Geokódolás feloldása "gumicsont" az erdélyi és felvidéki magyarok számára?Nem!

 

Forrás : kronikaonline.ro 

"Bár a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) illetékesei szerint immár a technikai feltételek is adottak ahhoz, hogy a határon túli magyar tévénézők is követhessék az M4 Sport élő közvetítéseit, a geokódolás lehetősége továbbra is fennáll." - olvashatjuk a KrónikaOnline cikkében. A geokódolás egyik legérzékenyebb téma az erdélyi és a felvidéki magyarok számára,mert fontos sporteseményeket nem láthatnak az anyanyelvükön.Némi reményt adhat Székely Dávid nyilatkozata :

"Székely Dávid, az M4 Sport csatornaigazgatója az M1 aktuális csatornának pénteken úgy nyilatkozott, hogy az erdélyi és a felvidéki magyarság is élőben láthatja a hétfő este sorra kerülő Magyarország-Szlovákia labdarúgó Európa-bajnoki selejtezőmérkőzést, miután az MTVA a technikai feltételeit is teljesítette annak, hogy a kábeltévés szolgáltatók Erdélyben és a Felvidéken is sugározni tudják az M4 Sport adását. Az igazgató azt állította: már a csütörtök este lejátszott Montenegró-Magyarország felkészülési meccset is láthatták azok az erdélyi és felvidéki magyarok, akiknek van kábeltelevíziós előfizetésük."

Sajnos a Digi és UPC előfizetők nem láthatták a geokódolás miatt.A cikkben arról is olvashatunk, hogy a geokódolás feloldását Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke megígérte Tusványoson. Kérdőre vonták,a válasz,Semjén Zsoltra bízta a helyzet megoldását Orbán Viktor.A helyzet viszont változatlan.Ki a hibás?Ha jogilag nem lehet megoldani a geokódolás feloldását,miért nem lehet ezt megmondani?Sok határon túli magyarnak okoz "fejfájást",ha akarja nézni a meccset.Vagy a román nyelvű csatornán nézi,vagy az interneten,melynek a minősége nem a legjobb.Van egy harmadik megoldás,de azt nem írom le.Addig ameddig nem oldják meg a problémát,a geokódolás "gumicsont" marad.Talán hétfőn eltűnik,az ígéret szerint a "gumicsont" ...

 A ma reggel nagy bejelentés volt a Kossuth Rádióban, melynek sok erdélyi és felvidéki magyar örvend :

"Az M4 Sport csatornaigazgatója kijelentette, hogy a jövő évi labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzéseket szintén élőben követhetik az erdélyi és felvidéki nézők, a tokiói nyári olimpia eseményeit pedig – kifejezetten a magyar sportolók szereplésére és eredményeire koncentrálva – az összes Magyarországgal határos országban, ahol kábeltelevízión elérhető az M4 Sport, élőben lehet majd látni."

Teljes cikk : www.hirado.hu-n. 

Nem tudta visszautasítani Orbán Viktort a nagyváradi futball-legenda

 

Jenei Imre Puhl Sándorral, Albert Flóriánnal Buzánszky Jenővel a 100 éve alakult Nagyváradi Atlétikai Club (NAC) tiszteletére rendezett Nagy idők focija című gálán, Nagyváradon 2010-ben

"A magyar és román sportsajtó felkapta a hírt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök felkérte Jenei Imrét, a legendás futballedzőt, legyen tanácsosa a partiumi labdarúgó akadémia létrehozásában. Mint ismeretes, a Nagyváradon élő mester 1986-ban, a bukaresti Steaua csapatával megnyerte a Bajnok Csapatok Európa-kupáját, de Románia és Magyarország válogatottjának is volt szövetségi kapitánya." - írja a Debrecen Nagyváradi Értesítő.Konkrét intézkedés még nem történt,de jó érzés töltheti el a váradi és bihari foci szurkolókat,mert nagy az esélye annak,hogy lesz foci akadémia. Teljes cikk : 

"A romániai sportsajtó érdeklődéssel követi a magyarországi támogatásnak köszönhető sepsiszentgyörgyi futballsikereket, a csíkszeredai labdarúgó akadémia fejlődését. A magyarországi támogatások mögött Orbán Viktor miniszterelnök sportszeretetét látják, gyakran irigykedve, követendő példának állítják a romániai sportpolitikával szemben.

