművesség – Nagyváradon mutatják be Raffay Ernő új könyvét

2011. december 12. | 

December 13-án, kedden 17 órakor a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében kerül bemutatásra Raffay Ernő új könyve.

tallózódomonkos lászló

Tűzzel-vassal a hazáért – könyvbemutató Nagyváradon

2011. július 27. | 

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete Domonkos László könyvbemutatójára hívja az érdeklődő közönséget július 27-én, szerdán 18 órára a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermébe.

tallózó

Mária román királynőnek állítanának szobrot Nagyváradon

2011. június 28. |

Nagyvárad önkormányzata pénzdíjas pályázatot hirdetett egy Mária román királynőt ábrázoló bronzszobor tervének elkészítésére. A helyi magyarság körében nem aratott osztatlan sikert a trianoni diktátum kialakításában döntő szerepet játszó asszony emlékművének ötlete.

hírekkárpátia stúdió

Raffay Ernő előadása Nagyváradon

2011. április 27. | 

Könyvbemutatóval egybekötött előadást tart Raffay Ernő a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban csütörtökön 18 órakor.

műemlék

Nem történt csoda Szent László sírjánál

2011. február 21. |

Bár valóban ismét rábukkantak olyan kövekre, amelyek Nagyvárad középkori székesegyházához tartoztak, túlzás azt állítani, hogy előkerült a legendás épület. Hiszen tulajdonképpen nem is veszett el – írja a műemlékem.hu magazin.

régészet

Megtalálták a középkori nagyváradi székesegyházat

2011. február 16. | 

A középkori székesegyház romjait találták meg Nagyváradon, a vár egyik épülete alatt – jelentette be tegnap Biró Rozália, a város alpolgármestere.

műemlék

Várostörténeti múzeum nyílik a nagyváradi várban

2011. január 31. |

A tervezettnél gyorsabban halad a nagyváradi vár tavaly tavasszal kezdődött restaurálása, így egy eredetileg a tervekben nem szereplő szárnyat is felújítanak. Az épületrészben a vár és a város történetét bemutató kiállítás kap majd helyet.

tallózótörténelemportál

Nagy-Románia születésének titkai – bemutatták Nagyváradon Raffay Ernő új kötetét

2010. december 7. | 

Balkáni birodalom – Nagy-Románia megteremtése 1866–1920 című új könyvét mutatta be Nagyváradon Raffay Ernő történész.

hírekkárpátia stúdió

Raffay Ernő Balkáni birodalom című könyvének bemutatója Nagyváradon

2010. november 30. | 

Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban mutatja be Raffay Ernő történész új, Balkáni birodalom című kötetét december 3-án 17 órától.

emlékezet

Boldoggá avatják a mártír váradi püspököt

2010. október 1. | 

Bogdánffy Szilárd mártír váradi püspök boldoggá avatására készül a nagyváradi magyarság. Az eseményt október 30-án tartják meg a róm

Restaurálták a Bethlen-táblát Nagyváradon

2010. szeptember 21. | 

A Kulturális Örökség Napján, szombaton leplezték le a nagyváradi vár egyik bástyáján azt a restaurált és kiegészített 400 éves kőtáblát, melyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem dicsőségére helyeztek el.

emlékezettörténelemportál

A visszatérésre emlékeznek Nagyváradon

2010. szeptember 1. | 

1940. szeptember 6-án, hetven évvel ezelőtt vonult be a Magyar Királyi Honvédség élén vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Nagyváradra. Erre a feledhetetlen napra emlékeznek szeptember 6-án, hétfőn 18 órától a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöki palotájának dísztermében.

emlékezet

Doberdói katonai emlékhelyeken állítanának emléktáblákat

2010. augusztus 4. | 

A nagyváradi közösség emléktábláit kívánják felállítani a Doberdó-fennsíkon található, magyar katonákhoz köthető katonai emlékhelyeken – jelentette ki Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere.

régészet

Kétszáz éves kutat találtak a nagyváradi városházán

2010. május 31. |

Tizenkilencedik századi kutat találtak a nagyváradi városháza belső udvarán, amikor a tervezett közönségszolgálati csarnok alapjait ásták. Lakatos Attila, a Körösvidéki Múzeum régésze a Krónikának elmondta: a kút valószínűleg a városháza helyén a XX. század fordulójáig működő reál tanodához tartozott.

műemlék

2015-ig újjászületik a nagyváradi vár

2010. április 22. |

Gőzerővel halad a nagyváradi vár felújítása. A kivitelezők öt éven belül tervezik az erődítmény és a középkori város restaurálását. A következő állomás a kenyérmúzeum és a céhek utcájának helyreállítása lesz.

emlékezet

Raffay Ernő előadásával kezdődik a trianoni emlékév Nagyváradon

2010. március 30. |

Április 1-jén, csütörtökön kezdődik Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett trianoni emlékév. A rendezvénysorozat keretében 18 órától Raffay Ernő és Szidiropulosz Archimédesz tart előadást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának dísztermében Be nem tartott ígéretekcímmel.

műemlék

Rendhagyó műemlékvédelmi projekt Romániában

2009. november 6. | 

A Román Televízió “Felújítás” címmel országos kampányt indított a Romániában lévő műemléképületek és történelmi emlékhelyek felújítása érdekében. A kampány keretében rendezett versenyen az Országos Emlékhely Bizottság segítségével kiválasztott harminc épület vesz részt, köztük a nagyváradi vár is.

emlékmű

Magyar katonai emlékmű lehet Nagyváradon

2009. november 4. | 

Államközi megállapodás körvonalazódik egy Nagyváradon felállítandó első és második világháborús katonai emlékműről, jelentették be Sárközi Zoltán és Pásztor Sándor, váradi helyi tanácsosok.

műemlék

Tovább folytatódik a nagyváradi vár felújítása

2009. október 19. | 

Beszakadt födél és kidőlt falak, lepusztultság ez jellemzi évtizedek óta a nagyváradi várat, amely Közép- Kelet Európa egyik legnagyobb reneszánsz erődítménye, itt van a városalapító Szent László király és több magyar király sírja is. A várban most régészeti ásatások folynak, hogy ezek befejeztével a városi önkormányzat végre megkezdhesse az épület komplexum teljes felújítását.

műemlék

Uniós támogatásból újítják fel a nagyváradi várat

2009. szeptember 2. | 

Júniusban írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében Európai Uniós támogatásból újítják fel a nagyváradi várat. Az elöljáróság azt szeretné, ha a felújítást követően a vár bekerülne az európai turisztikai körforgásba, s nemcsak a város, hanem Bihar megye egyik fő látványossága lenne.

régészet

Nincs pénz, leállt a nagyváradi ásatás

2009. június 11. |

Pénzhiány miatt csak részlegesen tárták fel eddig a romániai Nagyvárad határában a 12. században épített váradhegyfoki premontrei apátság maradványait. A teljes feltáráshoz meg kellene vásárolnia a román államnak vagy a nagyváradi önkormányzatnak a magánkézben levő területet.