Románia legolvasottabb sportújságja, a Gazeta Sporturilor, most azért foglalkozott a témával, mert megtudta, hogy Orbán Viktor felkérte Jenei Imrét, a romániai futball élő legendáját, segítsen megszervezni egy labdarúgó akadémia létrehozását a Partiumban.

Jenei Imre elmondta a lap riporterének, hogy Orbán Viktor régi ismerőse, nemrég találkoztak Budapesten, akkor kapta a felkérést, amit nem tudott visszautasítani, mert egy futballszerető ember részéről kapta, és ő is szívesen vesz részt a labdarúgó akadémia létrehozásában. Az a feladata, hogy megtalálja a csapatot, a labdarúgó szakembereket, akikkel el lehet indítani a kezdeményezést, és hogy segítsen az akadémia számára megfelelő helyszín kiválasztásában. Szerinte Orbán Viktor a közeljövőben személyesen is ellátogat Nagyváradra, hogy az akadémia helyéről, és a részletekről egyeztessen. Addig heti rendszerességgel telefonon beszélnek.

A román sportlap szinte irigykedve számol be Orbán Viktor sportszeretetéről, megemlíti, hogy ő maga is futballozott, miniszterelnökként pedig kormányzati projektekkel támogatta a magyarországi labdarúgás fejlődését, aminek köszönhetően szinte minden labdarúgó klub világszínvonalú stadionnal rendelkezik, és oda fejlődtek, hogy 13-15 millió euró évi költségvetésből gazdálkodnak. Az eredményeket a MOL Vidi és a Ferencváros sikereivel illusztrálja. A sportlap arra is emlékezik, hogy tavaly ősszel az egykori román teniszcsillag, Ion Ţiriac (jelenleg Románia leggazdagabb embere), találkozott Orbán Viktorral. Ţiriac szerint a magyar miniszterelnök elmondta neki, hogy nagyon szeretne egy fontos nemzetközi tenisztornát Budapestre hozni, a felerészt Ţiriac tulajdonában lévő genfi tenisztornáért, 6 millió eurót ígért.

Orbán Viktor a sepsiszentgyörgyi focicsapat mezével.

Nagyváradon nagy hagyománya van a labdarúgásnak. A NAC néven ismertté vált Nagyváradi Atlétikai Clubot 1910-ben alapították, amely a magyar és a román bajnokságot is megnyerte. Trianon után a román bajnokságban 1924-ben és az 1935-ben második helyen végzett, az 1949-es szezonban pedig megszerezte a bajnoki címet, 1956-ban kupagyőztes lett. A bécsi döntés időszakában, visszatért a magyar bajnokságba, ahol 1943-ban ezüstérmet, 1944-ben bajnokságot nyert.

A nagyváradi stadion, is a NAC legendás játékosának, Bodola Gyulának a nevét viseli, ahol sajnos legutóbb 15 éve történt utoljára beruházás, és a legemlékezetesebb esemény a NAC alapításának 100. évfordulóján szervezett Puskás Akadémia – Erdélyi válogatott mérkőzés volt, ugyanis 1991 óta a városnak nincs első vonalbeli labdarúgó csapata. Egy ideje másodosztályú sincs, pedig igény lenne rá, bizonyítja a sok száz hozzászólás a közösségi médiában a „régi idők” focijáról szóló bejegyzések alatt.

A román sportlap cikke után elkezdődtek a találgatások, hol is lesz a partiumi labdarúgó akadémia. Logikusnak tűnhet, hogy a Nagyváradon már működő NAC labdarúgó akadémiára alapozna a projekt, de az a hír is szárnyra kapott, hogy esetleg Érmihályfalván teszik le az alapkövet.
Bárhol is legyen, talán most elindul valami, és Orbán Viktor segítségével, a nyolcvanegy éves mesternek lesz még egy nagy dobása Nagyváradon! "

Forrás : denagy.hu

Erdélyi magyar sztáredző Jenei Imre lett Orbán Viktor focitanácsadója - Feltámad a váradi foci?

 

Jenei Imre.Forrás : Főtér 

"Jenei Imrét, a Nagyváradon élő labdarúgó sztáredzőt Orbán Viktor magyar miniszterelnök felkérte, hogy legyen a sportügyi tanácsadója, ő pedig ezt természetesen el is fogadta. Erről maga Jenei Imre beszélt a Gazeta Sporturilor című román sportlapnak." - olvashatjuk a Főtér cikkében.Teljes cikk : 

"Mint kiderült, régóta ismerik egymást, ennek nyomán kérte fel a miniszterelnök tanácsadónak. Azóta rendszeresen beszélnek telefonon, bár személyesen csak egyszer járt nála tárgyalni Budapesten – az immár 81 éves sportszakember előre haladott kora miatt a telefonos kapcsolattartás kényelmesebb.

És hogy miért kérte fel tanácsadónak a kormányfő?

Nos, azért, mert a magyar kormány a csíkszeredai és a sepsiszentgyörgyi intézmény mintájára Nagyváradon vagy a bihari megyeszékhely közelében is magyar fociakadémiát kíván építeni.
Az ezt előkészítő csapat tagja lett Jenei, akinek többek között az a dolga, hogy volt labdarúgók közreműködését szervezze meg az ügy számára, másrészt a létesítmény helyszínének kiválasztásában is részt vesz.

A részletekről hamarosan egyeztetnek.

Nagyváradon jelenleg működik már egy magyar fociakadémia, a NAC, amely a legendás nagyváradi zöld-fehér klub, a magyar bajnokságot 1944-ben első vidéki csapatként megnyerő Nagyváradi Atlétikai Club hagyományait kívánja tovább vinni. Arról azonban nem beszélt Jenei, hogy ennek, az FK Csíkszereda – Székelyföld Labdarúgó Akadémia alközpontjaként működő, a Magyar Labdarúgó Szövetség által máris támogatott akadémiának a fölfejlesztéséről lenne szó, bár azért valószínű.
Mint ismeretes, Jenei a Bukaresti Steaua csapatának edzőjeként érte el legnagyobb sikerét, amikor 1986-ban elhódították a mai Bajnokok Ligája elődje, a Bajnokcsapatok Európa-kupája trófeáját.
Emellett volt a magyar és a román válogatott szövetségi kapitánya is – előbbi pozícióban csupán mérsékelt sikerrel."

Forrás : foter.ro


Feltámad a váradi foci?Hát ha.Reménykedjünk.A Voința pálya hamarosan meg lesz szüntetve,mert modern parkolót és egyebeket építenek a helyén.a Bodola stadion továbbra is "haldoklik",mert felújításról nincs szó a tervekben.A Főtér cikke egy kicsit "feldobja" a váradi szurkolókat,mert fellobbantja a remény lángját.Jenei Imre nyilatkozata lehet a támadások célpontja lesz,mert a múlt hetekben volt szó a magyar kormány pénzügyi támogatásáról Erdélyben.

Futball Akadémia Bihar megyében?Nagyon jó ötlet,mert évente tűnnek fel új fiatal tehetségek, melyeket gyorsan "leigazolják" ,vagyis elviszik a román klubok.Néhányan külföldi klubokhoz igazolnak.Ha lenne egy helyi csapat,mely a felső osztályban játszik,lehet sikeresebben megtartanák a fiatal tehetségeket.A NAC/CAO-ról beszélt Jenei Imre,mint lehetséges bázisról.Részleteket nem tudunk,de jó eljátszani a remény gondolatával.Egy biztos,szurkolókból nem lesz hiány Váradon,ha lesz egy jó csapat.Hajrá '''

Orbán Viktor exkluzív interjú : „Közép-Európa nagy évtizedek előtt áll”

 

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke exkluzív interjút adott szerkesztőségünknek. Fotó: Szecsődi Balázs.Forrás : erdon.ro

"Október 2-án Nagyváradon járt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Részt vett a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségén és az intézmény új épületének felavatásán. Ezt követően exkluzív interjút adott szerkesztőségünknek." - olvasható a Bihari Naplóban.Az exkluzív interjút Rais W. István készítette.Teljes interjú :

– A jövő tavaszi magyarországi választás immár a második, amelyen a könnyített honosítási eljárással állampolgárságot kapott külhoni magyarok is részt vehetnek. Miben áll ennek jelentősége Ön szerint?
– A világban különböző sorsú és karakterű nemzetek vannak. A magyar ember csak akkor érzi magát biztonságban, ha összekapcsolódik a többi magyarral. Egyébként individualista a magyar, ugyanakkor igényt tart arra, hogy össze legyen kapcsolva a többiekkel. De ha már össze van kapcsolva, akkor azt kívánja, hogy neki ne mondja meg senki, hogy mit gondoljon, vagy mit tegyen. Ha a Kárpát-medencében és a szórványban is élő magyarok nincsenek összekapcsolva egymással, akkor az egész magyarságnak nincs se erőtudata, se önbizalma. Abban a pillanatban, amikor összefűztük a nemzetrészeket, és megtaláltuk a módszereket, hogyan kössük be a diaszpórában élő magyarokat az egységes magyar nemzet vérkeringésébe, azonnal nőni kezdett a magyar nemzet önbizalma. Megnőtt a biztonságérzete, megnőtt a tettereje, és gazdasági értelemben is emelkedni kezdtünk. A magyarok esetében a nemzeti öntudat, erő, önbecsülés szoros összefüggésben van a gazdasági teljesítménnyel, a versenyképességgel. Mióta a nemzetegyesítés ezen a fontos állomáson túljutott, vagyis hogy mindenki megkaphatja a magyar állampolgárságot, és a legfontosabb közös döntésekben részt vehet, láthatóan anyagilag is jobb állapotban vannak a magyar közösségek a világon szinte mindenhol. Éppen ezért buzdítok mindenkit a jövő tavasszal esedékes parlamenti választáson való részvételre és a külhoni magyarok körében megelőző regisztrációra is. Azt javaslom, hogy a közösen megnyitott úton együtt haladjunk tovább.
Összeadjuk az erőinket
– Milyen újabb, a partiumi, erdélyi magyarokat is érintő nemzetpolitikai célkitűzései vannak?
– Egységes, magyar nyelven zajló oktatási rendszert kell létrehoznunk a bölcsődétől az egyetemig, beleértve az egységes szakképzési rendszert. Nemcsak a szellemi tudományokat kell közösen tanulnunk és művelnünk, hanem a szakmákat is, hiszen Magyarországnak komoly ipari hagyománya van. Ebből sok minden meg is maradt, sőt, újabban megerősödött. Nekem is volt már lehetőségem Kolozsváron szakmunkásképző intézetet átadni. A hitbéli közösségeket is meg kell tartani, Kárpát-medencei és világméretű magyar médiarendszert kell kiépíteni, és olyan gazdaságfejlesztési programokat is elindítunk, amelyek miközben mindenkinek, akik részt vesznek benne, jót tesznek, növelik a magyarság gazdasági összteljesítményét, és végül többet kapunk vissza, többet hoz, mint amennyit beleadtunk. A jó gazdaságpolitika lényege, hogy úgy kell támogatni a versenyképes, életerős és cselekvőképes személyeket, családokat, vállalkozásokat, városokat és régiókat, hogy azután összességében, a teljesítmény növekedése révén mindannyian jobban járjunk. Így nem elveszünk egymástól, hanem éppen fordítva: összeadjuk az erőinket. Az anyagi kiszolgáltatottság, a szegénység számos rossz tulajdonságot felerősít az emberben. Sokan azt érzik, miért másokat kell támogatni, miért nem bennünket támogatnak. Ez az anyaországban is hosszú időn keresztül így volt, ráadásul a nemzetellenes kommunista politika erre rá is játszott. Hosszú időn keresztül szembeállította a határon túli magyarokat az anyaországi magyarokkal, mondván, hogy amit nekik adunk, azt tőletek vesszük el. Ma azonban már az a gondolat erősödik Magyarországon, és talán többségre is jut, hogy hasznos, ha a többi nemzetrészt támogatjuk, mert ezzel a végén összességében mindannyian jól járunk. Ez nagy dolog, mert ez a magyar nemzet megerősödésének és felemelkedésének egyik előfeltétele. Ezt tartom a munkánk egyik legnagyobb sikerének.
Mit akarnak a románok?
– Lát esélyt a magyar–román államközi kapcsolatok jobbítására? A magyar kormány nagyon határozottan képviselte a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét a román kormánnyal szemben.
– Erre a kérdésre megfelelő távlatból érdemes tekinteni. A nyugati országokban egy olyan népvándorlás és népességcsere zajlik, amely egy kevert etnikumú, a mainál kevésbé biztonságos, terrorfenyegetettségnek kitett és gazdaságilag is kevésbé versenyképes Nyugat-Európát fog eredményezni. A másik oldalon pedig, Ukrajna keleti határainál számos bizonytalanságot okozó, kiszámíthatatlan konfliktus dúl. Ezekben az időkben Közép-Európa vissza nem térő lehetősége, hogy a saját stabilitására alapozva, az együttműködés útján keresztül felemelkedjen. A következő évtizedeket Közép-Európa nagy évtizedeinek látom. A lengyelek, a csehek, a magyarok és a szlovákok biztosan komoly sikereket fognak elérni együtt, és még a szlovénokat is ide sorolhatom. A horvátokkal még el kell rendeznünk néhány kérdést. A szerbek pedig határozottan csatlakozni akarnak ehhez a közép-európai sikertörténethez. Az is nyilvánvaló, hogy a romániai magyaroknak is helyük van ebben a felemelkedésben. Ennek már számos jelét láthatjuk. Az a kérdés, hogy mit akarnak a románok? Ezt nekik kell eldönteniük. Most, a magyarokkal együttműködve, közös gazdasági projekteket elindítva, közös célokat kitűzve kötődni tudnának egy nagy közép-európai sikertörténethez. Az egész Európai Unió gazdasági növekedésének nagy része ma a visegrádi négyektől jön. Egy V4 plusz Románia formációban megtalálhatnánk az együttműködésnek azt a formáját, ami végül a romániai románoknak is életszínvonal-emelkedést, nagyobb biztonságot és jobb perspektívákat jelentene. Mi ezt a kaput nyitva tartjuk.
Őszinte beszéd
– Addig, míg ezt a románok eldöntik, az anyaországnak, a magyar kormánynak milyen valós lehetőségei, eszközei vannak abban, hogy elősegítse a külhoni magyarok jogainak védelmét, érvényesítését? Gondolok itt konkrétan a romániai magyarellenes kirohanásokra, a 2018-as centenáriumi ünnepségek nem túl kedvező előjelű, nacionalista felhangokkal teletűzdelt előkészületeire, vagy arra, hogy Románia megtámadta a Minority Safe Pack kisebbségvédelmi csomagot.
– A magyar kormánynak két dolga van. Az egyik, hogy kiálljon nemzetközi fórumokon és kétoldalú viszonylatban is a magyar kisebbségi közösségek jogai érdekében. Ki kell állnunk minden olyan esetben, amikor úgy érezzük, hogy a kisebbségi jogok sérülnek. Ilyen szerencsétlen eset volt a marosvásárhelyi iskola ügye, amit nehéz magyar szemmel másképpen értelmezni, mint a magyarokkal szemben ellenséges hatósági megnyilvánulást. Nehéz megérteni, kinek mi baja származik abból, ha katolikus magyar gyerekek katolikus magyar iskolába járnak. Másfelől pedig csigalassúsággal halad egy olyan kisebbségi jognak az érvényesítése, ami egyben egyetemes jog, hozzátartozik a vallásszabadsághoz. A restitúció, tehát a visszaszolgáltatása az egyházi közösségek számára azoknak a tulajdonoknak, melyek a hitélet és nevelés okán számukra szükségesek, és korábban az övék is volt, csak elkobozták tőlük, nagyon lassan halad. Ez két olyan ügy, ami európai léptékű emberi jogi probléma, és amelyeket szeretnénk a románokkal valahogyan megoldani. De az is igaz, hogy a magyar nemzetpolitika most már nem merülhet ki csupán jogvédelemben. Amikor a románokkal meg kell vitatnunk ezeket a dolgokat, ugyanakkor a másik kezünkkel ki kell nyitnunk azt a kaput, amin a románok beléphetnek a közép-európai gazdasági térségbe. Szerbiával már sikerült megteremtenünk egy olyan együttműködést, melynek nyertesei a szerbek meg az ott élő magyarok is. Jól haladunk Szlovéniával, és kiváló az együttműködésünk a szlovákokkal is. Azt várjuk, hogy valahogy kezet tudjunk fogni a románokkal a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés keretében. A külügyminisztereink hétfőn tárgyaltak Kolozsváron, és annak is örülök, hogy Liviu Dragnea kormányzó pártelnök és képviselőházi elnök úrral egy konkrét ügy kapcsán sikerült biztató személyes kapcsolatot kialakítanom. Ezt szeretném megerősíteni a két kormányzó párt között is, függetlenül attól, hogy különböző nemzetközi politikai családokhoz tartozunk. 2018 nehéz év lesz. A románok megérdemlik, hogy őszintén beszéljünk velük, és mi is megérdemeljük azt, hogy őszintén beszéljenek velünk. Megpróbáljuk ezt a ’18-as évet valahogy úgy túlélni, hogy mind a két közösség úgy érezhesse, méltóságának sérelme nélkül került ki egy érzelmileg is bonyolult időszakból.
Gyakorlatias együttműködés
– Lát-e reális esélyt a Kárpát-medencei, illetve az erdélyi magyar autonómiatörekvések megvalósítására, a hivatalos, merev román álláspont, valamint a nemzetközi konjunktúra fényében, gondolok itt például a katalán önrendelkezési népszavazásra?
– A katalóniai történésekre nem reagál a magyar kormány, mert mi ezt spanyol belügynek tekintjük. Ami az autonómiatörekvéseket illeti, ez olyan kifejezés és gondolat, ami körül sok a bizalmatlanság. Ott azonban, ahol nem elvi csatákat vívtunk, hanem megpróbáltunk gyakorlatias együttműködést kialakítani, mint például a Vajdaságban, kiderült a szerbek számára is, hogy nem ördögtől való, és a magyarokkal ebben a kérdésben is meg lehet egyezni. Romániával egyelőre messzebb vagyunk ettől.
Új fejezet
– Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a napokban nyilatkozta, hogy az RMDSZ tovább erősítené partneri kapcsolatait a Fidesszel, Kolozsváron találkozó is volt a két politikai szervezet vezetése között. Hogyan értékeli e két formáció viszonyát, hiszen nem volt ez mindig felhőtlen?
– Mi úgy emlékszünk, hogy nekünk sérelmeink vannak az RMDSZ részéről, ők meg úgy emlékeznek, hogy sérelmeik vannak tőlünk. Ilyenkor az a legjobb, ha a politikusok meg a pártvezetők megpróbálnak inkább a jövővel foglalkozni. Az én kiindulópontom, hogy a mindenkori magyar kormánynak azokkal kell együttműködnie, akikben a romániai magyar kisebbségnek a bizodalma van. A számok egyértelműek. Az RMDSZ-t a magyar közösségen belül a választók 80, vagy még magasabb százaléka szokta támogatni. Ráadásul én személyesen Kelemen Hunorral szívesen is dolgozom együtt. Számos intellektuálisan izgalmas és politikailag hasznos tárgyalás van mögöttünk, úgy látom, pendülhetünk egy húron. Sikerült új fejezetet nyitnunk.
Nem kell a bajt idehozni
– Az utóbbi időszakban Románia felé is erősödött a migrációs nyomás. Hogyan lehetne ezt a helyzetet kezelni most, amikor egyre többen próbálkoznak Romániából Magyarországra jutni?
– Politikai és erkölcsi kiindulópontunk, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, és nem a bajt kell idehozni. Magyarország indított egy programot, amelyen keresztül megpróbálunk segíteni az azokban a térségekben élő embereknek, ahonnan a migránsok érkeznek Európába. Mi eleget teszünk annak az erkölcsi kötelességnek, ami a magyarokra ki lett róva. A román–magyar viszonyban is fontos szerepet fog játszani a migráció ügye, ami a szemünkben fel is fogja értékelni Romániát. Így is tiszteljük, de Románia súlya meg fog nőni a következő időszakban, hiszen ebből az irányból is nőni fog a migrációs nyomás Európára. Amit eddig láttunk, az csak a bemelegítés volt. Idén a Földközi-tengert használták a migránsok, de egy olyan periódus előtt állunk, amikor minden kipróbált útvonalat újra használni akarnak majd, a balkánit is, a tengerieket is. Románia ebből a szempontból fontos állam, és fontos küldetése lesz, hogy a keleti határainál megállítsa az Európába tóduló ellenőrizetlen migráns tömegeket. Magyarországnak is volt ilyen feladata ezelőtt két évvel, amikor meg kellett állítanunk a déli határnál azt a hatalmas migráns tömeget. Ott mostanra kiépítettünk egy fizikai védelmi rendszert, ezért Szerbián keresztül nem érdemes Európa felé jönni. Ez azonban növeli a nyomást Romániára, amelynek keleti határainál előbb-utóbb hatékony határzárrendszert kell létrehoznia. Másképp Romániát el fogják lepni a migránsok, és akkor nekünk magyaroknak kell majd a román határon kerítést húznunk. Ezt mindenképp szeretnénk elkerülni, szívesen segítünk inkább – ha kell – Romániának abban, hogy meg tudja védeni a keleti határait. Reményekkel viseltetek az ortodox egyház és a román politikai vezetés iránt is. Bízom abban, hogy ők is úgy látják: itt most Románia jövőjéről van szó, Románia keresztény jövőjéről is. Ezen az alapon jól együttműködhetünk a következő években."
Forrás : erdon.ro

500 éves lesz a reformáció

 

Martin Luther (id. Lucas Cranach festménye, 1529)

Forrás : hu.wikipedia.org 

 Európában és a világon ünneplik a reformáció 500 éves fennállását október 31-én.Ezt olvashatjuk az ünnepi honlapon : 

"Izgalmas utazásra hívunk, hogy együtt fedezzük fel az elmúlt 500 év örökségét és együtt keressük a választ arra, mit jelent ma az a mérföldkő, mely egykor egy 95 tételt tartalmazó papírdarabbal indult el 1517-ben."

Forrás : reformacio2017.hu 

A reformáció ünnepéről olvashatjuk : "500 év telt el azóta, hogy Luther Márton a 95 tételt kiszegezte a wittenbergi vártemplom ajtajára. Történelmileg nem igazolt, mégis egy olyan esemény, amely a világot megváltoztatta – és egy óriási jubileum, amelyet 2017-ben nem csak a Luthervárosokban, Wittenbergben és Eislebenben ünnepelnek meg illően. Luther Márton, szerzetes, professzor és reformátor áll egy egész évtizedes programsorozat középpontjában: Németország egyik legnagyobb szülöttét éljenezi." 

Forrás : germany.travel 

Mi vezetett a reformációhoz?Ezt olvashatjuk a Wikipédián :

"1516-17-ben Albert mainzi érsek búcsúcédulák segítségével próbálta összegyűjteni a szükséges források ráeső részét a római Szent Péter-bazilika felépítéséhez, illetve saját adósságai kifizetéséhez. 1517. október 31-én Luther levelet írt Albert püspöknek, amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen. A levélhez csatolta a búcsúcédulák erejét és hatékonyságát kétségbe vonó vitairatát, amely később a 95 tétel néven vált ismertté. Ekkor még nem állt szándékában szakítani a római katolikus egyházzal. (Philipp Melanchthon 1546-os írása keltette azt a hamis legendát, hogy Luther ugyanazon a napon ki is szegezte a 95 tétel másolatát a wittenbergi vártemplom kapujára. Nem is lett volna sok értelme, hiszen a köznép jórészt még olvasni se tudott, pláne latinul!) Ezt a dátumot tekintik a reformáció kezdetének és ünneplik minden év október 31-én, a reformáció napjaként.
A 95 tételt latinról hamarosan németre fordították, kinyomtatták és széles körben elterjedt, s két hét alatt ismertté vált Németországban, majd rövidesen egész Európában."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Luthert részeg németnek nevezte X. Leó pápa.A reformáció elindított egy folyamatot,mely a mai napig tart.Kolozsváron a reformációt ünneplik ezekben a napokban.Orbán Viktor beszédét olvashatja hirado.hu-n.

Erről az eseményről bővebben olvashatunk a Transindexen.

Szombaton 11 órától a kolozsvári Farkas ucai templomban tartott istentisztelettel vette kezdetét az a kétnapos ünnepségsorozat, amelyen Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is részt vesz. A reformáció 500. évfordulóját ünneplő Erdélyi Református Egyházkerület szombaton megnyitja a Protestáns Teológiai Intézet szomszédságában kialakított Erdélyi Református Múzeumot, amelynek kegytárgyakat tartalmazó gazdag kiállítását március 25-ig lehet megtekinteni. Vasárnap az egyházkerület új, tágasabb helyre költözött levéltárát is felavatják, illetve felszentelik a Kolozsvárral szomszédos Szászfenesen épült református templomot – Orbán Viktor ezen az eseményen is részt vesz. - a Transindex.ro portálról

Meghívó a Partium Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségre - Díszvendég : Orbán Viktor

 

Forrás : partium.ro 

"2017. október 2-án, hétfőn, 11 órától a nagyvárad-újvárosi református templomban" - olvasható a Partium Keresztény Egyetem honlapján. Díszvendég Orbán Viktor lesz,Magyarország miniszterelnöke.

 

Forrás : partium.ro

Miért támogatta Orbán Viktor és Tőkés László a nagyváradi Nagy idők fociját?

Miért támogatta Orbán Viktor és Tőkés László a nagyváradi Nagy idők fociját?A NAC 100 éves centenáriumára nyomtatott füzetben olvasható a teljes nyilatkozatok, az issuu.com-on.

Tőkés László nyilatkozatából :

"Miért tartotta fontosnak, hogy a nagyváradi kezdeményezés mellé álljon?
Szívből gratulálok a kezdeményezéshez. Egy kis szubjektivitással szólva, külön is elismerésemet fejezem ki Lukács Jánosnak, az egykori Crișul mindmáig jó ügyért lelkesedő focistájának, az ötletgazdának. Íme, akármilyen is volna jelenkori labdarúgásunk állapota – van honnan elindulnunk, és lesz erőnk az újrakezdésre, amíg a hagyományőrző öregfiúkban „ilyen szív dobog”…
A „dicső múlt” felidézésével a jövő reménységét és reménybeli játékosait kell támogatnunk! Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is ezért alakította meg országos sporttagozatát A Tanács elnökeként pedig kiemelt fontosságúnak tartom azt, hogy fiataljaink sportoljanak. Ezen belül is nagyra értékelem a csapatsportokat – köztük a labdarúgást. Az általa képviselt csapatszellemre az élet és a társadalom minden területén szükség van."

Orbán Viktor nyilatkozatából :

"Miért tartotta fontosnak, hogy a nagyváradi kezdeményezés mellé álljon?
Aki ismer, tudja rólam, hogy nagy szenvedélyem a labdarúgás. Ezért önmagában a téma is felkeltette volna az érdeklődésemet, ám itt ennél sokkal többről van szó. A Nagyváradi Atlétikai Club a magyar futball első vidéki baj-nokcsapata, amelyet ráadásul pont száz éve alapítottak. Gondoljunk csak bele, mi minden történt száz év alatt! Itt magával a történelemmel találkozhatunk.
Ezért is fontos, hogy közösen felhívjuk a magyarság figyel-mét erre a nagy múltú nemzeti értékünkre."

Tőkés László bírálta Orbán nemzetpolitikáját

 

Tőkés László.Forrás :tokeslaszlo.eu 

„Már én magam sem értem Orbán Viktor miniszterelnök nemzetpolitikáját” – szól pontosan a Magyar Nemzet szerint az idézet. A Fidesz európai parlamenti képviselője Borbély Zsolt Attila Negyed évszázad erdélyi magyar politikatörténete: 1989–2014 című könyvének bemutatóján vett részt. A beszélgetésen nagy hangsúlyt kapott a Kárpát-medencei nemzetpolitika helyzete, különös tekintettel a magyarországi intézkedésekre.

Tőkés László – a lap szerint - meglehetősen szkeptikusan beszélt a kérdésről. Szerinte a Trianon óta eltelt időszak felőrölte a magyarság erejét, „olyanok vagyunk, mint egy horogra akadt nagy hal, amit kifogás előtt kifárasztanak”. A jelenlegi kormány nemzetpolitikai lépéseit pedig követhetetlennek, átláthatatlannak tartja. 

Teljes cikk : vilag.transindex.ro

Találkozó Orbán Viktorral

 

Biró Rozália, Bihar megye RMDSZ-es szenátora, az SZKT elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök társaságában csütörtökön Szatmárnémetiben találkozott Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével. 

A megbeszélésen első számú prioritásként fogalmazódott meg annak szükségessége, hogy május 25-én minél többen menjenek el szavazni az EP-választásokon. Ebből a megfontolásból egy közös felhívást intéznek a magyar közösség irányába, hogy menjenek el szavazni annak érdekében, hogy az Európai Unió néppárti frakcióján belül erős közös magyar képviselete leehessen kialakítani.

Teljes cikk : erdon.ro